Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-26 / 80. szám

4 DELM AGYARORSZAG 1910 augusztus 25 alkalmas helyiség, vagy az egészséges együttlakókat kell kitelepíteni, vagy pedig a beteget kell a járvánj'kórházba szállítani. Ha a lakosság a kórházba szállítás iráni föltűnő ellenszenvet mutatna, akkor az elszállítás csak a legszükségesebb esetekben erőszakolandó, mivel ez a megbetegedések eltitkolására vezet, ami a védekezés szempontjából sokkal több hátránynyal jár. Azokban a községekben, ahol vasúti vagy hajóállomás van, azoknak az utasoknak átvételére kötelesek, akik vasúton vagy hajón kolerában megbetegedtek. Ha valamely községben az a gyanú merül föl, hogy a beteget eltitkolják, a vétkesek ellen a legszigorúbban kell eljárni. Ahol a tolera föllépett, azt a községet vagy várost nyomban zár alá kell helyezni. Vásárok, bucsuk, gyülésezés, iskolázás, mulatságok és más összejövetelek betiltása vagy megtartásának engedélyezése végett a törvényhatóság első tisztviselője saját hatáskörében intézkedhetik, de erről az illetékes minisztereket értesítenie kell. A betegek lakását, ruháját és mindent, amit a betegség alatt érintett, szigorúan fertőtleníteni kell. Intézkedik azután a rendelet a törvényhatósági gőzfertőtlenitőgépek használatáról, a fertőtlenítés módjairól, az ápolók fertőtlenítéséről, a lakosság utasításáról a bejelentések körül s végül részletezi a haláleset bekövetkeztekor szükséges intézkedéseket. A belügyminiszter a rendelet szigorú végrehajtására, illetve a végrehajtásnak a legpontosabb ellenőrzésére utasítja a hatóságokat, hangsúlyozván, hogy mulasztás esetén a törvény kérlelhetetlen szigorával jár el, de nem fog késni ott, ahol ennek szüksége mutatkozik, a hatóságot anyagilag is támogatni. E rendelet kapcsán a belügyminisztérium részletes utasítást küldött szét, amely a legaprólékosabban részletezi a betegség ismertető jeleit, annak terjedési módját, az ellene való egyéni védekezést, a szükséges hatósági intézkedéseket a járvány előtt és a járvány idején, a beteg körül való teendőket és a fertőtlenítés módjait. Rendeletileg intézkedett a minisztérium a törvényhatóságok területén átutazó és a fertőzött vidékekről érkező utasok megfigyelése s nyilvántartása dolgában is. Miniszteri kiküldöttek a határon. Budapestről jelenti tudósítónk: A belügyminiszter a koleraelleni védekező intézkedések pontos betartására ellenőrző-bizottságot küldött ki. A bizottság a belügyminisztérium közegészségügyi osztályának tagjaiból alakult. A kiküldöttek: Frank Ödön dr Fiume területére, Kerekes Pál dr Csacdttíl a körösmezői határszélig. Blum Ödön dr Besztercenaszód vármegyétől a predeáli határszélig, Hajdú Imre dr Vöröstoronytól az orsovai határig, Kaiser Károly dr Zimonytól a csáktornyai határszélig terjedő területre. A közegészségügyi osztály kiküldött tagjai nemcsak a határszéli állomásokon, hanem a járások egész területén ellenőrzik a koleraelleni intézkedések foganatosítását. A néhány nappal ezelőtt érkezett olaszországi hivatalos értesítés óta a belügyminisztériumhoz semmiféle ujabb értesítés az olasz koleráról nem érkezett, holott a nemzetközi egyezmény értelmében az egyes államok folytonos összeköttetésben állanak járvány esetén. Az olasz hallgatás vagy mulasztásból ered, vagy pedig annak a jele, hogy délen az epidémia szünőfélben van. A bécsi koleragyanus esetek. Bécs, augusztus 25. A tegnap előfordult koleragyanus esetekben a vizsgálat még nincs befejezve, de annyi már most is körülbelül biztos, hogy lelkiismeretlenül és könnyelműen rémitették meg a bécsi közönséget. A két gyanús betegség nem kolera. A bakteriológiai intézet hivatalosan csak anynyit közöl, hogy a vizsgálat még egy napot igényel. Bécs, augusztus 25. Délben kiszivárgott a hir, hogy Hoffmann Teréz váladékaiban a bakteriológiai vizsgálat kommabacillusokat talált, de még nem lehet teljes bizonyossággal cholera asiaticára következhetni. A beteg még él, sőt némileg javult az állapota. A belügyminisztérium ujabb bakteriológiai vizsgálatot rendelt el. Held Magdolna esetében semmi biztosat nem lehet tudni. A vizsgálat eredményét hivatalosan közzé fogják tenni. Kolera Lembergben. Lemberg, augusztus 25. A lakosság körében leírhatatlan nagy a rémület, hogy a tegnap este elhunyt kőműves ázsiai kolerában halt meg, noha a vizsgálat még nincs befejezve. Az orosz-lengyel határ mentén már dühöng a kolera és Galíciát aligha fogja elkerülni a járvány. törvényesnek, ha a pap magyarul áldotta meg. A vallási ceremóniák olyan ujabb csődjét és abszurdumát jelentené ez, amely bizony nagy mértékben siettetné az egyházak kétes tekintélyének és a papok megroppant hitelének lejáratását. K. s. TAVI RÁTOK Lemberg, augusztus 25. Tomasovban ma reggel egy cselédleány gyanús körülmények között megbetegedett és félórával azután a kórházban meghalt. A kivándorló és a pap. * Ez alatt a novellához illő cim alatt lélektanilag, gazdaságilag és természettaifflag indokolatlan történet húzódik meg, amely a mai bürokratikus és vérszegény gondolkodás kacagtató torzhajtása. A régi, sokszor fölhánytorgatott „morbus hungaricus"-ról, a kivándorlásról van szó, amelynek igazi orvoslását eddig azért nem találták meg, mert a diagnózis megállapításánál sohasem mertek a társadalmi és állami élet mélyére hatolni. Mindig csak annyit mondtak, hogy a kivándorlást meg kell szüntetni, küzder.i kell ellene, meg kell nehezíteni. A módozatok között ütötte aztán föl a fejét az, amely a kivándorlás ellen való küzdelmet a nagyszámú római katolikus kivándorló vallásos érzésével kötötte össze. Azt mondták: ne adjunk papot a magyar kivándorlóknak és hívjuk vissza azokat a magyar papokat is, akik Amerikában vannak. A tengerentúli magyar életnek ezzel olyan hiányát teremtjük meg, amely minden bizonnyal csökkenteni fogja a kivándorlást, sőt a kivándoroltak egy részét is arra készteti, hogy visszavándoroljon. Nem tudom, hogy az önfentartási harcban mennyi jelentőséget tulajdonítanak a gazdasági érdekeknek és a vallásnak azok az urak, akik azt hitték, hogy a kivándorlás ilyen csodabogarakkal gyógyítható. Aligha tévedek azonban, amikor azt állítom, hogy ennek az orvosságnak a beadása után nagy csalódás érte volna őket. Akik kivándorolnak Amerikába, azokat gazdasági kényszerek űzik. Szó sincs róla, bizonyára volt közöttük sok olyan, aki vallásos érzéstől áhítatos imával búcsúzott az ó-világtól és köszöntötte az ujat. Mégis : ezek az emberek sok tekintetben már az ujvágásuak közül valók, akik merészek, bátrak és dolgozók és boldogulni akarók. Ezeket vérig sebezte a modern gazdasági élet nagy egyoldalúsága és legalább is a saját életük forradalmárjává tette őket a munka nagy értékének büszke tudata. Ezek az emberek elmennek, hogy vissza ne jöjjenek. Ezek az emberek elmennek, hogy a nagytőkék legnagyobb összhalmazodásának a helyén részesei legyenek annak a jólétnek, amelyet a munka elismerése és annak az áldásnak, amelyet a munka vallása nyújt. És ezeket az embereket akarták az itthonmaradás, vagy a visszavándorlás kényszerhelyzetébe hozni azzal, hogy papot nem adnak nekik. Tisztelet-becsület mindenki hitének, meggyőződésének és vallásának, de talán kissé nagyon is merész, tudománytalan és elbizakodott volt az a hit, hogy a gazdasági harcoktól Amerikába kiszorított ember nagyobb jelentőséget fog tulajdonítani a vallásos gyakorlatoknak, mint a biztos és jó megélhetésnek. Igaz, hogy születésnél, házasságnál, temetésnél ma még a legvallástalanabb magyar is igénybe veszi a pap közreműködését. Valószínű, hogy ezen á hagyományon nem változtatott egy-két amerikai év. Az áldást, a gyónást, a föloldozást megadhatja azonban akármelyik pap, nemcsak a magyar. Vagy ha a szentgyakorlatok végzését nyelvhez köti a vallás, köszönöm én az olyan istent, aki csak magyar nyelven ért meg, aki a házasságomat csak akkor ismeri el A spanyol királyi pár Párisban. Páris, augusztus 25. A spanyol királyi pár hétfőn Londonból Párisba érkezett. A felséges vendégek tegnap meglátogatták Garageában Farman aviatikust, aki megmagyarázta nekik az aeroplán szerkezetit. Alfonz király föl is ült a gépre, de Farman, az uralkodó erős szélre való tekintettel, nem merte fölszállitani a királyt. így Farman egyedül szállott föl és bravúros próbarepülést rendezett a vendégek előtt. Alfonz király és Ena királynő ezután szívélyesen elbúcsúztak Farmantól és megkérték, hogy mielőbb fölrepüljön náluk Madridban. Souper után a Boulevard-Théatre-ba ment a királyi pár. Lépine rendőrtanácsos erős rendőrséggel rakta meg a színházat. A királyi pár szerdán folytatta útját San-Sebastianba. IX. Pins örökösei. Róma, augusztus 25 Hosszú éveken át folyt a pör IX. Pius pápa hagyatéka körül. Mastai-Ieretti Keresztély gróf és Gerdamo 1897-ben háromszázezer lírát követeltek a Vatikántól, mint jogos örökségüket IX. Pius pápa után. A két elszegényedett főnemesnek ez volt egyetlen reménységük, hogy zöld ágra vergődjenek. Most itélt végérvényesen a római fölebbviteli törvényszék. Elutasította keresetével a két grófot ós egyházi vagyonnak mondta ki a kérdéses háromszázezer lirát. A „Trieste" visszaérkezése. Trieszt, augusztus 25. Ma délben a kereskedelmi kamara elnöke, Demetrio és az elnökhelyettes Bussanich megjelentek a „Trieste" fedélzetén és Nitsche kapitányt, továbbá a hajó tisztikarát és a legénységet nyilvánosan megdicsérték. Demetrio Nitschenek egy gyönyörű aranyórát ajándékozott és pénzt adott át, hogy azt a hajó személyzete között ossza föl. A cár beszéde. Pétervár, augusztus 25. Krasznoje-Szelóban a cár ezt a beszédet intezteamost kinevezett uj tisztekhez: „Legyetek becsületesek, a szolgálatban hivek, kötelességtudók, istenfélők, a hazaszeretetben erősek. Tiszteljétek felebbvalóitokat, legyetek jó bajtársak, a közlegények iránt szigorúak, de atyai jóakarók. Mintaképül válasszátok őseiteket, akik hiven szolgálták Oroszország dicsőségét és a cárokat." A montenegrói finnep. Cettinje, augusztus 25. Német-, Ausztria-Magyar-, Angol- és Görögország követei tegnap audiencián jelentek meg Nikita fejedelemnél, hogy átadják uralkodói szerencsekivánataikat. Különösen meleghangú volt Ferenc József levele, melyet Giessl követ adott át. Királyunk jóbarátomnak nevezi Nikitát, aki Giessl követnek meleg hangon adott kifejezést Ferenc József iránt érzett hálájának. Megkérte a követet, hogy hatalmazza föl, hogy a király levelét a montenegrói hivatalos lapban nyilvánosságra hozza. SzerOíjevó, augusztus 25. Ferdinánd bolgár király az éjjelt Konicában töltötte és ma reggel fél küenc órakor érke-