Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-26 / 80. szám

1910 augusztus 25 DELMAGYARORSZÁG 5 „ zett Szerajevóba. A királyt az állomáson Benkó báró civiladlátus fogadta. A fogadtatásnak nem volt hivatalos jellege. Ferdinánd király ezután megtekintette a várost és délben egy órakor Bosznabródba utazott. A francia élelmiszer-spekulánsok. Páris, augusztus 25. A belügyminiszter és kereskedelmi miniszter tegnap tanácskozást tartottak és elhatározták, hogy haladéktalanul följelentést tesznek a bíróságoknál, ha a különböző élelmiszerek (gabona-, cukor-, stb. áru) megadózásainak megvizsgálására kiküldött bizottság kiderítené, hogy a spekulánsok bűnös visszaéléseket követtek elA kormány a följelentést akkor is megteszi, ha nem is bűnös visszaélésekről, de olyan tőzsdemanőverekről van szó, melyek alkalmasak voltak rendkívüli áremelkedés előidézésére. Kina és Korea. Pétervár, augusztus 25. Karbinból jelentik, hogy mióta Saitao kinaj herceg visszatért európai körútjáról, szabadelvűbb szellők lengedeznek Kínában, de most lecsapott a bomba: Korea anneksziója. Félő, hogy zavargások fognak kitörni és üldözni fogják az európaiakat. A hadügyminiszter megtiltotta a tiszteknek és katonáknak az ópium élvezését. Orosz katonai idill. Moszkva, augusztus 25. Az itteni katonai táborban hatvan fiatal tiszt berontott egy gyűlölt tábornoknak a sátorába, amelyben az egész bútorzatot darabokra törték. A tettesek ellen szigorú eljárást indítottak. Uálasztőjogi Siga Makón, — Juslh Gyula leuele. — (Saját tudósítónktól.) Az országos politika uézőpontjából rendkívül érdekes az a mozgalom, amely Makón indult meg és amelynek az a. célja, hogy az ottani függetlenségi, párt lépjen be az általános választójog ligájába. A „Makói Hirlap", amely a Justh-párt orgánuma, levelet intézett Jászi Oszkárhoz, az ismert szociológushoz, avval a kéréssel, hogy a helyi ligát Makón alapitsa meg. Erre az akcióra vonatkozólag Justh Gyula az emiitett újság szerkesztőjéhez a következő levelet intézte: Ismeretes.ön előtt, hogy pártunk kezdettől vallott programjához hiven, határozatilag ujabban is állást foglalt az általános, egyenlő, titkos választójog mielőbb megvalósítása érdekében. Ezen nagyhorderejű álláspontunkból kifolyólag, a függetlenségi törekvések jól felfogott érdekében pártunk minden erejével azon van, hogy az általános, egyenlő, titkos választójog eszméjének minél szélesebb körökben híveket szerezzen. Ezen oknál fogva bizalommal fordulok önhöz, mint pártunk és eszméink lelkes bajnokához, azzal a kéréssel, hogy bennünket ebben az akcióban hatásos közreműködésével támogatni szíveskedjék. Minthogy az „Altalános, egyenlő, titkos választójog országos szövetsége" által megindított országos mozgalom ezen célunkat nagyban előmozdítja, fölkérem, hogy — nagyon természetesen, külön pártpolitikai szervezetünk fönntartása mellett — a választójogi szövetség ottani fiókjának megalakítása céljából mielőbb egy szűkebb értekezletet öszszehivni szíveskedjék és ezen értekezleten a választójogi szövetség idezárt csatlakozási Iveit elvbarátaink között szétosztva, azokat minél szélesebb körben való taggyüjtésre serkenteni méltóztassék. Megjegyzem, hogy a szövetséghez való tartozás nem jár fizetési kötelezettséggel. Ezen őszi nagygyűlésre pártunk kcpviselötagjai és a szövetség szónokai közül többen le fognak utazni, hogy beszédeikben az általános, egyenlő, titkos választójog fontosságát kifejtsék s mely nagygyűlésről a képviselőházhoz kérvényt fogunk fölte ijeszteni. Justh levelén kívül az országos választójogi szövetség is érintkezésbe lépett Makóval. A levél érdekes azért, mert kiviláglik belőle, hogy a radikális választójog hivei mennyi energiával dolgoznak. Miután az országos liga vezetői köszönetet mondanak az akció meg. indításáért, egyszersmind arról is értesitik a mozgalom szervezőit, hogy egész rakomány röpiratot és agitációs irást bocsátanak rendelkezésükre. Érdekes továbbá, hogy Justh Gyula lapja a legnagyobb igyekezettel támogatja a mozgalmat és olyan nagygyűlést hirdet, amelynek országos jelleget akarnak adni. Az orvoskongresszus tévedése. — Kavarodás a komáin körül. — (Saját tudósítónktól.) Szegény Wettensteín doktor és tüdővészellenes széruma: a komáin körül ujabb háborúság támadt. Csak nemrégen történt, hogy a hatóság Wettensteín dr margitligeti szanatóriumát karhatalommal becsukatta azért, mert tüdővészellenes szérumának használatát a hivatalos hatóságok engedélye nélkül is használta. A komáin miatt, amely állítólag- megöli a tüdőbetegség bacillusait, három év óta pörösködnek a budapesti orvosok. Wettensteín dr, a szérum föltalálója, Kolozsvárról került a fővárosba és évekig futkosott klinikákra orvostan árokhoz, hogy a komaint hivatalosan is kipróbálják. A hivatalos orvosi kar ridegen visszautasította Wettensteint, a szer összetételét akarták tudni, de ezt a komáin föltalálója nem bocsátotta rendelkezésre. Azóta egy részvénytársaság a Margitligeti Szanatóriumot tüdőbeteg-gyógyintézetté alakította át és kizárólag a Wettensteín utasítása szerint gyógyították a betegeket. A szanatórium bakteriológusa Augusztin Béla dr volt, akivel Wettensteín igen különös körülmények közt ismerkedett meg, de ez nem gátolta meg abban, hogy bizalmasává, munkatársává fogadja. A szanatórium pénze elfogyott, Wettensteín a szérumával és a betegeivel újra válságos napok elé néz, de legalább az az elégtétele meg van, hogy Augusztin dr, aki a gyógyszerészeti előkészítő-tanfolyam tanára, egy másik orvossal, Szendeffy Aladár dr-ral el akarja tulajdonítani a komaint, máibe is számoltak róla az orvosok és természettudósok miskolci vándorgyűlésén, ahol az uj cégtáblával ellátott komaint elragadtatással és tapssal fogadták azok az orvosok, akik eddig hallani sem akartak róla, sőt üldözték, agyonhajszolták a föltalálóját. NyilVánvaló, hogy itt a hatóságok részéről érthetetlen ellenszenvről, az orvosok és speciálisan a miskolci orvoskongresszus részéről pedig sajnálatos félreértésről van szó. Az orvosoknak utóvégre mindegy, hogy a kitűnő szérumot ki fedezte föl és épen ezért csak el. fogultság lehet, ha az eddig kárhoztatott Wettenstein-szérumot az uj orvosok vignettájával hozsánnával fogadják. Wettensteín dr egy újságíró előtt az ellene indított hajszáról szenzációs leleplezéseket tett. A következőket mondta: — Valóban mélyen lesújtva kell megállapítanom, hogy a tüdőbetegség szérumát, a komaint, ki akarják csavarni a kezemből és idegen cégér alatt forgalomba hozni. Augusztin tanárral való ismeretségem nem régi keletű. Másfél éve még a Damjanich-utcai lakásomon rendeltem, amikor fölkeresett egy Sárközi Zsigmond nevü tüdőbeteg. Fölvettem, kezeltem és amikor már gyógyulóban volt, elmondta, hogy őt Augusztin Béla dr küldte hozzám, hogy leleplezzen. De Augusztin, aki az én gyógyeljárásomat titokban ellenőrizte, a betegen konstatálta, hogy a baktériumok pusztulnak és a komáin használt. Ezért segítségemre akar lenni. Örültem Augusztin dr önzetlen barátságának. Magamra voltam hagyva, mindenki üldözött, kuruzslással, boszorkánysággal vádoltak, most ő, a bakteriológus-tanár, tudományosan is meggyőződhetik a komáin hatásáról. Augusztin doktorral szerződési kötöttem. Ebben a szerződésben kikötöttem, hogy csak akkor fogadom el egy részvénytársaság ajánlatát, amely a margitligeti szanatóriumot akarta számomra átalakítani, lia Augasztiut, mint az intézet bakteriológusát, tizenhatezer koronával szerződtetik. És ez igy is történt. Augusztin a természettudományi szakosztályon előadást tartott akkor a komainról, elismerte a gyógyító erejét és gyógyszerészeti lapokba egyik cikket a másik után irta mellettem. — A szanatórium részvénytőkéje elfogyott, nem kaptuk rendesen a fizetésünket és Augusztin dr megvált az intézettől. Kevéssel azután a Bester Medizinische Presse ez évi harmincadik számában egy cikk jelent meg Szendeffy Aladár dr és Augusztin Béla dr tollából, melyben előzetes kísérleteikről számolnak be, amelyek a radio-aktiv anyagoknak a jódmentolra való hatását tárgyalják és az ilyen összetételű szérumot, mint a tuberkulózis hathatós gyógyszerét ajánlják kollegáiknak. Ez nem egyéb, mint a komáin, az én szerem. A cikk megjelenése után meglátogattam Augusztin Béla dr-t. Három tanút vittem magammal: Borsay Áron dr-t, Gergely Győzőt és Székely Mózest. Előttük kijelentettem: — Vigyázzon doktor ur, amiről ön ir, az nem egyéb, mint hamisított komáin. Jól tudja, hogy a radio-aktiv anyagoknak ilyen előnyös hatásáról ön az én utasításomra lett volna köteles kísérletezni. Erre Augusztin kijelentette, hogy többé nem foglalkozik a dologgal, az egészet abbahagyja, Elismerte igazamat. Néhány hét múlva ujabb cikk jelent meg, amelyre nyilatkozattal válaszoltam. Ebben újra hangsúlyoztam, hogy a komáin meghamisításáról van szó. A miskolci orvosok vándorgyűlésén Szendeffy Aladár előadást tartott, amelyben egy Augusztin dr-ral közösen fölfedezett uj tuberkulózis elleni gyógyszerről számolt be. Íme, teljesen el akarják venui tőlem a komaint, de én nem hagyom magam és az életemet kötöm a szeremhez. A két megvádolt orvos bizonyára nyilatkozni fog és igy a komáin körül ujabb háborúságok várhatók. Wettensteín leleplezése a miskolci orvoskongresszus tagjai között nagy feltűnést ós kavarodást keltett. Ferenc József — föikitához. — A király leuele. — (Saját tudósítónktól.) Lapunk más helyén közöljük a montenegrói ünnepségekről szóló tudósításunkat. Hírül adjuk abban, hogy királyunk a montenegrói koronázás alkalmából ijen meleghangú levelet irt Nikitának, üdvözölve Montenegró uralkodóját, az uj királyt. Éjjel érkezett cettinjei távirat jelenti, hogy Ferenc Józsefnek Nikitához intézett levele a következő : Legkegyelmesebb és hatalmas fejedelem í Tisztelt barátom ! Montenegró megünnepelni készül ötvenedik évfordulóját amaz emlékezetes napnak, amidőn királyi fenséged a Gondviselés rendeletéből a hűséges montenegrói nép sorsának intézését, átvette. Hála a fáradhatatlan gondoskodásnak, Montenegró királyi fenséged uralma alatt mind tetemesebb gazdasági és politikai előhaladást ért el és ezért ezen ünnepi napokban Montenegró népe, hiven dicsőséges dinasztiája iránt érzett hagyományos szeretetéhez, kifejezésre juttatja királyi fenséged és fenkölt háza iránt érzett hő óhaját, amelyhez egész Európa is csatlakozik. A barátság érzelme, amelyet régóta érzünk királyi fenséged iránt és az élénk érdeklődés, amely országát az osztrák-magyar monarchiával a nagyszámú szomszédias viszonyból folyólag összeköti, azt az óhajt ébresztik föl bennem, hogy az elsők között legyünk, akiknek szerencsekivánatait fenséged elé juttatván, trőnralépésének ötvenedik évfordulója alkalmából üdvözöljük. Vajha Isten megáldaná királyi fenségedet és még hosszú, szerencsés uralkodást juttatna osztályrészül, valamint mindazt a belső jóérzést, amelyet egy uralkodó szivének nyújthat alattvalóinak szeretete ós országának virágzása. Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy királyi fenségednek kifejezzem a barátság és nagyrabecsülés érzelmeit, amelylyel vagyok királyi Fenségednek üdvözlő barátja Ischl, 1910. augusztus 10. Ferenc József. Ferenc József levele Cettinjében igen nagy örömet keltett, mert ebben látják legnagyobb bizonyítékát annak, hogy az anneksziós bonyodalmak alkalmával Aun/.triaMagyarország és Montenegró ki'-awit megingott jó viszony ismét helyroáUt