Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-07 / 66. szám

1910 augusztus 6 DÉL-MAGYARORSZÁG 93 (A katona-férj.) Egy legénv katonasor előtt nősült. Elvett egy Mari nevü leányzót, aki szép is volt, fiatal is volt, szóval menyecskének való volt. A tüzhely-alapitás után egy hónapra Mihályt besorozták és elvitték három esztendőre. Mari otthon maradt egyedül. Minap meglátta valaki. Két apró gyerekkel sétált a menyecske. — Kié ez a két gyerek, Mari? — kérdezték a menyecskét. — Hát kié volna ... Az enyémek. — Hm. Hiszen . . . nincs itthon az urad. A menyecske vállat vont. — Nincs. De — irni szokott.. „ * (Az ostor.) A vásáron egy kereskedő szem ílöl tévesztette a fuvarosát; utóbb kiderült, hogy jobb fuvarra lelt, hát se szó, se beszéd, tovább állt. A kereskedő ide-oda való, bus ténfergésében nagy örömmel látja, hogy egy kecskeméti gazdaember közeledik feléje, aki kezében nagy vigan ostort pattogtat. A kereskedő nyájas arcot „vág és mézédes hangon kérdi: — No, megyünk-e haza, földi? — Mehetnénk, hogyne mehetnénk. — De ugy gondoltam, hogy egyűt* — Mehetünk együtt is. — Akkor hát menjünk. — Ballagjunk no, — szól a gazda és indul az országút felé. — Gyalog? — hül le a kereskedő. — Hát hol a kocsija? — Sáros az idő nagyon, kíméletből tehát otthon, a félszer alatt hagytam. — Az ördög vinné el kendet, — fakadt ki a kereskedő. — Akkor minek van a kezében ez az ostor? —- Hát csak ugy tekintélyből! * (Az időjárás.) Ez az anekdóta egy utazóról szól, akit nagy pech üldözött az utazása alatt. Akárhova ment, elutasították, mert már megelőzte a konkurrens utazó. Napokig járkált üzletei után s egy megrendelést sem tudott kapni. Erre leült és hosszabb levelet irt a főnökének, akitől türelmet kórt, hogy még nem küldött megrendeléseket és az időjárást okolta, amelyről részletes jelentést tett : „Szegeden óriási eső volt, Szabadkán nagy szélvihar dühöng, Újvidéken jégesővel vegyes felhőszaka" dás volt, az egész Alföldön hideg őszi időjárás . . ." Másnap postafordultával megkapta főnöke levelét : — Hallja-e Rozgonyi — irta többek között a főnök — ha én meteorológiai jelentéseket akarok olvasni, azt találok az esti lapokban is. Használt ön már BABÉR-SÓSBORSZESZT? SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET * „Mai Színlap". Ezen a címen uj színházi napilap indul meg szeptember elsején. A hézagot pótló művészeti lapot szegedi és fővárosi hírlapírók ós színészek írják. Nagy várakozásBal tekintenek az érdekesnek ígérkező színházi újság megjelenése elé, amelyre a szerkesztőség az alábbi előfizetési fölhívást bocsátotta ki: Szeptember elsején előfizetést nyitunk egy uj színházi napilapra. „Mai Színlap" címen indítjuk meg a színház és az Uránia kapunyitásakor az uj színházi újságot, amely változatos, eleven tartalmával legkedvesebb olvasmánya lesz a műpártoló közönségnek. Az illusztrációkkal tarkított színházi újság tartalmazni fogja a színház és az Uránia tudományos színház teljes szinlapját, az előadandó darabok kivonatos meséjét, a heti műsorokat, a legújabb színházi és művészeti eseményeket, pajkos kulisszatitkokat és minden a szinház és az Uránia világába tartozó érdekességet, A kora délutáni órákban jelenik meg a szerény kis művészeti napilap, amelynek célja lesz minden kulturális, művészi eseményről, amelylyel a napilapok nem foglalkozhatnak bővebben, részletesen referálni a közönségnek. Hatalmas iróés színészgárda fogja csinálni a „Mai Szinlap"-ot. A helybeli, fővárosi és vidéki színházak több előkelő raüvésztagja rendes munkatársa lesz a lapnak. A hírlapírók közül irni fogják: Báttaszcky Lajos, Bakó Lajos, Balassa Emil, Boga Dezső, Fehér Árpád, Füredy Géza, Hajnal Gyula, Hoványi Kornél, Kézai Simon, Beéz Pál, Szende József. A felelős szerkesztő Kézai Simon, társszerkesztő Bakó Lajos lesz. Ezenkívül több ismertnevü fővárosi újságíró dolgozótársa lesz a lapnak, amelynek minden nagyobb vidéki városban is meglesz a rendes tudósítója. Egy törekvése lesz a „Mai Színlap" szerkesztőségének: a közönség megelégedésére dolgozni. A „Mai Szinlap" előfizetési árát és előfizetési körülményeit ugy állapítottuk meg, hogy a legkisebb anyagi megerőltetés nélkül előfizetőink sorába léphet mindenki. A szép és Ízléses kiállítású, négy oldal terjedelemben megjelenő színházi napilap ára, a kilenc hónapig tarló teljes színházi szezonra házhoz hordva három korona. És ezt a rendkiviil csekély előfizetési dijat is utólag kell megfizetni. Hisszük, hogy mindenki, aki csak némileg is érdeklődik a művészet iránt, előfizet a „Mai Szinlap"-ra. Szeged, 1910 augusztus hó. A szerkesztőség. * A Király-Színház megnyitása. A Király-Színház uj évadja szombaton, augusztus tizenharmadikán a „Luxemburg grófjá"-nak előadásával kezdődik. A szinház első újdonsága Rubens Pál uj operettje, „A balkáni hercegnő" leszSzeged, Horváth MiháSy-utca 8. Igazgató: Krémer Jenő. 0 Távbeszélő-szám: 759. | Augusztus 7 | VaSáPliap j Augusztus Burghardt A fürdőkádban. teljesen UJ műsor (az évad leggazdagabb műsora). professor paun qS nimpha Mith°l0íriaI Reviver. Francia bohózat. Itt először. 3 MASCOTTES, női angol ének- és tánc-trlo. A bpesti Népszínház 1 JánA komikus és v. művésztagja WOIJU U5Ía, kupié-énekes. The Cabauis, excentrikus akrobaták. — Greguss Margit, szubrett. — Miss ©' NeiI, angol ének- és táncművésznö. — Ada Alstrup, dán ének- és tánc. művésznő. — Lucle Werra, nemzetközi énekesnő. Korda Henrik, énekes és kuplé-elSadó. — A „Vigszinpad" saját zenekara hangversenyez Gáspár Laci budapestt primás vezetésével. Előadás kezdete este 9 órakor pontosan. Helyárak rendesek. — Esti pénztárnyitás 8 órakor. Árjegyzék ingyen és bérmentve Előre! Vigyázz! Előre! KLEIN ÉS TÚRSR a legolcsóbban beszerezheti mindenki kedvező részletre a legjobb varrógépet, kerékpárt és beszélőgépeket. 25 cm nagy hanglemez 2*50 K. A legújabb felvételek: Ujjé a ligete! WBÍSZ Adél, síb. kuplék. Telefon 59. Égy mecíisnikai javító-niÉely. Speciol irágópjovltű-műhely Külön veieféssel Árjegyzék ingyen és bérmentve KÖZIGAZGATÁS x A városok állami segélye. Hauke Imre zombori polgármester indítványt terjesztett a törvényhatóságu városok polgármestereinek Te. mesvárott tartandó kongresszusa elé, hogy a városok részére kiutalt nyolc millió korona államsegély ne négy év alatt, hanem egyszerre fizettessék ki a városoknak. x A népszámlálás Szegeden. Nemsokára kezdetét veszi Szegeden a népszámlálás. Mivel az 1911. évre szóló, ez a hosszadalmas aktus előmunkálatokat igényel, Lázár György dr polgármester azokat elrendelte. A számláló bizto" sok és a fölülvizsgálással megbízandó közegek díjazása, valamint a fuvar- és egyéb költségek a várost terhelik. A polgármester ma utasította Fajka János föszámvevőt, hogy az 1911. év1 városi közköltségvetós kiadási rovatába ezen a cimen huszonöt százalékkal magasabb összeget vegyen föl. x Csanádmegye díszközgyűlése. Csanád vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 18-án, őfelsége a király születése napján, díszközgyűlést tart Hervay alispán elnöklésével. A törvényhatósági bizottság a közgyűlést megelőzően résztvesz a király születésnapja alkalmából tartandó ünnepi istentiszteleten. x Közvetlen vasúti vonal Kassától Temesvárig. Debrecen városa már több izben kopogtatott a kormánynál, hogy a magyar királyi államvasutak fővonalait szaporítsa azáltal, hogy Kassától Debrecenen és Nagyváradon át Temesvárig teremtsen közvetlen összeköttetést. A kórelmet mindannyiszor elutasították, pedig talán fölösleges fejtegetnünk, mily fontos az ország északi ós déli részére ennek a gazdasági és forgalmi kapcsolatnak a létesítése. Most ujabban Kassa, a felvidék gyönyörűen fejlődő városa lépett erélyesen sorompóba ezért a vasutért. Az akciót ki akarják terjeszteni a többi érdekelt városokra, hogy együttesen kérelmezzék a minisztériumtól a Kassa—Debrecen— Nagyvárad—Temesvár közötti vonalon gyorsés személyvonatok járatását. A kassai iparkamara titkára, Sipos Aladár dr hosszasan nyilatkozott a fontos kérdésről s a többek között ezeket mondta: — Jó vasúti összeköttetések, a Budapestről sugárirányban széjjelfutó fővonalakat egybefüző transzverzális fővonalak azok, amiktől itt a legnagyobb eredmény várható s Kassa bizonyára csak előrelátásának s komoly megfontolásának adná tanújelét, ha ez irányban koncentrálná erejét s latba vetné befolyásának súlyát. Amint sikerült a baja—báttaszéki uj vasúti vonallal direkt kapcsolni egybe az ország délkeleti s délnyugati részét s függetleníteni a budapesti kerülőtől, amíg megtörténhetett az északnyugati és délnyugati részek közvetlen vasúti összeköttetése a komárom—érsekújvári vonal utján: ugy kellene komolylyá válnia s megvalósulnia a kassa—debrecen—temesvári összeköttetésnek is. x „Szemetes a városháza." Ezt irja a makói városházáról egyik ottani lap. így : „Nem beszélünk képletesen ; a városháza olyan piszkos, olyan elhagyatott, hogy bátran szemétdombnak mondhatjuk. Helyiségei roskadozók ós elhagyatottak. Lesz-e már uj városháza, vagy még tovább is takarékoskodnak, hogy az uj széképület építését elhalasszák ? De nemcsak hévül, hanem kifelé is piszkos. Sajátszerű, ma láttuk, hogy valami izmos tündérkezek kupacokba söpörték a városháza előtt elterülő kocsiúton a szemetet ; az aszfalt-gyalogjáró szintén le volt söpörve jobbról is, balról is a városháza mellett álló magánházak előtt, de a városháza előtt bokáig érő szemétben kellett lábalni a járókelőknek. Szégyenletes, komisz hanyagság ; de ez a makói városháza igazi képe. Kivül is, belül is." x A körtöltés védelme. A szegedi körtöltés rőzsepárkányát sokan sétálásra veszik igénybe. A polgármester felhívta a mérnökséget, utasítsa a körtöltés őreit, hogy a párkányra ne engedjenek senkit. A körtöltésnek szillór-baktói vonalán a fasor oly sűrű, hogy abban állandóan csavargók húzzák meg magukat, akik a közbiztonságot és a körtöltést veszélyeztetik. Az érdekeltség küldöttségileg kérelmezte a fasor ritkítását, aminek érdekében a polgármester ma átiratot intézett a tanácshoz. x Az uj illemhelyek. Az Újszegeden, a Stefánia-sétányon és a Sz6nt György-tóreu léte-