Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-11 / 69. szám

Ö DÉLM AGYARORSZ AQ 1910 augusztus 12 — Ne bántsatok. Azt sem tudjátok, hogy mi történt tulajdonképen. Krakóba jöttem, hogy a pártom Ítéletét végrehajtsam ! A rendőrségen. Trubnowski a rendörségen ismételte azt, amit az elfogatása alkalmával is mondott, t. i. hogy tettét a párt Ítélete és határozata folytán követte el. A kihallgatása után bilincseket raktak a kezeire. A gyilkos előzékenyen nyújtotta a kezeit a lakatosoknak és legkisebb ellenállást sem kísérelt meg. A meggyilkolt Rybaknál leveleket, könyvet, számlákat, rajzokat és egy pénztárcát találtak. Az orvosi jelentés szerint Rybakot két halálos lövés érte, A halál azonnal bekövetkezett, még pedig erős agyvérzés következtében. A gyorsan megjelent orvos még gyönge szívverést konstatált, de már a következő pillanatban meghalt az áldozat. Rybak arcának a balfele a lövések következtében egészen összeroncsolódott. A gyilkos életrajza. A gyilkos rövid élettörténetét a rendőrség a következőképen állította össze: Trubnowski huszonhárom évvel ezelőtt született Varsóban. Már kora gyermekéveiben teljesen magára volt hagyatva. Tizenötéves korában az atyja a lakatosmesterségre adta. írni, olvasni még ma is csak nehezen és gyengén tud. Huszonegyéves korában mint, porosz alattvaló, sorozásra került, de mivel alkalmatlannak bizonyult, ismét visszatért Varsóba. Ott azonban nem talált alkalmazást és így Posenba ment. Itt tartózkodott 1905 őszéig. Azután visszatért Varsóba, ahol, mint a nemzeti munkásegyesület tagját, letartóztatták. Ót hónapig vizsgálati fogságban volt. Közben, mint veszedelmes agitátort, kitiltották Oroszország területéről. 1910 márciusában Krakóba költözött, ahol nem kapván állást, a barátai segélyezése folytán tudott csak megélni. Junius első felében Kattovitzba és Breslauba ment, majd miután ott sem kapott alkalmaztatást, visszatért Krakkóba. Alighogy hazaérkezett, megjelent nála egy ember, aki a nemzeti munkás-egyesület kiküldöttének mondta magát és átnyújtott neki egy iratot, amelyben utasítja őt az egyesület, hogy Rybakot, aki egy közönséges kém és a hazának mindenképen káros polgára, meggyilkolja. Trubnowski ezt az iratot, valamint Rybak fényképét, az ember távozása után nyomban darabokra tépte. Trubnowski vallomása. Lembergből jelentik: Rybak gyilkosának, Trubnowskinak ügyében még nem fejezték be a vizsgálatot. A merénylő arra a kérdésre, hogy a lengyel nemzeti munkáspártnak melyek a politikai céljai, azt felelte, hogy a párt mindenekelőtt Orosz-Lengyelországnak Oroszországtól való elszakadását tervezi, azután OroszLengyelországot egyesíteni akarja a Visztula egész vidékének lengyelek által lakott területeivel. Egy újságíró a börtönben beszélgetést folytatott a merénylővel, aki, amidőn azt kérdezte tőle az újságíró, hogy nincs-e lelki" ismeretfurdalása, a következőket mondotta: — Csupán azt tettem, amit szent kötelességemnek tekintettem. Rybak sok száz ártatlan embert kiszolgáltatott az orosz kényuralom poroszlóinak. Ezeknek a szerencsétleneknek a családja a legnagyobb nyomorban él. — Bizonyos ön abban, hogy Ribak agent provokateur volt? — Igen. Nekem ugyan nincsenek bizonyítékaim, de a szövetségnek igen. Arra a kérdésre, hogy előre megfontolt szándékkal gyilkolta-e meg Rybakot, a merénylő Így felelt: — Körülbelül egy héttel ezelőtt találkoztam Rybakkal, de akkor nem volt nálam revolverAmikor azonban hétfőn újra megláttam, már Browning volt a zsebemben. Nem fontoltam meg előre a gyilkosságot. De amikor tizenöt lépésnyire megláttam, hirtelen előrántottam revolveremet, célbavettem és lőttem. Rybak elesett, én pedig tovább mentem. Egy munkás elállta az utamat, mert két ur kiáltotta, hogy fogjanak meg. Erre én megállottam és átadtam revolveremet. A közönség ekkor rám támadt és az emberek ugy elvertek, hogy minden tagom fájt. A newyorki merénylet. — Gaynor állapota. — (.Saját tudósítónktól.) Tegnap délelőtt, mikor Gaynor, Newyork város polgármestere a „Kaiser Wilhelm der Grosse" nevü Lloydgőzösre szállt, hogy Európába utazzon, egy Jules Gallagher nevü elbocsátott éjjeli őr revolvermerényletet követett el ellene. A polgármester fültövén hatolt be a golyó és megakadt a nyakának jobboldalán. Valószínű, hogy a merénylet nem tisztán magánboszu, hanem politikai gyűlölet müve is, mert Gaynor majdnem kiirtotta a korrupt és panamáiról hires Thaman-pártot s az elzüllött merénylő ennek a pártnak is szolgálatában állott. Gaynor rendkívüli népszerű, m közbecsült ember. Állapota iránt óriási az érdeklődés és a gonosztettet mindenki elitéli. A polgármester súlyos sérülést szenvedett ugyan, de alapos remény van arra, hogy életben marad. Távirataink itt következnek: A merénylet. Berlin, augusztus 10, Newyorkból jelentik: A polgármester európai északtengeri fürdőre készült, hogy kiheverje az idegfeszítő munka után fáradalmait. Köztudomású Gaynorról, hogy naponta tizenkét-tizennégy órát dolgozott. Tegnap reggel a helyettes polgármester, mr. Thomson, Watson irodaigazgató és Adamson titkár és több barátja kísérte Gaynort a Lloyd-hajóra. Feleségétől még a kikötőben elbúcsúzott és az asszony hazament_ A hajó indulásáig még hosszú idő volt. A polgármester a fedélzeten beszélgetett a barátaival és egy fényképész épen csoportképet akart fölvenni. Még odaszólt a polgármesternek: — Mr. Gaynor, kérem, barátságosabb arcot, még barátságosabbat! A polgármester elnevette magát. Ebben a pillanatban egy férfi ugrott hozzá s egész közelről háromszor lőtt rá. A támadónak kis matrózpipa volt a szájában. A társaság, amely körülvette a polgármestert, első pillanatban megdermedten állott. Egy rendőrtisztviselő ocsúdott fel először a meglepetéséből s botjával fején suhintotta a merénylőt. Aztán békót vett ki zsebéből, a Browning-pisztolyt kiütötte a támadó kezéből s őt magát vasra verte. Indulnia kellett volna a Kaiser Wilhelm-hajónak, de nem lehetett. Gaynor polgármester eszméletlenül feküdt a fedélzeten. A hajó orvosa nyomban megvizsgálta és lemosta a vért a nyakáról. Mindjárt értesítették nejét, aki automobilon jött vissza a kikötőbe. Gaynorné bámulatos hidegvért tanúsított. Segített férjét egy pamlagra fektetni, kendőjével lemosta arcáról a port, mert Gaynor fejjel bukott a földre, mikor a golyó érte. Az asszony jeges borogatásokat tett férjének homlokára. Közben az orvos megállapította, hogy a golyó nem halálos. Rendőrök jöttek a hajóra és elhurcolták a gyilkost, aki nem ellenkezett. Csak akkor tünt ki, hogy holtrészeg. Azalatt elkészítették a hordágyat, ráfektették a súlyosan sebesült polgármestert és lassan megindultak vele a St. Mary-kórházba. Ott magához tért, de szólni nem tudott. A kórházi orvosok mindjárt hozzáláttak, hogy Röntgen-sugarakkal megvizsgálják a sebet. A kikötő hidján rendőrök állottak föl kétfelől, mert félő volt, hogy agyonverik a merénylőt. Sértetlenül jutott a Manhattan-kerület rendőrségére. Annyira ittas volt, hogy alig állott a lábán, de egyre ismételte: — Megfosztott a kenyeremtől, megöltem! A Röntgen-sugár segítségével megállap i tották' hogy a golyó, amely a polgármester fültövén hatolt be, megakadt a nyak jobboldalán. A koponya sértetlen, de azért Gaynor állapota nagyon veszedelmes. Déltájban a polgármester sokkal jobban érezte magát s feleségével, akinek az orvosok megengedték, hogy ápolja férjét, vidáman beszélgetett. Az asszony is jókedvet tettetett, Gaynor pedig tréfálkozva jegyezte meg' — Látod, minek akartam fürdőre menni! A rendőrségen délután fogták vallatóra a merénylőt, mikor valamennyire elpárolgott belőle a whisky gőze. Azt vallotta, hogy Jules Gallaghernek hívják, newyorki illetőségű, város' éjjeli őr volt, de a polgármester elcsapta. Megkérdezték a súlyosan sebesült polgármestert, ismeri-e a támadóját. Gaynor nem is emlékszik rá. Egyébként kiderült, hogy sohasem volt a város szolgálatában. Newyork részvéte. Newyork, augusztus 10. Csak az tudja megérteni, hogy miféle szenzációt keltett Newyorkban a merénylet hire> aki tudja, hogy milyen népszerű, különösen az alsóbb néposztályok, a szegény munkások százezrei között Gaynor. Az ő neve fogalommá vált. Ő benne testesült meg az emberszeretet, a jótékonyság, a feltétlen tisztesség. Ezren meg ezren a legnagyobb áhítattal beszélnek róla. Az ő szociálpolitikája, amelylyel Newyork munkásnépének jobb megélhetést, egészséges lakást, olcsó élelmiszereket, ingyenes Iskoláztatást, az árvák megszámlálhatatlan tömegének ellátást és nevelést biztosított, olyan nép* szerűvé tette, amilyen népszerűségnek az Unióban moat kivüle csak Roosevelt Örvend. Ha akart volna föllépni, talán meg is választották volna elnökké, de Gaynor megmaradt polgármesternek, Newyork jótevőjének. A nép ezrei állják körül a St. Mary-kórházat naphosszat. Várják a híreket Gaynor-ról. A szerkesztőségi paloták hirdető-oszlopain minden negyedórában kifüggesztik a jelentést a polgármester állapotáról. Roosevelt falusi nyaralóhelyéről táviratban tudakozódott. Megbotránkozását fejezte ki, hogy ilyen jó ember sem biztos az emberi elvetemültség és megtévelyédés ellen. Az Üzleteket bezárták. Tegnap öem volt forgalom a tőzsdén. A hivatalokban megállott a munka. Egész Newyork csak Gaynorról beszél. A részvét impozáns. A gúnyos merénylő. London, augusztus 10. Newyorkból táviratozzák : Szemtanuk besiélik, hogy mikor Gallagher háromszor lőtt a polgármesterre és Gaynor összerogyott, gunyo lódva mondta : — Előbb elvetted kenyeremet s most európai fürdőre mégysz ? Nesze neked fürdő ! Valaki elrántotta a véres tetem mellől, de a merénylő kiszakította magát s megint egéss, közel ment a súlyosan sebesülthöz, sőt lehajolt hozzá és így szólt: — Mesteriövés volt. Gratulálok, mr. Gallagher > Ekkor azonban valaki leütötte lábáról s a következő percben a gyilkos kezén már békók voltak és a rendőrök hurcolták lefelé a hajóhídon. London, augusztus 10. Gaynor mellett állott Edwards rendőrbiztos» amatőr-bokszoló, aki sok bokszversenyben dijat nyert. Egy golyó karját súrolta. Mikor a polgármester elterült a fedélzeten, Edwards a merénylőre vetette magát és rettenetes csapást mért fejére. Gallagher orrán eleredt a vér. Földre zuhant, megint talpra ugrott, még egy csapás és a merénylő mozdulni sem tudott. Ugy földagadt Gallagher arca, hogy mikor a rendőrségre mentek vele, a szeme sem látszott ki. A sebesült polgármester. Newyork, augusztus 10. Az orvosok Röntgen-sugarakkal keresték Gaynor testében a golyót. Gaynor órákon át nyugodtan feküdt, azután fölébredt. Öntudata teljesen tiszta volt és láza nem volt. A polgármester néhány szót váltott feleségével, ki betegágyához sietett. A merénylő ittas volt, amikor a merényletet elkövette, a polgármesternek semmi dolga sem volt az ő elbocsájtáeával. A polgármester állapota kétségtelenül