Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-03 / 36. szám

DÉLMAGYARORSZAG KÖZGAZDASÁG Aratás a tanyán. . Irta Stécsy György. A szántó-vető embernek egyik legnehezebb munkája az aratás. Korán reggel, még alig pitymallik, már munkában van és ez a munkája benyúlik a- késő éjszakába, Naponkínt átlag tizennyolc órát dolgozik s nemcsak ímmel-ámmal; 'fianem ugyancsak meg kell fogni a kaszanyelet,' ha azt akarja, hogy. fáradtsága ne veszszen kárba, Az aratókat részeseknek nevezik, mert a levágott 'gabona bizonyos hányada áz övék lesz. Táváézszal még alig mutatkozik valami termés, már megfogadják őket, nehogy valamelyik gaida részes nélkül maradjon. Vasárnap délufcáfl- meghényiák-vetik a doigot gazda és részes", hogy kornrcéncióval, vagy anélkül történjen-e az aratás',. másszóval. a gazda ad-e naponkint enni, vagy egyszerre, kezdetkor mindén élelmiszert kiad, ami dukál. Ez a kommenció. írásos szerződést nem kötnek. Minek az a sok irka-firka. Magyar ember nem szegi meg a szavát, kivált , az itteni nép, mert becsületére nagyon sokat ad. Az aratóknak marokvérőkrői is "gondoskodni kell, akik a rendre levágott gabonát sarlóval felszedik és hónaljakba rakják,'két. hónaljt pedig összetesznek és ebből lész a kévé. A marokverok leányok, de szükség esetén fiuk is lehetnek. Fiatal házasnak» más házán hányódó-vetődö szegény embernek rendesen a felesége a marökverője. Nincs se kicsi, se nagy, az asszony is mehet munkába. No meg ilyenkor még a szeretet is azt sugallja, hogy egymás közelében legyenek, hiszen emlékezetükben világosan él, hogy mit fogadtak egymásnak az oltárnál: ásó, kapa, meg a nagyharang válasszon el bennünket egymástól. Az aratáshoz való előkészületet, mihelyt a gabona sárgállik, megteszik. Az aratóember előkeresgéli a padláson a rossz csizmákat, melyek már nem javíthatók ki és évről-évre a szelemenfa alatt a kémény'mögé vándorolnakEzekből kettőt, a legjobbat kiválasztja, szárát levágja és mindegyik szárból egy-egy pár bocskort csinál. Őneki magának és a marokverőjének. (Mert a marokverőn.ek a bérén felül mindig dukál egy pár bocskor.) Primitív, kezdetleges dolgok ezek, de míg az aratás tart, megteszik és igy a „kutu" (igy hívják a levágott,-de a földben maradt gabonaszálat) a részesek lábát nem sebzi meg. Lassankint megtörténik az előkészület. A gabona már érett, hozzálátnak tehát az aratáshoz. Egész tábla rozsvetések kévékbe kötve a földeken szanaszét, nagy össze-visszaságban hevernek. Mindenütt nyüzsgés-mozgás, eleven élet uralkodik. A nap rendkívül keményen süt. Az aratást csak arra a kis időre szakítják félbe, mikor esznek. Evés alkalmával nem ülnek kényelmesen asztalhoz, hanem mindegyik vesz egy kéve búzát, körbe arra ráülnek és ugy falatoznak az előttük levő tálból. Nem lehet ilyenkor a napot lopni, mert ha jó az idő, akkor egy hét alatt annyira megérik a gabona, hogy a szemé kipereg, ami már káros a gazdára -nézve.. Este, mikor a nap sugarai a közeli erdőben elvesznek, kezdetét veszi a keresztezés. Nappal ezt nem lehet végezni, mert az érett buzaszemek a legkisebb érintésre már kihullanak a kalászból. Estefelé harmat száll a tarlóra és a kévék kissé megszivósodnak. A handagazdá, a részesek legidősebbike, megmondja a marokverőknek, hogy hol hány kereszt'lesz. Azt már mindegyik tudja közülők, hogy egy keresztbe huszonkét kévét tesznek. Egy helyre tehát annyiszor huszonkét kévét húznak, ahány kereszt lesz ott. Húzni kell ám A kévéket, mert az egyensúlyt nehéz eltalálni. Ha jó termés van, akkor a kévének a kalászos fele nehezebb, mig rossz termés esetén épen megfordítva van. A marokverők hamarabb fSsszehuzgálják a kévéket, mint az emberek elvégzik a keresztezést. Mindegyik vesz aztán egy nagy gereblyét és hozzáfognak az aznap learatott terület felgereblyézéséhez. Az igy összegereblyézett buzaszálakat. kévékbe kötik. Ezeket a kévéket „kaparék"-nak nevezik. Keresztezéskor az aratók a kis makrapipára rágyújtanak és egymásnak rég létünt időkről, rég elfelejtett emberekről mesélnek. De mesélnek a régi tanyai világról is, mikor az egész pusztaság egy lakatlan nagy homoksivatag volt, telve mocsárokkal, nádasokkal. Órákig eibocoroghatott az ember, mig házra bukkant, Nem látott mást, csak a kettős kutak égfelé meredező gémfáit. A legelőkön gulyák és juhnyájak legelésztek. Mind elmúlt. A legelök nagy részét felhasogatták. Apró kis tanyaházak emelkednek ki i f is, ott is a buckából. A szorgalmas nép csodát müveit és ilyenkor az ifjabb nemzedék az átalakulásról beszél, melyet talán ismert, de leginkább apjától hallott. Közbe nagyokat sóhajt egyik-másik, mintha valami fojtogatná. Bizonyos kínos érzelem . hatja meg, gondolata a messze múltba visszaszáll s talán gondtalan gyermekévei vagy szerettei jutnak eszébe. Majd átszól, a kereszt másik oldalán szorgoskodó társához : A „papkévé"-t ne felejtse kend el lekötni. (Az alsó- és felsőkévét „papkévé"nek hívják). A marokverők erre nem gondolnak. Évődnek, tréfálkoznak. Csupasz lábszáraikat megsérti a kutu, a vér kiserked. Ez nem baj. Kékfestő kötőjükkel letörlik a vért és nótába fognak. Aratás végeztével a gazda barátságos vacsorát ad az aratóknak. A fonottas kalács és turóslepény nem igen szokott-ilyenkor hiányozni. A turóslepénytcsakaz őszbecsavarodott öreg részesek tudják szép, „fecskefarokra" harapni. Mindenütt kereszt van már a hullámzó rozsvetések helyén. Megvan minden, az aratás is, de meg az áldomásadás is. Egy év ismét elsuhant felettünk. Egy évvel ismét öregebbek vagyunk. Igy gyűjtögetjük a sok szép emléket, mig az idő gyorsan halad feletted, te gyönyörű rónaság ... (—) A ssejjetlí majjáijépíikezések. A városi mérnöki hivatalból vesszük á hírt, hogy Szegeden a magánépitkezések örvendetes nekilendülést adtak az építőiparnak. Az építkezés a város minden vonalán észlelhető s a jó idő beállta óta a munkásság megelégedéssel robotol az egyre emelkedő falak kőzött. A mérnökség figyelmezteti az . építtető közönséget, hogy rendes építőmesterrel végeztesse az építkezést, mert épen az építkezések nagy mérve esetleg sok kevésbé jó munkát eredményezhet. Szociális szempontból az építőipar szegedi fellendülése igen örvendetes arányokat ölt. (—) A Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetsége tegnap Mándy Lajos elnöklésével együttes igazgatósági és választmányi ülést tartott, amelyen résztvettek Hoványi Géza, Sándor János és Heincs Hugó országgyűlési képviselők is. A nyári és az őszi munkaprogramot Berényi Pál dr szövetségi titkár terjesztette be, E munkaprogramból kiemelendők a községi takarékpénztárak, az uj ipartörvény, a bankszabadalom és a készfizetés tárgyában fölterjesztendő memorandumok, a nyílt követelések leszámítolása, A szövetség a pénzintézetek adóbevallásait megkönnyítendő, adóbevallási mintalap kiadását határozta el. A szövetség ellen intézett támadások fölött az igazgatóság és a választmány napirendre tért. (—) A JiédstieasóVásás'lielyí közvágóhíd. Hódmezővásárhely újonnan létesített modern közvágóhidját juiius tizenötödikén adják át rendeltetésének. A hódmezővásárhely városi főszámvevő és a helyhatósági állatorvos julius másodikán Szegeden jártak és tanulmányozták a szegedi nagykiterjedésű kőzvágóhidat. A vásárhélyiek leginkább a vágóhídi dijak kezelés' módját tanulmányozták, hogy a közforgalomnak átadandó vásárhelyi vágóhidon a szegedi tapasztalatokat érvényesíthessék. A szegedi vágóhidon a felügyelő állatorvosok kalauzolták a vásárhelyi kiküldötteket. (—) A Közgazdasági Szemle juniusi száma Mandello Gyula dr szerkesztésében megjelent. E szám behatóan foglalkozik a munkanélküliség kérdésével, az ez ügyben Párisban tar tandó értekezlettel, valamint a magyarorszáe" munkanélküliség összes részleteivel. Sokfél' közlemény és ismertetés mellett a Gazdaság ós Társadalmi Bíbüographia találhatóé számban' (—) Armentesítő-társulati közgyűlés. A szegedi ármentesitő-társulat szombatra hirdetett választmányi és közgyűlése elmaradt, mivel a tagok .nem jelentek meg kellő számban. A társulat , közgyűlését szeptember havában fogják megtartani Lázár György dr társulati e nök, szegedi polgármester elnöklete alatt. (—) A régi szeszgyár telke. A szegedi régi szeszgyár telke most Back Jenő szegedi törvényhatósági bizottsági tag tulajdona. A telket Szeged város közcélokra • meg akarja venni erre nézve már korábban tárgyalásokat folytatott a tulajdonossal. A város tánácsa mai "üléséből utasította a. mérnökséget, hógy a telket becsülje fel. A mérnökség a bizottsági.szemlét és hivatalos becslést a tisza-parti terjedelmes telken julius ötödikén fogja megtartani. (—) Newyorki fcrg&lom. "ШЩЫ1АЫ 'Jélentik : Az elmúlt hétén behozott áruk. értéke 17.530,000 dollárt tett ki, szemben az előbbi" héten 18.840,000 dollár'értékűvlfrrA'£~á^ét¥k értéke pedig 2.542,000 dollár 2.442,000 dollárral szemben. — Ne.wyor!:ból jeléntik : Az elmúlt héten 1000 dollárnyi aranyat és 834,000 dollár ezüstöt vittek ki. A bevitel aranyban 119,000 dollár, ezüstben 134,000 dollár. (—) Bolgár rendszerű kertészet Szegedén. Szöged város hatósága a bolgár rendszerű kertészet meghonosítására már régebben területet jelölt ki a Marostőben. Mivel azonban ez a terület" érré "á céíra' nem'aíkátinas, áT~aradi~ kultúrmérnöki hivatal a bodomi rétet ajánlja kísérletezésre. A város közgyűlése a harminckét hold bodomi rét mostani bérlőjének fel is mondta a bérletet, A bolgár rendszerű kértészetet a bodomi réten két évig az állam fogja űzni, akkor aztán vagy a város veszi kezelésébe, vagy tovább kertészkedik ott az állam. A bolgár rendszerű kertészetnek ilykép való meghonosítása a közélelmezést olcsóbbá fogja tenni: „^ (—) Sorsolás. Tegnap .tartották meg a székesfővárosi 1903. évi 46 miljiós kölesőn ЗЕЩ.. félévi törlesztő részletének sorsolását. A. kihúzott nyeremények összege 188.800 korona. 10,000 koronát nyertek: 870,-34% 552 és 212 ;. 5000 koronát nyertek: Í94Í, 4042, 1104, 1049, 3319,. 2096, 1288, 3275, 217, 4304,1576,351,2062, 2861, 1997, 2079, 134, 3933, 718 ; 1000. koronát nyertek: 8739, 6918, 9313, 7840, 11695, 1858, 724, 3561, 7634, 1112, 7275, 2757, 1741, 9980, 2553, 9642, 2131, 8252, 2769, 4689, 8825, 5287, 3250, 2515, 11012, 5498, 6477, 3832, 332, 4262, 2975,3996, 605,7273, 7651, 1791, 6024,8217, 6321, 6076, 10325, 5883, 3116, 3154, 9993, 76693146, 2169, 11163, 4172, 11208,8817,11479;-. 230 koronát nyertek: 7336, 2177, 6350,. 8949, 3 '99, 3793, 5349, 1419, 104; 9806, 5332, 437, 4 ПО, 2898, 4142, 8984, 7458, 8222, 2758, 6965,; 9399, 8876, 3659, 8980, '5759, 4379, 9993, 4856, 791, 9797, .2508,' 1724, 6606, 6287, 4431, ЗШ,9 <73, .678, 6607, 2042, 8034, 4592, 5994. (—) Szarvasmarha-dijazás Hódságon. A Bácsbodrogmegyei Gazdasági Egyesület a minap szarvasmarha-dijazást rendezett Hódságon. Az első dijat, 80 koronát, Schwerer Mihály : nyerte el tehenével, Bapp Mihály pedig külön' az üszőjével. Ezéken kívül . még tíz tehén és tizennégy üsző gazdájának adtak dijat. A földmivelésügyi minisztérium által kitüntetett öt gazdasági cselédnek elismerő-oklevelet adtak: át buzdító beszéd kíséretében. Elsőrendű művészies kivitelű fényképek Hf «& ¿p* I" S műtermében _—~ RarOlyl iiit* i síi Tanuló felvétetik. . - ' j ™ OGFÁJÁ Rossz ! fogak ! ellen!! 1 ellen kipróbált, biztos hatású szer a Franki-iéla szájvíz. A leheletnek kellemes j illatot ad, a fogak romlását megakadályozza. Ára 70 fillér. FRANKI ANTAL gyógyszertára ¡SZEGED, Felsőváros. Fllii | Síffllí eüivöMsóra 1 ellen kipróbált, biztos hatású szer a Franki-iéla szájvíz. A leheletnek kellemes j illatot ad, a fogak romlását megakadályozza. Ára 70 fillér. FRANKI ANTAL gyógyszertára ¡SZEGED, Felsőváros. ígájfetl •ffiepÉtetJJ