Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-02 / 86. szám

446 DÉLMAGYARORSZAO 1910 szeptember 3 csey Károiy dr ügyvezető-elnök fogja megko»/.oruzni. Az ünnepi misét Várhelyi József kanonok-plébános, az egyesület lelkésze fogja szolgáltatni. A mise alatt a kórus régi magyar ír. oltári énekeket fog énekelni. Az Árpád-Egyesulet Bek Pista tervei szerint készülő ősrégi sátorban fog az ünnep alatt táborozni. — Orvosi körökből. Ziffer Alfréd dr sze" i edi fogorvos nyári szabadságáról visszaérkezett és megkezdte rendeléseit. Ziffer dr a szegedi kórházban is teljesiti már ingyenes rendeléseit, — Egy volt nagykövet botrányt«,!. Nenr yorkból jelentik : Nagyon kinos botrány foglalkoztatja az ottani társadalmi köröket. Az ügyvédi kamara elnöke azt az indítványt terjesztette a kamara elé, hogy Coate József ügyvédet, aki több évig az Egyesült-ÁUanok nagykövete volt Párisban s aki most Newyorkban i<:en nagy ügyvédi irodát tart fönn, az ügyvédek jegyzékéből töröljék. A kamara elnöke ezt az indítványt Vafts ügyvéd kérelmére terjesztette elő, aki azzal vádolja Coatet, hogy ügyfeleinek bizalmával visszaélt, számtalan tisztességtelen cselekedetet követett el, vétett nemcsak a büntetőtörvények ellen, hanem az ügyvédi tisztesség ellen is és sok merényletet követett él a közerkölcs ellen. Coate a többi közt ötvenezer dollárt igért egy ügyvédnek ha két felük között egyezséget fog létesíteni. —• Az interparlamentáris konferencia. Brüsszelből jelentik: Az interparlamentáris konferencián tizenkilenc parlament képviselői, mintegy nyolcszázán vesznek részt. Az ülések a parlamenti palotában folynak, melynek kényelmes mellékhelyiségei a tagoknak állandóan rendelkezésére állanak. Igen nagy számmal vannak jelen a konferencián a japánok és a törökök. A parlamenti palotában lefolyt ismerkedési est rendkívül impozáns volt, mely alkalommal a királyi parkot fényesen kivilágították. Az első ülés és a tanács értekezlete után Apponyi Albert gróf tanácskozásra hívta össze a magyar csoport tagjait a parlament egyik üléstermében. Ismertette a tanácsban megvitatott kérdésekot, amelyek a plénum napirendjére kerülnek. Ezek közt a kérdések közt a legfontosabb az Interparlamentáris Unío reorganizációjának a kérdése. Eddig is már mintegy háromezer tagja van az uniónak és e szám folyton emelkedni fog, aminek ilyenformán korlátokat kell emelni. Két áramlat van. Az egyik az eddigi állapoton nem akar változtatni, a másik a megszorítás mellett érvel. A végső kifejlődés Apponyi szerint az lesz, hogy a parlamentek képviseltetik magukat az unióban és a konferenciákon. Döntő határozatot nem fog ez a konferencia hozni, csupán bizottságot küld ki utasítással. A napirendre kerülő egyes indítványokat ismertette ezután Apponyi gróf elnök, mire az ülés véget ért. A magyarokat kellemesen érintette, hogy a parlamentben az üunepies fogadó-estén rendezett hangverseny egyik száma Liszt „Magyar rapszódiá"-ja volt. Az interparlamentáris konferencia tagjai tegnap délután megtekintették a Rubens- és Van Dick-kiállitást és újra megnézték a világkiállítást is. Brüsszel város polgármesterének fogadóestje volt a második est, amelyen a konferencia tagjai teljes számban jelen voltak. A magyar csoport tagjai ittlétük alkalmával névjegyüket leadták Clary Aldringen grófnál, a monarchia brüsszeli követénél. — Roosevelt a közéletről. Newyorkb i táviratozzák: Roosevelt a John Brown-park beszentelésénél Kansasban beszédet tartott, melyben a testületek közéleti tevékenységének a kormány által való szigorú ellenőrzését kivetette. Roosevelt ezután kijelentette, hogy be kell hozni a jövedelmi és örökösödési adót, bértőrvényt kell kibocsátani és törvényt kell alkotni a hivatalnokoknak a törvénysértésekért való felelősségéről, a testületekről és bizottságot kell kiküldeni a tarifarevizió céljából, továbbá bizottságokat az egészségügy állapotának megvizsgálása végett és abból a célból, hogy a tőzsdei pánikoknak elejét vegyék. Roosevelt végül éles szavakkal kelt ki magánérdekeknek a politikai tevékenység közepette való istápolása ellen és kijelentette, hogy a tőkének az a kötelessége, hogy a közügyeket szolgálja, nem pedig, hogy azokat uralja. A beszédet nagy tetszéssel fogadták. — Tanulmányut. Varga Borbála magániskolatulajdonos a napokban érkezett haza külföldi útjáról. Romániában és Törökországban a nőiotthonokat tanulmányozta. — Merénylet söröspalackkal. Hamburg, bői jelentik: Egy automobil ellen, amelyet Reuss herceg, tengerészhadnagy vezetett és amelyben kivüle három férfi és egy asszony ült, a Flensburg felé vivő uton merényletet követtek el. Egy ember söröspalackot dobott a kocsiba, a palack darabokra tört s egy üvegdarab oly erősen megsértette a herceget bal orcáján, hogy kénytelen volt betérni a legközelebbi korcsmába, ahol kötést tettek arcára. A merénylőt, egy anarchista orosz munkást letartóztatták. — Szeri» kellemetlenkedés. Szerajevóból jelentik: A belgrádi Politika Ferenc József király nyolcvanadik születésnapja alkalmából az első oldalon közli Cerajics Bogdánnak, a szerajevói merénylőnek arcképét és dicsőítő cikket irt hozzá, amely így kezdődik : Két hónappa1 ezelőtt, junius másodikán a boszniai tartománygyűlés megnyitása alkalmából a szerb nemzet egy hü fia, Cerajics Bogdán meg akarta ölni Varesanin tábornokot, a boszniai kormányzót, ezt a regenátot. Öt lövést tett ellene. Fájdalom, a golyók nem találtak. A szerb nép ellensége, aki Rakovicánál szerb hazafiak vérét ontotta, megmenekült, de Cerajics önkezével vetett véget életének és ezzel megörökítette emlékét minden igaz szerb hazafi szivében. — Török vendég Budapesten. A budapesti török fökonzul értesítette a főváros tanácsát' hogy Konstantinápoly közélelmezési tanácsosa, Ncizi bég, a főváros közélelmezési intézményeinek tanulmányozása céljából Budapestre érkezett. A főváros készséggel bocsátotta a török vendég rendelkezésére az általa kért adatokat és intézkedett, hogy a főváros közélelmezési és közgazgasági intézményeit behatóan tanulmányozhassa. — Uj katasztrófa Kalabriában. Kalabriából ismét heves földrengést jelentenek. Reggiában a sürti földlökések következtében iszonyú pánik fogta el a lakosságot, nem tudni mi okból. Kigyuladtak a katonai barakkok és istállók, a lőszerraktár fölrobbant és számos házat rombadöntött és megrongált a földrengés. Reggiából menekülnek. — Ilaverda Mariska uj védője. Temesvárról jelentik: A Haverda-pörben Lengyei Zoltán tudvalevően letette a védelmet. Haverda Mariska most értesítette Hirsch Ignác temesvári ügyvédet, hogy megbízza védelmével az esetben, ha Lengyel Zoltán arra nem vállalkozna. Hirsch ügyvéd Haverda Boldizsárnak iskolatársa és barátja volt és így ismeri a családi viszonyokat. — A vásárcsarnok tolvaja. Berlinből jelentik : A berlini nagy vásárcsarnokban az utolsó időben nem mult el nap, amelyen valakinek a pénztárcáját ne lopták volna el. A rendőrség detektivekkel kereste a tolvajt, de nem akadt nyomára. Két nappal ezelőtt egy özvegyasszonynak lopták el a pénztárcáját, melyben összes vagyona, száz korona volt. Sirva panaszolta veszteségét leányának, aki megfogadta magában, hogy leleplezi a tolvajt. Tegnap korán reggel a vásárcsarnokba ment, zsebében duzzadó pénztárca volt, amelyet azonban pénz helyett apró szegekkel töltött meg. A pénztárcába még egy cédulát is tett, amelyre ezt irta : — Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Ön ellopta anyám pénzét, ezért én most leleplezem. , A fiatal leány a sokaság közé vegyült s ugy tett, mintha nem törődnék semmivel, titokban azonban erősen figyelt, hogy mi történik körülötte. Nemsokára valaki véletlenül meglökte, ugyanabban a percben érezte, hogy zsebe megkönnyebült terhétől. Most hírtelen megragadta a mellette levő elegáns hölgy karját s rendőrért kiáltott. A hölgy olyan hevesen tiltakozott a gyanúsítás ellen, hogy a rendőrt is majdnem megtévesztette. A leány azonban nem eresztette el a kezét s követelte, hogy motozzák meg. Bevitték egy üzletbe, ahol átkutatták zsebét s ekkor meglepő fölfedezést tettek. Az asszonynak a ruhája ugy volt megvarrva, hogy köröskörül volt rajta zseb. Az utolsóban megtalálták a szögekkel telt pénztárcát, de a többi zseb sem volt üres, majdnem mindegyikben volt valami lopott holmi. Lakásán megtalálták az özvegy asszony pénztárcáját is, amelyben még érintetlenül pihent az egész vagyona. A tolvajnő megvallotta, hogy rendszeresen űzte a zsebmetszést. Mesterségét olyan kitűnően tudta, hogy jómódban élhetett s elegánsan öltözködhetett. Beutazta Európa összes nagyobb városait, de sehol sem tartózkodott néhány hétnél tovább. Berlinből is másnap akart elutazni. Arr.i a kérdésre, hogy hová akart menni, azt felelte, hogy Bécsbe, onnan pedig Budapestre. — Leleplezett csaló. Pétervárról jelentik: Maden szenátor parancsára a tomszki pályaudvaron elkobozták Szolálev vasúti szállító podgyászát, amelyben igen sok kompromittál j iratot találtak, amelyekből kitűnik, hogy Szolálev a szibériai vasút második sinpárának építésénél számos millióval megcsalta az államot• — Őröm a Csillagbörtönben. Tegnapi számunkban közöltük egész terjedelmében Székely Ferenc igazságügyminiszternek a börtönőrök nyugdíjazására vonatkozó rendeletét. Több alkalommal megemlékeztünk már a börtönőrök szomorú anyagi helyzetéről, amely végre orvo lásra talált. A szegedi Csillagbörtön igazgatójához ma érkezett le az igazságügyminiszter leirata, amely a börtönörök nyugdíjazását teljesen olyan alapra fekteti, mint ahogyan az az állami tisztviselőknél érvényben van. Mülkr Mór igazgató a Csillagbörtön udvarán a börtö i kilencvenhat őre előtt fölolvasta a miniszter rendeletét, amely érthető örömet keltett. Ezzel aztán végre megszűntek azok a folytonos panaszok, amelyek a szegedi börtönőrök nyugdíjazásáról lapunk utján kerültek legelőször a nyilvánosság elé. — Rejtelmes mérgezés egy kolbászgyárban. Temesvárról jelentik: A rendőrség rejtelmes mérgezés ügyében nyomoz. GóthRóbert hentes kolbászgyárában az éjjel ismeretlen ti t" tesek belopództak s a még délután kolbásztöltésre előkészitett húsdarabok közé kékkövei csempészték. Mikor ma reggel Góth és emberei munkához fogtak, észrevették, hogy a máskor egészséges, piros sziuü lius színe megváltozott. A hentes megvizsgáltatta a húst és. konstatálták, hogy nagymennyiségű kékkő van közte és szerencse, hogy idejekorán észrevették, különben a kolerahirek idején kiszámíthatatlan rémületet okozhatott volna. A kolbászgyár meglehetős nagy forgalmú és fogyasztói, ha idejében észre nem veszik a bizonyára boszuból eredő mérgezést, tömegesen betegedtek volna meg. — Szeged íejlődésének titka. Szegeden a mostani építkezések olyan nagy arányúak, hogy ennek a rohamos fejlődésnek a híre szétszaladt az ország minden részébe. Valósággal gombamódra szaporodnak a háromemeletes paloták és szépülnek az utcák. Elment ennek a nagyarányú építkezésnek a híre Pécsre is, ahonnan a polgármester a következő levelet küldte Szeged város tanácsához: Az építési ipar törvényhatósági támogatása tárgyában 1910. évi junius hó huszonkilencedikén kelt megkeresésünknek szíves sürgős elintézését kérjük. Ennek kapcsán abból az alkalomból, hogy nemrég a hírlapok közlései a Szegeiden folyó nagyarányú magánépitkezésekrő1 adtak hírt, tisztelettel megkeressük, hogy ezen hír alapossága esetében bennünket hivatalos célból tájékoztatni szíveskedjék az ottani építési ipar föllendülésének okairól, különösen arról, vájjon, ebben a föllendülés előidézésében vagy legalább is előmozdításában magának a város törvényhatóságának része van-e, igenlő esetben milyen módon ? Lázár György dr polgármester pécsi kollégájának a következő okokra fog rámutatni: •— Közrehatottak véleményem szerint az építési szabályrendelet határozmányainak könynyitése, a népesség általános szaporodása, a közintézmények (tervezetek, közvágóhíd, gőzfürdő, iskolák, internátusok stb.) létesítése s általában a városiasság fejlesztése, a közintézetek, hivatalok betelepítése ós a betelepülés utján való lakosság-szaporulat és a kivándorlásnak majdnem abszolút hiánya.