Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-02 / 86. szám

1910 szeptember 1 DELMAGYARORSZÁG 5 ­tára különben Lautenschlegert, a Deimler Mo­toríabrik legjobb soffőrjét rendelték ki. Friedberg, szeptember 1. A cári család örizetére kirendelt detektiv­sereg tegnap délutánra alaposan megtisztította a friedbergi kastély környékét, mert a cár és a cárné a kastély parkjában fényképeztek. A cár gyermekei a hesszeni herceg kíséretében tettek a környéken kirándulást. Friedberg és Nauheim lakossága igen sokat szenved a cár ott tartózkodása miatt. Alig van ember, akinek a detektívek és rendőrök ne kellemetlenkednének. Minden gyanúsnak látszó embert megmotoznak s minden embert gya­núsnak látnak. A Friedbergbe érkező utasok podgyászát fölhányják, ugy, hogy az utasok már Friedberg előtt egy állomással kiszállnak, csakhogy meg legyenek kímélve a sok kelle­metlenségtől. Nauheimból, ahol a cárné fog üdülni, az összes orosz vendégek előre el­menekültek. Több letartóztatott embert ma szabadon bocsátottak, de továbbra is rendőri felügyelet alatt tartják őket. Háború előtt. Konstantinápoly, szeptember 1. Gryparis görög követ tiltakozott a por­tán a görög áruk bojkottja ellen és hang­súlyozta, hogy ilyen körülmények között az athéni kormány kénytelen volna a dip­lomáciai viszonyt megszakítani s ebben az esetben biztosan számithat rá, hogy Francia­ország és Anglia védelmezni fogja Görög­ország érdekeit. A portának az az állás­pontja, hogy ha a görög kormány jóvá­hagyja Venizelosz megválasztatását, az nyilt ok a hadüzenetre. A helyzet annyira kiéle­sedett, hogy a diplomáciai viszony megsza­kítása csak órák kérdése. Egy nyugati nagy­hatalom itteni képviselője nyíltan meg­mondta, hogy vagy háború lesz, vagy már legközelebb blokirozni fogják a török ki­kötőket. Berlin, szeptember 1. Konstantinápolyból jelentik a „Morgeupost"­nak: A Törökország és Görögország között való viszony a görög kereskedők ellen való bojkott miatt nagyon aggasztóra fordult s at­tól félnek, hogy a diplomáciai viszony meg fog szakadni. Egy nyugati nagyhatalom nagykö­vetségének egyik tagja azt mondta, hogy a dolgok most ugy állnak, hogy vagy háború lesz, vagy pedig az európai nagyhatalmak os. tromzár alá veszik a török kikötőket. Konstantinápoly, szeptember 1. Griparisz görög követ tegnap nyilatkozatot tett a török kormánynak arról, hogy krétaiakat választottak a görög nemzetgyűlésbe. Rifát basa török külügyminiszter ezt a nyilatkozatot elég­telennek mondta. Konstantinápoly, szeptember 1. Griparisz görög követ a portánál tiltakozott a görög kereskedők és hajók bojkottálása elie^ így a többi közt az ellen, hogy Szalonikiban egy hajótört görög hajótól megtagadták a se­gítséget és hogy Skutariban megakadályozták .egy görög halottnak eltemetését. Nagyon való­színűnek látszik a diplomáciai viszony meg­szakadása, amely esetben Franciaország és Anglia fogja elvállalni a görög érdekek kép­viseletét. Konstantinápoly, szeptember 1. A török külügyminiszter kijelentette a gö­rög követnek, hogy a bojkott által megkáro" sodott görögök kártalanítására még csak gon" dőlni sem lehet. Kém a szocialista kongresszuson. Kopenhága, szeptember 1. A szociálísták nemzetközi kongresszusán le­lepleztek egy orosz kémet. Az illető a többi orosz delegátussal egy szállodában lakott. Hamis sajtóigazolványával sikerült neki a titkos ülésekre is bejutni. A többi oroszok előtt már régebben gyanús volt, állandóan szemmel tar­tották, tegnap pedig leleplezték. Elszedték tőle nemcsak hamis igazolványát, hanem összes papírjait. A kongresszus tagjai azt hiszik, hogy van még közöttük több kém is. Állítólag orosz titkosrendörök is vannak a kongresszuson jelen, hamis igazolványokkal. Kopenhága, szeptember 1. A nemzetközi szociálista kongresszushoz táv­irat érkezett Briand francia miniszterelnök aláírásával, amelyben azt mondja, hogy mindig a szociálizmus terjedéseért fog dolgozni és re­méli, hogy a kongresszus ugyanilyen szimpátiá­kat táplál a kormány iránt. Azt hiszik, hogy a távirat misztifikáció, mert ismeretes, hogy Briand renegát szociálista és a párt gyűlöli. Jules Guesde, az egyik francia szociálista frakció feje azonban azt mondja, lehetséges, hogy a táviratot Briand küldte. SZÍNHÁZ. MŰVÉSZET Színházi műsor. Szeptember 2, péntek: Romeo és Júlia, tragédia. (Lugossy Béla bemutatk.) „ 3, szombat. Nebántsvirág, operett. (Lendvay Mlcl és Nagy Dezső bemutatkozása.) „ 4, vasárnap d. u.: Aranyember, szinmü. „ 4, „ este ¡Ingyenélők, ncpszinmü. (Lendvay Micivel ős Nagy Dezsővel.) „ 5, hétfő: Dollárkirálynő, operett. „ 6, kedd: A kaméliás hölgy, szinmü. „ 7, szerda : Az obsitos, operett. (Be­mutató előadás.) 8, csütörtök d. u.: A dolovai nábob leánya, szinmü. „ S, „ este: Az obsitos, operett. „ 9, péntek: Cigánybáró, operett. „ 10, szombat: Bilincsek,szinmü.(Bemutató előadás.) „ 11, vasárnap d. u.: Taifun, szinmü. „ 11, „ este: Gül Baba, operett (Lendvay Micivel.) Az első előadás. — Luxemburg grófja. — Hiába, még mindig a szentimentálizmus édesíti meg némileg az életünket. Elsősor­ban hát az -őszies hangulatot kell lefeste­nünk, hogy hü legyen a krónikája az érzé­seinknek, amikkel az első előadásra megyünk. Ridegen és megkopottan állt nyáron át a színház épülete. Ma félnyolckor kigyúlt a fény minden ablakában, világosak mellette a kis utcák és a villanysugarak ott ragyog­nak a liget fáinak szintelenedő koronáin. És gyér köd szakad föl a Tisza felől s együtt gomolyog a fénynyel. Benn lassan­kint elfoglalja helyét a zenekar — bocsá­nat, de le kell írni az ellentétet: keservesen fújja széttört sipját a nagy Pán odalenn a Stefánia-korzón ... Most az lesz a legokosabb, ha megállunk szépen a bejáratnál és figyeljük a közönsé­get. Jönnek immár mindenfelől, persze elő­ször és „a legizgatottabban a karzat publi­kuma. Ok, ez a derék nép elhozta a tavalyi és még régebbi lelkesedést. A gróf urnák, a herceg őfenségének és társaiknak, akik most maszkírozzák magukat, velük akad a legkevesebb dolga. A karzatjárók, mint mindig, ezúttal is otthonhagyták az úgy­nevezett magasabb igényeket. Ám megérkez­nek mások is. A tavasz óta nem látott, fürdőkről visszatért szegedi szépségek. Meg­ittasulhatunk az uj divattól, beleszédülhe­tünk az abroncsos szoknyákban való gyö­nyörködésbe. És sorba megállapíthatjuk, ki hol járt. A Lidón fürdőzők természetesen gondoskodtak megfelelő kreolságról, könnyű azoknak az élet terhe, akik Karlsbadban üdültek és a Svájc hegyei közt terem az igazi pirosító. No, bár erősen szakadni kezd az eső jól összegyűlünk, örömére a színigaz­gatónak, akinek szintén könnyű dolga van. A szintígyi bizottsággal csak meggyiir­kőzik valahogy, (a bizottság fiatal tagjai amúgy is le vannak bilincselve), konkurrencia pedig nincsen. Nem kell amiatt csodálkozni, hogy a színház majdnem megtelik. Hiszen Szegeden legalább harmincezer olyan ember van, aki szereti a szinmüvészetet. Válogatni pedig nem lehet. Thália egyetien templo­mába kénytelen betérni minden hivő, sőt a hitetlenek is. A hitetlenek, akik azt vallják, hogy a Luxemburg grófját jobban is el le­hetne játszani. Mindjárt meggyőződünk róla. Mondjuk el még egyszer, ha már a szín­házban vagyunk, hogy a függöny felgördül. Tehát csönd és figyelem. A Luxemburg grófjá-t eredeti szereposztásban játszák, hanem azért még a habitüék is kíváncsiak, javultak-e tavaly óta a hangok és fejlődött-e a rendezés? Először talán az utóbbival fog­lalkozzunk. Mivel a rendező hatáskörébe tar­tozik, elsősorban is konstatáljuk, hogy a díszletek silányak, kopottak, szegényesek. Nem vádoljuk mégsem, sem Makónét, sem Almássyt. Makónénak már nem érdemes a régi holmit restauráltatnia, Almássynak pedig — no talán neki mégis érdemes volna? De bizzunk abban, hogy a fiatal, agilis igazgató a jövő szezónra, a kizárólag saját szezónjára majd olyan fényes kiállítás­sal készíti elő a darabokat, hogy a szemünk káprázik belé. Bizony, sok mindent újra kell festeni. A karszemélyzetet is. Ez a különben tiszteletre­méltó társaság elég rendszertelenül játszott. A hölgyek pedig hihetetlenül fantasztikus kosztümökben sétáltak elő. O-görög jelme­zektől a krinolinig, sőt a reformruháig min­den divatot képviseltek. De hogy viseltek. Az urak ezalatt meghúzódtak a háttérben. De egyikük előrejött, párisi kocsiskalap volt rajta s a kalapról csurgott az esőviz. Ez a reálizmus Iskolája. A főszereplők nagyszerűen alkalmazkod­tak a környezetükhöz. Békefi, aki pedig te­hetséges, széphangu színész, fáradtan, né­melykor teljesen invenciótlanul énekelt a címszerepben. A hangja ma este föltűnően megviselt volt, a gesztusai pedig szeren­csétlenek. Később bizonyosan újra meg­szokja majd a szegedi színpadot. Partnere, Nagy Aranka, efég kedvesen játszott, néha azonban ráragadt Békefi lemondó nemtörődöm­sége. Mégis, ő játszott a legjobb akarattal. Már Nyáray Antal, alias Bazilovics Bazil szembe­szállt a szerepének természetével. Elhatározta, hogy azért sem lesz paralitikus. Hiába ismé­telte hát ezt, senkisem hitte el neki. Azért persze, mint mindig, most is hálás volt iránta a publikum, nemkülönben a temperamentu­mos Felliö Rózsi iránt. Felhő Rózsi elragadóan vidám volt és néha valósággal ugy szállt ki a színpadról. De kétségkívül jól illett neki ez az aviatika és a táncát többször meg­ismételtették. Ezúttal nincs egyéb följegyezni valónk. Még csak annyit általánosságban, hogy kvali­tás sok akad a színtársulat derék tagjaiban, de rendszeresebben, nagyobb ambícióval kellene fölhasználni és fejleszteni. Egyéb­ként : nem kenyerünk a folytonos gáncsolás. Hisszük, hogy sok szép és jó előadást fog­nak produkálni. Evvel a hittel járulunk hozzá ahhoz a szeretetteljes fogadtatáshoz, amiben Szeged közönsége részesítette őket és ami­hez bizonyára méltókká válni igyekeznek. Fehér Árpád. Fedák Sári Szegedre jön. ő jön! Ki jön? Szegedre jön! Honnan jön? Londonból? Beflinből? Bécsből? Tiszalökről? Az apja birtokáról? A saját birtokáról? Jó! Itt lesz ! Játszani is akar? Hát jó ! Még azt isV Fölemelő látványosság lesz. A direktornak már ragyog az arca a várva-várt telt ház reményében. És elsietett a városi tanács­hoz, hogy fölemeltesse a helyárakat huszonöt százalékkal. A városi tanácsot a hideg kirázta az örömtől, hogy Sári Szegedre jön. Sarolta itt lesz. Mért ne sarolják hát a közönséget? És fölemeltette a helyárakat huszonöt szá­zalékkal. Kedves művésznő! Istennő! Direktorok mentő­angyala! Mit fog játszani nekünk? Elhozza-e magával a teljes fölszerelését? Elhozza-e a komornáját is? Az agarait is? És mindazokat a nagy személyiségeket, akik az ön udvartar­tásában világhírre tettek szert? Az udvarlói különvonaton jönnék? Vagy gyalog? Elhozza ma­gával a koszorúit is? A hangját is? A harmadik száma bájmosolyát is? A másik, szintén nagyterje­delmü birtokát is? A ballábát is? Nagyon kór-

Next

/
Thumbnails
Contents