Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-04 / 63. szám

1910 augusztus 4 DÉLMAGYARORSZAQ 3 A hausbucsu elüti. (Saját tudósítónktól.) Előreláthatólag szokat­lanul nagyarányú lesz Szeged ujjáépülésének ünnepe augusztus negyedikén és ötödikén. Ed­dig is főleg a Délvidék országos ünnepe volt mindig, amelyre nemcsak a föld népe zarándo­kolt el a községekből, hanem különösen az első évtizedben nagyszámú intelligencia jött el Szegedre a fővárosból, Aradról és a többi for­galmasabb városokból. Nagyváradról is sokan rándultak ilyenkor Szegedre, csakhogy leg­nagyobbrészben — koldusok. Bőven kijár ilyen­kor az alamizsna s két nap alatt, két napig, fölszaporodik a könyörülő lelkek száma. A zarándoklás egyébként már a mai napon megkezdődött. Sok kereszt érkezett ma Sze­gedre különösen csongrádmegyei községekből­Holnap pedig jönnek sorra a többi vármegyék Községei. Legtöbb hivő jön Csanád-, Csongrád-, Torontál- és Bácsmegyéből. Száján, Monostor, Jázova, Pádé és Kábé községekbén pedig alig marad valaki házőrzőnek. Ezeknek a községek­oek a lakói ugyanis szegedi telepitvényesek, akik mind a mai napig a szegedi nép hozzátartozói­nak vallják magukat s nagy örömmel ragad­ják meg a havibucsu alkalmát, hogy • Szegedre jöjjenek „atyafilátóba." A templom körül már ugyancsak ütögetik föl a sátrakat a mindenféle iparosok és eláru­sítók. Kiki ugyanazon a helyen árul már évek hosszú sora óta, az ujabbak pedig azokat a helyeket foglalják el, amelyekre nincs már több igényttartó szegedi. Mert az a hagyomá­nyos szokás, hogy a helyek körül a „benszü­löttek" részesülnek előnyben. Az első szentmise reggel három órakor kez­dődik, amit kis és nagy harangok zúgása jelez. Eddig az volt a szokás, hogy a szentmise előtt mozsárágyukkal lövöldöztek. Az idén azonban ez a tanács rendeletéből elmarad. A havjbucsu legkiemelkedőbb mozzanata a kör­menet, amely pénteken, reggel kilenc órakor lesz. A körmenetben résztvesznék az összes Mária-egyletek, a város törvényhatósága és a ezegedi gyalogezredek tisztikara díszegyenru­hában. A körmenetben pontifikáló ferencrendi plé­bános. Barmos György abban a remek palástban lesz, amelyet még Mátyá^ király adományozott a nevéről elkeresztelt templomnak., — Ne! Csak egy szót még! Sarkadiné megszédült az ütésre s lekupo­rodott a földre. Hang nem jött ki több a száján, csak a kérdő, rettegő szeme élt, könyörgött: — A Pista?! A többi mind, mind hangtalanul ült. A csámcsogás elállt. A vincellért nézték kiülő szemmel s a funerátor riadtan feszengett helyén. Egy-egy századnak tetszett így minden pil­lanat. A vincellér erőt vett magán, kiegyenese­dett, a papirt a lámpás felé tartotta s olva­sott. Nehezen, szótagolva, önmagát kinozva B mikor az utolsó szót is kibetűzte: leejtette a két lapátkezét, egy darabig a lámpás pis­lákoló világát figyelte, aztán azt mondta csendesen: — A Pista meghólt. — A Pista meghólt, — mondta még egy­szer s fölemelte az asszonyát. — A Pista meghólt, a lova rúgta meg. Ne sírj, ne sírj... j A lova rúgta meg ... Ne pisszenj, itt az Írás, pecsét van rajta ... Ne sírj, minek az'? Leültette az asszonyt s száraz, nagy, égő gyemmel ment ki. Fehéren néztek utána: fölköti magát! Nem. Egész kenyeret hozott be és sok-sok szalonnát. Odavitte a funerá­torhoz : — Egyenek . . . Sokat. Mindent. A Pistáé volt. És Pista nincs már . . . Aztán odaállt a koporsóhoz, fölemelte a szemfödélt s a papirrózsákat megigazitotta a halott fején. Pénteken délután három órakor ünnepélyes vecsernye lesz, hat órakor pedig litánia fejezi be az ujjáépülés vallásos ünnepét. Spanyolország és a Uatlkán. — Alfonz király kiközösítése. — (Saját tudósítónktól.) A Vatikán, ugylát­szik, közeledik a béke félé. Most még élesek az ellentétek, a pápa hir szerint ki akarja Alfonz spanyol királyt az egyház kebeléből közösíteni, de egy utolsó hiradás már jelzi, hogy a pápa a közel jövőben a spanyol pa­pok közbenjárására meg fogja magát adni Spanyolországnak. Berlin, augusztus 3. A Berliner Tagblatt római levelezője azt közli lapjával, hogy abban az esetben, ha Spa­nyolország tovább folytatja harcát a Vatikán­nal szemben : akkor_ a pápa a kulturharc ve­zetőit és köztük Alfonz királyt is kiközösíti a katolikus egyházból. Róma, augusztus 3. Vatikáni körökben nagyon elkeseredett han­gon beszélnek a spanyol király magatartásáról. Azt mondják, hogy a. király már teljesen az antiklerikálisok hatása alá került. Midőn a ki­rály néhány héttel ezelőtt a francia Laffallet megkérdezte, hogy járhatna el leghatásosabban a püspökök ellen, Lafiall kijelentette, hogy a püspökök az anyagi kérdésekben a legérzé­•kenyebbek, igy kell őket megbüntetni. Madrid, augusztus 3. A bilbaói klerikálisok nagy előkészületeket tesznek a vasárnapra tervezett kormányellenes tüntetésre. Meghívták az összes reakciós lapok szerkesztőit. A hatóság széleskörű óvóintézke­déseket tesz. Madrid, augusztus 3. A nuncius egyelőre ott marad. Híre jár, hogy a Vatikán már engedékenyebb, mert sem a kormány nem bukott meg, mint ahogy remélte és a katolikusok várt fegyveres tiltakozásai is elmaradtak, másrészről pedig különböző püspö­kök közlik, hogy az alsópapság a kolostorok alapításának megszorításával általánosságban meg van elégedve, miután a kolostorok nekik csak kárt okoztak. TAVI RÁTOK A nikaraguai fölkelők karca. Neivyork, augusztus 3. A nikaraguai fölkelők vezére, Estranda tá­bornok, Managula ellen vonul. Madriz elnök megtette az előkészületeket, hogy szükség esetén elmenekülhessen. Vérengző druzok. Konstantinápoly, augusztus 3. A lapok szerint a hrurani druzok éjjel moha­medánok és keresztények által lakott három falut megtámadtak és számos férfit, nőt és gyer­meket meggyilkoltak, majd kirabolták a köz­ségeket. A tegnapi minisztertanács elhatározta, hogy a druzok megbüntetésére katonaságot foq; kiküldeni. '' A törökországi oláhok. Ssaloniki, augusztus 3. A kuco-oláhok a patriarchátussal megegyezni iparkodnak és az oláh papok ekszkommuniká­ciójának visszavonását kérik, abban a föltsvés­ben, hogy ezek a papok bocsánatot fognak kérni és a kánonikus büntetéseknek alávetik magu­kat. A kuco-oláhok a monasztiri, presbai, ok­ridai, vodenai, veríai és kasztóriai hat oláh vi­kárius megerősitését óhajtják, valamint az oláh nemzetiség elismerését a fönnálló oláh iskolák megerősítése által. A török és román kormányt fölkérték, hogy ezirányban a patriarchátusnál interveniáljon. Az odesszai pestis. Fétervár, augusztus 3. Odesszát pestisveszélyesnek jelentették ki. Minden óvóintézkedést megtettek. Ostromállapot Teheránban. Teherán, augusztus 3. A kormány. Teheránt három hónapra ostrom­állapot alá helyezte. Falliéres Bernben. Bem, auguszjfeus 3. Falliéres elnök augusztus hó 15-én ideér­kezik. A látogatás programját még nem állapítottak meg véglegesen. A balkán pánszlávizmus« Konstantinápoly, augusztus 3. A porta megtudta, hogy Gucskóv,'a. duma elnöke, a szófiai szláv kongresszus alkalmával a következőket mondta Paprikov tábornok, bolgár hadügyminiszternek: — Bulgária foglalkozzék csak azzrft, hogy a Balkánon a pánszlávizmust megerősiitsa és ha eközben nehézségei támadnának, az orosz kor­mány támogatni fogja. A porta azt hiszi, hogy ez a nyilatfcpzat az oka annak, hogy Bulgária ismét intpazdvebben foglalkozik a macedóniai kérdéssel. Megszűnt sztrájk. Ottava, auypj'sztus 3. A Grand Trunk Railway alkalmazottai­nak sztrájkja kompromisszum utján v>éget ért. Vallatják Crippent. — Szembesítés a gyilkossal, <,— (Saját tudósítónktól.) A titokza,tfcvs doktort már vallatják a hatóságok. A msá nap szen­zációja völt Crippennek a meggyilkyJít asszony barátnőjével való szembesítése. Qiisfaeckből táv­iratozzák : Crippent tegnap koráaj reggel fel­költötték és Rangelier biró elé vezették. Sápadt, látszik rajta, hogy beteg. Hew rendőr­biztos a kanadai eljárásnak megfelelően jelen­tette a gyilkos letartóztatását és kérte a rendőrbiróságot, hogy szolgáltassa, ki a foglyot az angol hatóságnak. Erre Rangia'yier újból ki. hallgatta a vádlottat. Elismerte, hogy ő Crip­pen, de tagadta a gyilkosságot,, mivel pedig csak teljes vallomás esetén rra|£y abban az esetben lehet kiszolgáltatni Kama.dáböl a "szö­kevény gonosztevőket, ha rájuV. bizonyítják a bűnt, be kell várni, míg Mitch ell rendőrbiztos megérkezik Londonból a vizsgálat adatairól szóló okmányokkal. A formális kihallgatás utái/i Rangelier biró szembesítette Crippent Ginnetnável. Ez az asz­szony leánykori barátnője volt Belle Elmore­nek és még Amerikából i merte Crippent. Ginnetnét nem tévesztette meg, hogy a gyil­kos időközben leberetváltaijfc/ta bajuszát és szakállt növesztett. így is azonnal ráismert. Crippen nem mert Ginnetné szemébe nézni. Quebeckből érkező jelentések szerint miss Le Neve öngyilkos-kísérlet a/; követett el, mikor megkapta édesanyja táviratát, melyben ez bo. csánatáról biztosította, ha, töredelmes vallomást tesz. A fogházőr csak nar^ynehezen tudta meg­akadályozni elkeseredett*» tettében. A szeren­csétlen nő még mindig beteg, ugy, hogy nem lehetett kihallgatni. Tizeariöt napig marad vizs­válati fogságban Crippen ós kedvese, azután átviszik őket Londonba. A quebecki hatóságok remélik, hegy miss Le Neve vallani fog és ez ok.foól nagyon kíméletesen bánnak vele. A rendőrség Le Neve-t egyelőre ártatlannak tartja, 'áe azt hiszi, hogy sokkal többet tud, mint amennyit eddig elárult. A Daily Telegruph munkatársa Kanadába utazott, hogy jelen tegyen Crippen elfogatása­nál. Rögtön az elúa^atás után Father-Point•

Next

/
Thumbnails
Contents