Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)
1910-08-11 / 69. szám
1910 augusztus 10 DÉL MAGYARORSZÁG 3 és kijavitották. Végül maga a pápá is személyesen átnézte a jegyzéket és azon több változtatást és javítást eszközölt. Madrid, augusztus 10. Canalejas spanyol miniszterelnök beszélgetett ma egy újságíróval a san-sebastiani klerikális tüntetés kudarcáról. Ezt mondotta: — A kudarc, melyet a klerikálisok sansebastiani mozgósítási kísérletükkel szenvedtek, óriási és mi most a legerélyesebben fogunk ellenük eljárni. A kormány ezenfölül értesíteni fogja a Vatikánt, hogy a papság fölbujtó prédikációit ezentúl a legszigorúbban fogják megbüntetni. Spanyolország lakosságának túlnyomó többsége szabadelvű fölfogásu, tehát az egyházi kérdésnek modern szellemben való megoldását óhajtja. Ha megbuknék, az sem jelentené a Vatikán győzelmét, de biztos vagyok benne, hogy győzni fogok. BELPOLITIKAI HÍREK. Khuen-Héderváry nyilatkozata. Párisból táviratozzák: A Matin mai száma interjút kö" zöl Khuen-Héderváry gróf miniszterelnökkel^ aki Magyarország és általában a monarchia külügyi politikájáról igy nyilatkozott: — Nem aggódom, mert nem hiszem, hogy a közel jövőben Balkán-krizis fog kitörni. Erősen hiszem, hogy Törökország és Bulgária között a félreértések békésen fognak elsimulni. Nincs mit félni attól, hogy a macedóniai mozgalom átcsap Boszniára. A pánszlávizmus olyasvalami, amiben már csak az egyetemeken hisznek. Husz éven át kormányoztam Horvátországot. Ismerem a déli szlávokat. Biztosithatom önt, hogy az ő szolidaritásuk nem terjed odáig, hogy a halálba mennének egymásért. Nagyszerbia Ausztria-Magyarország délszlávjainak szemében csak utópia, kevesen hisznek benne, mert a mi délszlávjaink tudják, hogy mi több szabadságot, függetlenséget adunk nekik, semmint más országtól kaphatnának. A magyar belpolitikáról a kővetkezőket nrondta Khuen-Héderváry miniszterelnök: — -Az ország nyugodt. Nincsenek zendülők. Az egész ország fellélegzett, megkönnyebbült. Minden józan ember belátta, szervezetébe. Mindén attól függ, ki hogyan, ki mennyit, ki mily irányban gyalogol. Folytonos puskatűzben kilométert kilométerre kell megtenni, mert hiszen bevonul az ember valahova, megszáll valamely vad törzsektől ellepett területet. Az idegenlégióban a masirozás rendszere divik. És egészen mindegy, hogy mily szinü formaruhában történik a menetelés. Az angolok kákiszinü uniformisban szálltak sikra a burok ellen. De nem azért, mert a koppok szine is sárga... Szép a mimikrielmélet, szegről-végre hasznos, ám, ne felejtsük el, főleg a nyulaknak. És ime a nyulak Is szürkék, kvázi csukaszürkék . . . Kákiruhában azért mentek az angolok Délafrikába, mert az angol globetrotter akár nászútra megy a gyarmatokba, akár Pretoriát bevenni, kákiruhában utazik. Az egyenlítő alatt szívesen váltja föl a kákiruhát fehérszinüvel, de amint némileg hűvösebb vidékre érkezik, ismét felölti a kákit. Arrafelé az a divat. A délafrikai, indiai angol leány ugy szereti Tommy Alkinst, ha sárga . . . Miért lehet célszerű a csukaszürke formaruha '? Nemde azért, mert nehezebben különbözteti meg az ellenség a fölvonuló, vagy elrejtőzködni vágyó csapatokat. Legalább is ezt a választ fogja adni a hadvezetőség. Csakhogy sokban sántít "ez a felelet. Aki szt hiszi, hogy a háborúban a kék megmarad kéknek, a piros pirosnak, az egyszerűen csalódik. Hét napi hadviselés után rongyosak, porosak, csukaszürkébbek lesznek a csukánál a sujtással és vitézkötéssel kihányt huszár és gyalogos formaruhák. Azután meg, ha a csukaszürke szint haladásnak tekintjük, akkor essünk gondolkodóba egy kissé a haladás és a technika vívmányai felől. A távcső- és hogy őrültség volt minden alkalommal Ausztria ellen fenekedni, amelylyel mi békében kell, hogy éljünk. A Don Quijote-kirohanások ideje elmúlt. Becsületesen akarunk vállvetve dolgozni a dualisztikus monarchiában, anélkül, hogy nemzeti érzésünket megtagadnék, amit egyébként senkisem kiván tőlünk. A krakói politikai gyilkosság. . — Agyonlőtt orosz rendőrkém. — (Saját tudósítónktól.) Lapunk tegnapi számában hirt adtunk arról a gyilkosságról, amelyet egy Trubnowski Szaniszló nevű lengyel munkás követett el Rybak Szaniszló krakói kém ellen. Rybak orosz rendőrkém és agent provokateur volt s Trubnowski egye-* nesen párthiveinek fölszólítására lőtte agyon a kémet, akinek lelkiismeretét több száz ember halála terheli. Az agyonlőtt Rybak Szaniszló viharos előéletéről s a gyilkosság részleteiről a következő ujabb értesüléseink szólnak : Rybak egyénisége. Nemzeti demokrata oldalról a Krákóban meggyilkolt Bybakra vonatkozólag a következőket jelentik : Rybak Szaniszló foglalkozására nézve népiskolai tanitó volt. Körülbelül két évvel ezelőtt jött Krakóba, ahol a Lengyel Népiskola-Egyesület könyvszállítási.osztályának a hivatalnoka lett. Igen kötelességtudó hivatalnok volt, aki, ha nem tudta elvégezni a napi dolgát, késő éjjel is a hivatalában maradt. Mindig korrektül viselkedett és sohasem adott gyanúra okot. Nagy előszeretettel vett részt minden gyűlésen és összejövetelen. Különösen a krakói főiskolák és azok hallgatói érdekelték. Az utóbbi időben több levél érkezett az egyesület vezetőségéhez, amelyben varsói ismeretlenek fölhívták az egyesület figyelmét arra, hogy a hivatalnokai közt az orosz titkosrendőrségnek egy kémje van. Ezek a figyelmeztetések mindsürübbek és világosabbak lettek, aminek következtében figyelni kezdték a hivatalnokokat és kitűnt, hogy Rybak a kém. Ugyanis Rybak, hogy alkalma legyen kilesni a titkos dolgokat, azon volt, hogy bejuthasson messzelátókészitők szintén nagyot haladtak. Arról sem az orosz-japán, sem a bur-angol háborúban nem volt szó, hogy a káki, vagy a szürke formaruha miatt észre nem vették az ellenséget. Észrevették biz' azt, ha sárgább volt a sárga földnél. Azon kezdem, hogy a föld sok helyütt zöld füvei, sárgálló vetéssel fedett. E színektől pedig a tábori látcső számára a csukaszürke ép ugy elüt, mint akár a skarlát. Ez azonban még nem minden. A bombák föllobbanó fényénél, a golyózápor sivitásában a cikkázó vörös szín, a tarka-barka formaruhák káosza zavarólag hat az ellenségre. En már láttam, hogy egyetlen vérveres lovas, amint lóhalálában vágtatott a hepe-hupás zöld mezőn (hol eltűnt, hol megint felbukkant), olyannyira elkápráztatott egy ellenséges szekciót, hogy még csak célba sem vették . . . Hagyjunk tehát föl a gyermekességgel. Olyan komoly férfiút, aki el is hiszi a hadvezetőségnek, hogy a csukaszürkeség életbeléptetése feltétlenül szükséges, ugy sem lehet fogni. Ezer és ezer érv szól ezzel szemben a lehangolás szine ellen. Vagy láttak már önök csukaszürke lobogót? A huszár bajonétot fog kapni, a bosnyák fez már csukaszürke: még egy lépés és hamuszínű zászlókat adnak nekünk, hogy ne lásson az ellenség. Szerény véleményem szerint az igazi katona nem bujkál, hanem mit sem törődve a saját bőre folytonosságával, halálba keresi a bujkáló ellenséget, és lecsap reá, mint a karvaly, ott, ahol éri. A bujkálásnak már csak azért sincs értelme, mert a fegyverek villogását palástolni ugy sem lehet. Csak nem akarnak gyászfátyolt kötni a tündöklő bajonétokra? És azért veszik el a huszártól a kardot, hogy ne csillogjon a kardhüvely? Nem szabad a katonát lehangolni a nemzeti demokrata-körbe, amely leginkább Lengyel-Oroszországban fejti ki tevékenységét és a krakói munkásegyesületbe. Hamarosan megtudták, hogy Rybak mindkét egyesület ügyeit tudja. Varsóban már régen gyanítják» hogy a legutóbbi letartóztatások egy besúgónak a müvei és hogy ez a kém nem lehet más, mint Rybak. 1909 decemberében már egész biztosan tudták, hogy Rybak kileste az ö dolgalkat. Márciusban fölszólították őt, hogy tisztázza magát a többi tagok előtt és ez sikerült is neki. Mindennek dacára örökké gyanús maradt ós a későbbi letartóztatásokért, különösen a Lods városában letartóztatott munkásokért és mérnökökért őt vonták felelősségre. A mult évben két lázadó tendenciájú gyűlést árult el a rend" őrségnek. Érdekes, hogy akkor azt akarta elérni, hogy a vezetőség több tagja is részt vegyen a gyűlésen. A rendőrség mindkét esetben behatolt a gyü'ésterembe és a résztvevőket mind letartóztatta. A nemzeti demokrata-párt ennek következtében jóidőre beszüntette a működését. Óriási zűrzavart keltett a párt soraiban, mikor megtudták, hogy Rybak kezeiben több összeesküvésnek a bizonyítékai vannak. A nagy letartóztatások következtében be kellett szüntetniük a párt hivatalos lapját és a röpiratok kiadását. Ekkor már általánosan gyűlölték Rybakot. Rybak két évvel ezelőtt nősült. A felesége és a gyermekei jelenleg Wolhynien-ben tartózkodnak, A gyilkos elfogatása. Egy szemtanú Trubnowski elfogátásáról a következőket beszéli: A Sörház-utcában egy könyvkereskedés: közelében fogták el Trubnowskit. Nagy embertömeg vette körül és mindenfelől botokkal, esernyőkkel ütötték a gyilkost. Csak nagynehezen sikerült egy-két embernek kiszabadítani őt a szorult helyzetből, A tömeg mindenáron meg akarta lincselni. Nagy lárma között érkezett meg a reudőrbiztos, aki azután letartóztatta Trubnowskit. Miközben elvezették, igy szólt az emberekhez : — Egy kémet öltem meg. Egy agent provokateurt. Hisz ez az ember százakat juttatott Szibériába, Eközben többen rávertek, mire ezt kiáltotta az emberek felé : a monoton szürkeséggel. Ellenkezik ez a militárizmus egész lényével, szellemével. A népdalban „eksztraruhát" kér a huszár az anyjától és azt akarja, hogy „sárga zsinór legyen rajta". Ismerem én a katonát,: — azt a fajtát, amelyből a százezrek kerülnek ki — a szive mélyéig. Jóravaló, bátor, egyszerű fiuk ezek, földmivesek, mesterlegények, napszámosok és hasonlók. Könnyebben elviselik a katonaélet vissza-visszatérő nyomorúságát, ha legalább azt tudják, hogy nyalka, tetszetős legények, peng a sarkantyujok és amerre járnak, megfordulnak a leányok utánok. Szeretném látni azt a legényt, aki nem szivesebben sepri a kaszárnya udvarát, csutakolja a lovat, pucolja a mundért, ha: mundér az a mundér, de nem csukaszürke péköltöny, Hiszen merő csúfság péknek lenni katonáéknál. A jó katona inkább vertvéresen megy az ágyutüzbe, semhogy a pékszázadba sorozzák, ahol csukaszürke a formaruha. Szép dolog a rendszer, nagyon szép. De ha már rossz a rendszer, a csapatok hangulata is nyom valamit a latban. Miért nem törlik el a katonazenét is? Az idegenlégiónak van egy indulója, játszák szerte Magyarországon, és ezt a szöveget éneklik rája: — Nagyvá-sári-sári-sári Mulatság ... stb. Higyjék el, hogy az idegenlégió ragaszko« dik a buzavirágkék kapotthoz és el nem engedi a „nagyvásári mulatság" pajkos akkordjait, ha meg is kell halni. Aprólékos, kicsinyes dolog ez, de rendszerré lett. Bár a mi csukaszürke rendszerünkről, ha kenyértörésre kerül a dolog, ki ne tudódnék, hogy kicsinyes és aprólékos.