Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-12 / 43. szám

1910 julius 12 DELMAGYARQRS ZAQ 3 ^lekor értesültem róla, hogy Demeczky Mihály ¡nép Apponyi kultuszminisztersége alatt azt a me;2bizást kapta, hogy az egyetemek ügyében javaslatot dolgozzék ki. Demeczky azt is elmondotta, hogy javaslatát szombaton a kormány elé terjeszti. Arról azonban, hogy a korIrány elfogadta volna ezt a javaslatot, nincs tudomásom. Nekünk a kormány csak azt ¡cérte, hogy Kassa kérelmét figyelembe veszi. Tudomásom szerint a kormány még egyáltalában nem határozott Demeczky javaslatáról és sz még csak ezután fog minisztertanács elé kerülni. liendtvich Andor, Péts: __ Örömmel értesültem arról, hogy Demeczky tervezőié Pécs városának egyetemet szánt. Hivatalosan azonban semmi értesülésem nincs erről és nem is tárgyaltam Demeezkyvel, Pécsnek még Apponyi Albert megígérte, hogy az perstensefe elhelyezésénél történelmi igényeit |5?véietnöe vessí. Jogakadémia, teológia már van Pécsen, azonkívül elmegyógyintézet áll rendelkezésére egy létesítendő orvosi fakultásnak! Legközelebbi közgyűlésünkön meg fogjuk újítani azt a memorandumot, melyet a pécsi (¡¿•vetem érdekébea már régebben a kormányhoz intéztünk és azonkívül valószínűleg küldöttségileg fogunk a kormány elé járulni és meg teszünk mindent a pécsi egyetem érdekében. Fölírat! vita, — fi képviselőház ülése. — MíhdTtft Tivadar beterjesztette a- képviselőház mai illésén a nemzetiségi párt föliratát, természetesen nagy részvétlenség mellett. A [ölirati vita, amelyre olyan nagy hűhóval készült az ellenzék, teljesen elsekélyesedett és ugylátszik, nagyon hamar véget fog érni. Az ülés végén már a munkapárt egyik szónokára, Issekutz Győzőre került sor. Megemlítjük, hogy ma letelt az utolsó választástól számított harminc nap s ezentúl most már semmiféle panasz és kérvény el nem fogadható. Föl is olvasták a képviselőházban a végleg igazolt képviselők névsorát. Részletes tudósításunk a következő: igazolt képviselők. Berzsviczy Albert elnök negyedtizenegykor nyitotta meg az ülést. A mult ülés jegyzőköny. vének hitelesítése után azoknak a íit/'i^ iliLeitíMLeat; ubctu Mihályi Péter jegyző fölolvassa jók . . . Fiatal pár és a tavasz ... a hideg . . . elbóbiskoltam. Békésnének most az is hirtelen eszébe jutott, hogy eddig bizonyosan otthon van a férje és türelmetlenül várja, Mit gondol róla? És a társaság, amelybó'l jóttek, mit beszél maid ? Hiszen éjfél elmúlik, mire innen hazaérnek. — Vigyen bennünket azonnal az Üllőiutra ! — toporzékolt zokogva — maga, maga részeges . . . Aztán odafordult a fiatalemberhez : — Öli: pedig igérjn meg becsületszavára, vagy nem tudom mire, hogy nem nyal hozzám . . , Géza lesújtva szabadkozott : — De kérem, menjünk . . . A Móni ezíiiatt visszafordult a kocsival a város felé. Közben nem tudta, hogy káromkodjon-e, vagy kinevesse ezt a különös aszszonvt, aki mindenkit szid. És szivből megsajnálta a bárgyún, dideregve álló fiatalembert Elfutotta most a méreg is, hog'y arra gondolt, kellemetlenség vár rá. Fölíratják és még majd a fuvarpénz sem lesz elegendő. „-—Ej! — rándított egy nagyot a gyeplőn. — Szenvedjen inkább ez a kegyetlen teremtés, aki igy kínozza a férfit, itt hagyom őket! És otthagyta, Fölkapta az ostorát és keményen rásújtott a lovára, amely a kocsist hirtelen beierobogott a stirün leszálló líödbe. A zörgéstől alig hallotta, hogy az asszony és a fiatalember rémülten kiabálnak utána. Verte a lovát és jósokéra, hogy hátrafordult, már csak a távoli lámpák intettek 'ieki fenyegetően. Mire beért a sötét paloták közé, újra visszajött a kedve és mintha májusi éjszaka volna, alázatos vigan köszönt rá, az ut vésrén posztoló rendőrre. képviselőknek a névsorát, akik ellen a megválasztatásuktól számított harminc napon kifogás nem emeltetett, továbbá azokét, akiknek mandátumát petícióval és panaszszal támadták meg, vagy az osztályok kifogásolták. Apponyi Albert gróf kifogást emel az ellen; hogy azoknak a képviselőknek a nevét — köztük Kálmán Gusztávét is — fölolvasták az igazoltak közt, akik több kerületben választattak meg, de mindegyik kerületben nem járt le a ki. fogás emelésének a határideje. Precizirozni kívánja az e téren követendő eljárást. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A házszabályok 24. szakasza alapján igazolt képviselőknek jelenti ki a fölolvasottakat, azokat is, akik ellen Apponyi kifogást emelt. (Helyeslés.) Fölszólítja azokat, akik több mandátumot nyertek, hogy nyolc napon belül nyilatkozzanak, melyik mandátumot kívánják megtartani. Jelenti, hogy Tisza István gróf levelet írt neki hogy ugrai és aradi mandátumai közül az aradit tartja meg. Ugrán tehát uj képviselőválasztást fognak kiírni. Az összeférhetetlen állásban levőknek 30 napon belül meg kell szüntetni összeférhetetlenségüket. Preszly beszéde. Különböző elnöki előterjesztések után szűzbeszéd következett. Preszly E'.emér, az uj váci képviselő szólalt föl a munkapárt £öl irata ellen. Az annyiszor elhangzott választási panaszokat melegítette föl, azt állítván, hogy áiparlamentárizmusunk van, mert amint egy kormányzó többség ragaszkodik a. programjához, kegyvesztett lesz s kénytelen ellenzékbe menni. Hasonlóképen vagyunk a szab idelvüség kérdésével. Vájjon kinek aszabadelvüségótkövetík: Székely Ferencétvagy Zichy Jánosét. Ez a munkapárt egyenes folytatása a régi szabadelvű pártnak, amit igazol, hogy Perczel Dezsőt választották meg elnöküknek. (Felkiáltások jobbról: Éljen Perczel!) De ez még nem jelentheti a november tizennyolc igazolását. Perczel Dezső : Ezt már igazolta a lefolyt négy év ! Preszly Elemér: A fölirati javaslat csupa frázis. A bankkérdésben az igazság leplezése az, amikor csak gazdasági szempontból mondja a többség a közös bankot hasznosabbnak. Bécs parancsolja ezt. Pedig épen itt volna az ideje gazdasági téren tenni valamit ezért az országért. A kisgazdák a legképtelenebb helyzetben vannak a nagy kamatadó miatt, miért nem jut eszébe a kormánynak ebben az irányban tenni valamit. Ezt csak azért ragadja ki a többi közül, mert Szabó István a mult ülésen világosan kimutatta ennek az osztálynak fontos szerepét. Náíunk csak a függetlenségi programnak van jogosultsága. Nem fogadja el a fölirati javaslatot. Scitovszky Béla : Mi lesz a választói joggal ? Preszly Elemér : Elfogadom a Justh-párt javaslatát, amely födi álláspontomat az általános választói jog szempontjából is. fi nemzetiségi fölírat Hammersbercj László jegyző : Mihályi Tivadar ? Mihályi Tivadar a föliratot, valamint a kormány választási visszaéléseit bírálja, zsebredugott kézzel, halkan. Az elnök (csönget) : Fölkérem a képviselő urat, hogy közelebb jö-nni szíveskedjék, mert sem én, sem a gyorsírók nem hallják. Mihályi Tivadar közelebb jön, a balközép harmadik padjába. Barátai, a nemzetiségi képviselők követik, köztük Pop Cs'csó István, aki a vizet viszi utána, Mihályi Tivadar az általános választójogot követeli a nemzetiségek részére. A kormánytöbbség nem a választók bizalmának, hanem erőszakosságoknak köszönheti megválasztatását. — Nem igaz! — zug a kormánypárt. — ügy van, halljuk! — bólogatnak a szónok barátai. 21ihályi Tivadar: A közigazgatást mozgósították, úgy, hoay a választási kampány kezdetétől a választás, napjáig a községekben egyetlen férfit se lehetett találni. Ez maid kitűnik a Kúriánál levő petíciók irataiból. Ha nem igy lett volna, ma egészen más képe lenne a képviselőháznak. A trónbeszédbez híven, követeli az általános, titkos választási jogot. — Az általánost is? — kérdik jobbról. — Igen, benne van az is ! Követeli a gyülekezés szabadságát, mert a közigazgatási hatóságok nagyon különíéleképen kezelik a dolgokat és főleg a nemzeteseket nyomják el. Mihályi most már kiveszi a kezét a zsebéből és ugy beszél a maga szűkebb környezetével, azzal a 10—12 emberrel, aki ott ül körülötte és hol helyesléssel, hol hangos ellentmondással követi szavait. —... Mutasson valaki a történelemből adatokat, mikor egy országban külföldi segítséggel lehet forradalmat csinálni. Preszly Elemér: Negyvennyolcban az oláhok! Mihályi Tivadar: Nevetséges dolog, hogy mi kifelé gravitálunk. (Zaj.) Elnök csönget. Mihályi Tivadar: A nemzetiségek mindenképen hazaárulók, akár megmaradnak programjuk mellett, akár nem, mint ezt Polit Mihály példája igazolja. Nagy megnyugvással szolgál a nemzetiségieknek az, hogy a fölirat a közigazgatásnak a modern elveknek megfelelő szabályozását vette föl a kormány programjául. Szükséges, hogy a közigazgatási tisztviselő teljesen független legyen minden politikai párttól, annál is inkább, mert része van az állampolgár minden ténykedésében, ott van a születésétől kezdve a. haláláig mindenütt. A bankkérdés szükségszerűen fejlődött, mert a mi népünk nem kapott sehol hitelt és szükség volt arra, hogy ehez hozzájusson. A pénznek nincs nemzetisége. Szó van a kormány fölirati javaslatában a telepítésről is. Ez a telepítés a szegény nemzetiségeknek nem lehet hasznára, mert az importált nemzetiségi telepesek ismeretlen viszonyok közé jutva, hitelhez és összeköttetéshez so juthatnak. Azok a mizériák, melyeket Szabó István fölfedett, szórói-szóra igazak. A kormány első kötelessége a nép jólétéről gondoskodni, hogy az ki no vándoroljon. Az uri osztálynak fogalma sincs a nép nyomorúságos állapotáról. — Nem áll, nem áll! — kiáltanak minden oldalról. Mihályi Tivadar tovább is Szabó szombati beszéde nyomán halad. Az erdélyi viszonyokról szól és erre vonatkozólag felolvas egy közleményt a Huszadik Század-b6\. A cikk Farkas Pállal foglalkozik. Az elnök végül megunja, hogy Mihályi olyan sokáig olvas föl s figyelmezteti, hogy térjen a tárgyra. Erre Mihályi beterjesztette a nemzetiségek föliratát, amelyben ezek bizalmatlanságuknak adnak kifejezést a kormánypárt iránt. Magyarországon az állami szükségletek ellátására a most meglevő alkotmánykeretek elégtelenek, ezért szükséges ezek kibővítése: az általános, titkos, egyenlő választójog. Hangoztatja a törvényhozás két tényezője közötti visszhangot. A Romániával és a Balkán-államokkal kötendő szerződéseket is sürgeti és erre vonatkozó törvényjavaslat beterjesztését kéri a királytól. A nemzetiségi kérdés megoldására vonatkozólag a trónbeszédben semmi se volt, erre nézve is intézkedéseket kér a fölirati javaslat, melyet zajos éljenzéssel fogadnak a nemzetiségek. A nemzetiségek föiiratának beterjesztése után az elnök az ülést öt percre fölfüggeszti. Ezután Issekutz Győző szólalt fel s hosszasan polemizált az előtte fölszólalókkal. Éles kritika tárgyává tette a nemzetiségi párt fölirati javaslatát is. Helyeselte a miniszterelnök eljárását, programját s végül kijelentette, hogy csatlakozik a többség fölirati javaslatához. Délben két órakor az elnök a vita folytatását holnapra halasztotta s berekesztette az ülést. A jnegpeticionált vásárhelyi mandátum' Hódmezővásárhelyen a kisebbségben maradt Papy József-párt megpeticionálta a választástA panasztemelök kérik, hogy a Kúria Papyt jelentse ki megválasztott képviselőnek. A petíciót Ragályi Lajos dr fővárosi ügyvéd nyújtotta be. A miskolciak és Serényi. Ma délben kilenctagú miskolci küldöttség jelent meg a Házban Lichtenstein József munkapárti elnök vezetésével. Lipcsey Ádám volt a küldöttség szónoka. Arra kérte Khnen-Héderváryt, majd Percsel Dezsőt, hogy Serényi gróf a miskolci mandátumot tartsa meg. A küldöttség félkettSkor Serényinéi is megjelent. A miniszterelnök Budapesten. Jöme»Héderváry Károly gróf, ki a vasárnapot birtokán töltötte, ma reggel Hédervárról megérkezvén, egyenesen a Házba hajtatott, hol lsőnek Boda Dezső főkapitányt fogadta.