Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-11 / 69. szám

1910 augusztus 10 DÉLMAQYARORSZAQ 5 veszedelmes, bárha az orvosok remélik, hogy megmenthetik. London, augusztus 10. A Gaynór polgármester állapotáról kiadott utolsó bulletin azt mondja, hogy a polgármester teljesen eszméleténél van és életét közvetlen veszély nem fenyegeti. Neivyork, augusztus 10. Gaynor polgármester sebesülése nem életveszélyes. A beteg teljesen eszméleténél van és a körülmények közt elég jó hangulatban van. Elitélték Vlachovitsot. — Két évi börtön. —Beszélgetés az elitélttel.— (Kiküldött munkatársunktól.) Nagykikinda ismét csöndes. Tegnap estétől ma reggelig napirendre tértek itt az emberek ennek a kis városnak országos szenzációja fölött. Beszélnek ugyan még a Vlachovits-iigyről, de már csak az idegenek kedvéért, akik kávéházakban, üzletekben a keddi tárgyalás izgalmasabb, érdekesebb részletei után érdeklődnek ; és a jogászok, akik a pörrend paragrafusaival vitatkoznak arról, hogy megállhat-e a nagykikindai törvényszéknek az az Ítélete, amelylyel Vlachovits János rendőrkapitányt lopás bűntettéért két évi és két hónapi börtönre Ítélte? Kedden még volt némi érdeklődés az eddig talán páratlan esemény iránt. Azt mondják, hogy a törvényszék tárgyalóterme zsúfolásig volt közönséggel és hogy este az Ítélet kihirdetését nagy tömeg ember várta a törvényszék épülete előtt. Szemtanuk állítják, hogy tüntetés is készült, olyan váratlan, a pillanat hatása alatt álló. Türk Márk dr védőügyvédet megéljenezték, amikor a tárgyalás után a biróság épületéből eltávozott. Ugyanakkor azonban néhány „abcug" jutott ki az elitélt Vlachovits Jánosnak, akit az Ítélet meghozatala után nyomban szabadlábra helyeztek és aki védője társaságában kocsin hajtatott haza. Általában nagyon kevesen lehettek, akiket ez az alapjában nagyméretű ügy komolyan érdekelt. Akiknél szerdán hajnalban megérkezésem után a Vlachovits-ügyről érdeklődtem, mind ugy tudták, hogy a tárgyalást még nem fejezték be, csak félbeszakították és hogy ma délelőtt folytatják. Jellemző erre a városra, amelyet — ugylátszik — egy ötszörös rablógyilkosság is csak negyvennyolc óráig tudna izgalomban tartani. Hiszen kedden este nyolc órakor már megvolt az itélet, kilenc órakor a védőügyvéd a terjedelmesnek készülő, az ügy legkisebb részleteire is kiter|edő és a szegedi ítélőtábla elé kerülő föleböezés terveit komponálhatta, amikor pedig a, hajnal fehér szárnyait teregetni kezdte, egyik legcsinosabb nagykikindai ház zsalugáteres ablakai mögött sorsa nagy bizonytalanságáról és dermesztő szomorúságáról töprenghetett egy szerencsétlen ember. Pedig erről a fehér házról mindenki azt hihetné, hagy a falai között békés megelégedés és tartós boldogság lakozik. (A tárgyalás.) Szerdán délelőtt kilenc órakor kezdődött a VZeecfcomís-bünpörnek a tárgyalása és este nyolc Órakor már itélet volt. Gyors munkát végeztek í birák, amit a bizonyítási eljárás gyors lebonyolítása tett lehetővé. A délután három óra*or kezdődött folytatólagos tárgyalás javaré' izét a pörbeszédek foglalták le. Hosszan és részletesen beszélt az ügyész is, Déván Ottó dr, Türk Marcell dr védőügyvéd beszéde pedig majd másfélórát tartott. A legfőbb, és elsősorban terhelő tanukat, Joanovics István ügynököt és Schön Jeremiást, a budapesti államrendőrség rolt detektivjét még a délelőtt folyamán kihallgatta a biróság. A többi megjelent tanút délatán hallgatták ki. Wittmer János házmesterrel azt akarta bizonyítani az ügyész, hogy amikor Joanovics István hirtelen halála után a temetés rendezése céljából az egyik szobát kiürítették ós a bútorokat az udvari lakásba vitték, az utcai lakásból szemközt jött vele Vlachovits János, aki az elhalt szobájában volt sárga bőröndöt a kezében hozta. Wittmernek ez azért tűnt föl, mert a hálószoba nem volt kiürítve. Vlachovits a bőröndöt a házmesteri lakásba vitte és ott a bútorok között egy sarokban elhelyezte. Schvarcz József dr ügyvéd határozottan emlékszik arra, hogy Schön detektív Vlachovits kihallgatása után neki olyan nyilatkozatot tett, hogy a rendőralkapitány nem tett előtte beismerő vallomást. Wolf Lipót dr ügyvéd azt vallotta, hogy Schön neki ilyen nyilatkozatot előbb tett, mint a szóbanforgó kihallgatás volt. A többi vallomást, köztük Joanovics Zsófiának, az elhunyt ós meglopott udvari tanácsos leányának a vallomását fölolvasták. (Vlachovits fizet.) Most a pörbeszédek következtek. A bünpör kimenetelére minden bizonynyal döntő jelentősége volt az ügyésznek az a bizonyítéka, hogy Vlachovits ép az ellopott értékpapírok értékesítésének idején jövedelmével arányban nem álló költekezéseket eszközölt. Flandorfer János nagykikindai lakostól 5900 koronáért szőlőt vett. Készpénzben kifizetett 4100 koronát, 1800 korona bekebelezett terhet pedig átvett. Tauczik József temesvári lakosnak 15.000 korona értékű, nagykikindai házára alkudozott. A „Szegedi Kereskedelmi Bank"-nál levő betétjéből május elején 2500 koronát vett föl Vlachovits és ezt a pénzt május harmincadikán, tehát az értékpapírok eltűnése után visszafizette. Ezzel szemben a védelem azt vitatta és bizonyította, hogy Vlachovits jó anyagi viszonyok között élt, fizetéseit abból a pénzből teljesítette, amelyet felesége földbirtokának eladásából kapott. A biróság aránylag rövid ideig tartó tanácskozás után hozta meg az Ítéletet, amely szerint lopás bűntettével vádolt Vlachovits Jánost két és félévi börtönbüntetésre Ítélte. Az itélet ellen az ügyész, a védő ós a vádlott fölcbbezett. A védő indítványára a törvényszék Vlachovitsot szabadlábra helyezte. (Vlachovits Jánosnál.) Ez történt tegnap és ma már Nagykikindán minden csöndes. Az ügyész azt hiszi, hogy sikert aratott, a védő, hogy ö kapta meg a babért azokkal az éljenekkel, amikkel tegnap este fogadták, mikor a tárgyalás befejezése Után a törvényszék épületéből eltávozott. A vádlott pedig összetörve, ébren, gondok között töltötte az első szabad éjszakát, nyolcheti raboskodás után. Meglátogattam ezt az embert, a vádlott és ma már elitélt Vlachovits Jánost, akire két éves raboskodás fekete torka ásít. Nehezen jutottam be hozzá. A csinos, uri ház lakói el akarnak zárkózni teljesen a külvilágtól. A zöld kapu állandóan zárva, az ablakokon végig leeresztett zöld zsalugáterek. Csöngetek. Kaput nyitnak. Mondom, hogy a kapitány urat keresem. — Beteg — mondja az öreges néni, akivej mégis bejelenttettem magamat. Rövidesen itt a válasz: a kapitány ur szívesen lát. Megyek, sietek. Ép a kilincsre akarom tenni a kezem amikor az ajtó váratlanul kitárul és előttem áll egy ember. Ilyen: gyönyörű fej, a legszebb fekete haj, okos, beszédes szemek, angolosan megnyírt fekete bajusz, elegáns ruházkodás» föltétlenül uri modor. Vlachovits kapitány azok közé a kevés férfiak közé tartozik, akikről bátran el lehet mondani, hogy szép. Emellett okosan, stílusosan beszél, nagyon intelligensnek és majdnek világfiuak látszik. Nyomban helylyel és cigarettával kinál. — Miben lehetek a szerkesztő ur szolgálatára? — kérdezi túlzott előzékenységgel. — A tegnapi kínos tárgyalás után a kapitány ur nyilatkozatát szeretném hallani. — Valósággal belekergettek, belezaklattak ebbe az ügybe. Máig sem tudom megérteni a hatóságokat, amólyek Joanovics István ügynök vallomása alapján valóságos hajszát indítottak ellenem. Az én állandó tagadásommal szemben pusztán az ő vallomása alapján vizsgálati fogságba helyeztek és most súlyosan elitéltek. Mert Schön Jeremiás vallomását nem lehet komolyan venni. Neki nem lett volna szabad vallomást tenni. Ez nem pörrendszerii. A vizsgálóbíró mutassa föl a jegyzőkönyvet, amelyet a terhelt vallomásáról fölvett. Ha a terhelt megtagadja az aláírást, vezesse ezt a jegyzőkönyvre rá. De jegyzőkönyv hiányában ne álljon a biróság elé tanúnak egy nyomozó közeg és ne mondja, hogy nekem a terhelt négyszem között ezt és ezt mondta. — Méltóztatnék talán az ügyről . általánosságban még valamit mondani? — Tessék kérdezni. Nagyon kimerült, fáradt és beteg vagyok. Még gondolkodni is alig tudok. — Mik a kapitány ur tervei? — Terveim? Efölött még igazán nem gondolkodtam. Az Ítéletet mindenesetre megfölebbeztem. — Hiszi kapitány ur, hogy a tábla más Ítéletet hoz? — Föltétlenül fölmentést várok, mert ez az itélet nem pörrendszerüen született me<r. Azután? Nem tudom határozottan, hogy mit teszek. Ha fölmentenek, az ügyészségnek föltétlenül vádat kell emelni Joanovics ellen. Én sem tettes, sem bűnsegéd, sem bűnpártoló nem vagyok. Az ő vallomása alapján Ítéltek el, lehet, hogy magam is följelentést teszek ellene. Még rövid ideig beszélgetünk, amely alatt Vlachovits többször panaszkodott rettentő lelkiállapota, nagy szenvedései, gyöngesége ós betegsége miatt. (Az Ítéletről.) Türk Márk dr védőügyvéd terjedelmes íölebbezést készül beadni a szegedi királyi táblához, amely mindenbizonynyal őszszel tárgyalja a nagyérdekességü nagykikindai bűnügyet. Türk fölmentést akar. Déván Ottó dr ügyész, aki súlyosbításért fölebbezett, ugy nyilatkozott előttem, hogy a tábla alighanem helybenhagyja a törvényszék ítéletét. Vlachovits tettére a törvény öt évig terjedhető börtönbüntetést állapit meg. A biróság bebizonyitottnak vette a bűncselekményt, elég méltányos volt hát akkor, amikor a makszimális büntetés leiével sújtotta Vlachovitsot és abból is a vizsgálati fogsággal nyolc hetet kitöltöttnek vett. A büntetlen előélet a Kúria gyakorlata szerint köztisztviselőnél nem lehet enyhítő körülmény. Súlyosbító körülmények voltak azonban, hogy a vádlott közhivatalnok, hogy az elhunyt Joanovicsnak rokona, hogy a bizonyítási eljárás során másokat meggyanúsított, hogy a lopott értékpapíroknak nagy értéke van. Enyhítő körülmények egyedül azt vehették, hogy a kár nagyobb része meg fog térülni. (Az elitélt múltja.) A hangulat itt általában nem valami kedvező Vlachovitsra. Sokan vannak, akik valósággal örülnek, hogy a biróság „végzett vele^'.. Ezek az Ítéletet enyhének tartják, a szabadonbocsátást pedig meglepőnek. Azt mondják, hogy a Vlachovits ügyében Ítélkező tanács a nagykikindai törvényszék leggyöngébb tanácsa, amelynek csak egy számottevő tagja van. Vlachovits ellen Bogdán Zsivkó volt polgármester többször rendelt el fegyelmi vizsgálatot, amelyek során azonban soha sem tudtak Vlachovitsra olyasvalamit bizonyítani, amivel fegyelmi vétséget, vagy hivatali büntettet követett volna el. A vizsgálat során rendszerint a följelentők léptek vissza és vonták vissza terhelő vallomásukat. A nagykikindai rendprség főnöke, Kajtár főkapitány nem szivesen látta a rendőrtisztviselők sorában Vlachovitsot, akinek jogi képzottsége nem volt, aki önkéntesi éve után mint dijnok került a városhoz és csak előkelő, gazdag rokonságának köszönhette, hogy a közgyűlés rendöralkapitánynak megválasztotta. További közhivatali működését Schön Jeremiás, a fővárosi államrendőrség volt zseniális detektivje kettévágta. Nagykikindán valóságos elragadtatással beszélnek Schönröl, aki éleslátásával a lehető legrövidebb idő alatt kibogozta ennek a bünügynek szálait. A tegnapi tanúskodása volt alighanem utolsó szereplése a magyar nyilvánosság előtt. Schön ugyanis a berlini rendörséghez szerződött cl detektivnek.