Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-08 / 91. szám

12 DÉL-MAGYARORSZÁG 1910 szeptember 8 APRÓSÁGOK. & A hunok öt szava. A hunok nemzetisége­itek kérdése még most sincs tisztázva. Thierry, a nagy francia történetíró, egyazon nemzet­család tagjainak vette őket az avarokkal és magyarokkal. Hasonló nyomon jár a magyar nemzeti hagyomány, amely Attila hun királyt a nemzeti hősök közé sorozza. A magyar tudó­sok legnagyobb része nem hajlandó elfogadni ezt a szoros hun-magyar kapcsolatot. A huno­kat általában mongolfaju népnek tartják, nyelvüket valamely őstörök idiómának. Bizo­nyos, hogy olyan, minden kétséget eloszlató bizonyíték, amely a kérdést vitán fölül he­lyezné, nem maradt reánk. Az egykori leírások valósággal tipikus mongolnak festik a hunt, főembereik neve közt pedig sok a törökös hangzású, mint Akum, Dengizik, írnák, Kara­ton, Mundzuk ós Oibarsz. Ez azonban annál kevésbbé lehet döntő fontosságú, mert hasonló eredményre jutunk a honfoglaló magyarokra nézve is. Nyelvemlék, amely kétségtelenül dön­tene a hunok nemzetiségéről, sajnos, nem maradt reánk. De különféle egykorú följegyzések mégis megőriztek számunkra öt hun szót. Ezek: 1. Tengri-ata. A hunok az istent örmény irók szerint tengri-ata-nak nevezték. A tengri szó hihetően meg volt az ősmagyarban is; a szu­mirban csakugyan meg volt (dingira) és eget, istent jelentett. Tengri-ata szószerint ezt je­lenti : ég-atya, isten-atya. 2. Tengri-kutu. Kinai források szerint a hunok nyelvében a fejedelem neve tengri-kutu (isten-fia) volt. A tudósok figyelmeztetnek rá, hogy a kutu szó a távoli mandzsu-nyelvben megtalál­ható s fiút jelent. A tudósok figyelmét elke­rülte, hogy ez a szó ilyen értelemben meg van nemcsak a távoli mandzsu-nyelvben, hanem a közeli magyar nyelvben is. Mikor valakiről azt mondjuk, hogy ezt, vagy azt kutyú-jogász ko­rában tette, bizonyára az illetőnek fiatal gyerek­voltát akarjuk a kutyü szóval kifejezni. Itt te­hát a szó önálló alakjában elveszett, de össze­tételében ma is használatos, mint az ős tuli, tule szó ma már csak a luli-piros kifejezés­ben él. 3. Hunni-vár. A Duna delta-vidékének azt a részét, hová a hunok Attila világbirodalmának Bssszeomlása után menekültek, a saját nyelvü­kön hunni-vár-nak nevezték. Jelentése : hunok vára, analogonja: magyari vár. E kifejezés meg. jepöen magyaros voltához szó sem férhet. é. Vadon. Egy örmény iró, Stephanus Byzan­tinus, emliti a hunok vadon nevű pusztaságát. 5. Zerkon. Priszkosz rétor jegyzi föl, hogy azt a bohócot, aki Attila lakomáján az urakat tréfásbeszédével megnevettette,a hunok Zerkon­nak nevezték. A tudósok általános fejbólintás­sal megegyeztek abban, hogy ez a szó a német zwergből származik, minthogy Zerkon más föl­tűnő tulajdonságai mellett állítólag törpe is volt. Priszkosz, aki e fikciónak az emlékét megőrizte s szemtől-szembe is látta, ezt a tu­lajdonságát nem emliti, hanem csak azt mondja, hogy „alakjával, öltözetével, hangjával és zürt­zavart beszédével, amennyiben római, hun és germán szavakat összekevert, mindnyájunkat annyira fölviditott, hogy szűnni nem akaró kacagásba törtünk ki". Vájjon tudósaink nem tudnák, hogy az ilyen szószátyár, össze-vissza fecsegő, kalakótya embert az Alföld több vidé­kén (Szegeden s a Nyírségben) a nép ma is cerkónak nevezi, arról a hasonló nevű madár­ról, amely a vizes helyeken tanyáz s a termé­szet csöndjét minden ok nélkül való éktelen és szapora kiáltozásával szokta megzavarni V Hogy az az egykori udvari bolond, aki főként az össze­vissza való fecsegésével, a római, hun és ger­mán szavak mulatságos összekeverésével oly hangos derültségre ragadta a hun urakat, in­kább a cerkó madárról kapta nevét, mint a német zwerg-szóból, azt nagyon valószínűvé teszi az a körülmény, hogy ezen az egy, tudós­föltalálta eseten kivül még soha a világon meg nem történt, hogy egy bolondos embert a német zwerg szó alapján turáni-fajta népek, vagy em­berek valaha is Zerkon-nak neveztek volna el, de hogy az ily lármás és kalakótya embert cerkó-nak mondják, arra igenis ezer meg ezer példa van, mert ez ugy Szegeden, mint a Nyír­ségben ma is általános szokás. Épen a hunok megmaradt öt szava bizonyítja pedig, hogy a magyaroknak mégis csak több közük volt hoz­zájuk, mint a — németeknek. ^ A hatodik eszperantó-kongresszus. Augusztus utolsó hetében Washingtonban tar­tották meg az eszperantó-világnyelv liiveí a hatodik kongresszust, A nagy amerikai város­ban a sokféle nyelv mellett azon a héten sű­rűn hallhatták az eszperantó-nyelyet is, mert az eszperantisták maguk között a világért se beszélnének más nyelven, mint „eszperantó-ul". A kongresszísták pompásan érezték magukat Washingtonban, mert az ottani kereskedelmi kamara áldozatkészségéből fényesen látták el őket és pompás ünnepségeket rendeztek szá­mukra. Háromszáz külföldi és körülbelül ezer amerikai eszperantista gyűlt össze, mert a kongresszus alkalmából tartotta évi gyűlését az amerikai eszperantó-szövetség is. Es vala­mennyien a rajongásig lelkesedtek, holott be­vallásuk szerint akadtak olyanok is közöttük, akik nemrégen még a volapük-nyelvért hevül­tek. A kongresszust Zamenhof clr, az eszpe­rantó-nyelv föltalálója nyitotta meg nagy lel­kesedés mellett. Vívu Zamenhof ! Vivu Zamen­hof ! kiáltották a kougresszisták. A megnyitó­ülés előtt istentisztelet volt, melyen az ének, ima és szónoklat eszperantó-nyelven szólott az ég urához és az áhítatos közönséghez. Husz ország eszperantistái képviseltették magukat a kongresszuson és voltak közöttük kínaiak és japánok is. A jelentésekből kitűnt, hogy az uj világnyelv az utóbbi időben nagy haladást tett. Hallatszott olyan jelentós is, hogy némely helyen már tájszólást is használnak, de a kon­gresszus a magvas eszperantó-nyelvet mondotta ki kötelező nyelvnek. A rendőrhatóságnak négy embere volt jelen a gyűléseken, valamennyien értettek és beszélték a világnyelvet. Magától értetődik, hogy a rendőrök csak a kongresszus díszének emelésére jöttek el, mert az eszpe­rantisták a világ legjámborabb emberei és senki sem gondol arra, hogy a kongresszuson imparlamentáris szavak esnek. A küldöttek szó­rakoztatására egész sereg ünnepséget rendez­tek. A többi között egy vígjátékot is előadtak ezzel a cimmel: Kiel Plokar AI Vi, amelyet Shakespeare aligha ismert volna el a maga müvének, noha a szindarad nem volt más, mint a nagy angolnak a Vízkereszt, vagy Amit akartok cimü ismeretes vígjátéka. A washing­toni újságok a kongresszus gyűléseiről eszpe­rantó-nyelven adtak tudósítást. Lehetséges, hogy a kongresszus ujabb lendületet ad Ame­rikában az eszperantó-nyelv terjedésének, de a híveiknek mindenesetre erős agitációt kell in­ditaniok, mert Amerika kilencven millió lakosa közül eddig csak ezerötszáz ember beszéli az eszperantó-nyelvet. Katonai takarékpénztárak. A közös hadsereg tisztjeinek adósságát mostanában kü­lön katonai pénzintézet utján rendezik nálunk. Angolországban már régóta másképen gon­doskodtak a katonák pénzügyi helyzetéről. 1859 óta működik az angol hadsereg körébon a katonák takarékpénztára (Miiitáry Savings Bank), amelyet azzal a céllal alapítottak, hogy a katonáknak alkalmat adhassanak, a zsoldjuk­ból megtakarított pénzük gyümölcsöztetésére, továbbá, hogy a fegyveres szolgálatból való ki­lépésük idején bizonyos tőkével rendelkezze­nek. Amióta rendszeresítették a postatakarék­pénztárak intézményét, amelyek a legkisebb összeget is elfogadják gyümölcsözésre, azóta a katonai takarékpénztáraknak létjogosultsága megszűnt; 1896 óta az addig nyitott számlákat tovább is vezetik s betéteket ezekre elfogad­nak, de ujabb számlákat nem nyitnak. A katonai takarékpénztár helyét tehát a posta­takarékpénztárak töltik be; a csapattest­parancsnokok kötelessége, hogy a legénysé­get arra hajlítsák, hogy megtakarított pénzük gyümölcsöztetésót a postatakarékpénztárakra bízzák. A hadsereg vezetősége megállapodott a postaigazgatósággal, hogy a gyarmati katonaság betéteit is fogadja el, mert a gyarmatokban a postatakarékpénztárak intézménye szervezve nincs. A postatakarékpénztárak elvállalják a betevők számlájára az állampapírok vásárlását is. Az intézményt az angol hadsereg legény­sége nagy mértékben használja. Az egyes gyarmatokban helyőrségenkint és emberenkint évente átlag négy font (kilencvenhat korona] a betét, aminél tekintetbe kell venni azt, hogy nem minden ember fizet be. Egyesek évente négyszáznyolcvan koronát is megtakarítanak; másoknak kilencezerhatszáz koronányi meg­takarításuk is van. A postatakarékpénztárnál százezer legénységi egyénnél többnek vau számlája, ebbe azonban nincsenek beszámítva azok az anyaországbeli egyének, akik nem a hadügyminisztérium utján nyittatták számlá­jukat. -f Az állami polgári leányiskolában meg­nyitjuk a negyedik I. d) osztályt, ezért föl­hívom mindazon szülőket, kikuek leányaik a rendes beiratkozás alkalmával helyszűke miatt kimaradtak, hogy a fölvétel, illetőleg beiratko­zás végett folyó hó kilencedikén délután három órakor az iskolában jelentkezzenek. Teleky László, igazgató. -f Beiratások a kereskedőtanonc-is­kolába. A szegedvárosi kereskedőtanonc-isko­lába a beiratások az 1910—1911. évre folyó évi szeptember hó 9., 10., 11. napján és pedig szep­tember hó 9. ós 10-én délután háromtól öt óráig, szeptsmber 11-én azonban délelőtt tiztől tizen­két óráig eszközöltetnek. A beiratások alkal­mával minden tanoncnak az utolsó iskolai és az ujraoltási bizonyítványát kell előmutatnia s beiratási dij fejében két koronát, tandíj fejében pedig az egész évre nyolc koronát fizetnie. Az előadások szeptember hó 11-én kezdődnek. Min­den kereskedőtanonc köteles a kereskedőtanonc­iskolába a kitűzött időben beiratkozni s mind­addig járni, míg tanulási ideje a főnöknél tart. Ez a kötelezettség a kikötött próbaidőre, vala­mint azoknak a kereskedőtanoncoknak is szól, akik az iskolai év alatt lépnek valamely üz­letbe. A fölvételre későn jelentkező kereskedő­tanoncok mulasztóknak fognak tekintetni. Hauser Rezső Sándor, igazgató. EGYESÜLETI ÉLET Rajzolók egyesülete. A Magyar Építő- és Iparművészeti Rajzolók Országos Egyesülete, kiküldöttjének, Timár Béla mérnöknek közben­jöttével a szegedi rajzolók megalakították az egyesület szegedi fiókjának szervező-bizottságát. Az uj liókegyesiilet a szegedi társadalom érték­termelő munkástagjainak jelentős tagjait van hivatva képviselni mindazon tényezők előtt, ame­lyek örömmel látják, mint kel életre az az eszme, mely a társadalmi élet előnyeinek élvezésére nehéz munkával szerzi meg a jogot. A bizott­ság tagjai lettek : Mihály Ferenc, Takács János, Koczka János, Bárifi Lajos. Prunkl Henrik, Fekete Vilmos, Fekete Nándor, Horky Ferenc, Szabó János, Kctssay József. A bizottság üléseit csütörtök esténként tartja. Az érdeklődők­nek a bizottság tagjai szívesen szolgálnak fÖl­világositással. Mindennemű tüzelőanyag legolcsóbb beszerzési forrása Jutkovics Géza '£, ü s'én""n­líl Itt • ÜZLETHELYISÉGÜNK KIADÓ. Mélyen leszállított árban vásárolhat férfi fehérnemüeket, zsebkendőket, nyakkendőket, kalapokat, ernyőket, férfi-, női- és gyermekharisnyákat stb. TEM1 és KOCSIS Sí SZEGED, DUGONICS-TÉR 1. SZ. V

Next

/
Thumbnails
Contents