Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-07 / 39. szám

DÉLMAQYARORSZAÜ 1910 Julius 7 Halál a négerekre. — Pogrom Amerikában. — (Saját tudósítónktól.) Borzalmas következ­ményei vannak ama bokszoló-párbajnak, amely­ről tegnapi számunkban í-észletes hirt adtunk. \z amerikai fehérek nem tudnak belenyugodni a néger Johnson győzelmébe és az egész Egyesült-Államokban az a kiáltás hangzik, hogy halál a négerekre. Különösen Newyorkban és ftew-Orleansban vannak véres zavargások és aZ üldözésnek eddig számos halottja s még több sebesültje van. A feldühödött csőcselék lemészárolja a négereket és fölgyújtja házaikat. \ rendőrségek pedig a legnagyobb erőfeszítés­sel is alig tudják megakadályozni a pusztulást­A négerek ellen rendezett pogromról a követ" kezö távirataink érkeztek: Halottak és sebesültek. Newyork, julius 6. A Jeffries fehér bokszoló veresége miatt ott kitört utcai harcokban, a legutolsó tudósítások szerint, tizenhét embert öltek meg, kik közül tizennégy néger. Ugy a fehérek, mint a feke­' ték részéről több ezer ember sebesült meg. A legnagyobb volt a zavargás New-Orleansban, hol egy néger két fehéret halálosan meg­sebesített. A lovasrendőrség kétszázharminchat zavargót letartóztatott. Newyorkban 'egy négert halálra korbácsoltak és több mint száz embert veszedelmesen megsebesitettek. Neivyork, julius 6. A néger negyedekben egész éjjel tartott a zavargás és az összes rendőröknek szolgálatba kellett állani, hogy a dühöngő néptömeget meg­fékezzék. A legnagyobb bajon már tul van a város, de a zavargások itt-ott még mindig kiújulnak. Zavargás mindenütt. Newyork, julius 0. A négerüldözés különösen Newyorkban New­Orleansban, Pitsburgban, Filadelíiában, Washing­tonban, Saint-Louis, Reno, Cansas-City és At­lanta városokban volt veszedelmes. A pittsburgi négerek Johnson győzelme fölött való örömük­ben utcai felvonulást akartak rendezni, mire a két tábor összeütközött. Néhány perc alatt jaj­gató sebesültek borították az utcát. Washing­tonban egy embert, Reno városban pedig tizen­két embert mészároltak le. Ohio tartományban eddig összesen hatvanhét négert öltek meg. New­Orleánsban tizenkét négert agyonköveztek. A verseny részletei. A renoi bokszoló-versenyről még a követ­kező részleteket jelentik Londonon keresztül. Kétezerötszáz különvonat vitte Renoba az érdeklődőket, a városka utcáin két napig mo­zogni se lehetett. Newyork és a déli államok valamennyi néger templomában vasárnap külön imákat mondtak a néger bajnok diadaláért, hétfőn pedig a nevadai néger templomokban egész nap imádkoztak Johnson diadaláért és a bokszverseny megkezdése után a templomaj­tóra függesztették ki a küzdelem egyes fázisai­ról szóló tudósításokat. A chicagói börtönök­ben különös intézkedéseket tettek, hogy a ra­bokat a bokszverseny lefolyásáról távirati tudó­sítások alapján értesitsék. A két versenyző esztendők óta készült a küzdelemre. Jeffries, aki most 36 éves, nagyobb és erösebb, mint ellenfele, de már hat eszten­deje nem bokszolt, míg a 32 éves Johnson az utóbbi esztendőkben állandóan szerepelt a cir­kuszokban. Régi bajnok, 1908-ban legyőzte ionimy Burns világbajnokot, igy lett az első boksz-champion. Ezt a mérkőzést is óriási ér­deklődés előzte meg. Sokáig kerülgették a mérkőzést, míg megtarthatták. A díj 124.000 korona volt. Tizennégyszer csaptak össze a jelek, míg a rendőrfőnök közbelépésére abba­hagyták a küzdelmet, amely Burns legyőzetésével ^egzödött. A néger győzelme nagy levertséget keltett, kerestek embert, aki a fehér faj nevében Megmérkőzzék Johnsonnal és igy akadtak ^eilriesre, aki már hat éve nyugalomban volt. jNaSynehezen ráállt a küzdelemre, de kikötötte, 'ogy egy óvi tréning után mérkőzhessek. Ebbe »ele is egyeztek, de ugylátszik, a várakozás gyümölcstelen volt. Jeffries nem először birkó­A négerrel, 1908-ban a sanfranciskói Wood­wards-pavillonban a harmadik összecsapás után legyőzte Jcickson néger bajnokot. Mostani el­lenfelével még nem mérkőzött, bár esztendők óta ismerte és bár két évvel ezelőtt a néger kihívta Jeffriest bokszviadalra. A kihivás egy kaliforniai városban történt, egy korcsmában, ahol két bokszoló véletlenül találkozott. Jeffries, mint világbajnok, nem akart kiállani Johnson­nal, mondván, hogy négerrel nem birkózik. Ezt az álláspontját sportkörökben nagyon helyte­lenítettek, sőt azt mondották, hogy Jeffries csak névleg világbajnok, tényleg Johnson az. Ekkor történt, hogy egy korcsmában találko­zott a két bokszoló. Johnson odalépett Jeffríes­hez és udvariasan szólt hozzá : — Mr. Jeffries, nagyon szeretnék bokszolni önnel. Jeffries anélkül, hogy egy szót szólt volna, az ismerős korcsmárossal a söntés asztalára öntette a fiókban összegyűlt pénzt — néhány ezer dollár lehetett — ós Jolmsonhoz fordult: — Itt van a betétem, ha akarja, rögtön bokszolhatunk, lent a pincében. Tekintve azonban, hogy Jeffries barátai na­gyon is sokan voltak a barban és Johnson nem érezte magát biztonságban, elutasította a rögtöni küzdelmet, amelynek komolysága nem volt biztosítva. — Nem vagyok korcsmai verekedő! —mondta és távozott. Most mégis bokszolt vele. Jolinson anyja volt egyébként tegnap a nap hőse. Az öreg néger asszonynak szónokolnia kellett a tömeghez. De meghatottságában csak ügyefogyottan dadogott, többek között ezt: — Az én fiam a jelenkor legnagyobb hőse. Milliós fogadás. Lonclon, julius 6. Jeffries egy lelkes hive fogadást kötött 1: 10 arányban, ötszázezer dolláxt téve le, hogy a néger már a hetedik összecsapásnál feküdni fog. Most félmillió dollárt fizet. Ujabb jelentések. Newyork, julius 6. A faji harc sokkal komolyabb, mint első pil­lanatra hinni lehetett volna. A legnagyobb harcok a déli államokban voltak, de az észa­kiak sem voltak megkímélve tőlük s alig van város, amelyben fehérek és szerecsenek egy­más ellen ne keltek volna. A rendőrök sehogy sem tudták a rendet békés uton helyreállítani s mindenütt véres verekedés támadt, amelyben sok száz ember megsérült. Newyork szerecsen városrészeiben veszedelmes zavargástól féltek s mindegyik utcában négy rendőr ügyelt a rendre s amikor ez a fegyveres erő elégtelennek bizonyult, az egész renclffr­tartalókot mozgósították, amely zárt sorokban nyomult előre. A csőcselék kővel hajigálta meg a rendőröket, akik erro kénytelenek vol­tak revolverüket használni és negyven embert veszedelmesen megsebesitettek. A sebesülteket kórházakba szállították. Blackfieldben letartóz­tattak hetven szerecsent, akik a szabadság­ünnep alkalmából illetlenül viselkedtek. A déli államok legtöbb városában a fehérek az utcán láncot alkotnak, elkergetik a szerecseneket és felakasztással fenyegetik őket, ha ellenáll­nak. A washingtoni rendőrfő az egész kolum­biai kerületben megtiltotta Johnson és Jeff­ris mérkőzésének kinematográfiai előadását. Ezt az intézkedést nagyon bölcsnek mondják, mert attól lehetett félni, hogy a képek bemu­tatása ujabb zavargásra adott volna okot. A nyugot-virginiai Keyton a szerecsenek kezében van. Losz-Angeloszbcm, Johnson hazájában, a szerecsenek örömmámorban úsznak, aminek az lett a következése, hogy öt szerecsent és há­rom fehéret veszedelmes sebekkel a kórházba szállítottak, Newyork, julius 6. A Johnson diadala miatt vívott faji harcnak tizenhét emberélet esett áldozatául, akik közül tizennégyen szerecsenek és hárman fehérek. Ezenkívül sok ezer fehér és szerecsen többé­kevésbé veszedelmesen megsérült. Nagyon ve­szedelmes formát öltött a zavargás Washington­ban, ahol két fehér embert és egy szerecsent megöllek. A rendőrség kétszázharminchat em­bert letartóztatott. A newyorki szerecsen vá­rosrészben egész éjjel folyt a zavargás. Az egész rendőrség talpon volt, hogy a dühöngő tömeget féken tartsa. Negyvennél több ember megsérült. Newyork, julius 6. Az összes államokból szakadatlanul érkeznek hirek fehérek és szerecsenek verekedéséről. A halottak száma már húsz, a sebesülteké -pedig több ezer. Norfolkban háromszáz matróz azzal mulatott, hogy minden szerecsent, aki az ut­cán mutatkozott, űzőbe vett és véresre vert. Csapatoknak kellett kivonulni, akik nagyon sok embert letartóztattak. A börtönök min­denütt zsúfolva vannak. BUDI PESTI MOZGÓKÉPEK. T* ..»».. 4 A takszaméter. Schreiber Emil rendőrkapitány ma délelőtt tudósítónknak bemutatta a kísérletezés és ki­próbálás alatt álló takszamétereket. Köztudo­mású, hogy a székesfőváros április hóban kö­telezővé tette a takszaméter behozatalát, de a belügyminiszter, akihez megfelebbezték a ha­tározatot, mindeddig nem döntött. Három nap­nal ezelőtt már Wienben is döntésre került a takszaméter ügye: a kereskedelemügyi minisz­ter elutasította az összes felebbezéséket. Igy Budapest maradt az utolsó nagyobb európai város, ahol a kocsisok a takszamétert még nem kötelesek alkalmazni. De talán itt is meglesz. A szabályrendelet meghozása után a főváros külföldre, tanulmányútra küldötte Krisstinkovich főmérnököt, a rendőrség pedig Schreiber Emil rendőrkapitányt, akik Berlin, Hamburg, Brüsszel, Páris takszaméter-rendszerét tanulmányozták és a legjobb három gépet kísérletezés céljából Budapestre hozták. Itt a mértékügyi hivatal szerkezetüket már kipróbálta és most a rend­őrség felhivta a társaságokat, hogy kísérletezés céljából szereijennek fel kocsikat. Egy ilyen készülék előállítási ára 250—300 korona és miután a beszerzés ilyen módon csaknem lehetetlen, Budapesten két részvény­társaság alakult, amelyek a készülékeket köl. csön fogják adni és a kölcsöndijért a karban­tartásról is gondoskodnak. Budapesten ezideig ezerháromszáz takszaméter kell. A takszaméter az utas és kocsis és a kocsis és gazdája közötti viszonyt rendezi. A kocsis nem lesz rákényszerítve, hogy az utast kizsák­mányolja, mert az utas nem fog többet fizetni, mint amennyit a takszaméter mutat és a gazda nem követelhet tőle sem többet. A szabályrendelet megállapította a taksza­méter-díjszabást, amely a következő ; Egyfogatú bérkocsiknál: I. Egy vagy két személy nappal, alapdíj 1200 méterig, egy korona, minden további 600 méter tiz fillér. II. Egy vagy két személy éjjel, vagy kettő­nél több személy nappal: 900 méterig egy korona, minden további 450 méter tiz fillér. III. Három vagy több személy éjjel, valamint a pályaudvaroktól (a pályaudvarokhoz a rendes díjszabás) 600 méterig egy korona, minden to­vábbi 300 méter tiz fillér. Várakozási dij ötpercenkint tiz fillér, Kétfogatú kocsiknál: I. 1800 méterig 1 K 60 fillér, minden további 900 méter 20 fillér. II. 1200 méterig 1 K 60 fillér, minden további 600 méter 20 fillér. III. 900 méterig 1 K 60 fillér, minden további 450 méter 20 fillér. Várakozási dij ötpercenként husz fillér. Városon kivül mindig egygyel magasabb díj­szabás számit, kivételt a III. díjszabás képez csak, mely a vámon kivül ia változatlan marad. Az utas a készüléken ezt mind láthatja és ellenőrizheti, de ellenőrizheti a bérkocsitulaj­donos is, akinek a gép megmutatja, hogy a kocsi hány fuvart végzett, mennyi pénzt szedett

Next

/
Thumbnails
Contents