Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-09 / 67. szám

2 DÉLM AGYARORSZÄO 1910 augusztus 6 ténetében. Hisz kevés hiján, az egész következő esztendő rendelkezésére állana a parlamentnek egyéb nagy feladatok megoldására. A kormány részéről nem lesz hiány a munkaanyagban, eszmék, tervek formálódnak javaslatokká a minisztériumok műhelyeiben. Csak győzze őket a parlament fel is dolgozni s az ország javára megvalósítani. Az ellenzék minden érdeke szintén azt kívánja, hogy a terméketlen és sablonos szószaporítás véget érjen. Uj eszmék, uj problémák uj gondolatokat termelnek mindenkiben, uj alkalmat adnak a bírálatra és uj teret nyitnak meg- minden tehetség, még az ellenzéki tehetség érvényesülésére is. így áll be aztán az az állapot, amikor kormányterv és ellenzéki bírálat egyaránt az ország javára szolgál, így válik a parlament azzá, aminek lennie kell, a nemzeti emelkedés hatalmas orgánumává. BELPOLITIKAI HÍREK. A miskolci képviselőválasztás,, Miskolcról jelentik : A Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter lemondásával megüresedett miskolci déli választókerületben vasárnap folyt le a képviselőválasztás. Délután hat órakor hirdették ki az eredményt, mely szerint Görgey László vasúti üzletvezető, munkapárti jelölt ezernyolcvanhárom, Kubik Béla, a Justh-párt jelöltje pedig ötszáznegyven szavazatot kapott. A kerület képviselőjévé tehát Görgeyt választották meg ötszáznegyvenhárom szótöbbséggel. Miniszterek utazása. Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter Zell am Seeből vasárnap Bécsbe érkezett. — Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter vasárnap délután utazott el a nyugati pályaudvarról az öt óra tizenöt perckor induló gyorsvonattal. A miniszter Marienbadba utazott, ahol szeptember hó első feléig marad. — Hazai Samu honvédelmi miniszter néhány heti gyógyhasználatra Karlsbadba utazott. ződve, hogy a törökök ágyúznak. Biztos kis hely ilyenkor az ágy alatt lapulni, kivált, ha társa is akad. a Linda kutya személyében, aki — mi tagadás benne, legalább az ágyudörgéssel szemben — csöppet sem bátrabb kis gazdájánál. A pokol rémképei elől is, melyek élénken rajzottak, szinlettek és fokozódtak képzeletében, ím, az ágy alá menekült. Linda, aki épen csóválta a farkát, mindjárt a legrosszabbra gondolt, szűkölve csapta be lába közé a farkát, bekullogott az ágy alá, kis gazdája mellé és remegett, nyöszörgött. Féltek hát mind a ketten. Palkó, mint ilyenkor mindig, dacára félelmének, szemügyre vette az ágy alatti világot, ami a Panna szolgálóleány hanyagságából, jelentősen különbözik a padlö egyéb részétől. Eltekintve attól, hogy az ágy alatt a padló nincs felvikszelve, hasadékai közt különös, pókháló-, vagy inkább moszatszerü anyag található, a vastag porrétegbe a mutatóujjal ábrákat lehet rajzolni, de azonkívül szivarvégek és cigarettcsutkák találhatók, amiket Palkó papája bizonyos következetességgel hajit a padlóra és onnét a Panni még több következetességgel söpör az ágy alá. Vajmi bölcsen rendezte be a természet, hogy a háziasszonyok nem látnak az ágy alá, oda csak a kutyák, macskák, meg az apró kis haszontalan ficköcskák és hölgyecskék látnak. De még különösebb dolog az ágy alól a külvilágba nézni. A hivatásos megfigyelők: Írók és bölcselők vagy az Íróasztal mellől, vagy a kávéház ablakából fürkészik a világot. Ez nem lehet teljes foglalata a megisA horvát országgyűlés föloszlatása. Ischlbó'l jelentik: Ma irta alá a király a horvát országgyűlés föloszlatását elrendelő kéziratot. Bécsből megérkezett Ankelhauser miniszteri tanácsos, aki a horvát minisztérium ügyeit intézi s magával hozta Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök és Tomasich bán előterjesztését a kabinetiroda számára. A Neue Freie Presse tudósítója illetékes helyen arról értesül, hogy ugy a magyar miniszterelnök, mint a horvát bán el akarta kerülni a föloszlatást, de az múlhatatlanul szükségessé vált s igy a király ma elrendeli a föloszlatást. Nincs szükség rá, hogy a miniszterelnök ujabb jelentéstételre jöjjön, mert legutolsó ischli kihallgatása alkalmával a föloszlatás eshetőségéről is szó volt. Zágrábból jelentik : A horvát koalíciós pártok kebelében tudvalevően mozgalom indult meg egy egységes párttá való fuzionálás érdekében. A horvát haladó-párt, amely ellenzi ezt az eszmét, mára értekezletet hivott egybe, amelyet azonban vasárnapra kellett elhalasztani, mert a párt tagjainak uagyrésze nem tartózkodik Zágrábban. Sternberg cikke Magyarországról. Igen furcsa cikk jelent meg a Zeit vasárnapi számában. Sternberg Adalbert gróf osztrák politikus Magyarország a választások után cimmel irta a cikket s ebben egyszerűen eldönti Magyarország múltját, jelenét és jövőjét. A mulatságos cikk mindenekelőtt megállapítja azt, amiről nagyfejű tudósok könyveket írtak, tudniillik, hogy honnét származtak a magyarok. „A magyarokat indogermán és tatárkeveréknek vélem", kodifikál Sternberg. Néhány értékes idézet után madártávlatból végigtekint a magyar histórián, hogy rövidesen Magyarország jelenére térjen át, megállapítván, hogy az idők az összes értékeket megváltoztatták. A Kossuth-álom — mondja a cikk — szétoszlott és a függetlenségi tábor kormányképes, vagyis hatvanhetes párttá alakult át, de kétféle irányzattal; a konzervatív irányt képviseli Apponyi és Kossuth, a demokráciát Justh és Batthyány. A kiegyezési alapon álló * pártok több árnyalatot mutatnak; Andrássy Gyula, a föíőtory perhorreszkálja az általános választói jogot, hasonlóképen Tisza István is, aki erősen felekezeti ember és legkiválóbb képviselője a magyar önzésnek, a harmadik csoport pedig kereskedelmi, ipari, hivatalnoki és polgári körökből alakul, amelyek többé-kevésbé a körmérésnek. Hát az ágy alól való perspektíva, az semmi V Irtok gyerekeknek és gyerekekről és mégsem az ágy alól nézitek a világot, kutya-perspektivából? Ahonnét az embereknek a fejük sem látszik, végeláthatlan nagy torony valamennyi és csak a cipőjük érdekes, az a fontos, arról fölismerhetők. így szemlélődvén Pál, még mindig könnyező szeme egy pár icinke-picinke topánt látott a távoli horizonton, a szekrénynél, sőt a zongora kerekes lábánál is meszszebb, majdnem a küszöb gyékényén botorkálni. — Trézsi, Trézsi — suttogta a cipőknek és a kis 'cipők megértették a hivást, szaporább kopogással az ágyhoz baktattak. — Mit akajsz, Palkó? — Gyere ide az ágy alá. Mesélek valamit. Tudod-e, hogy mi a pokol? Nem? Majd elmondom. Most mesélte a tisztelendő ur. Trézsi, a Palkó kis huga, szintén bebujt az ágy alá. És Palkó elmagyarázta neki a poklot, el nem felejtkezvén arról az óráról, mely igy ketyeg: — Tik-tak, sohasem ! Tik-tak, sohasem!... Trézsi is megszeppent. Ő is sirva fakadt, Linda kutya, mit tehetett egyebet? látva kis gazdája és urnőie szomorúságát — szerényen, de résztvevőleg szűkölt, —• Eztán jók leszünk, Trézsi! Mert aki rossz, az pokolba kerül. A két apróság szívszorongva kuporodott az ágy alatt. És megvert kiskutyákhoz hasonlatosan, riadtan kémlelték, ebből a kutyaperspektivából a láthatárt — nem nyiiik-e ki hirtelen az ajtó és nem jön-e az ördög? mánytól függnek. Tud-e majd dolgozni a munkapárt? Megvalósíthat ja-e programját, amely az általános választójog és a közigazgatás államosítását hirdette, mikor a párt leghatalmasabb embere, Tisza István gróf mind a két eszmének ellensége ?! Lehetetlen. Ezt csak Justh csinálhatja meg. Jön tehát egy Justhminisztérium, — rendelkezik Sternberg a jövőt illetőleg, — de mégis hozzáteszi nyomban, hogy Magyarország viszonyainak kifejlődése tisztán a királytól függ. És ezzel megérkezett Sternberg Magyarország jövőjének megállapításához, mely a következő mondatban kulminál: „Batthyány Tivadar gróf Achilles-sarkán sebesítette meg a Khuen-mínisztériumot és ki tudja, nincsenek-e megszámlálva a napok, mikor Tisza Istvánék a vérrokon Apponyi-csoporttal ellenzékben álluak s a munkapárt a Justhpárttal többségbe kerül?!" És ezzel a helyzet kitisztult. Sternberg Adalbert grófnak köszönhetjük. Még egynéhány ilyen cikk és visszamehetünk az „indogermán és tatárkeverék" közé, ahonnan Sternberg gróf szerint származunk. Az njencjarvaslatok szentesítése. Félhivatalosan jelentik, hogy a király már szentesitette az ujoncmegáilapitásról és megajánlásról szóló törvényjavaslatokat. Az uj törvények mint 1910. évi I. és II. törvénycikk kerültek az országos törvénytárba, ahol már ki is hirdettettek. Ennek alapján a honvédelmi minisztérium tegnap táviratilag elrendelte a sorozások megkezdését, ami ma már meg is történt. Meghátrált a l/aiikán. — Félbenmaradt klerikális iüntstések. — (Saját tudósít ónktól.) Spanyolországban minden csöndes, — mondják a legutóbb érkezett táviratok. És e hirek mögül kiérezhető a nagy, elkeseredett kulturharc, a sok elfojtott harag és keserűség, amelyet a karlistákkal szövetkezett klerikálizmus szított és amely megtört a Canalejas-kormány bátor magatartásán. A tegnapra hirdetett nagy, kormányellenes tüntetés csak nagyon gyöngén sikerült. Voltak ugyan kisebb összetűzések, elhangzottak ugyan erőtlen, gyalázó kiáltások a radikális Spanyolországra, de az egész tervezett tüntetésen érezhető volt a bizonytalanság, amely végül csúfos meghátrálásban végződött. Hir szerint maga a pápa lépett közbe, hogy a san-sebastianí tüntetés elmaradjon. A Vatikán látja a spanyol kormány elszánt kitartását és már békülékenyebb húrokat penget, Ugylátszik, sajnálja már, hogy feltüzelte az elvakult parasztságot, amelynek tömeg-lelkesedését most csak nehezen lehet elcsöndesiteni. Ha a Vatikán — előreláthatóan — észbe kap és észszerűen fogalmazza meg a Spanyolországnak adandó válaszjegyzéket, akkor hamarosan igazak lesznek a spanyolországi csöndről szóló táviratok. A s ¡n-sebastiani félbenmaradt tüntetésekről s a Vatikán meghátrálásáról szóló részletes táviratainkat itt adjuk: fi viharos vasárnap. San-Sebastian, augusztus 8. Szerfölött érdekes San-Sebastian képe. Lépten-nyomon katonaőrjáratok cirkálnak, a nagyobb tereken, a parkokban csapatok táboroznak, gúlákban állanak a puskák. A vasárnap délelőtt nyugodtan telt el. Dél" tájban üresek lettek az utcák, ellenben hangosak a vendégfogadók, a vendéglőkertek és mindenfelé vigan szólt a zene. A városi parkokban, mint minden vasárnap, katonazenekarok játszottak. Megjött a hivatalos jelentés, hogy a baszk tartományok négy kerületének katolikus bizottsága letett a tüntetés tervéről, A hír a karlisták között nagy megdöbbenést keltett, de annál nagyobb lett az öröm a nyaralóhely közönsége és San-Sebastian polgársága körében. Az alcolde hirdetést ragasztott a falakra, hogy a közönség bátran mehet a kirándulóhelyekre, ne tartson semmiféle tüntetéstől. Szinte mulatságos volt nézni a baszki jámbor parasztnép zavarát. Papjaik, akik ide hozták