Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-05 / 64. szám

LZ DELMAGYARORSZAQ 1910 augusztus 5 renc dr biharmegyei főispán lelkes akciót indított a megyei közoktatási állapotok rendezése céljából. A főispán erclyes föllépésének azonban nem volt meg a kellő eredménye. Kp azért Fráter Barnabás alispán erélyes intézkedések foganatosítása érdekében tett javaslatot a közigazgatási bizottság ülésén. Javasolja az alispán, hogy a törvény rendelkezése szerint ha háromszori figyelmeztetés dacára az elhanyagolt felekezeti és községi iskolákat a föntartók nem hozzák rendbe, vonják merj a föntartás jogát a föntartó hatóságtól. A túlzsúfoltságra vonatkozólag utasítsák a javaslat szerint a tanfelügyelőt, hogy a lelencek által túlzsúfolt iskolákról szerezzenek be adatokat s ha a felekezetek nem hajlandók kibőviten az iskolákat, tegyenek előterjesztést a bizottsághoz állami iskolák fölállítása iránt. Ez alapon a javaslat utasíttatni kivánia az ali-pánt, hogy mindazon iskolák bezárása iránt tegye meg a lépéseket, amelyek szándékosan nem pótolják a hiányt. NYILTTÉR. E rovatban közlőttekért nem vállal felelősséget .sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. Tudomásomra jutott, hogy üzletem iránti rossz indulatból némelyek minden legcsekélyebb alapot nélkülöző, hihetetlen híreket próbálnak személyemről és üzletemről forgalomba hozni. Mély hálára köteleznek mindazon vevőim és jóakaróim, akik ezen ostoba híresztelésnek nyomára vezetnek, hogy ellenök a megtorló intézkedést az illetékes bíróságnál azonnal folyamatba tehessem. — Kiváló tisztelettel TÖRVÉNYKEZÉS § AB óvónő becsülete. Ifj. Ábrányi Kornél dr Máv. titkár két évvel ezelőtt följelentést nyújtott be a pestmegyei tanfelügyelőséghez Reinhardt Irma visegrádi óvónő ellen, azzal vádolva öt följelentésében, hogy az óvodában ahelyett, hogy a gyermekekkel törődne, udvarlókat fogad és azokkal mulat. A följelentés folytán a pestmegyei közigazgatási bizottság fegyelmi eljárást indított az óvónő ellen és azt egymásután kétszer is lefolytatták, bár már először is kiderült Reinhardt Irma óvónó teljes ártatlansága, valamint az is, hogy magaviselete ugy az iskolában, mint a magánéletben teljesen kifogástalan és tiszteletreméltó volt, Reinhardt Irma ezután hatóság előtti rágalmazás és hamis vád miatt jelentette föl ifj. Áirányi Kornél dr-t a pestvidéki törvényszéknél. A törvényszék azonban csak a hatóság előtti rágalmazás vádját látta fönforogní, minélfogva magát illetéktelennek mondta ki és az ügyet a szentendrei Járásbírósághoz tette át. A járásbíróság többször tárgyalta ezt az ügyet. Tegnap tartották meg az utolsó tárgyalást, amelynek megkezdése után fölszólalt ifj. Ábrányi Kornél dr és előadta, hogy vádját az óvónő egy elbocsátott cselédjétől merítette és fogalma vem volt arról, hogy az teljesen légből kapott hazugságEmiatt, de különösen mert az előtte lefolytatott fegyelmi eljárás kiderítette az óvónő teljes ártatlanságát, kötelességének tartja, hogy ünnepélyesen bocsánatot kéx-jen a meghurcoltatásért. Reinhardt Irma védője, Dushegyi Gyula dr, kielégítőnek találta a vádlott eme nyulatkozatát, azt a panaszos nevében elfogadta és a vádat Ábrányi dr ellen elejtette. Miután ifj. Ábrányi Kornél dr az ezerhétszáz koronára rugó ügyvédi és egyéb költségek kifizetését magára vállalta, a bíróság a további eljárást megszüntette. § Oratolvajok. Landler Károly 19 éves facér kereskedősegéd és Schwarz Jenő 20 éves bádogos- és szerelősegéd ismert alakjai a budapesti törvényszéknek, amennyiben zsebtolvajlás és betöréses lopás miatt már többször voltak a törvényszék vendégei. Legutóbb arra adták magukat, liogy a villamoson utazó közönség óráit elemeíjék. Ugy látszik, sikerrel is működtek e téren, mert április havában hat aranyóra került ily módon birtokukba. Ezekből az órákból hármat Németh János budapesti ékszerésznek adtak el a tolvajok potom áron, aki azután az órák fedőlapjait összetörte, beolvasztotta és ily módon segített a lopott dolgok eltüntetésében. Április 27-én hurokra került a két zsebtolvaj, akik elmondották, hogy az órákat kinél értékesítettek, mire a rendőrség az ékszerészt is letartóztatta, A királyi ügyészség Németh Jánost később bizto-itők ellenében szabadlábra helyezte. Ma került a budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa elé ez az ügy. A vádtanácson Saly Dezső táblabíró elnökölt. A két tolvajt Elszász Oszkár dr, az orgazda ékszerészt Désy Géza dr védte. A vádtanács a tolvajokat hat rendbeli lopás miatt, az ékszerészt pedig két rendbeli orgazdaság miatt vád alá helyezte. § Gyilkos parasztlegény. Ezév február negyedikén este Pataki Kovács György fajszi parasztlegény, hogy nevelőanyja, Karaszi Erzsébet örökségéhez jusson, az ablakon keresztül orozva lelőtte Csere Andrást, az asszony elvált férjét. A megindult nyomozás a következő bonyolult ügyet derítette ki : Ezelőtt harminc évvel Csere András feleségül vette mostohaanyjának unokahugát, Karaszi Erzsébetet. Egy heti házasság után azonban elváltak egymástól és ki-ki a régi szeretőjével élt tovább. Csere András Fekete Annával, az aszszony pedig Pataki Istvánnal folytatta régibb keletű viszonyát. A megindított válópör befejezése után Csere András feleségül vette Fekete Annát, Karaszi Erzsébet azonban bagolyhiten ólt tovább is Pataki Istvánnal. Mintegy husz évvel ezelőtt Patakiék egy apátlan-anyátlan árvát, Kovács Györgyöt vették magukhoz. Amikor a fiu felnőtt, meg akart házasodni. Ezt a kívánságát ki is fejezte mostohaanyja előtt. Az asszony akkor lebeszélte tervéről ós azt mondta, hogy nekik nincs vagyonuk, azonban ha Csere András, az ö elvált ura meg találna halni, ugy Csere mostohaanyjától, aki az aszszonynak egyúttal nagynénje is, meglehetősen szép vagyont örökölne. Ebből a vagyonból azután megházasodhatnék. Ez a beszéd szeget ütött a legény fejébe és a mult év szeptember havában el is határozta, hogy megöli mostohaanyjának elvált urát. Többször leselkedett Csere Andrásra és mindenkor vele volt jól megtöltött puskája is. Ezév február negyedikén végrehajtotta szándékát, agyonlőtte Csere Andrást. A kalocsai esküdtbíróság előtt tartott tárgyaláson a gyilkos előadta az esetet. Elmondta, hogy nevelőanyja bujtotta föl a gyilkosságra, ő hajlott is a szóra és igy követte el tettét. Az asszony, akit eleinte terheltként hallgatott ki a bíróság, tagadta ezt és ellene a vizsgálatot is megszüntették. Az esküdtbíróság a tárgyalás után a 92. §. alkalmazásával életfogytiglani fegyházra Ítélte a gyilkos legényt. A királyi Kúria szüneti tanácsa ma Tarnay János bíró elnöklésével tárgyalta ezt az ügyet és megállapította, hogy az esküdtbíróság helytelenül mérte rá a vádlottra az életfogytiglani fegyházbüntetést, mert ezt csak abban az esetben tehette volna, ha nem a 92. §-t, hanem a 91. §-t alkalmazta volna. A legfelsőbb bíróság ezért megsemmisítette az esküdtbíróság Ítéletét és Pataki Kovács Györgyöt tizenöt évi fegyházra Ítélte. SPORT Olimpiád Magyarországon. Magyarországon már régóta tervezik a sportkörök, hogy a jövő években itt is rendezzék egyszer a nemzetközi nagy olimpiádokat. Sajnos, eddig nem igen volt megfelelő versenypályánk ehe/. E nyáron épül föl a „Ferencvárosi Torna Klub* nagyméretű, modern fölszerelésü versenypályája Budapesten, a Hungária-körut és Ullői-ut sarkán. Húszezer néző számára épülnek szilárd, fedett tribünök, ülő- és állóhelyek, azonkívül díszes, szép emeletes klubház. A nagytribün alatt két emeletnyi magasságban a F. T. K. öltözői, sporthelyiségei, vivó- és tornatermek nyernek elhelyezést. A többszázezer koronát kitevő versenypályát az e célra megalakult „Ferencvárosi Versenypálya Részvénytársaság" épiti föl, amelynek közgyűlése Janszky Béla és Szivessy Tibor budapesti műépítészeket bízta meg az összes építkezések tervezésével és művezetésével. KÖZGAZDASÁG Az állatbetegségek ellen. — A földmivelésügyi miniszter rendelete. — Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter az országgyűlés színén ismételten kifejezést adott a vezetésejalatt álló kabinét abbeli szándékainak, hogy különösen a közlegelők feljavítása és az állatállomány megerősítése elsőrendű programja lesz. A miniszter áll szavának sttiár ismételten ad ki rendeleteket, hogy beváltsa Ígéreteit. Ma megint fontos rendelete érkezett Szegedre. Az állatbetegségeknek egyik községből a másikba való áthurcolása ellen irányul a rendelet s hangzik a következőleg : Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak ! Ismételten előfordult, hogy a mészárosok és a marhakereskedők, szarvasmarháknak más községekből lakóhelyükre való bevitelét az 1888-ik évi Vll-ik törvénycikk 12-ik §-a, nemkülönben a ragadós száj- és körömfájás megállapítása esetén teendő intézkedések tárgyában 1904-ik évi 24500—1904-ik szám alatt kiadott itteni rendelet 3-ik A. pontja ellenére, a községi elöljáróságnál nem jelentették be, az ilyen szarvasmarhákat nem elkülönítve bocsátották legelőre s a beviteltől számított nyolc napon át nem elkülönítve helyezték el, hanem a községbe való megérkezés után azonnal a községi szarvasmarha-állománnyal Közös csordába hajtották s ily módon az idegen helyekről vásárolt fertőzött állatokkal a ragadós száj- és körömfájást a községi szarvasmarhaállományba behurcolták. A ragadós állatbetegségek, de főképen a ragadós száj- és körömfájás ilyen módon való széthurcolásának megakadályozása érdekében fölhívom a törvényhatóságot, haladéktalanul intézkedjék az iránt, hogy a hivatkozott törvényszakasznak, valamint annak végrehajtása tárgyában kiadott 1888-ik évi 40.000. számú rendelet 38-ik és 39-ik §-ainak a mészárosok, marhakereskedők és marhahizlalók szarvasmarháinak ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései a legszigorúbban végrehajtassanak, a községi elöljáróságok a bejelentések megtörténtét s az elkülönítések pontos keresztülvitelét a legszigorúbban ellenőrizzék és a hivatkozott végrehajtási rendeletben előirt bejelentési könyvet gondosan vezessék. Intézkedjék továbbá aziránt is, hogy e téren mutatkozó legkisebb mulasztás is példásan megtöroltassék. Budapest, 1910-ik évi julius hó 28-án. Serényi gróf, s. k. (—) A szerb szerződés. Belgrádból jelentik, hogy a skupstina október tizennegyedikén ül újra össze s első tárgyul a Magyarország és Ausztriával kötött kereskedelmi szerződést tűzték ki. Azt hiszik, hogy azt hamarosan el fogják fogadni, ugy, hogy a szerződés nov rnber hónapban életbe léphet, ha azt a magya1" és osztrák parlamentben addig szintén letárgyalták. (—) A szegedi országos vásár. A julius havi országos vásári forgalom a következő volt: Fölhajtottak 3323 darab szarvasmarhát, 4091 darab lovat, 1024 sertést, 573 juhot. Eladatott 1681 darab szarvasmarha, 802 darab ló, 1024 darab sertés és 371 darab juh. (—) Ausztria és Magyarország gabona« behozatala. Julius 25—30-ig Ausztriába behoztak 2000 métermázsa búzát, 153 métermázsa rozsot, 99 métermázsa zabot, 14.034 métermázsa tengerit. Ezen idő alatt Magyarországba behoztak 346 métermázsa búzát és 360 métermázsa tengerit. (—) A szeged—szentmihályteleki vasúti megállóhely. A kereskedelemügyi miniszter a szeged—szentmihályteleki vasúti megállóhely éjjeli forgalmára vonatkozólag az alábbi rendeletet intézte Szeged város közigazgatási bizottságához: A szeged-rókus—dáljai vonalon közlekedő