Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-26 / 80. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1910 augusztus 28 (A fiakker-kocsis.) Sokan vannak, akik jobban félnek a fiakker-kocsistól, mint a tűztől. A kocsisoknak hosszú évtizedek óta tanúsított durvasága érlelte meg a közönségben ezt az érzést. Már annyira megszoktuk, hogy a fiakkeres a taksa dupláját követeli, hogy nem is veszekszünk vele, hanem szó nélkül kifizetjük* Vannak azonban olyanok is, akik épen a kocsisok kihívó, követelőző viselkedése miatt nem mernek kocsira ülni. Ezeknek a figyelmébe ajánljuk ezt a történetet, amely egy szegedi rendőrtisztvis'elővel esett meg. A tisztviselő vasárnap délután civilben volt és séta közben eszébe jutott, hogy sürgős dolga lenne az irodájában, a főkapitányságon. Megszólított egy fiakker-kocsíst: — Mennyiért visz el a Széchenyi-térre? A Széchenyi-téren van tudvalevően a főkapitányság. — Három koronáért, — felelte pökhendien a fiakkeres, aki a civilben levő rendőrtisztviselőt nem ismerte föl. . . — És a főkapitánysághoz mennyiért visz el? — Egy koronáért, nagyságos uram — hangzott az alázatos felelet. * (Mttértelem.) Egy felvidéki falunak van egy ősrégi temploma, amelynek falait vedlett freskók díszítették. A templom kegyura fölismerte a falfestmények történelmi becsét és nagyobb összeget, adományozott a községnek a templom restaurálására. Aztán abban a boldog tudatban utazott vissza Budapestre, hogy most hatalmas szolgálatot tett a művészetnek. Néhány nap múlva a kántor levélben értesítette, hogy a restauráció immár befejeztetett és a kegyúrnak nagy gyönyörűsége lesz benne, ha meglátja. A kegyúr egy műtörténészt is levitt magával, hadd lássa ő is, hogy immár a kis falvakban is megtudják becsülni a művészetet. . . •' ' De mikor beléptek a templomba, majd elájultak. A falak ragyogó fehérre voltak bemeszelve, mint a maesett hó. A kegyúr megbotránkozva förmedt a kántorra: — Ejnye azt a i . . . Hát hogy volt lelkük hozzá, hogy a meszet rákenjék erre a festésre? A kántor büszkén mosolygott és fölényesen mondta: — Dejszen, van azért nekünk is magunkhoz való eszünk. . . Hiszen előbb levertük az ócska vakolatot csöppig! * (Az operaházi tag.) A budapesti Operaház állapotának jellemzésére szolgál ez a történetEzelőtt nyolc esztendővel volt a budapesti Operaháznak egy fiatal, ösztöndíjas tagja. De csak egy évig működött az Operánál ; nyomban utána elment vidékre énekes b.onvivánnak. Ügyes, jóhangu fiu volt és csakhamar szép sikereket ért el. De nemcsak, hogy legkeresettebb színésze lett a vidéki színtársulatoknak, hanem közben letette jogi vizsgáit, sőt diplomát is szerzett. A napokban a doktor-szinész fölutazott Pestre B találkozik egy hírlapíró ismerősével, aki nyolc év óta nem „látta. — Hogy vagy öregem ? — kérdi az újságíró tőle. — Köszönöm, nagyon jól.* — Még mindig az Operánál müködöl? A színész meghökkenve néz barátjára. Hogyan? Ez nyolc esztendeig aludt talán, hogy nem vett tudomást róla? Kissé boszankodva felelte: — Ugyan kérlek, hisz nyolc éve nem vagyok tagja az Operának. Hát te nem jársz Operába, hogy nem tudod, felléptem-e ott, vagy nem ? Az ujságiró vállat vont és igy felelt: — No hallod, ez még nem jelent semmit! Egyszerűen azt hittem, bogy mellőztek. Színházi műsor. Szeptember 1, csütörtök: Luxemburg grófja, operett. „ 2, péntek: Romeo és Júlia, tragédia. (Lugossy Béla bemutatk.) „ 3, szombat: Nebántsvirág, operett. (Lendvay Miéi és Nagy Dezső bemutatkozása.) „ 4, vasárnap d. u.: Aranyember, szinmü. „ 4, „ esterlngyenélSk, népszínmű. (Lendvay Micivel és Nagy Dezsővel.) „ 5, hétfő: DollárkirálynS, operett. „ 6, kedcl: A kaméliás hölgy, szinmü. „ 7, szerda: Az obsitos, operett. (Bemutató előadás.) „ 8, csütörtök d. u.: A dolovai nábob leánya, szinmü. „ 8, „ este: Az obsitos, operett. „ 9, péntek-. Cigánybáró, operett. „ 10, szombat: Bilincsek, szinmü. (Bemutató előadás.) „ 11, vasárnap d. u.: Taifun, szinmü. „ 11, „ este: Gül Baba. operett. (Lendvay Micivel.) * A hódmezővásárhelyi színház műsora. A hódmezővásárhelyi színházban tegnapelőtt este Lengyel Menyhért ismert négyfelvonásos drámája, a Tciifun került szinre. Pénteken a Hajdúk hadnagya. Szombaton egy kiválóan szép zenéjü operette, a Tilos a csók kerül bemutatóra, melynek előadásában Rontay,Dióssy, Beregi, Leövey, Várnay játszák a nagyobb szerepeket. Vasárnap délután Tatárjárás (zóna); este Tilos a csók kerül szinre. * Kainz betegsége. Bécsből jelentik: Beavatott részről közlik, hogy Kainz József állapota nagy aggodalmak ra ad okot. Miután az első műtét nem hozta meg a művész állapotának óhajtott javulását, második műtétre van. szükség, mely elé a baj természete miatt nagy aggodalommal tekintenek, mert míg egyrészről a beteg vastagbelében rákos daganatokat fedeztek föl, másrészt szervezete is annyira meg van gyöngülve, hogy a második műtét ránézve a legnagyobb veszedelemmel járhat. Minden cáfolat ellenére biztos, hogy Kainz aligha térhet többé vissza a színpadra. APRÓSÁGOK. A Chantecler-tánc. A francia táncművészeti akadémia elnöke, Lefort ur, á táncos emberiséget uj tánccal lepte meg, amelyet chanteclerette-nek nevezett el. A táncművészeti akadémia, mely Rostand „Chantecler"-jének előadása alkalmával külön bizottságot küldött ki a madarak mozdulatainak tanulmányozására, nagy lelkesedéssel fogadta elnökének ezt az alkotását. Egy francia lap elárulja az uj táncnak egy-két mozdulatát. A tánc első szakasza a „békés séta" nevet viseli és a kakas meg a tyúk körben való mozgását utánozza. A második szakasz a kakas mozdulatait utánozza, amint hajnalban napfölkeltekor szárnyaival a földet csapdosva, megkörnyékezi a tyúkot. Chantecler példáját követve azután a tyúk hasonló mozdulatokkal viszonozza a reggeli üdvözletet. A tánc végül a kakas, mozdulatait utánozza, amint üldözi a tyúkot. A házi szárnyasok mozdulatait ez az uj tánc állítólag igen ügyesen ábrázolja és a párisi tánctanítók meg vannak róla győződve, hogy néhány hónap múlva a chanteclerettet már minden bálteremben táncolni fogják. ~ Éter-ivók Ii'honban. Az írországi Ulster grófság hatósága rendkívüli fölfedezést tett a napokban. Rájöttek ugyanis, hogy a grófság majdnem minden falujában a lakosság a pálinka helyett a pálinkánál olcsóbb étert iszsza. A vizsgálat kiderítette, hogy a grófság lakossága körülbelül két e3ztendő óta iszsza rendszeresen az étert. Az éterivás borzasztó szenvedélyének hatása már meglátszik a grófság lakosságának szaporodásán, mely számarányban a minimális és a született gyermekek teljesen degeneráltak. A tartományi tanács sürgősen fölirt a kormányhoz, hogy az étert helyezze a tiltott italok közé és elárusitását csak ipari és gyógyszerészeti célokra engedélyezze, valamint a nyers éter árát a lehetőségig emelje föl. Az éterivás kezdete és az éternek Írországba hozatala az 1846-iki angolországi kolerajárvány idejével függ össze, amikor az éternek valami füszerkivonattal vegyitett keverékét mint hathatós koleraellenes gyógyszert itta a nép. A kolerajárvány megszűntével az éterivás is megszűnt, csak ezelőtt vagy két évvel kezdték olcsóságánál fogva az alsóbb néposztálybeliek pálinka helyett inni. A hatóság a nagyszabású éterivásra egy nagy betegnek bejelentett aszszony utján jött rá. Amidőn ugyanis az állítólagos beteget megvizsgálták, kitűnt, hogy teljesen részeg és étermérgezése van, PESÍII-ÍIZSÍCM és revolver. Jó fogást csinált a napokban egy párisi detektív, aki ez alkalommal az életét ügyes birkózó tudományának köszönhette. Egy előkelő szállodába hívták a detektívet, ahol egy gyanúsan viselkedő angol embert kellett volna letartóztatnia, akire a szálló vendégei és alkalmazottai gyana* kodtak és akiben mindenki egy hires nemzetközi szálló-tolvajt sejtett.. Még mielőtt a detektívet figyelmeztették volna, a szálló vendégei naponta panaszkodtak, hogy drága ékszereiket, pénzzel telt tárcáikat ismeretlen gonosztevő ellopta. Azon a napon, amidőn a detektívet előhívták, jelentette a szállóban lakó spanyol követségi titkár, hogy az éjjel egy sárga bőrtokban levő, több ezer frank értékű ékszereit ismeretlen gonosztevő ellopta, A gyanú minden tekintetben az állítólagos angol ellen irányult, akit többen láttak az idegen szobák előtt ólálkodni. A detektív eleinte habozott: az állítólagos betörő a hotel legdrágább és legelőkelőbb szobájában lakott és a meglehetős előkelően hangzó sir Arthui Simour néven volt bejelentve. Elhatározta, hogy minden áron megfigyeli az ismeretlent és kifürkészi titkát. Az angol épen. akkor érkezett háza: vigyázva, gyanakodva nyitotta ki az ajtót és utána azonnal belülről bereteSzélte. Most már nem kételkedett a detektív. Bekopogott az ajtón, majd hirtelen benyitott. Amint körülnézett a szobában, .rögtön észrevette az ágysodrony és a párnák közé dugott bőrtokot, melyet a spanyol attasé szobájából lopták el. Odaugrott az ágyhoz, hogy a bűnjelet magához ragadja, mikor látta, hogy az állítólagos angol revolvert ránt és azt feléje irányítja. A , következő pillanatban félreugrott a revolver elől, elkapta az angol karját és mielőtt az tüzelhetett volna, ügyes, gyakorlott fogással * kificamította, .a^karji^xho^^atj^lifitórő felordított fájdalmában és a fegyver kirepült a kezéből. A betörő belátta, hogy az ellenállás hasztalan és nyugodtan engedte magát megkötözni. Az elveszett ékszerek nagy részét megtalálták a falkárpit alatt és a bútorban elrejtve. Érdekes, hpgy a betörő a legfinomabb betörőeszközök egész arzenálját hordta magával, utazóládájának kettősfedele alatt. KÖZIGAZGATÁS x Rendkívüli városi közgyűlés. Szeged város törvényhatósági bizottsága augusztus hó huszonhatodikán délután négy órakor a kereskedelmi és iparkamara székházának nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. Tudvalevőeri azért kell a közgyűlést a kamarában tartani mert a városi székház közgyűlési termét most tatarozzák. A rendkívüli közgyűlés tárgyait a tanács mai ülésében készítette elő a következőkben : : Az ujszegedi kolerabarakk mellé megfigyelő osztálytelepet kell sürgősen épiteni, : mert a fenyegető koleraveszedelem készerilétben kell, hogy találja a közegészségügyi hatóságot. A tanács azt javasolja a törvényhatóság rendkívüli közgyűlésének, hogy a megfigyelő osztályt mintegy húszezer korona költséggel ajánlati versenytárgyalás utján a legrövidebb idő alatt, építtesse föl.: A fogyasztási adóknak a következő három évre való megváltása ötszáznyolcvanezer koronát igényel. A tanács előterjeszti, hogy ezeket az adókat ezen az összegen a város váltsa meg az államtól. Hermán Dénes halasi lakos a halas—mérges—dorozsma—szegedi vasút kiépítéséhez területhasználati engedélyt és negyvenkétezer korona hozzájárulást kér Szeged városától. A tanács a kérelem teljes elutasítását, hozza javaslatba, mert a tervbe vett vasút Szeged érdekei ellen van, amennyiben a forgalmat Szegedről elterelné Halas felé. A Szegedi Gazdasági Egyesület kétezer korona segélyt kór a várostól, a szeptemberben Szegeden rendezendő borászati kongresszus céljaira. A tanács javasolja a segély megadását. Ezenkívül bejelenti a tanács, hogy a városi zeneiskolában két zenetanári állás szervézését a miniszter megengedte. x Szeged köztisztasága. A városi tanács csütörtöki rendes ülésében szó esett a város