Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-07 / 66. szám

14 DELMAGYARORSZAQ 1910 sitendő, uj illemhelyek építését augusztus tize­dikén kezdik meg. x A {gazdag Kecskemét. Most tette közzé Kecskemét városa vagyonáról szóló kimutatását. Érdekes megemlíteni, hogv Kecskemét városá­nak közel huszonkét millió koronát érő ingat­lanai vannak. Elsőrendű gyártmányú az Alföldön a legolcsóbb bevásárlási forrás, . kedvező részletfizetések mellett is kaphatók Szilvássy Jenöné! Szeged, Jókai-utca 6. sz. (dr Regdon-ház). Kerékpár- és varrógép-alkatrészek na~" válasz­tékban. ® Ssaksaerö javitó-nj«ihely! EGYESÜLET! ÉLET Jóváhagyott alapszabályok. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szegedi zsidó hit­község szervezeti, szolgálati, fegyelmi és nyug­dijszabályzaíát, illetve ezek alapszabályait jóvá­hagyta és beküldte a város hatóságához. A modern irodalom ellen. - A Szigligeti-Társaság jelentése. ­A legmodernebb magyar lira kialakulásá­ban kétségtelenül jelentős szerepe volt a nemrégen megszűnt nagyváradi Holnap­társaságnak. A Holnap, amellett, hogy két esztendeig az egész ország visszhangzott poétáinak nevétől, különösen a székhelyén, Nagyváradon zavart sok vizet. Örökös hadi­lábon állotta nagyváradi Szigligeti-Társaság­gal, amely a Holnappal szemben a konzer­vatív irodalmat képviselte mindenkoron. A Szigligeti-Társaság most megjelent évi jelentésében még nem állja, hogy egy utolsó, erőtlen vágást ne mérjen a Holnap-ra, és egy­úttal az egész modern magyar irodalomra. Elég furcsa, hogy azonosítja a Holnapot az egész modern irodalommal és az összes fel­sőről ható szemrehányásokat - a modern ma­gyar irodalom rovására irja. A főtitkári je­lentés a többi között a következőket mondja: Föl kell hogy lobbanjon szivünkbén a lel­kesedés lángja, ha azt a lázas, nagyszabású kulturmunkát látjuk, ami körülöttünk folyik. Micsoda nagyszerű hivatás vár az emberiség boldogulására törő e fenséges mozgalmak korá­ban a költészetre ! Micsoda lendülettel kaphat húrjaiba a költő, hogy tüzes, szárnyaló him­nuszszal kísérje az emberiség haladásának e robogó diadalmenetét! ... Csodálatos azonban, hogy ha e tekintetben irodalmunk, sőt ha az egész világirodalomra egy pillantást vetünk, különös tapasztalatra jutunk. Arra, hogy míg az emberiség törekvé*sei tele vannak ma­gasztos, ideális lendülettel, a jobb jövő remé­nyével, acélos akaraterővel, céltudatos mun. kássággal: addig a ma irodalma — kivált nálunk, Magyarországon — csupa fanyarság, közönyösség, sötétlátás, lemondás, gyengeség? beteges idegesség és zavaros tapogatózás. A tár­sadalom, a világ ujjá akar születni, költői pe­dig, akik azelőtt az éltető elemet képviselték, mind halni akarnak. Legfölebb ott tartanak, bogy nincsenek megelégedve a jelen állapotok­kal,'konstatálják a bajokat, betegségeket, de a jelen kornak az a teremtő erejű lelke, amel^ a romladozó helyett ujat akar alkotni: nincs meg bennük. Legalább nálunk, alig van. A ré­giek kopott nótáikat csiripelik, az ujak nem biznak magukban, nem az emberiség jövőjében, pedig az emberiség tele van bizalommal, friss pezsgéssel, sőt soha nem volt annyira tele, mint most! A világ csupa akció, a poézis pedig csupa bágyadt meditáció, mintha a repülőgépek mellett a Pegazus elfeledett volna repülni . . . Bizonyára igen elszomorító dolog az, hogy például nálunk, ahol az irodalom volt mindig az úttörő, a fáklyavivő, az újjáteremtő, ilyen eler­nyedés vett erőt a lelkeken. Ami betegségben a müveit Nyugat szenved, azt mi mind meg­kaptuk: a versírásban az elernyedt hurok dis­harmonikus zöngését; a prózairásban pedig a pornografia határáig sülyedö erotikát, Vesszük észre, ugy-e bár, hogy a próza világszerte mind­'nkább erotikussá válik ? Ez a hanyatló irodal­mak és korok jellemző tünete, holott a mi ko­runk épen tele van az emelkedés vágyával és képességével. De épen azért, reméljük és hisz­szük, hogy ez nem tarthat igy sokáig s az iro­dalom, a költészet ismét el kell, hogy foglalja mindenha elfoglalt vezető szerepét a szellem­világban. Nem mondható nagyon magvasnak ez a vádbeszéd. Mert a lemondás, a szomorúság, a halál dicsérete még nem bűn. Sokkal ke­vésbé bűn, mint a hivatalos irodalom álha­zafiaskodása. Gí Roosevelt riporton. Londonból jelentik: Mulatságos esetet jelentenek Rooseeltről, mint újságíróról. A pennsylvániai bányatelepeken akarta tanulmányozni a nyomorúságot, hogy cikket irjon róla az Outlook-nak, amelynek munkatársa. Ismeretlenül akart néhány napot tölteni a pennsylvániai bányákban. El is uta­zott, de nagyon megjárta. A bányászok mindjárt fölismerték, letették a szerszámokat, felöltöztek legszebb ruhájukba és ünnepelték az ekszelnö­köt. Roosevelt e^ész napja szónoklással telt el. A kis gyermekeknek pénzt osztogatott, hogy vegyenek rajta csokoládét,- de ahelyett képes­levelező-lapokat vásároltak, amelyeken a renói bokszverseny van megörökítve, amikor Johnson legyőzi a fehér Jeifríest. Ezeknek a képes­levelező-lapoknak nagy a keletjük. Egy kis bányászleányt, aki már is a mélységben dolgo­zik, megkérdezett Roosevelt, hány éves és a kis leány bátran felelt, hogy tizenöt éves. Amikor aztán Roosevelt tovább ment, a kis leány nevetve mondta a többi újságírónak: — Megtréfáltam az ekszelnököt. Még csak tizenhárom éves vagyok. De ha megmondom neki az igazat, még ki talál tiltani a bá­nyából. Roosevelt elég anyagot gyűjtött ugyan cik­kéhez, de nem olyant, amilyent ő szeretett volna. N Leiokozás a francia hadseregben. Ezren és ezren tartottak tegnap délután a párisi Tourelles-kaszárnya felé, hogy a rácson túlról bár, vagy létrák tetejéről, vagy a fák ágai közé bújva, de szemtanúi legyenek annak a szomorú katonai ceremóniának, amely a ka­szárnya udvarán, zárt kapu mögött játszódott le délután négy órakor. A katonai ceremóniá­nak Graby káplár ,volt a szenvedő hőse, az a Graby káplár, aki egy társával együtt az idén márciusban meggyilkolta a vonaton Grouin bankár feleségét, aztán kirabolta áldozatát. A két katonát a haditörvényszék tudvalevő­leg halálra itélte, a köztársaság elnöke azon­ban megkegyelmezett nekik és életfogytiglani kényszermunkára változtatta át büntetésüket. Most, mielőtt deportálnák a két gyilkost, előbb még egy kinos torturán kellett átesni : kette­jük közül a káplárt, Grábyt, előbb degradálták. Aztán lefejtették róluk az egyenruhát, darócba öltöztették őket s igy kerültek a polgári hatóság kezére, amely a legközelebbi hajóval Cayenneb» szállítja a két gyilkost. A katonai parádéra rengeteg tömeg gyűlt, de persze csak keveset láthattak abból a meg­döbbentő és az idegeket megviselő színjáték­ból, amely a kaszárnya udvarán játszódott le. Három ezred állt fel az udvaron, háromszöget alkotva. Középütt állt egy őrnagy, akinek o halálos Ítéletet kellett felolvasnia, mellette egy alezredes, aki az elnök kegyelmi okmányát ol­vasta fel és -Delbergues ezredes, akinek az a tisztség jutott, hogy a lefokozott káplár ruhá­járól letépte a paszományt. és kabátjáról a csillogó rézgombokat. Pontban négy órakor, nyolc embertől eszkortáltan hozták a gyilkos káplárt. A szakasz megállt .az udvar közepén. A kisérő katonák hátraléptek, Graby pedig ott­maradt szemtől-szembe az ezredessel. Három lépésre tőlük állt a két másik tiszt, akiknek az Ítéleteket kellett felolvasnia. Amikor mindkét olvasmány. véget ért, meg­döbbentő, ijesztő csönd támadt. Egy olyan perc, amelynek hangulata a szivekbe markol. Aztán megperdültek a dobók. Utána áz.ezredes rászólt a káplárra: — Graby káplár, maga méltatlannak bizo­nyult rá, hogy a francia hadsereg. egyenruhá­ját és fegyvereit hordja. A törvény nevében meg­fosztom rangjától. A kaszárnya falai visszhangozták ezeket a szigorú szókat, az ezredes pedig odalépett a káplárhoz, letépte ruhájáról a zsinórokat, elha­jította a káplár sapkáját, lemetszette zubbonya gombjait. De ezzel még nincs vége a szomorú szertartásnak. A kísérők újra közre fogják a gyilkost, elléptetik meggyalázottan á három ezred frontja előtt s igy kisérik vissza cellá­jába, hogy aztán fourgonon majd elszállítsák a polgári börtönbe. A lefokozási szertartás ma­gában véve olyan impresszionáló, ugy vissza­hat az emberekre, magára az ezredesre is, aki a ceremóniát.vezette, hogy például a. lefoko­zás után elfelejtette kiadni a parancsot, — előirás szerint — hogy pergessék a dobokat s harsogtassák a kürtöket ... . Este hétkor vitték át Grabyt a Santé-bör­tönbe. Ott valaki megkérdezte tőle, nem fá­rasztotta-e ki, nem renditette-e meg a délutáni meggvaláztatása ? — Fáradt vagyok, — felelte — de azt hi­szem, attól vagyok fáradt, hogy ma reggel ko­rábban keltem fel a kelleténél . . . Grabyt és társát szombat reggel viszik Mar­seilleből Cayenne szigetére. + Áthelyezett tanárok. A vallás- és köz­Oktatásügyi miniszter Sehmitzl Gusztáv sxket­néma-intézeti tanárt a szegedi intézethez, Tasch Pétert pedig az ifjú vakók szegedi intézetéhez helyezte át. Ara 1 és 2 kor. pH A ŐSZÜL A HAJA j• használja a FRANKL-fóle HAJIFJÍTÖT Ara t és 2 kor. tejel nem íBSfi, Iwm snnoh eredeti fiatal siítót adja vissia. Avog-vsier­FRANKL ANTAL Felsőváros, SZEG EDE, Szt. György-tér. Lukács Imre íogmüterme a berlini fogtechnikán oki. képesítve EsÉonils-iilcii 1. Sieciienyi-ter saruk. Prosniíi-IÉ, poloska-, moly-, sváb- és ruszni - irtó gázfejlesztő anyag. A legbiztosabb féregirtási módszer. Posta­csomag utánvéttel 5 kor. ű • • ö • • " Garancia mellett vállaljuk patkányok gyökeres kiirtását. — Paikány-köisra vegyi szerünkkel, amely bacillust termel és ha egy is evett belőle, akkor a többi is elhullik tőle. Megrendelhető 5 kilogrammos csomagokban 12 kor.-ért, utánvét mellett. Használati utasitás ingyen. VEGYÉSZETI LABORATORIUM BUDAPEST, KOSSUTH LAJOS-UTCA 14-16. SZ. Kérjük «zen hirdetésre hivatkozni, mely esetben öt százalék engedményt adunk.

Next

/
Thumbnails
Contents