Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-03 / 62. szám

« DÉLM AG YARORS ZAG 1910 augusztus 8 Az ujjáépülés ünnepe. — Előkészületek a havibucsura. — Alsóvároson már napokkal ezelőtt megkezdődtek az előkészületek Szeged különleges ünnepére : a havibucsura. Ilyenkor ragyogóra súrolják a kerek tepsiket, amelyekben a kalácsokat és hasonló jókat sütögetik, újra átmeszelik fehérre az ódon házakat s a korcsmák udvarában felütött tágas sátrakat fölcicomázzák mindenféle papir-girlandokkal és egyéb dekorációkkal. így folynak az előkészületek addig a napig, amig a búcsújárás kezdetét veszi. Ez pedig már a holnapi napon lesz. Az alsóvárosi Mátyás-templomban holnap kezdődnek meg az istentiszteletek, a templomajtót kinyitiák s nyitva is marad ezután egészen az ünnep befejeződéséig. Magának az ünnepnek kétféle szempontból van nagyóbb jelentősége: vallásos és idegenforgalmi, tehát kereskedelmi szempontból. Ez a kettős cél vezette Szeged népszerű nótáriusa^ Bek Pistát akkor, amikor ezelőtt huszonhat éwél a havibucsu megtartásának eszméjét fölvetette, kezdeményezte és megvalósította. A havibucsu hivatalos címe tulajdonképen ez: Szeged szabad királyi város ujjáépülésének vallásos ünnepe. 1884-ik év augusztus negyedikén és ötödikén ülte meg a város ujjáépülésének első ünnepét; A Szegedre sereglett hívőknek legelőször néha1 Ivánkovits János, a régi polgárőrség lelkésze tartotta az első prédikációt a templom előtt. Akkor is, ép ugy, mint most, a havibucsu összekerült a nyári vásárral. Leginkább Bácskából jönnek el a magyarok nagy számban Szeged vallásos ünnepére. Azaz hogy sokan jönnek olyanok is, akik rácul beszélnek. Ezek a bunyevácok és a bolgárok, akik, bár az anyanyelvük nem magyar, szintén buzgó katolikusok s eljönnek hozzánk minden esztendőben, ők ugyan a Ferenc-rendiek klastromának „szerecsen" Máriájához könyörögnek, tréfás hagyomány szerint azért, mert a bőrük hasonlóképen fekete. Míg a magyar hivők a „csudatévő" Mária előtt borainak térdre. A „csudatévő" Mária-kép története röviden a következő: A Mátyás-templomot a török-világ Idejében sánchoz hasonlatos védőfal kerítette körül, amelyet mintegy ötven évvel ezelőtt bontottak csak le. A védőfal tényleg az alsóvárosi lakosság védelméül szolgált, mert mögötte húzódott meg, aki csak tudott akkor, ha a janicsárok jövetelének híre kelt. A védőfalon belül egy szép tó állott, amelyet „a barátok csöpörkéjének" hívtak. Amint tudva van, a török hatalmába ejtette az egész templomot védőfallal és tóval együtt. Egy alkalommal egy török janicsár úsztatta a tóban a lovát s usztatás közben fölbukkant a vizből a fekete Mária-kép. Látván ezt egy magyar jobbágy, gyorsan szétfutott a hír, hogy „a szerecsen Mária talpra állt." így maradt fönn szájról-szájra a hivők ajkán ez a mondás s fölötte hisznek azóta a Mária-kép Isteni erejében. A török halálra ítélte s ennek ellenére még ma is zarándokol hozzá a nép. Nemcsak a hivők várják azonban örömmel a havibucsut, hanem az iparosok és a kereskedőnépek is. Hasznot hajt a város lakosságának, így tehát Szegedre nagy fontossággal bir. A város hatósága sem maradt el az ünnepről eddig e nem marad el az idén sem. A polgármester levélben kérte föl a törvényhatóság tagjait, hogy az alsóvárosi bucsu-ünnepen minél nagyobb számban jelenjenek meg. Ebből a célból a törvényhatóság tagjai pénteken délelőtt fél kilenc órakor gyülekeznek a városháza tanácstermében, ahonnan testületileg indulnak Alsóvárosra. Az egyházi ünnepély a havibucsu második napján délelőtt kilenc órakor kezdődik ünnepi körmenettel, amelyben részt vesz Szeged városának minden papja. Crippen tagad. — Vallatás Quebeckben. — (Saját tudósítónktól.) Londoni táviratok szerint Crippen és szeretője éjjel érkeztek Quebeckbe. Azonnal a rendőrségi épületbe vitték őket és egymástól messzeeső cellába helyezték el. Crippen ekkor is megőrizte stoikus nyugalmát, Le Neve ellenben rendkívül ideges ; mindketten kijelentették, hogy az európai szállítás ellen semmiféle ellenállást nem fognak kifejteni. Crip. pennél a letartóztatáskor megölt feleségének ékszereit, tlz dollárt, egy kis üveget és sárga porokat találtak. Az üvegcsében valószínűleg méreg van. Crippen eddigelé semmiféle vallomást nem tett s azok a hírek, mintha beismerte volna bűnösségét, nem igazak. Ellenben mind valószínűbbé válik, hogy Le Neve teljesen Crippen hatása alatt állott és öntudatlanul cselekedett. »Nem öltem meg!« Londonból jelentik : A quebecki rendőrbiróságon Angers vizsgálóbíró vezeti az eljárást Crippen és miss Le Neve ügyében. A leányt még nem lehetett kihallgatni. Annyira össze van törve, hogy egyik ájulásból a másikba esik, hisztérikus rohamokat kap, ha pedig magához tér, keservesen zokog és a kérdésekre nem felel. Egyre azt hajtogatja mintegy önkívületben : — Kellett ez nekem! Bár sohasem ismertem volna Crippent! Angers vizsgálóbíró megengedte, hogy miss Le Neve két napig pihenhessen. Nem is záratta le a rendőrség iogházábf, hanem detektívek őrizete alatt szabadon hagyta és egy quebecki fogadóban helyezte el. A tegnapi kihallgatáson jelen volt mindenki a leány kivételével: Crippen, Dew, Mac Carthíj, a három kanadai detektív, Kendal, a Monterose kapitánya, a hajó orvosa, a két steward, akik megfigyelték a Monterosen a szökevénypárt, szóval mindazok, akiknek szerep jutott a hajszolásban. A gyilkos orvos békókban volt. Alig állott a lábán, de minden erejét megfeszítette, hogy nyugalmat színleljen. — Ön Halwey Crippen?— kezdte a vizsgálóbíró. — Az vagyok — felelt a vádlott. — Beismeri, hogy meggyilkolta nejét, akinek színpadi neve Belle Elmora volt és a holttestet földarabolta? — Szó sincs róla — válaszolt hidegen és nyugodt hangon Crippen. Aztán hosszasan elbeszélte, hogy mikor levélben hírt kapott Kaliforniából felesége hirtelen haláláról, miss Le Neve Etellel utána utazott. Londonba akarta szállíttatni a koporsót, hogy ott temettesse el, de nejének barátnője, akinél látogatóban volt, a halotthamvasztó-intézetben elégettette a holttestet és a hamvakat Londonba küldte időközben, míg ő odaért Le Neve kisasszonynyal. Egy arcizma sem rándult meg, mikor ezt mondta, de egész teste reszketett, amint Angers tudtára adta, hogy a Hilldrop Crescent 38. számú házában, ahol pedig ő egyedül lakott évek óta, a pincében elásva megtalálták feleségének holttestét. Aztán hamar összeszedte magát és nyugodtan felelt: — Az nem lehet, képtelenség. — Agnoszkálni természetesen nem lehetett, — folytatta Angers — mert hiszen ön földarabolta a holttestet . . . Crippen közbeszólt: — En? — ... a húsrészeket égetett mészben elásta, azokból semmi sem maradt, _de a csontokat épen találta meg Pepper dr. És ezek a csontok női csontvázból valók. Pepper dr összeállította a csontvázat — folytatta a vizsgálóbíró. — Mit szól ehez? — Semmit. Én nem öltem meg feleségemet, ő Kaliforniában természetes halállal szenvedett ki — jegyezte meg Crippen és megint nyugodt volt. Keresztkérdésekkel nem sikerült zavarba hozni. Most Kendall kapitány beszélte el, mint ismerte föl mr. Robinsonban és „fiában" Crippen és miss Le Neve Etelt. — Ha mr. Robinson nem öltözteti fiuruhába a leányt, sohasem kerültek volna kézre. így gyanút keltettek. Mihelyt hajómra jöttek, feltűnt nekem a fiuruhában ügyetlen, esetlen leány. Egyszer megnéztem a kalapját. Nagy volt, tehát papirosszeletekkel kitömte a karimának bőrbélését. Első nap ebéd közben csak őket ügyeltem és ebéd után utasítottam az egyik pincért, hogy kémlelje ki őket. Nemsokára jött lihegve jelenteni a steward: — Az a fiu — leány. Láttam a kulcslyukon át, amint öltözködött! — Még nem voltunk messze. Táviratoztam a Marconi-készüléken a Scotland Jardhoz. Ezután elmondta a Monterose kapitánya, mint igyekezett Crippenből kivenni titkát, de hasztalan ; miképen tudakozódott a gyilkos, hogy meddig tarthat az ut, milyenek a kanadai viszonyok. Pénteken érkezett a Lawrentic Father-Pointba. Még aznap este dróttalan távirat jött a Monterosera. Dew tudakozódott, hogy csakugyan Crippen-e mr. Robinson? — A gyilkos, aki a parancsnoki hid közelében sétált, izgatott lett, mert a Marconí-készülék kopogott — folytatta elbeszélését Kendall. — Megnyugtattam. Nagy a köd. Félek, hogy késni fogunk, tehát pilótát rendeltem, aki bekalauzoljon a kikötőbe. Reggelre kiszállhatnak. Ideje is már. — Ennek megörült. — Én pedig leadtam a Marconi-apparátuson a választ Dewnek: — Mr. Robinson nem más, mint Crippen. Fia pedig miss Le Neve. A vizsgálóbíró egyelőre befejezte a kihallgatást. Most be kell várni, mig Londonból elküldik az okmányokat a kiadatás céljából. Ez legalább három hétig fog tartani. Augusztus utolsó napjaiban a Monterose visszaviszi Crippent és miss Le Nevet Londonba. Londonból táviratozzák: Crippm kihallgatásának eddig nincs semmi pozitív eredménye. Crippen állhatatosan tagadja, hogy nejét meggyilkolta, azt azonban kénytelen volt elismerni, hogy a nála talált ékszerek feleségének az ékszerei voltak. A letartóztatásnál Crippent vasraverték és kezén bilincsekkel vitték a kivándorlási hivatalba, miss Neve-vei azonban sokkal kíméletesebben bántak. A szerencsétlen leány azt állítja, hogy teljesen Crippennek a befolyása alatt állt, aki, ugylátszik, hipnotizálta és elment volna vele akár a világ végére is. Crippen üldözése az eddigi becslések szerint körülbelül százezer koronába került. A Crippen elfogására jutalmul kitűzött ötezer koronát Kendal, a Monterose kapitánya fogja megkapni, mert az a drótnélküli távirat, melyet ő a hajó födélzetéről Londonba küldött, tette lehetővé, hogy a Laurentic hajó Dew detektivfelügyelővel a fedélzetén, még idejében indulhatott arra, hogy a Monteroset megelőzze és igy a feleséggyilkos orvost, még mielőtt partraszállott volna, fölismerje és letartóztassa. Crippenné biztosítási kötvénye. London, augusztus 9. Crippenné mostohaatyja vezette rá a londoni rendőrséget a gyilkosság fölfedezésére. A biztosító-társaság ugyanis, amelynél Crippenné mostohatyja javára biztosította életét, nem akarta kifizetni az összeget, mivel a kötvényhez nem volt mellékelve Crippenné halotti levele. így aztán Crippenné atyja a rendőrséget kérte meg, hogy nyomozzon a leányának halála körül s erre ment Dew rendőrbiztos Crippenék házába ós kiderítette a gyilkosságot. TÁVIRATOK Ferenc Szalvátor Bécsben. Bécs, augusztus 2. Ferenc Szalvátor főherceg tegnap este Ischlből ideérkezett. Alfonz — Falliéresnél. Táris, augusztus 2. Alfonz király, aki tegnap feleségével Párisba utazott, Ramboulietben meg fogja látogatni Falliéres elnököt. E látogatásnak nagy politikai jelentö'séget tulajdonítanak. A spanyol király a nagyjelentőségű kérdésekben meg szokta hallgatni francia államférfiak véleményét és bizonyos, hogy Falliéresnél teendő látogatása a spanyolországi kultúrharccal van összefüggésben. Felhőszakadás. Boroszló, augusztus 2. Tegnap délután a Hohe Mense-n nagy felhőszakadás volt, mely igen jelentékeny károkat okozott. A Feistritz-hidat az ár elmosta és a közlekedés Reinerz és Kaiserwalde között teljesen megszakadt.