Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-09 / 67. szám

Atr tv a<A^VI.VDVUK> « /"kot. elszéledtek, a- közel levő kolostorokban l«fcorr.áhuz ültek, a navarrai és biskayai föld­mű es nép pociig szerte bolyongott vezető nél­kül. A hatóságok, megsajnálták :t töniegot és mivel szerettek volna a parasztok még vasár­nap hazéjntni, a kormányzó különvonatokon indította útnak valamennyiüket. A délután is csür.deson múlt cl, mikor azon­ban sötétedett, kisebb csoportok papjaik veze­tésével Leszállingózrak a városba. A jó bor is megtette a magáét. Hangosak lőttek az utcák, de Civila Gardía diszogyonruhás embereinek békés felszólítására elszéledtek a csoportok. Este tíz óra lehetett, mikor a Centro Wasku épületének erkélyén egy bilbaói lelkész elkiál­totta : — Pusztuljon Cancüejas, halál reá! Egy másik ember pedig : — Veszszen Spanyolország.' Épen arra kocsizott a kormányzó és meg­hallotta. Egy intésére városi gárdisták mentek az épületbe és a katonaság bekeritetto a klub­házat. Időközben temérdek ember csoportosult a Centro Wasku körül. Valamennyien a kor­mány hívei és meg akarták ostromolni az épü­letet. E pillanatban egy pap az utcán ismételte a kiáltást: — Pusztuljon Spanyolország! De mindjárt futni is kezdett. Az emberek x utána. Beérték, leütötték a lábáról 'és biztosan agyowf:rik,Jia .a „csendŐrük.. ki, nem, szabadítják. A kormányzó rendeletére egy törvényszéki biró megjelent a helyszínen, a baski klubházban talált tüntetőket, számszerint százötven em­bert; letartóztatott és kocsikon vitte a törvény­szék fogházába. Amerre a kocsik elhaladtak, néhány száz főnyi közönség gyülekezett. Min­denkinek dorong vagy kö volt a kezében. Ha a katonaság és a városi gárdisták idejekorán ott nem teremnek, nagy baj lett volna, igy azon. ban bántódás nélkül vitték a foglyokat a tör­vényszékre. Már tegnap megkezdte a kihallga­tást Lerma főügyész azok ellen, akik a miniszterelnökhöz sértő tartalmú táviratokat intéztek. Madrid, augusztus 8. Lorenz képviselő, a karlisták vezére, ma a Bécsújhely melletti Frohsdorfba utazott, hogy ott tanácskozzék Don Jairne trónkövetelővel. Egész nap teljes volt a nyugalom. Bilbaoban js csöndesen telt el a vasárnap. A bányamun­kások tegnap gyűlést tartottak és elhatároz­ták, hogy folytatják a sztrájkot. Ostromállapot San-Sebastianban. Madrid, augusztus 8. San-Sébastianból jelentik: A várost nagy katonai készenlét tartja megszállva, hogy min­den zavargást és összeütközést megakadályoz­zon. Főleg sok a katona a kikötőben, mert a raktárakat féltik a rombolástól. A közeli köz­ségekből igen sok klerikális érkezett, akik ké­szen voltak arra, hogy zavargásba kezdjenek, minthogy azonban erre nézve felsőbb utasítást nem kaptak, legnagyobb részük még vasárnap visszautazott falujába. San-Sebastianba akart utazni a külügyminiszter is, mikor azonban nyilvánvaló lett, hogy a tüntetés elmarad, le­mondott az útról. San-Sebastlan, augusztus 8. Tegnap Biskaya tartományból igen sokan ér­keztek a tüntetésre. Az utcán csoportokba ve­rődve sétáltak. Legnagyobb részüket igen meg­lepte az erős katonai készenlét, de még jobban az, hogy a nagy katonai csapatok közeledtekor papjaik, akik pedig seregestül jöttek velük, egyszerűen elfutottak és otthagyták őket a fegyverekkel szemben. A szegény emberek azt hitték, hogy most rögtön lelövik őket. Rend­őrök és katonatisztek azonban megnyugtatták, hogy semmi bajuk sem lesz, ha csendben haza­mennek. A város közönsége nagyon meg van elégedve a kormánynak nyugalmat biztosító rendszabályaival. Szinte fölöslegesnek is tart­ják a városban összpontosított csapattestek megerősítését és azt az intézkedését, hogy a katonaság egyidéig még a városban maradjon. Most már egészen biztos, hogy semmitől sem kell tartani. San-Sehastian, augusztus 8. A város egészen csöndes. Az utcákon tapasz­talható élénkebb forgalom a mára hirdetett bikaviadalnak tulajdonitható. A legfőbb tör­vényszék ügyésze ideérkezett, hogy a tüntetők ellen megindítsa az eljárást. Madrid, augusztus 8. A Fabra-ügynökség jelenti San-Sebastianból. Tegnap este tiz órakor egy ház erkélyéről és ablakaiból klerikálisok lekiáltották az utcára: — Veszszen Spanyolország ! Éljen a pápa ! Erre több száz liberálisból álló tömeg ostrom alá akarta venni a házat. Már igen komolyra fordult a helyzet, mikor megjelent a kormányzó erős rendőrség és csendőrség ólén. Szétosz­latta a tömeget és nagynehezen helyreállította a rendet. Több helyen azonban a liberálisok mégis összetűztek a klerikálisokkal. Botokkal és kövekkel harcollak egymás ellen s több. em­ber megsebesült. Negyvennégy letartóztatás történt. A csendőrség a város közepén egy házban motozást tartott és sok fegyvert s uagymeny­nyiségü töltényt elkobozott. Harminckét ujabb letartóztatás történt. Reggel három órakor a csendőrség visszament a kaszárnyába és a nyugalom helyreállott. Békül a Vatikán. Róma, augusztus 8. Jól értesült körök szerint a san-sebastiani tün­tetés elmaradása egyenesen a pápa parancsára történt. A külügyek intézésére alakított kongregáció ma foglalkozott a Spanyolországnak adandó válasz­jegyzék megszövegezésével. Ajegyzék Merrydel Val munkája, előzékeny és mérsékelt hangú, ugy, hogy remény van a békés megoldásra. A békü­lékenységet Gonzalesz spanyol ügyvivő befolyá­sának tulajdonítják. A pápa levele. Róma, augusztus 8. A pápa sajátkezű levelet irt Alfonz spanyol királynak, akihez azt a sürgős kérelmet in­tézi, hogy lojális és igazságos eljárással has­son közre a konfliktus megoldásán. — Deportálások Ellis-Islandon. — Az Egyesült-Államok, ugylátszik, sokalják már azt a népvándorlást, amely a föld min­den részéből feléjük özönlik. Az Unió mun­kaviszonyai az utóbbi években szemellátha­tólag rosszabbodtak, bizonyos iparágakban veszedelmes túltermelés állott be, ami ter­mészetszerűleg gazdasági pangást okoz. ,Emiatt a nagy köztársaságnak kezd mind­inkább terhére válni a milliónyi vendég, aki főleg Ellis-Islandon át érkezik, kenyeret ta­lálni és élvezni a demokratikus szabadságot. Kezd hát Amerika védekezni a beözönlés ellen. És pedig olyan sajnálatos módon, hogy a hajókon érkezők tekintélyes részét Ellis­Islandon deportálja. Rengeteg hányattatás és nélkülözés a sorsa ezeknek a szerencsét­leneknek és végül kénytelenek visszahajózni Európába. Megemlítjük, hogy a deportáltak között föltűnő sok a magyar. Talán azért, mert még mindig sokan vándorolnak ki tőlünk, vagy lehet, hogy egyéb ok miatt. A dolog gyaníts egy kissé, annál is inkább, mert newyorki távirat szerint Semsey Károly ki­vándorlási felügyelő lemondott állásáról. Itt írjuk meg, hogy a mostanában megjelent statisztika szerint tavaly nyolcvanötezer em­ber vándorolt ki Magyarországról az Egye­sült-Államokba. Newyork, augusztus 8. Most jelent meg a kivándorlás évkönyve. Ebben az évben 1,041.570 ember vándorolt ki Amerikába. Közöttükmagyarországi85.000, ezek közül fajmagyar 30.000, 223.453 olasz, 128.348 lengyel, 84.260 zsidó, 71.380 német. Ma érkezett meg a Kaiser Wilhelm II. fö­délzetén a többi között 1S5 magyarral, akik rögtön tovább utaztak az ország belsejébe. A Red Stcir Line és a holland hajók fedél­közi utasainak harmadrészét tartották vissza. Az amerikai naturalizált polgárok között rendkívüli az elkeseredés, mert ugy lehet, gyermekeiket, fivérüket, szüleiket nem en­gedi partra mr. William. Elhatározták, hogy fölszólalnak és óvást emelnek a természet­ellenes deportálás ellen és ha ez nem vezet eredményre, a legközelebbi elnökválasztáson a republikánus párt ellen szavaznak. Newyork, augusztus 8. Ma Ellis-Islandon kétszáznegyven embert de­portáltak. Ez rekord, mert eddig ez soha sem fordult elő. A Main Norddeutscher Lloyd gő­zösön a többi között százhatvanöt magyar ér­kezett meg, ezek közül huszonnégyet küldtek vissza. A többiek tovább mentek Pensylvá­niába. Az utolsó hat hónapban tízezer a de­portáltak száma, háromezerrel több minden ed­digi rekordnál. Newyork, augusztus 8. Az Ultonia ezerhatszáz magyarországi utassal megérkezett, közülök harmincat deportáltak. Newyork, augusztus 8. Semsey Károly negyvennyolcas honvédhad­nagy, őrnagy az amerikai polgárháborúban, aki már huszonöt :éve kivándorlási felügyelő, ma lemondott állásáról. Semsey a mostani kegyetlen és embertelen rendszer áldozata, mely nem engedi az ő libe­rálisabb felfogását és humánusabb szempontjait érvényesülni és el akarta mozdítani hivatalából. Az amerikai magyarok között rettenetes a felháborodás és az izgalom; Braun Márkus kivándorlási felügyelőt megbízták, hogy Taft elnöknél ós Rooseveltnél interveniáljon ebben az ügyben. A cár és a szocialisták. Pétervár, augusztus 8. A cár parancsára megszüntették az orosz közigazgatás vezetői ellen megindított fegyelmi vizsgálatot, mert a vizsgálat eredményeit a szocialisták saját céljaikra használták föl. Forradalom Perzsiában. Teherán, augusztus 8. A város ostromállapotban van. Az összes tereken rendőrség és csendőrség őrködik. A bachtiarok a parlamentet megszállva tartják. A lakosság a fegyverek beszállítását beszün­tette, mert nyilvánvalóvá lett, hogy a fidel törzs és a Tagibade-párt emberei rendőrségi vagy katonai egyenruhában vannak. A fideiek Bakhir kán vezérlete alatt koncentrálódnak. Teherán, augusztus 8. A kormánycsapatok ágyukkal lőttek a fidei törzsre. Ete tiz órakor az utcai harc véget ért. A fideiek letették a fegyvert és Szattar kán és Bakhir. kán vezéreikkel együtt elfogták őket. Szattar kán megsebesült. A veszteségekről még nem tudnak semmit. Bombamerénylet. Namur, augusztus 8. A belgiumbeli Falaenben tegnapelőtt föltünést­keltő bombamerényletet követtek el. A mult éjjel a nyitott ablakon ismeretlen tettes bom­bát vetett Boel képviselő fivérének a háló­szobájába. A bomba átnedvesedett volt, igy semmi kárt nem okozhatott. Ha ekszplodált volna, az egész házat, a benne tartózkodó összes lakókkal együtt levegőbe röpítette volna. Reggel felé egy második bombát dobtak a ház kocsiszínébe. A bomba ekszplodált és a színtől mintegy harminc lépés távolságra fekvő házon borzas^* nusztitást végzett. A ház lakóinak

Next

/
Thumbnails
Contents