Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-29 / 58. szám

4 DEL MAGYARORSZÁG 1910 Julius 29 Crippen üldözése. — Izgalmas hajsza a tengeren. — (Saját tudósítónktól.) Hajó hajó után ro­han Kanada felé, hogy a feleséggyilkos Crip­pen dr-t és szeretó'jét, miss Neve Etelt, még mielőtt idegen területre érnek, elfogják. A legizgatóbb kábeltáviratok érkeznek Lon­donba, ahol lázas feszültséggel várják a hajsza eredményét. Külön hajókat indítottak útnak, hogy utolérjék a Monterose-1, amely­nek fedélzetén a titokzatos orvos szökik. Egyelőre még az sem bizonyos, hogy Crip­pen és szeretője a hajón vannak. Különböző helyekről érkeznek hirek, amelyek mind arról szólnak, hogy a feleséggyilkos ott járt szeretőjével együtt. Ma Brüsszelből jelentik, hogy Crippen valóban julius 15-tú'l 18-ig ott tartózkodott. Hogy innen hogyan került a Kanada felé induló hajóra, az titok. De ha az izgató kábeltáviratoknak hitelt adhatunk, a gyürü már fonódik Crippen nyaka köré. Az üldöző hajók, különösen a Laurentie, olyan közel vannak a Mont erose-hoz, hogyha, ügye­sen végzik a dolgukat, még előbb érnek partra, mint az üldözött hajó s igy a kikö­tőben partra-szállás előtt várhatják meg és tartóztathatják le a londoni kékszakállt. Crippen és szeretője hollétéről s ü'dözteté­séről a következő távirataink számolnak be: Brüsszel, julius 28. Egypár nap óta az a hir kelt szárnyra Brüsszelben, hogy a rejtelmes londoni kékszakáll, Crippen dr itt járt a szeretőjével. Egy belga fürdőhelyen öngyilkos lett a minap egy fiatal leány, akiről egész határozottan állították, hogy ez Le Neve Etel, Crippen hires szeretője volt. A brüsszeli rendőrség egy-két napig foglalkozott az ügygyei, de abbahagyta a nyomozást, mert ezek a föltevések is oly kalandosaknak lát­szottak, mint Crippen más helyeken való tar­tózkodásának nyomai. Az öngyilkos leányról csakhamar kiderült, hogy egy szegény szerel­mes belga nő volt. A rendőrség ma megint hozzáfogott a nyo­mozáshoz, mert időközben angol detektívek ki­derítették, hogy Crippen dr tényleg járt a sze­retőjével Brüsszelben. A rejtelmes bujdosó pár julius 15-től 18-ig tartózkodott Brüsszelben s az északi pályaudvarral szemben levő Ardenne­szállodában laktak. Crippen dr mr. Robinson ausztráliai lakosnak jelentette be magát a szál­lodában s a szeretőjét, aki itt is férfiruhában járt, a fiának mondotta. Hogy most hol van Crippen, azt persze nem tudják. London, jnlius 28. Marconi-féle táviró utján kérdést intéztek az összes Kanada felé menő hajókra, hogy fedél­zetükön tartózkodnak-e Crippen és szeretője? A Daily Mail a Sardinia-gőzös kapitányá­tól szikratávirat utján a következő értesítést kapta: — Utasaim gondos megvizsgálása után ki' jelentem, hogy a hajó födélzetén nincsen senki, aki Crippen dr-ra vagy miss Neve-re hason­lítana. A Royal George-gőzöaröl, melyet Fatherpoint­nél az ottani szikratávíró-állomásról megkér­keztek, azt felelte, hogy nyilt tengeren ugy a Monterose, mint a Sardiniával drótnélküli érint­kezésbe lépett. Arra a kérdésre, hogy mi újság, mind a két hajóról ezt felelték: — Ali well! A hajók egyikéről sem jelentették, hogy Crippen dr vagy miss Neve a fedélzeten van, vagy hogy a hajón valami rendkívüli dolog történt. London, julius 28. A Monterose- és a Laurentie-gőzösök ma reg­fel három óra felé már csak ötven tengeri mért­földnyire lehettek egymástól. Az esetben, ha a Monterose még a Laurentie előtt érkeznék Quebecbe és Crippen ós miss Neve a hajó fedél­zetén lesznek, egy kanadai detektív fogja őket letartóztatni. Ez azonban a legújabb értesülések szerint már legalább is kétséges. London, julius 28. A Daily Chronicle ma fölveti azt a kérdést, miképen volt lehetséges, hogy Crippen dr-t és miss Nevet a Monterose födélzetén fölismerték és azzal felel a kérdésre, hogy a stewart köny­nyen fölismerhette a szökevényeket, mert csak néhány lépésnyire lakott attól a szállodától, amelyben Crippen dr megszállt. A stewart egy unokafivére szerint a stewart most hat hete, kevéssel elutazása előtt kijelentette, hogy ő Crippen dr-t, ha találkozik vele, mindenesetre föl fogja ismerni, mert ő és Crippen napokon át egy közös mulatóhelyre jártak. BELPOLITIKAI HIREK. A képviselőház munkája. A Ház hol­napi ülésén terjeszti be a kormány az öt­százhatvanöt milliós kölcsönről és a nép­számlálásról szóló törvényjavaslatot. Való­színű, hogy az uj kölcsön fölvételéről szóló törvényjavaslat vitája csak szombaton kez­dődik. Minthogy már ehez négy szónok irat­kozott föl, ezen a héten a Ház nem fejez­heti be munkáját. így a nyári szünet csak a jövő hét közepetáján kezdődik Minisztertanács. Holnap délután öt óra­kor a miniszterelnökségi palotában tanács­kozásra ülnek össze a kabinet tagjai. — Itt irjuk meg azt is, hogy a képviselőház nyári szünetének kezdete után a Ház elnöksége tisztelegni fog az uralkodónál. A horvát bánválság. A horvát képviselők tegnap este tartott értekezletüket azzal sza­kították félbe, hogy ma reggel kilenc órakor folytatni fogják. Az értekezlet folytatására azonban csak tizenegy órakor került a sor, mert előzőleg a horvát-szerb koalició egyes frakciói megbeszélést tartottak. A horvát kép­viselők még mindig remélik, hogy a békés ki­bontakozás sikerülni fog és most várják Toma­sich bán ujabb kibontakozási javaslatát. Pejacsevich Tivadar gróf képviselő, volt hor­vát bán, Mazsuranics képviselőhöz, mint a magyar országgyűlésre kiküldött horvát kép­viselők klubjának alelnökéhez levelet intézett, melyben közli, hogy egyelőre lemond az ország­gyűlési horvát klub elnökségéről, mert egy­általán nem azonosíthatja magát a horvát kép­viselők klubjának ama határozatával, amely tisztán személyi okokból válságot idéz elő és az ország sorsát bizonytalanná és ingadozóvá teszi. Elhatározása csak ideiglenes, mert még mindig reméli, hogy a koalició politikailag érett elemeinek sikerülni fog a nép és a haza jól fölfogott érdekében ezt az ügyet kiegyenlí­teni. Mazsuranics alelnök kimerítően válaszolt Pejacsevich gróf levelére, kifejtve a horvát kép­viselők elhatározásának okait és megkérdezve, vájjon Pejacsevich gróf e fölvilágositás után is ra­gaszkodik-e elhatározásához. Minthogy Pejacse­vich gróf eddig nem válaszolt elhatározták, hogy Pejacsevich levelét óhajtásának megfelelően közzéteszik. Belépés a munkapártba. Kállay Tamás, a Justh-párt volt tagja, ma levelet irt Perczel Dezsőnek, a nemzeti munkapárt elnökének és a nemzeti munkapártba való fölvételét kéri. Kállay a kerületébe utazott, hogy pártváltoz­tatását választói előtt megindokolja. A konzuli bíráskodás meghosszabbítá­sáról. A képviselőház mai ülésén az igazság, ügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett élő a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891: XXXI. törvénycikk hatályának ujabb meg­liosszabbitásáról. A javaslat kimondja, hogy ha Ausztriában hasonló törvényes rendelkezés lép hatályba, a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891 : XXXI. törvénycikk hatálya 1911. évi december hó 31. napján végződik. A török alkotmányváltozás s Bosznia és Hercegovina anneksziója kapcsán ugyanis az ottomán kor­mánynyal néhány függő kérdés tekintetében létrejött megállapodásokról az 1909. évi feb­ruár hó 26-án jegyzőkönyv íratott alá, amely jegyzőkönyv VIII. cikkében az őfelsége uralko­dása alatt álló két állam elismerte a töröl? kormány ama szándékának jogosságát, hogj európai konferencia utján, vagy más módot tárgyalásokat indítson abban az irányban, ho«y a török birodalomban a kapitulációk rendszere, amely a konzuli bíráskodásnak jog­alapja, megszűnjék. Mig az ujabb végleges ren­dezés ellen ezidő szerint érvényesülő akadá. lyok elhárulnak, gondoskodni kellett arról hogy a nemzetközi kötéseken alapuló konzul! bíráskodásnak szükségszerűen föntartandó me nete a törvényhozás szuverén akaratnyilvání tásán alapuljon. Ezt szolgálja a ma benyujtotl javaslat, amelynek tárgyalása azonban öszrt maiad. A szolookdobokai pusztulás. — Negyven halott. — Tönkrement vidékek. —• A rettenetes pusztítás, amelyet a néhány nap előtti felhőszakadás okozott Szolnok­dobokamegyében, most látható csak teljes kétségbeejtő valóságában. A nyomban meg­indult segélyakcióra ugyancsak nagy szük­ség volt. Szolnokdobokamegye főispánja több megyei tisztviselővel együtt most járja be a felhőszakadástól pusztított vidékeket, Szomorú az a kép, melyet a betleni járás nyújt. Gyászban vannak a falvak, elpusztult a vetés és nyomor vár azokra, akik meg­menekültek az ár elől. A Szolnokdobokamegyén végigszáguldott felhőszakadás vasárnap délután négy órakoi kezdődött s csaknem négy órán keresztül sza­kadatlanul tartott. A vihar már magában Dé­sen szokatlanul vehemens volt s meglepő elemi erővel lépett föl: zárt utcákon és városi telke­ken élőfákat gyökerestül tépett ki, cégtáblá­kat szaggatott le. A sürü záporban hulló ga­lambtojásnagyságu jégdarabok csakhamar jár­hatatlanná tették az utcákat s embert, állatot födél alá űztek. A határban levő vetéseket, gyümölcsösöket a jég teljesen elverte, ami ak­kora károkat okozott, hogy .a várható mező­gazdasági eredményeket a minimumra csök­kentette. Még elszomorítóbb a felhőszakadás pusztí­tása a vármegye többi vidékén. A vihar ugyanis Déstől Magyardécsen, az ismert gyü­mölcstermelő községen, Csicsókereszturon, Fel­őrön, Nagydebreken, Alsóilosván és Ispánmezőn át északkeleti irányban száguldott tova s ut* jában a földeken elpusztított mindent, amit csak ért. E községek völgyvidékének egész gaz­gasági termése semmivé lett. A tengeri, kalá­szos és takarmánydülők teljesen el vannak iszapolva nagymennyiségű sziklatörmelékkel, sok helyütt félmázsás kődarabokkal vannak eltorlaszolva, ugy, hogy a vidékek legnagyobb része talán egyszersmindenkorra elveszett a mezőgazdasági müvelés számára. A legpusztí­tóbb volt a felhőszakadás rombolása Nagy­debrek és Ispánmező községekben, ahol a községen átfutó kis patakok és hegyi levezető­árkok rohanó áradattá gyűjtötték a szennyes vizet s az árviz e községek alacsonyabban fekvő helyeiben iszonyú pusztítást végzett. A legsúlyosabb áldozatot azonban emberélet­ben követelte a vihar. A felőri óvónőn kivül Nagydebreken harminc halott, Ispánmezőn kilenc halott, összesen tehát negyven halott az áldoza­tok száma. Igen sokan sebesültek meg azonkí­vül súlyosan és könnyebben. Débréken egy öt­tagú család házastul, mindenestül a» idolsó szálig elpusztult. Tizenegy hullát még ma sem találtak meg. A többieket, közöttük sok serdül­tebb korút és több gyermeket, tegnap temet­ték el. A halottakat festetlen fakoporsókban a csűrökben helyezték el s a hozzátartozók és a többi szerencsétlenül jártak is tömegével lep­ték el egész napon át a csűröket s hangos sí­rással állottak a koporsók mellett. A temetés innen a csűrökből történt óriási részvét mellett. Bethlen Balázs gróf főispán titkárával, Hor­váth Árpád dr-ral személyesen végigjárta az árvizsujtotta helyeket. Személyesen intézke-

Next

/
Thumbnails
Contents