Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-23 / 77. szám

4 DÉLMAGYARORSZAQ 1Ö10 augusztus '20. gsulyozza azt között nagy unkájára. Az -való magatarFöloszlatták a horvát országgyűlést. — fl királyi kézirat. — íSaját tudósítónktól.) A ^»rvát országgyűlést ma föloszlatták és ezz#i jelentős fordulat következett be a horvát válság dolgában. Az országgyűlést föloszlató királyi kézirat elismeréssel honorálj» az országgyűlésnek azt a munkáját, amellyel a választójog reformját megalkotta, is, hogy ép a mai viszonyol szűkség van a képviselők országgyűlést mégis föl kellett oszlatni, mondja a királyi kézirat, mert a kéiíyisJelők többségének a kormánynyal szembe tásában változás állott be Medakovíts elnök féltizejjfegW/kor nyitotta meg az országgyűlést. A jegwőí; fölolvasta az országgyűlést egybehívó király, ,"kéziratot és a bánnak az átiratát, amely szerint a király őt hatalmazta fel a föloszlató Ittpílyi leirat fölolvasásával. Az elnök indítványára küldöttséget küldenek a bánért. A küldöttség tagjai: óhavrak, Amriis, Aramitzky osztályfőnökök. Amátor a bán a bárom osztályfőnök társaságában az országgyűlésen megjelent, éljenzésselT Jogadták. A bán egyenesen a trónemelvényhefc' sietett, kalpagját leemelte és fölolvasta azpit következő királyi kéziratot : Mi I. Ferenc József, isten I kegyelméből Ausztria császárja, Csehország királya, Magyarország, Horvátország és Sajuvónia apostolikirálya, horvát-, sziavon-és djiímát-királyságok egybegyűlt főrendeinek Sh képviselőinek királyi üdvözletünket. Nagytekintetü és bölcs hivekf í ár az előttünk kedves Horvát-, Sziavon- *s Dalmátországok gyűlése az elmúlt ülésszakban megelégedésünkre komoly munkának; szentelte idejét, aminek az alkotmányosan, bölcsen létrehozott választói reformmal együtt a választói jognak a nép széles rétegére való kiterjedése köszönhető, ami az «miitett királyságok haladására is jó befolytssal lett, mégis arra a megállapodásra jutottunk, miután a népképviselők túlnyomó részének kormányunkkal szemben való magatartásában változás állott be, ugy, hogy a népképviselet mai összetételében nem nyújt kell» garanciát eredményes működésre, dacára, Hagy az emiitett királyságok érdeke a jelen pillanatban a népképviselet legsürgősebb gondoskodását teszi szükségessé a törvényhozás és közigazgatás legkülönbözőbb területein, az 1870. évi IL törvénycikk 3. paragrafusának alapján, amely a horvát-, sziavon- tSs dalmátkirályságok országgyűlésének szervezetére vonatkozik, ezen országgyűlés fSSoszlatását tartjuk helyesnek. Vagyunk egyébként királyi kegyelmünkkel továbbra is. Kelt Ischl, 1910. év augusztus 8*án. Ferenc József a> k. Khuen-Héderváry Károly s. k. Tomasich Miklós dr bán, s. k. A képviselők — egy szociálista képviselő kivételével — állva hallgatták végig a királyi kézirat felolvasását, aminek befejezése után „Éljen a király"-kiáltásokkal tüntejttek. Egyszer-kétszer Éljen a horvát fcjráÁj-felkiáltás hallatszott. Tomasich bán ezután elhagyta az litéstermet, majd Meclákovics rövid beszéddel pezárta a választások előtt az utolsó horvá^ országgyűlést. i A haladópárt határozata. Zágrábból jelentik: A horvát Hafladppárt központi bizottsága Szent István napján a Royal-szállóban ülést tartott, hogy állást foglaljon a horvát jogpártnak azon határozata dolgában, mely a horvát-szerb koalicift horvá^ pártjainak fúziójára vonatkozik. A bijzottság hosszú vita után a következő egyhangn határozatot hozta : A horvát haladópárt belátja annak a szükségességét, hogy az iga:» nemzeti politika megteremtése és közös n»emzeti célok elérése végett, valamint a jelenlegi közJogi, tudományos és kulturális politika, meg a belső közigazgatás fontos feladatainak megoldására az összes horvát és szerb pártoknak még bensőségesebben kell közös munkára egyesülniük. Ennek következtében a horvát haladópárt elhatározza, hogy a horvát jogpárt fölszólitásának eleget tesz és tárgyalásokba bocsátkozik az összes horvát nemzeti elemnek egységes demokratikus és független párttá való egyesítése céljából. Ez az egységes párt a fentemiitett feladatok megvalósítását tűzi ki célul az önálló szerbpárt közreműködése mellett. Bizottságot választottak, mely a jogpárttal a fúzió feltételeiről fog tárgyalni. Ennek tagjai : Lorkovics dr, Polják dr, Heimerl dr, Wilcler lapszerkesztő és Pertics dr. Keresik Hanusz Erzsébetet. — Elfogató-parancs egy kalandornő ellen. — (Saját tudósítónktól.) A budapesti rendőrségnek megint meggyült a baja egy veszedelmes szélhámos asszonynyal. Hanusz Erzsébetet keresik megint, körözőlevelet adtak ki ellene s minden vidéki város rendőrségét értesítették és utasították, hogy nyomban tartóztassák le, amint föltűnik valahol. Nagystílű szélhámos Hanusz Erzsébet. Szép, szőke, kékszemű nő, alig huszonegy esztendős, roppant elegánsan jár, mindig sok pénze van, amit csalásokkal és szédelgésekkel szerez. A világ legkülönbözőbb tájain tűnik föl, bejárta már Londont, Parist, megfordult Berlinben és mindenütt tudott érvényesülni. Amit nem tudott a szépségével elérni, elérte a ravaszságával és furfangjával. Külföldön még nem ismerik a hatóságok, sohasem volt baja a világvárosok rendőrségeivel, mindig Budapesten éri utói a balszerencse. Lopás miatt négy ízben volt már Magyarországon fogházban. Legutóbb, tavaly történt, selyemlopásra vetemedett. Egy előkelő belvárosi selyemüzletben lopkodta napokon keresztül a drágaságokat, amíg leleplezték és letartóztatták. Azután egymásután három ízben fogták el lopások miatt. Egyszer pedig csalásért tartóztatta le a budapesti rendőrség, amikor mágnásokat font be és azt mondta, hogy egy ezredes özvegye. Pénzt csalt ki ós nagy összegeket, amig itt is rajtavesztett. Mindig előkelő és jóhangzásu neveken szerepelt a legelső szállókban, de néhány napi tartózkodás után rendszerint megszökött, ha nem akadt gavallér, aki viselte volna a többszáz koronás számlát az Angol királynő-ben, vagy a Hungáriában. Legutóbb — amint most a rendőri nyomozás megállapította — dr Jelcsik Lajosné, jaroslawi orvos nejének és dr Hídvéghy Istvánná, született Hauser Kornélia számtanácsos feleségének nevezte megát. Még ez év februárjában Budapesten volt, a Remete-utca 38. számú házában lakott, ahol háromezer koronát csalt ki a lakásadónőjétől. Azt mondta az asszonynak, hogy egy vidéki vagyonos úrral viszonya van, akitől többezer koronát kell kapnia. Ugyanabban a házban egy cselédleány kéthetes gyermekét kölcsön kérte s a lakásadónőjének azt mondta, hogy a csecsemőt a sajátjaként be fogja mutatni a dúsgazdag vidéki urnák, akitől ilyenformán legalább húszezer koronát fog kapni. Emlegetett grófi rokonokat is s az asszony csakugyan adott Hanusz Erzsébetnek háromezer koronát. Egy hét múlva eltűnt Hanusz Erzsébet. Most aztán megint panasz érkezett ellene. Értesítést kapott a budapesti főkapitánysági hogy a munkácsi gyermekmenedékhelyen jelentkezett egy úriasszony csecsemő-gyermekkel. Azt mondta, dr Árkossy Lajosné, budapesti ezredorvos neje és előadta, hogy Szatmárnémetiből jött, a gyermek Hirsch Regina varrónő fia. Elmesélte, hogy Hirsch Regina a gyermek miatt el akarta magát pusztítani s amikor ő ezt megtudta, megsajnálta a kis fiut. Kötelezte magát a menedékhelyen, hogy fizetni fog a gyermekért. Kiderült aztán, hogy a gyermek származására vonatkozóan is hamis adatokat mondott be egy állítólagos Árkossy Lajosné. És kiderült aztán az is, hogy Hanusz Erzsébet volt a kalandornő, de még nem tudják, kicsoda a csecsemő, kinek a gyermeke és hogyan jutott a szélhámos asszonyhoz. A főkapitányság körözőlevelet adott ki Hanttsz Erzsébet ellen, aki állítólag külföldön tartózkodik. Az ausztriai hus-krizis. — Megkezdik az importot — Bécsi jelentések szerint az osztrák minisztertanács behatóan foglalkozott a marha- és husdrágaság kérdésével. A tervbe vett, részint állandó hatásra, részint az abnormis viszonyok idejére szóló intézkedéseknek főcélja a belföldi piacon a kinálat erősítése. Mindenekelőtt elhatározták, hogy a lehető gyorsan megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a szerződésszerű romániai husimportot megindítsák, mert a romániai kereskedelmi szerződés ratifikálva van ós szeptember elején életbe fog lépniEgyébként a kormány már hónapokkal ezelőtt lépéseket tett, hogy a husimport szervezését előkészítse és a definitív határvágóházak építéséig a célnak megfelelő provizóriumot tegyén lehetségessé. A vágott marha és sertésnek Romániából és később Szerbiából való behozatalát megkönynyitendő, a kereskedelmi minisztérium fölszólította az osztrák Dunagőzhajós-társaságot és a délnémet-gőzhajóstársaságot, hogy a : húsnak hütőhajókban való szállítására nézve javaslatokat tegyen. Elhatározta továbbá a minisztertanács, hogy rögtön tárgyalásba lép a magyar kormánynyal annak érdekében, hogy a szerbiai hus behozatala a kontingens keretei között már a kereskedelmi szerződés ratifikálása előtt, ha lehetséges, legkésőbb 1910 október elsejére megengedtessék. Ezen intézkedések mellett, melyek a román és szerb kereskedelmi szerződések gyorsabb életbeléptetését célozzák, esetrőlesetre állategészségügyileg tiszta forrásból, Olaszországból, Hollandiából és Franciaországból meg fog engedtetni a, marha- és sertésbehozatal. Ezenfelül lehetőleg előmozdítandó a marhának és húsnak Boszniából és Hercegovinából való importja. Az argentínai hus behozatalának kérdését újólagos sürgős egészségügyi ós állategészségügyi szempontból való vizsgálatnak fogják alávetni. Végül vasúti tarifai intézkedések vétettek tervbe, amelyeknek célja volna a belföldi piacokra való felhajtás emelése. Amennyiben szükségesnek mutatkoznék, azonnal tárgyalások fognak indíttatni erre nézve a királyi magyar kormánynyal. A minisztertanács azonban elhatározta, hogy a tarifák és mellékilletékek mérséklését csak abban az esetben fogja alkalmazni, ha ezáltal a detailárak mérséklése tényleg elérhető lesz. E határozatoknál a minisztertanács abból a. föltevésből indult ki, hogy az élelmiszerrel való ellátás szabályozására legelsősorban kötelezett községi előljáróközegek a maguk részéről szintén megtesznek minden intézkedést saját hatáskörükben. Nevezetesen kívánatos vólna ideiglenesen a marha- és husvásár forgalmát terhelő illetékek ideiglenes leszállítása, valamint szükséges volna, hogy a röviddel eze őtt tervezett állatértékesitési központ részére nagyobb felhajtásról gondoskodjanak. Bécs városa speciálisan föl fog szólittatni, hogy a napi husszükségletet ellátó piacot decentralizálja és az egyes kerületekben gondoskodjék a mészárszékek szaporításáról. A több városi tanács által kívánt állatkiviteli tilalom kérdését a minisztertanács a kereskedelmi minisztérium megbízásából indított előzetes tanácskozások alapján szintén megfontolás tárgyává tette. Beható tanácskozás után azonban a minisztertanácsban az a fölfogás jutott érvényre, hogy ez az intézkedés mindenekelőtt, tekintettel a kereskedelmi szerződésekre, jogi szempontból hatásosan támadható volna. Ennek következtében, tekintettel a külföld várható magatartására súlyos politikai aggodalmakat támaszthat, nem is szólva arról, hogy Magyarország hozzájárulását is szükségessé teszi. Végül figyelembe veendő, hogy minden kiviteli tilalom széles körök érzékeny gazdasági károsodásával van egybekötve és súlyos beavatkozást jelent a gazdasági élet szabad alakulásába. A minisztertanács ezért arra az elhatározásra jutott, hogy az állatkiviteli tilalmat jogi, gazdasági és politikai okokból kiküszöböli megfontolásainak köréből.