Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-25 / 79. szám

12 DÉL MAGYARORSZÁG 1910 augusztus 21 ujbor (vörös) 22—24, óbor (fehér) 19—32, óbor (vörös) 18—26 korona. Az elmúlt év julius elsején életbe lépett a bornyilvántartások vezetésének kötelezettsége, amelynek szigorú végrehajtása elviselhetetlen helyzetbe sodorta volna a bortermelök és kereskedők nagy részét. A gyakorlat a lehetetlenséget is kívánó szakaszokat kisimította és az ellenőrző-bizottságok, valamint hatóságok belátása és tapintatossága folytán a nyilvántartások bevezetése sem a termelökre, sem a kereskedőkre nézve nem járt nagyobb kellemetlenséggel. (—) Kémet tőkepénzesek malma a Délvidéken. Hir szerint egy német tőkepénzesekből álló konzorcium Délmagyarorsságon nagyszabású gőzmalmot akar létesíteni. Ebben az irányban, mint értesülünk, már meg is indultak a tárgyalások egy magyar pénzintézettel amely szintén érdekeltséget vállalna az uj malomnál. (—) Kötelezvények kisursolása. A Magyar Jelzálog-Hitelbank 3'5 százalékos ötszáz frankos községi kötelezőinek tervszerű évi kisorsolása szeptember 1-én délelőtt tíz órakor lesz a bank helyiségeiben. (—) Csőd. A temesvári törvényszék csődöt nyitott Tillschneider és Szedldk temesvári divatárukereskedő cég ellen. Csődtömeggondnokká Löffier Géza dr ügyvédet rendelte ki. A paszszivák összege 60.000 korona, az aktívák 49.000 koronára rúgnak. (—) Uj kőszénbánya a Délvidéken. A legújabb bányavállalat Mehádiai Köszénbánya Részvénytársaság cég alatt létesült. Az alaptőkéje négyszázötvenezer korona és a Mehádia környékén levő kőszénbányatelepeket akarja kiaknázni. Nem tudjuk, nem lesz-e kevés ez a négyszázötvenezer koronás alaptöke. A kőszénbányák üzemi berendezései nagyon drágák s háromszor négyszázötvenezer koronás tőke elkél hozzá, hogy egy bányát munkaképessé tegyenek. A társaság igazgatósága a következőképen alakult meg: Fajfrlik Karel dr, Seifferth Ferenc dr, Kowár N., Kopp Ferenc műszaki igazgató, Klinicek M. és Flaschner Artúr. (—) A csákovári földmivesiskola záróvizsgája. A csákovári földmivesiskola huszadikán, Szent István napján délelőtt tartotta meg másodéves tanulóival záróvizsgáját. A vizsgán, amelyen Bencze Imre, a magyar királyi állami székely földmivesiskola igazgatója elnökölt, a tanulókat Juhász Vilmos királyi tanácsos, a csákovári magyar királyi földmivesiskola igazgatója az állattenyésztési, állategészségi és járványtani tárgyakból, Beszterczey Gábor, a csáktornyai állami tanitóképzöintézet gazdasági szaktanára a növénytermelési és talajismereti tárgyakból és Kertész István, a csákovai földmivesiskola kertész-tanitója a gyümölcs- és konyhakertészeti, szőlőművelési és méhészeti tárgyakból vizsgáztatták. A vizsga-bizottságba a „Temesvári Gazdasági Egyesület" Bászel Elek másodtitkárt küldte ki, a bizottságban még Éltető József és Kherndl Ernő csákovai földmivesiskolai segédtanárok vettek részt. A vizsgára összesen tizenhárom másodéves tanuló jelentkezett, akik valamenynyien a hozzájuk intézett gyakorlatias és különösen a kisgazdát érdeklő kérdésekre igen szabatos feleleteket adtak. A vizsga főleg gyakorlati volt, a kertészeti vizsga a kertben, a többi tárgyakból a szabadban lett megtartva, élőállatok elővezetésével és a gazdasági gépek beállításával. A vizsga reggel kezdődött és déli két óráig tartott, mely idő alatt minden egyes tanuló minden egyes tárgyból több ízben felelt. A vizsga után a bizottság Juhász Vilmos királyi tanácsos, igazgató vendége volt. (—) Uj dunailid. Komárom vármegye törvényhatósága legutóbb egy millió koronát szavazott meg a gutái dunahid építésére. A híd építési terveit már elkészítette a komáromi államépitészeti hivatal. (—) A zorabori gőzmalom fölszámolása. Tudvalevő, hogy a zombori ekszport-gözmalom, amelynek nagyon rosszul ment a sora, az utóbbi időben elhatározta, hogy fölszámol. A fölszámolás már meg is kezdődött s a fölszámoló-bizottság most fölhívást tett közzé, amelyben figyelmezteti a malom hitelezőit, hogy követeléseiket hat hónapon belül érvényesítsék. (—) Befejezték a budapesti méhészeti vándorgyűlést. A magyar, német és osztrák méhészek ötvenötödik vándorgyűlésének német csoportja befejezvén tanácskozásait, a magyar csoport ma délelőtt folytatta tárgyalásait Szilassy Zoltán országgyűlési képviselő elnöklósével a Műcsarnok nagytermében. Szilágyi Márton kolozsvári tanító a méhészet iskola utján való tanításáról értekezett nagy figyelem mellett. Machay Szilveszter miskolci Máv. mérnök a méhek szüznemzetsége körül tapasztalt megfigyeléseit adta elő. Az előadáshoz Lakatos Károly komáromi igazgató-tanító szólott hozzá, majd Gál Imre székelyudvarhelyi tanitó „A méhek a szocializmus szolgálatában" cimen tartott érdekes fölolvasást, amit a közönség lelkesen megtapsolt. Nemesszeghy Kálmán nyugalmazott rendőrkapitány (Keszthely) a vonatos kaptárról mondotta el tapasztalatait s előadását az illető kaptár bemutatásával tette érdekessé. Ambrózy Béla báró, Machay Szilveszter, Jamrich János, Zsögön Béla dr, Gremsberger József fölszólalása után bejelenti az elnök, hogy néhány előadást a vándorgyűlés német tanácskozmányon tartottak meg az előadók s ezzel a napirend kimerittetvén, a tanácskozásokat befejezettnek nyilvánította. Megköszöni a tagok érdeklődésót, akik a kiállitáson és vándorgyűlésen való megjelenésükkel igazolták, hogy a magyar méhészetnek szép múltja van, de jövője sem reménytelen. Köszönetet mond a vándorgyűlés összes előadóinak: Muck Oswald (német), Alfonsus Alajos (osztrák) és Ambrózy Béla báró (magyar) uraknak, mint a vándorszövetség föntartó vezéreinek. Zsögön Béla dr (Kolozsvár) indítványára a vándorgyűlés köszönetet szavazott Szilassy Zoltán tanácselnöknek a tanácskozás tapintatos vezetéseért, Kovács Antal főtitkárnak a mintaszerű szervezésért. A vándorgyűlés hálás köszönetét fejezte ki Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszternek és méhészeti osztálya vezetőségének, a vándorgyűlés magyar fogadtatásáért és vendéglátásáért. Ezzel a négy napig tartott gyűlés véget ért. Hindennemü tüzelőanyag legolcsóbb beszerzési forrása Jutkovics Géza la~és stmm HSH l«5-»ü 41. • ÍM: 8Ü6. REGÉNYCSARNOK. A gyermek. Irta Guy de Maupassant. Jacques Bourdillére, miután sokáig fogadkozott, hogy sohase fog megházasodni, egyszerre csak megváltoztatta a szándékát. A dolog váratlanul történt, egy szép nyári nap, valamelyik tengeri fürdőn. Egy délelőtt tudniillik, amint a part fövenyén sütkérezett s hanyatt feküdve nézegette a vizből kijövő asszonyokat, megpillantott egy kis lábat, mely meglepte a kecsességóvel és a formaságával. Mikor följebb emelte a szemeit, az egész alak elbájolta. Ebből az egész alakból különben nem látott egyebet, csak a bokát meg a fejecskét, amely egy fehér flanelle, titkát gondosan őrző peignoirból bukkant elő. Jacques-ot érzékinek és nagy élvezetvadásznak mondták. S először most is csak. a formák kecsessége ejtette meg a képze'etét; de igazán csak akkor bolondult belé a kis leányba, mikor megismerte ezt az egyszerű, jó, nemes lelket, mely ép oly üde volt, mint az arca és az ajkai. Bemutatták a családnak, megtetszett s nemsokára gondolni se tudott másra, mint a kis leányra. Ha csak messziről látta Launis Bertát, amint a tengerpart sárga homokján lassan közeledett feléje, már elfogta a remegés. A leány jelenlétében valósággal megnémult; képtelen volt valamit beszélni, sőt még gondolni is ; a szivében valami sajátságos pezsgést, a fülében zugásfélét érzett s félt, határozottan félt. Vájjon szerelem volt ez ? Nem tudta, fogalma se volt róla, de akár igy, akár ugy, szilárdan megmaradt az elhatározása mellett, hogy feleségül veszi ezt a gyermeket. A szülők sokáig haboztak : beleegyezzenek-e a házasságba, vagy sem V Gondolkodóba ejtette őket a fiatalember rossz reputációja. Azt mondták róla, hogy van egy szeretője, egy régi szeretője s ezt a viszonyt igt-n erősnik, szinte felbonthatatlannak állították. E z a viszony, ugy hírlett, egyike volt ama láncoknak, melyekről azt képzelné az ember, hogy már elszakadtak s valósággal nem szakadnak el soha, hanem örökké tartanak. Azonkívül, Jacques, mint emlegették, hoszszabb vagy rövidebb ideig szeretkezett minden növel, aki csak az útjába akadt. Jacques tehát elhatározta, hogy szakit, még pedig ugy, hogy egyetlen egyszer se találkozik többé azzal, akivel oly sokáig élt együtt. Egy barátja magára vállalta, hogy elintézi a dolgot s közvetíti a végkielégítést, melylyel Jacques annak a nőnek biztosította a megélhetést. Jacques fizetett, de hallani se akart többé az asszonyról; s ugy tett, mintha a nevét is elfelejtette volna. Amaz egyik levelet a másik után küldötte hozzá: de Jacques föl se bontotta ezeket a leveleket. Nem mult hét, hogy ne kapott volna egy-egy levelet, melyen az elhagyott szerető ügyetlen írását ismerte föl; és Jacques hétről-hétre növekedő haraggal tépte össze ezeketa leveleket, borítékostól, mindenestül. Föl se nyitotta őket, nem olvasott el belőlük egy sort sem, egyetlenegy sort sem ; tudta előre, hogy micsoda szemrehányásokkal ós micsoda panaszokkal vannak tele. Minthogy nem bíztak szerelmének a tartósságában, azt a feleletet kapta, hogy próbán; teszik. Egész télen át várnia kellett. Csak tavaszszal mondtak neki igent. A lakodalmat Párisban tartották meg, május elején. Abban állapodtak meg, hogy nem fogják megtenni a szokásos és szinte klasszikusnak mondható nászutazást. Lesz egy kis bái, a nyoszolyó-lányok, a kis cousineok ugrándozhatnak egy keveset, nem tovább, mint tizenegy óráig, hogy ez a nap, mely a sok mindenféle ceremónia következtében úgyis elég sok fáradtsággal szokott járni, ne nyúljon bele a végtelenségbe s aztán a fiatal házasok az első éjet a családi házban töltik, másnap reggel pedig kettesben elutaznak arra a tengerparti helyre, mely oly kedves mind a kettőjüknek, oda, ahol megismerték és megszerették egymást. Eljött az éj; a nagy szalonban táncoltak, ők ketten visszavonultak egy selyemmel kárpitozott kis japáni boudoirba, mely ezen az estén alig volt világítva. Csak egy lámpa volt a szobában, egy nagy, szines lampion, mely, mint valami roppant tojás csüngött alá a plafondról. Ennek a bágyadt sugarai világították be az egész helyiséget. A félig nyilt ablakokon belopózott a tavaszi szellő; az idő szép, meleg volt, a levegő a tavasz illatával terhes. Nem szóltak semmit; csak koronkint megszorították egymás kezét, erősen, mintha sohase akarnák elereszteni azt a másik kezet. Az uj aszszony révedező szemmel nézett maga elé ; kis é elszédítette ez a nagy változás, mely most életében beállott; hanem azért mosolygott. Izgatottságában közel volt hozzá, hogy sirva fakadjon s közel volt hozzá, hogy elájuljon a boldogságtól, ugy tünt föl előtte, hogy az, ami történt, megváltoztatta körülötte az egész világot; nyugtalan volt s nem tudta miért; s mintha egész testét és egész lelkét valami kifejezhe tetlen, édes fáradtság szállotta volna meg. Jacques folyton csak nézte; mindig ugyanazzal a változatlan mosolylyal. Beszélni akart, de nem tudott mit mondani; szenvedélyéről csak a kézszorítása beszélt. Időnkint elsuttogta feleségének a nevét: ,Berta!" S Berta mindannyiszor nézett reá, gyöngéd, édes tekintettel; egy pillanatig nézték egymást, aztán a nő, aki ugy érezte, mintha egész lelkét átjárta volna a férjének a tekintete, ismét lesütötte a szemeit. Nem voltak kicserélni való gondolataik. Egyedül hagyták őket; de néha, egy-egy táncoló pár, amint elhaladt az ajtó előtt, lopva egy-egy félénk tekintetet vetett rajok, mintha Standard "D-afUísnii léniára" Garancia mellett vállaljuk patkányok rcHKdliy-KUlCld gyökeres kiirtását. — Patkány-kolera vegyi szerünkkel, amely bacillust termel ós ha egy is evett belőle, akkor a többi is elhullik tőle. Megrendelhető 5 kilogrammos csomagokban 12 kor.-ért, utánvét mellett. Használati utasítás ingyenVEGYÉSZETI LABORATÓRIUM BUDAPEST, KOSSUTH LAJOS-UTCA 14-16. SZ. • • Kérjük ezen hirdetésre hivatkozni, mely eietbon öt százalék engedményt adunk. ;—=a= i• -< r-—-poloska-, moly-, sváb- és ruszni-irtó gázfejlesztő anyag. A legbiztosabb féregirtási módszer. Postacsomag utánvéttel 5 kor. o • • D • •