Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-26 / 80. szám

1910 augusztus 25 DELMAGYARORSZÁG 11 „ köztisztaságáról. Panasz hangzott el amiatt, hogy a Széchenyi-tér és a Kass-vigadó előtt levő tér piacos napokon nem piszkos, hanem olyan, mint az istálló. Az ülésben jelen volt Faragó Ödön dr. városi főorvos is, aki hü képét adta előterjesztésében a város köztisztaságának. Balogh Károly pénzügyi tanácsos erőteljes érvekkel fejtegette, hogy hetvenezer korona évi összeggól nem lehet köztisztaságot teremteni s mivel a vállalkozó csak ennyit kap, nem képes a várost tisztán tartani. A tanács a vitatkozást azzal fejezte be, hogy utasította a főkapitányt, foglalkozzék aköztisztaság házi kezelésbe vételének kérdésével. i A szegedi honvédkórház kibővítése. A szegedi honvédségi csapatkórház nagyarányú kibővítési munkáit a mai napon megkezdték. A vállalatot Ligeti Béla szegedi műépítész végzi. A kórházat egy hatvan ágyas betegpavillonnal és egy emeletes gazdasági épülettel bővítik. A munkák csak a jövő évben nyernek befejezést. x A tápéi templom. A Szeged város kegyurasága alá tartozó Árpádkori tápéi templomot renoválni kell. Ki is van küldve egy bizottság, hogy adna véleményt a javítási munkák kivitelét illetőleg, ez a bizottság azonban eddig nem adott életjelt magáról. A polgármester most sürgeti a bizottság véleményét. X A Rákóczi-tér rendezése. A szegedi Rákóczi-teret egész terjedelmében feltöltötték. Mivel a térre épül a vásárcsarnok s ott nyer majd elhelyezést az iparos-piac is, szükséges a tér csatornázása ós burkolása. A város tanácsa arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Rákóczi-tér végleges rendezési munkáit október elsején kezdi meg, amekkoráig a tér töltése teljesen meg fog ülepedni. x Széchenyi telep — Pestnjhely. Pestpilis-soltkiskuii vármegye alispánja értesítette Szeged városát, hogy a Széchenyi telepnek hivott háztömb Pestújhely névvel községgé alakult. KÖZOKTATÁS A tanítók és a felekezeti oktatás. A Magyarországi Tanitók Országos Szövetsége ma délelőtt tartotta I. rendes közgyűlését Pest vármegye székházának nagytermében, mintegy háromszáz szövetségi tag jelenlétében. A közgyűlésen, amelyen a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében Badnai Rezső dr miniszteri osztálytanácsos jelent meg) Moussong Géza, a szövetség elnöke elnökölt, aki a napirend megkezdése előtt üdvözölte a miniszter képviselőjét s aki válaszában Zichy János gróf miniszter üdvözletét és jókivánatait tolmácsolta a szövetség előtt. Beszédében kijelentette, hogy a kultuszminiszternek gondja lesz arra, hogy a tanitók. nyugdijideje és fizetésrendezése a kultuszkormány gondoskodását fogja képezni és mindenképen azon lesz^ hogy a? ország művelődésének oly fontos téívazői: a tanitóság érdekei mindenképen kielégíttessenek. Majd az elnök indítványára a közgyűlés a királyt nyolcvanadik születésnapja alkalmából lelkeshangu hódoló táviratban üdvözölte. Ezután Moussong Géza elnök előterjesztette a szövetség megalakulása óta megtörtént elnöki intézkedéseket és fölhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy a folyó évi március huszonkettedikén megalakult Magyarországi Tanitók Országos Szövetségének és ennek folytán az összes magyar tanitók érdekelt szolgáló lap megalakítására vonatkozólag, amely hivatva lesz a magyar tanitóság anyagi és erkölcsi érdekeiért küzdeni,. céljainak megvalósítását elősegíteni, — járuljanak hozzá az ezerszámra szétküldött előfizetési fölhívások aláírásával, illetve az anyagi eszközök nyújtásával. Fölhatalmazást kért a közgyűléstől arra, hogy folyó évi október elsején, de legkésőbb 1911. évi január elsején a szövetségtanács a lapot-megindíthassa és addig is, amig a jövő évi közgyűlés erről határozni nem fog, az igazgátóság saját hatáskörében intézkedhessék a lap szerkesztőinek és munkatársainak megbízásáról. A közgyűlés ehez helyeslőleg hozzájárult. Következett ezután a Simon Lajos főtitkár által nagy gonddal megszerkesztett főtitkári jelentés, amely magában foglalja a megalakulás óta a mai napig a szövetség életében történt eseményeket. Kiemeli a jelentós, hogy alig egynéhány hónap leforgása alatt a legnagyobb mértékben járult hozzá a féláru vasúti jegyeknek a nem állami tanitók részére való kivívásához és örömmel jelentette, hogy a kassa— oderbergi vasútnál is sikerült ugyanezen kedvezményt kieszközölni. Május 6-án Moussong Géza elnök a szövetség tisztikarát és igazgatóságát küldöttségileg vezette a közoktatásügyi miniszterhez, hogy bejelentse a szövetség megalakulását, amikor is kérvényt adott át a miniszternek a felekezeti és községi tanitók fizetésrendezóse, egy másikat pedig a nyugdijrevizió ügyében. Kórvénynyel fordult a kultuszminiszterhez azért, hogy engedje át az ország kiesebb vidékein fekvő állami iskolák tantermeit Tanitói nyári-otthonok létesítésére. Következett ezután Simkó Endre igazgatósági tag, soproni tanitóképző-intézeti tanár előadása az elemi népiskolai tanitók és tanítónők képzéséről és képesítéséről, amely nagy és szenvedélyes vitát provokált. Előadásában azon az állásponton állt, hogy bár a tanítóképzés elsősorban az állam joga és kötelessége, de a törvényes követelmények szigorú megtartása mellett hitfelekezetek, községek, társulatok, sőt egyesek is tarthatnak fönn ilynemű intézeteket. A tanítóképzés és képesítés országos érdek; azért a tanítóképzésben egységre kell törekedni, ami aként valósítandó meg, hogy az anyagi okok miatt fejlődui nem tudó, de életrevaló kulturmíssziót teljesítő, a magyar nemzeti állameszme szolgálatában álló, nem állami tanítóképző-intézetek állami segélylyel emeltessenek a kellő színvonalra, a középiskolák mintája szerint a megfelelő állami ellenőrzés, felügyelet és jogok gyakorlása ellenében, az e célra alkotandó külön törvény alapján. Kívánja azután, hogy a tanítóképző-intézetek öt évfolyamú pedagógiai szakiskolák legyenek, az ötödik évfolyamnak pedig tisztán szakjellege legyen. A kántorképesitésről szólva, az kizárólagosan a felekezetek autonóm jogkörébe teendő át. Ezzel szemben Ember Sándor igazgatósági tag ellenjavaslatot nyújtott be, amely szerint a Délmagyarországi Tanító-Egyesület által benyújtott inditványnyai együtt, amely szerint a tanítóképzés akadémikus színvonalra emelendő és csakis szaktárgyak taníttassanak, kimondja: 1. A tanítóképzés reformja tárgyában a szövetség az egységes állami tanítóképzés elvi alapjára helyezkedik, illetve fönntartja a V. egyetemes tanitógyiilés határozatát. Álláspontja az, amennyiben a nemzetiségi és felekezeti érdekek olyan erősek az államban, hogy azokkal az államnak számolnia kell, számoljon velük az állam az egységes állami tanítóképzés keretében, de ne várja azt, hogy nemzetiségi és felekezeti érdekek számoljanak a nemzet egységes, kulturális érdekével, az irányzatos nemzetiségi és felekezeti tanítóképzés keretében. 2. Az egységes állami tanítóképzés berendezésének fundatumaképen a tanítói előképzettség és a tanitói szakképzés teljes elkülönítését kívánjuk. Ez pedig ugy vihető keresztül, ha a tanitói szakképzést a középiskola nyolcadik osztályára építjük felül. A szakképzés álljon a két évre terjedő akadémiából és főtárgyait képezzék elméleti és gyakorlati pedagógia, lélektan, filozófia, egészségtan, közgazdasági ismeretek, a társadalomtudománytan alapismeretei és gyermektanulmányi ismeretek. E tárgyak mellett a népoktatás szükségleteinek megfelelő rajz-, zene-, testgyakorlat- és kézimunka-ismeretek képezzék a tanitói szakképzés kiegészítő tárgyait. Az Ember Sándor által beterjesztett javaslathoz Biró Sámuel (Budapest) szólott először, aki örömmel fogadja el azt. Csurka István (Debrecen) ugyancsak egyetért a javaslattal, de azt indítványozza, hogy bízza meg a közgyűlés Simkó Endrét azzal, hogy javaslatát ilyen irányban dolgozza át. Nagy zajt provokált Bertalan Vince (Esztergom) római katolikus képzőintézeti tanár fölszölalásá, aki határozottan az Ember Sándor javaslata ellen szólalt föl ós a felekezeti tanítóképzést fönn akarja tartani. Hangos „eláIl"-kiáltások zavarták ós amikor kijelentotte, hogy 16.000 római katolikus tanító nevében beszól: „Nincs római katolikus tanitó, csak magyar tanító 1" kiáltások hallatszottak. Nagy fölháborodást keltett továbbá az a kijelentése, hogy nem lehet engedni, hogy az állami tanítóképzéssel degradáltassék a tanítóképzés. Ezt a kijelentését szóló azután valámikópen kimagyarázni kívánta. Óvást akar emelni, hogy a szüvetség határozatot hozzon a tanítóképzésre vonatkozólag és kívánja, hogy amig felekezeti iskolák lesznek, addig bizzák a tanítóképzést a felekezetekre. Az elnök a közgyűlés zajos tetszése közben utasítja vissza Bertalan Vince kijelentéseit és az óvásnak nem ad helyt. Bnrsich Ernő (Budapest) indítványozza, hogy mondja ki az országos szövetség, hogy fölír a miniszterhez, hogy az állami tanítóképző-intézetbe elsősorban a tanitók gyermekei vétessenek föl és hogy a kántorképesités a tanítóképzéstől teljesen különittessék el. Simon Károly, az Országos református Tanítóegyesület elnöke kijelenti, hogy ő is az egységes állami képesités híve, mert a tanitóság színvonalának emelését várja az egységes tanítóképző-intézettől. Ismeri — úgymond — a felekezeti intézetek tantervét, amelyek a legminimálisabb szakképzést nyujták és amelyek ehez a minimális tantervhez iratnak minimális tartalmú tankönyveket. Ember Sándor javaslatát fogadja el. Ezután az elnök a vitát bezárja, szavazás alá bocsátja a két határozati javaslatot. A közgyűlés nagy többséggel Ember Sándor javaslatát fogadja el és kimondja, hogy a felekezeti oktatást melló'zni és az egységes állami tanítóképzést megalkotni kívánja. Ezután a tanitói fizetések egységesítéséről Ember Sándor igazgatósági tag nyújtott be javaslatot, amelynek alapgondolata az, hogy a tanitó az érettségit tett állami tisztviselőkkel egyenlő javadalomban részesittessék és e javaslat alapján az elnökség memorandummal járuljon a közoktatásügyi kormány elé és forduljon kérelemmel a képviselőház közoktatásügyi bizottságának tagjaihoz, hogy már az 1911. évi költségvetés tárgyalása alkalmával a tanitói fizetések egységesítése érdekében szót emeljenek. Végül Halász Adolf igazgatósági tag a nyolcosztályu népiskola szervezése és mindennapos iskolaköteles kor kiterjesztése cimén nyújtott be határozati javaslatot, amelyet a közgyűlés nagy tetszés közben fogadott el. A nyolcosztályu népiskola előnye, hogy megoldaná az ismétlő oktatás problémáját, fokozná a gazdasági iskolák már-már halódó életképességét, a középfajú iskolák túlzsúfoltságát csökkentené, azokat az oda nem való elemektől megszabadítaná és is közvetlen eredeti céljukhoz közelebb vinné. Ezután a beérkezett indítványokat vették tárgyalás alá, amelyek közül különös figyelmet érdemel az esztergomvidéki népnevelés egyesületének indítványa, amely szerint kéri a szövetségtanácsot, hogy szólítsa föl az ország valamennyi törvényhatóságát a tanköteles korban levő gyermekeknek a dohányzástól és korcsmázástól való eltiltása ügyében hozandó szabályrendelet alkotására. Csurka István (Debrecen) indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy Gönczy Pálnak, a néptanítóból közoktatásügyi államtitkárrá lett nagy népnevelőnek 1910 szeptember 4-én Hajdúszoboszlón emelt szobrának leleplezésén a szövetség képviseltesse magát. Elnök indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy a szoborleleplezésre küldöttséget küld ki. + A szegedi rajztanfolyam. Tordai Imre királyi tanácsos, a szegedi felsőipariskola igazgatója köszönetet mondott Szeged város tanácsának, amiért az ország különböző részeiből összegyűlt iparostanonc-iskolák rajztanitóinak idei rajztanfolyamát helyiséggel és fölszereléssel látta el. A tanfolyam már befejezést nyert s annak résztvevői a kellő kiképzés végeztével elutaztak Szegedről. + Iskolai értesítés. A szegedi állami polgári leányiskolában a javitó- és pótvizsgálatokat augusztus harmincegyedikén délelőtt nyolc órától tartják. A különbözeti vizsgálatok szeptember elsején és másodikán félhárom órakor lesznek. A tanulók beírása szeptember 1—5. napjain a következő sorrendben történik: elsején az I. osztályba, másodikán a II. osztályba, harmadikán a III. osztályba, negyedikén a IV. osztályba, délelőtt nyolc órától. Szeptember ötödikén fölvétetnek azok, akik a sorrendből kimaradtak. Szeptember hatodikán reggel nyolc órakor Veni Sancte s azután az iskolai év megnyitása. Teleky László, igazgató. 4- A nagybecskereki közigazgatási tanfolyam. A nagybecskereki községi közigazgatási tanfolyam 1910—1911. tanévére a fölvétel Nagybecskereken ez évi augusztus hó 26—31. között történik. Ezen idő alatt lehet jelentkezni, amely alkalommal a következők icrazolan-