Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-02 / 86. szám

446 DÉLMAGYARORSZAO 1910 szeptember 3 csey Károiy dr ügyvezető-elnök fogja megko­»/.oruzni. Az ünnepi misét Várhelyi József ka­nonok-plébános, az egyesület lelkésze fogja szolgáltatni. A mise alatt a kórus régi magyar ír. oltári énekeket fog énekelni. Az Árpád-Egye­sulet Bek Pista tervei szerint készülő ősrégi sátorban fog az ünnep alatt táborozni. — Orvosi körökből. Ziffer Alfréd dr sze" i edi fogorvos nyári szabadságáról visszaérke­zett és megkezdte rendeléseit. Ziffer dr a sze­gedi kórházban is teljesiti már ingyenes ren­deléseit, — Egy volt nagykövet botrányt«,!. Nenr yorkból jelentik : Nagyon kinos botrány foglal­koztatja az ottani társadalmi köröket. Az ügy­védi kamara elnöke azt az indítványt terjesz­tette a kamara elé, hogy Coate József ügyvé­det, aki több évig az Egyesült-ÁUanok nagy­követe volt Párisban s aki most Newyorkban i<:en nagy ügyvédi irodát tart fönn, az ügy­védek jegyzékéből töröljék. A kamara elnöke ezt az indítványt Vafts ügyvéd kérelmére ter­jesztette elő, aki azzal vádolja Coatet, hogy ügyfeleinek bizalmával visszaélt, számtalan tisztességtelen cselekedetet követett el, vétett nemcsak a büntetőtörvények ellen, hanem az ügyvédi tisztesség ellen is és sok merényletet követett él a közerkölcs ellen. Coate a többi közt ötvenezer dollárt igért egy ügyvédnek ha két felük között egyezséget fog létesíteni. —• Az interparlamentáris konferencia. Brüsszelből jelentik: Az interparlamentáris kon­ferencián tizenkilenc parlament képviselői, mint­egy nyolcszázán vesznek részt. Az ülések a parlamenti palotában folynak, melynek kényel­mes mellékhelyiségei a tagoknak állandóan rendelkezésére állanak. Igen nagy számmal van­nak jelen a konferencián a japánok és a törö­kök. A parlamenti palotában lefolyt ismerkedési est rendkívül impozáns volt, mely alkalommal a királyi parkot fényesen kivilágították. Az első ülés és a tanács értekezlete után Apponyi Albert gróf tanácskozásra hívta össze a magyar csoport tagjait a parlament egyik üléstermében. Ismertette a tanácsban megvi­tatott kérdésekot, amelyek a plénum napirend­jére kerülnek. Ezek közt a kérdések közt a leg­fontosabb az Interparlamentáris Unío reorga­nizációjának a kérdése. Eddig is már mintegy háromezer tagja van az uniónak és e szám folyton emelkedni fog, aminek ilyenformán kor­látokat kell emelni. Két áramlat van. Az egyik az eddigi állapoton nem akar változtatni, a másik a megszorítás mellett érvel. A végső kifejlődés Apponyi szerint az lesz, hogy a par­lamentek képviseltetik magukat az unióban és a konferenciákon. Döntő határozatot nem fog ez a konferencia hozni, csupán bizottságot küld ki utasítással. A napirendre kerülő egyes indítványokat ismertette ezután Apponyi gróf elnök, mire az ülés véget ért. A magyarokat kellemesen érintette, hogy a parlamentben az üunepies fogadó-estén rendezett hangverseny egyik száma Liszt „Magyar rapszódiá"-ja volt. Az interparlamentáris konferencia tagjai teg­nap délután megtekintették a Rubens- és Van Dick-kiállitást és újra megnézték a világkiállí­tást is. Brüsszel város polgármesterének fogadó­estje volt a második est, amelyen a konferen­cia tagjai teljes számban jelen voltak. A ma­gyar csoport tagjai ittlétük alkalmával név­jegyüket leadták Clary Aldringen grófnál, a monarchia brüsszeli követénél. — Roosevelt a közéletről. Newyorkb i táviratozzák: Roosevelt a John Brown-park beszentelésénél Kansasban beszédet tartott, melyben a testületek közéleti tevékenységének a kormány által való szigorú ellenőrzését ki­vetette. Roosevelt ezután kijelentette, hogy be kell hozni a jövedelmi és örökösödési adót, bértőrvényt kell kibocsátani és törvényt kell alkotni a hivatalnokoknak a törvénysérté­sekért való felelősségéről, a testületekről és bizottságot kell kiküldeni a tarifarevizió céljá­ból, továbbá bizottságokat az egészségügy ál­lapotának megvizsgálása végett és abból a célból, hogy a tőzsdei pánikoknak elejét ve­gyék. Roosevelt végül éles szavakkal kelt ki magánérdekeknek a politikai tevékenység köze­pette való istápolása ellen és kijelentette, hogy a tőkének az a kötelessége, hogy a köz­ügyeket szolgálja, nem pedig, hogy azokat uralja. A beszédet nagy tetszéssel fogadták. — Tanulmányut. Varga Borbála magániskola­tulajdonos a napokban érkezett haza külföldi útjáról. Romániában és Törökországban a női­otthonokat tanulmányozta. — Merénylet söröspalackkal. Hamburg, bői jelentik: Egy automobil ellen, amelyet Reuss herceg, tengerészhadnagy vezetett és amelyben kivüle három férfi és egy asszony ült, a Flens­burg felé vivő uton merényletet követtek el. Egy ember söröspalackot dobott a kocsiba, a palack darabokra tört s egy üvegdarab oly erősen megsértette a herceget bal orcáján, hogy kénytelen volt betérni a legközelebbi korcsmába, ahol kötést tettek arcára. A merénylőt, egy anarchista orosz munkást letartóztatták. — Szeri» kellemetlenkedés. Szerajevóból jelentik: A belgrádi Politika Ferenc József ki­rály nyolcvanadik születésnapja alkalmából az első oldalon közli Cerajics Bogdánnak, a szera­jevói merénylőnek arcképét és dicsőítő cikket irt hozzá, amely így kezdődik : Két hónappa1 ezelőtt, junius másodikán a boszniai tartomány­gyűlés megnyitása alkalmából a szerb nemzet egy hü fia, Cerajics Bogdán meg akarta ölni Varesanin tábornokot, a boszniai kormányzót, ezt a regenátot. Öt lövést tett ellene. Fájda­lom, a golyók nem találtak. A szerb nép ellen­sége, aki Rakovicánál szerb hazafiak vérét ontotta, megmenekült, de Cerajics önkezével vetett véget életének és ezzel megörökítette emlékét minden igaz szerb hazafi szivében. — Török vendég Budapesten. A budapesti török fökonzul értesítette a főváros tanácsát' hogy Konstantinápoly közélelmezési tanácsosa, Ncizi bég, a főváros közélelmezési intézményei­nek tanulmányozása céljából Budapestre érke­zett. A főváros készséggel bocsátotta a török vendég rendelkezésére az általa kért adatokat és intézkedett, hogy a főváros közélelmezési és közgazgasági intézményeit behatóan tanul­mányozhassa. — Uj katasztrófa Kalabriában. Kalabriá­ból ismét heves földrengést jelentenek. Reggiá­ban a sürti földlökések következtében iszonyú pánik fogta el a lakosságot, nem tudni mi okból. Kigyuladtak a katonai barakkok és istállók, a lőszerraktár fölrobbant és számos házat rombadöntött és megrongált a földren­gés. Reggiából menekülnek. — Ilaverda Mariska uj védője. Temes­várról jelentik: A Haverda-pörben Lengyei Zoltán tudvalevően letette a védelmet. Haverda Mariska most értesítette Hirsch Ignác temes­vári ügyvédet, hogy megbízza védelmével az esetben, ha Lengyel Zoltán arra nem vállal­kozna. Hirsch ügyvéd Haverda Boldizsárnak iskolatársa és barátja volt és így ismeri a csa­ládi viszonyokat. — A vásárcsarnok tolvaja. Berlinből je­lentik : A berlini nagy vásárcsarnokban az utolsó időben nem mult el nap, amelyen vala­kinek a pénztárcáját ne lopták volna el. A rend­őrség detektivekkel kereste a tolvajt, de nem akadt nyomára. Két nappal ezelőtt egy özvegy­asszonynak lopták el a pénztárcáját, melyben összes vagyona, száz korona volt. Sirva pana­szolta veszteségét leányának, aki megfogadta magában, hogy leleplezi a tolvajt. Tegnap ko­rán reggel a vásárcsarnokba ment, zsebében duzzadó pénztárca volt, amelyet azonban pénz helyett apró szegekkel töltött meg. A pénztár­cába még egy cédulát is tett, amelyre ezt irta : — Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Ön ellopta anyám pénzét, ezért én most lelep­lezem. , A fiatal leány a sokaság közé vegyült s ugy tett, mintha nem törődnék semmivel, titokban azonban erősen figyelt, hogy mi történik körü­lötte. Nemsokára valaki véletlenül meglökte, ugyanabban a percben érezte, hogy zsebe meg­könnyebült terhétől. Most hírtelen megragadta a mellette levő elegáns hölgy karját s rendőrért kiáltott. A hölgy olyan hevesen tiltakozott a gyanúsítás ellen, hogy a rendőrt is majdnem megtévesztette. A leány azonban nem eresz­tette el a kezét s követelte, hogy motozzák meg. Bevitték egy üzletbe, ahol átkutatták zsebét s ekkor meglepő fölfedezést tettek. Az asszonynak a ruhája ugy volt megvarrva, hogy köröskörül volt rajta zseb. Az utolsóban meg­találták a szögekkel telt pénztárcát, de a többi zseb sem volt üres, majdnem mindegyikben volt valami lopott holmi. Lakásán megtalálták az özvegy asszony pénztárcáját is, amelyben még érintetlenül pihent az egész vagyona. A tol­vajnő megvallotta, hogy rendszeresen űzte a zsebmetszést. Mesterségét olyan kitűnően tudta, hogy jómódban élhetett s elegánsan öltözköd­hetett. Beutazta Európa összes nagyobb váro­sait, de sehol sem tartózkodott néhány hétnél tovább. Berlinből is másnap akart elutazni. Arr.i a kérdésre, hogy hová akart menni, azt felelte, hogy Bécsbe, onnan pedig Budapestre. — Leleplezett csaló. Pétervárról jelentik: Maden szenátor parancsára a tomszki pálya­udvaron elkobozták Szolálev vasúti szállító podgyászát, amelyben igen sok kompromittál j iratot találtak, amelyekből kitűnik, hogy Szo­lálev a szibériai vasút második sinpárának épí­tésénél számos millióval megcsalta az államot• — Őröm a Csillagbörtönben. Tegnapi szá­munkban közöltük egész terjedelmében Székely Ferenc igazságügyminiszternek a börtönőrök nyugdíjazására vonatkozó rendeletét. Több al­kalommal megemlékeztünk már a börtönőrök szomorú anyagi helyzetéről, amely végre orvo ­lásra talált. A szegedi Csillagbörtön igazgatójá­hoz ma érkezett le az igazságügyminiszter le­irata, amely a börtönörök nyugdíjazását telje­sen olyan alapra fekteti, mint ahogyan az az állami tisztviselőknél érvényben van. Mülkr Mór igazgató a Csillagbörtön udvarán a börtö i kilencvenhat őre előtt fölolvasta a miniszter rendeletét, amely érthető örömet keltett. Ezzel aztán végre megszűntek azok a folytonos pa­naszok, amelyek a szegedi börtönőrök nyug­díjazásáról lapunk utján kerültek legelőször a nyilvánosság elé. — Rejtelmes mérgezés egy kolbászgyár­ban. Temesvárról jelentik: A rendőrség rej­telmes mérgezés ügyében nyomoz. GóthRóbert hentes kolbászgyárában az éjjel ismeretlen ti t" tesek belopództak s a még délután kolbász­töltésre előkészitett húsdarabok közé kékkövei csempészték. Mikor ma reggel Góth és emberei munkához fogtak, észrevették, hogy a máskor egészséges, piros sziuü lius színe megváltozott. A hentes megvizsgáltatta a húst és. konstatál­ták, hogy nagymennyiségű kékkő van közte és szerencse, hogy idejekorán észrevették, külön­ben a kolerahirek idején kiszámíthatatlan ré­mületet okozhatott volna. A kolbászgyár meg­lehetős nagy forgalmú és fogyasztói, ha idejé­ben észre nem veszik a bizonyára boszuból eredő mérgezést, tömegesen betegedtek volna meg. — Szeged íejlődésének titka. Szege­den a mostani építkezések olyan nagy ará­nyúak, hogy ennek a rohamos fejlődésnek a híre szétszaladt az ország minden részébe. Valósággal gombamódra szaporodnak a háromemeletes paloták és szépülnek az utcák. Elment ennek a nagyarányú építke­zésnek a híre Pécsre is, ahonnan a polgár­mester a következő levelet küldte Szeged város tanácsához: Az építési ipar törvényhatósági támogatása tárgyában 1910. évi junius hó huszonkilencedikén kelt megkeresésünknek szíves sürgős elintézé­sét kérjük. Ennek kapcsán abból az alkalom­ból, hogy nemrég a hírlapok közlései a Szege­iden folyó nagyarányú magánépitkezésekrő1 adtak hírt, tisztelettel megkeressük, hogy ezen hír alapossága esetében bennünket hivatalos célból tájékoztatni szíveskedjék az ottani épí­tési ipar föllendülésének okairól, különösen arról, vájjon, ebben a föllendülés előidézésében vagy legalább is előmozdításában magának a város törvényhatóságának része van-e, igenlő esetben milyen módon ? Lázár György dr polgármester pécsi kol­légájának a következő okokra fog rámu­tatni: •— Közrehatottak véleményem szerint az építési szabályrendelet határozmányainak köny­nyitése, a népesség általános szaporodása, a közintézmények (tervezetek, közvágóhíd, gőz­fürdő, iskolák, internátusok stb.) létesítése s általában a városiasság fejlesztése, a közinté­zetek, hivatalok betelepítése ós a betelepülés utján való lakosság-szaporulat és a kivándor­lásnak majdnem abszolút hiánya.

Next

/
Thumbnails
Contents