Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-29 / 58. szám

DÉLMAGYARORSZAO 3 és az erdélyi kisipar érdekeinek védelmét. A javaslatot elfogadja. (Szterényi beszéde.) Szterényi József (pártonkívüli 67-es) : Törté­nelmi visszapillantást vet a román kereske­delmi szerződés történetére, de előbb Károlyi Mihály gróf tegnapi beszédére reflektál. Köz­gazdasági életünkben fordulópontot jelent ez a beszéd, amely a mezőgazdaság mellett az ipar és kereskedelem is'tápolását hangsúlyozza. Fog­lalkozik Barcsay beszédével is, amelynek fel­fogása, szerinte, következetlen. Mikor a szerző­dést megkötötték, a koalíciós kormány mögött nagy többség állott, amely azt elfogadta. Nagy ellentmondás, hogy az akkori többség mai tag­jai politikai okokból nem fogadják el a szerző­dést. Összeköttetésbe hozták egymással Bosz­nia annekszióját és a román szerződést, utób­bit, mint az előbbinek folyományát. Ez . hely­telen felfogás, mert a szerződési tárgyalások már akkor kezdődtek, mikor annekszióról még szó se volt. Rátérve a román szerződés történetére, a XVII—XVIII. század kereskedelmi mozgalmait ismerteti, majd bírálja a legújabb kor balkáni szerződéseit. Akinek a magyar állattenyésztés érdeke szivén fekszik, osztja az agráriusok ál­láspontját, amelynek értelmében az élőállatok behozatalát nem lehet megengedni. Rátér a bal­káni kereskedelmi szerződések bírálatára és statisztikai adatokkal igazoLa, hogy azok min­dig kedvezőtlen, hatással .voltak a magyar: gaz­dasági életre. Minduntalan találkozunk azokkal az állításokkal, hogy ezekből a kereskedelmi szerződésekből csak Ausztria ipara huz hasz­not. Ez az állítás onnan eredhet, hogy a kül­földi államok külkereskedelmi statisztikai ada­tai csak a monarchiára és nem annak két fe­lére vonatkozó statisztikai adatokat . tartal­maznak. Nekünk félr és egész gyártmányokban az 1908. évi statisztika szerint 748 millió kivi­telünk volt, ebből 207 millió korona esett ipari cikkekre. Ebből hatvan millió megy a Balkánra, amit nem lehet kedvezőtlen eredménynek ne­vezni. Ahelyett, hogy a keleti államokat a ma­gunk szférájába vontuk volna, rászorítottuk ezeket az államokat, hogy versenytársaink legyenek. Egy hang: Ez a magas politika ! Szterémji "József: Igen, ez a magas politika, amelyet nem most, hanem már régen állapítot­tak meg. Rátér a drágaság kérdésére és újból polemizál Károlyi Mihály gróffal. A magas ag­rárvámok eltörlését sürgeti. A javaslatot elfo­gadja. (Szünet után.) Sándor Pál válaszol Károlyi Mihály grófnak és Barcsay Andornak a beszédeire, amelyekben őt személyileg is érintették. Helyteleníti, hogy s, román kereskedelmi szerződéshez titkos egyezményt csatoltak. A husdrágaság- okát ab­ban látja, hogy az állatállomány nem emelke­dett, a behozatal pedig csökkent. Károlyi grófnak azt feleli, hogy az agrárérdekek védel­mezése közben ne igen bántsa a kereskedőket. Az önálló vámterület behozatala mellett érvel­nek, akkor pedig nagy szükség lesz az ország­nak sok ezer munkáskezü és lelkes kereskedőjére. (Serényi beszéde.) Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter kijelenti, hogy a kormány Szerbiával is olyan szerződést igyekszik majd kötni, hogy ez az állátárakat ne nyomja le. Különben is az a kormány főtörekvése, hogy a szerb kereskedőim1 szerződésben lehetőleg a régi kontingensen belül maradjanak. A drágaság végső oka az, hogy a pénz vásárlóképessége az aranymennyiség növekedése folytán visszaesett. Válaszol Me­zőség Béla volt földmivelésügyi államtitkár­nak, aki azt mondta, hogy a földmivelés­ügyi kormány egyáltalán nem adott progra­mot : Méáőssy tévedett, mert ennek a kor­mánynak van programja, határozott és olyan, amelyet minden vonalon érvényesíteni és követni fog. Röviden, két szóval meg is ad­hatja ezt a programot: a többes termelés. A ro­mán kereskedelmi szerződés miatt ezt a kor­mányt támadják. Jellemző az ellenzék tak­tikájára. Egy szerződés miatt, amelyet a mult kormány kötött és amelyet ez a kor­mány már gazdasági, de politikai okokból is kénytelen volt magáévá tenni, a mai rendszert támadják. Az állattenyésztés és a legelők meg­javítása érdekében minden lehetőt el fog kö­vetni. A költségvetés megfelelő tételét ebből a célból 500,000 koronával már emelte is. Tö­rekedni fog arra is, hogy minden községnek legyen jó legelője. Az állattenyésztés föllendi­tése érdekében pedig nagyobb vidéki centru­mokat fog létesíteni. Kéri a javaslat elfogadá­sát. (Lelkes éljenzés és taps a jobboldalon.) Bánffy Miklós gróf engedélyt kér, hogy a be­szédét holnap mondhassa el. A Ház az engedélyt megadja. Még az igazságügyi bizottság előadója ter­jesztette be jelentését és az elnök ezután az ülést egynegyed báromkor berekesztette. A főrendiház ülése. A főrendiház csü­törtökön, augusztus hó negyedikén tartja ülését. A képviselőház ugyan már valószínű­leg hétfőn végez a hátralevő javaslatokkal, a főrendiház azonban még sem hívható előbb össze, mert a képviselőház által elfo­gadott törvényjavaslatokat előbb a főrendi­ház bizottságainak ír. le kell' tárgyalnia. fcelen eszébe jutott a saját sorsa és elkomo­lyodott. Öltözködni kezdett. Az ágy mellett levő széken volt a szok­nyája. Alig tett egy pár lépést feléje, észre­vette, hogy az éjjeli szekrényen valami fényes tárgy csillog. Odanézett. A hadnagy aranyórája volt. Ottfelejtette az éjjel. Ha ő most ezt ellopná?! Im, itt van előtte a kulcs, amelylyel kinyithatná börtöne íárjait, csak föl kell vennie. Nem sokáig gondolkozott. Sietve kapkodta magára a szegényes ru­hadarabokat. Egyszerű kendőt kötött a fe­jére és eldugta az órát. Óvatosan, nesztele­nül osont ki a házból. Különösen érezte magát. O, aki, mióta csak tudatosan gondolkodik, mindig ott élt a fertőben, az erkölcstelenség-tanyán, ő, aki­nek a lelke el kellett, hogy tompuljon minden jóérzéssel szemben, most, hogy ezt az órát vitte, reszketett. Kevesen jártak még az utcán. Hét óra volt. Mikor a zálogház elé ért, zárva találta. Nyolckor nyitják csak ki. Még egy óráig várni. Rettenetes! Céltalanul indult útnak. A szembejövő pmberek nagyrésze alighanem ismerte őt. Csodálkozó szemeikkel kíváncsian kérdez­ték, hogy mit keres ez most itt?! Aranka nagy izgatottságában nem ismerte meg őket és csak gyanakvó, vad tekinteteket látott maga körül. Végre kinyitották a zálogházat. Sietve ment be és reszkető, fátyolozott hangon mondta: — Ezt az órát szeretném elzálogosítani — és átadta. — Jól van. Várjon egy kicsit, — szólt a becsüs, megnézve az órát és közben intve a szolgának, hogy menjen rendőrért. Mindjárt gyanús volt neki ez a nő. Csu­pán a forma kedvéért nézegette az órát és átható tekintettel nézve Aranka szemei közé, kérdezte: • - És mennyit akar érte ? Az lesütötte a szemeit és zavartan vála­szolt: — Nem tudom. Tessék kérem megmon­dani, hogy mennyit kaphatok érte? — Hatvan korona elég lesz? — Elég. Ekkorra megérkezett a rendőr. Mikor Aranka meglátta, elsápadt. Ez igazolásra szólította föl, de ő erre csak. dadogott. A rendőr hivatalos hangon szólt: — Előre! És Aranka ment. Útközben a rendőr — mert véletlenül jó­indulatú ember volt — jóakarőlag magya­rázva szólt: — Hát. nem gondoltál arra, hogy mind­járt meglátják rajtad, hogy mi vagy? Ugyan ki hiszi el, hogy neked aranyórád volna?! Aranka maga elé beszélt: Igaza van. Magam vagyok önmagam bilincse! A nagy hadijáték. — Hivatalos jelentések. — (Saját tudósítónktól.) Az őszszel tartandó ma­gyarországi hadgyakorlatokról a legkülönbö­zőbb ellentétes hirek kerültek forgalomba. Egyes lapok, a királygyakorlatok színhelyének megváltoztatásáról beszéltek, mások pedig már azt is hirül adták, hogy a hadgyakorlat véglegesen elmarad.. Legújabb értesülésünk sze" rint a gyakorlatokat az eredeti terv szerint fog­ják megtartani. Ezt bizonyítja az a bécsi je­lentés, amely szerint tegnap a hadügyminisz­tériumban Hötzendorfi Konrád Ferenc vezérkari fó'nök elnöklésével belső tanácskozás volt, ame­lyen a hadijáték részleteit állapították meg. A hadgyakorlaton résztvevő csapatok legénysége összesen körülbelül kilencvenezer ember. Az őszi nagy hadgyakorlatok véglegesen meg­állapított tervezete —mint értesülünk — a kör vetkező:. A küzdő felek a kassai (6.), a przemysli (10.) és a lembergi (11.) hadtest csapatai lesznek. Az északi fél, amely két egymástól területileg el­választott csoportban akarja megkezdeni a tá­madó akciót, számban erősebb lesz. A 6-dik hadtest részéről, amely Ziegler altábornagy vezetése alatt áll, a gyakorlaton részt fognak venni a miskolci 15. gyaloghadosztály Pfeifer vezérőrnagy vezetésével tizenhárom zászlóaljjal, a kassai 7-ik gyaloghadosztály Meixner Hugó altábornagy vezetése alatt tíz zászlóaljjal, a kassai honvédhadosztály Rónai-Horváth Kamill altábornagy vezetése alatt, tizenhat zászlóaljjal, ezónkiviil a miskolci 6. lovasdandár és a deb­receni 4. számú honvédlovassági dandárból al­kotott lovashadosztály, összesen harminc szá­zaddal. A tüzérség részerői e félnél résztvesz minden gyalogsági hadosztály számára egy tüzér­ségi dandár négy ágyú- és két taracküteggel, ezenfelül három lovasüteg és egy nehéz tarack­osztály három üteggel: összesen 39 zászlóalj, három lovasszázad és 96 ágyu. A 10. hadtest, amelynek parancsnoka Kommer lovassági tábornok, igy lesz összealkotva: A 2. gyaloghadosztály Daublevszky altábornagy vezetésével tizenegy zászlóaljjal, ezenfelül a przemysli 24. gyaloghadosztály Kollard altábor­nagy vezetése alatt tizenhárom zászlóaljjal, a 45. osztrák Landwehr-hadosztály Buschek vezér­őrnagy vezetése alatt tizenkét zászlóaljjal, a jaroszlavi lovashadosztály Hennicke- altábornagy vezetése alatt huszonnégy századdal ; ezenfelül tüzérség ennél a félnél lesz 12 ágyuüteggel, 6 tarackütéggel, 13 lovastaracküteggel és három nehéz taracküteggel képviselve. A 10-ik had­testből tehát összesen 36 zászlóalj. 24 lovasszá­zad és 96 ágyúval vesz részt a hadgyakorlaton. A 11. hadtest a következőképen lesz össze­alkotva : a 11-ik gyalogsági hadosztály Wagner altábornagy vezetése alatt 16 zászlóaljjal; a 43. Landwehr-hadosztály Kuhínka altábornagy vezetése alatt 15 zászlóaljjal; a stanislaui lovashadosztály Gemmmgen báró altábornagy vezetése alatt 42 századdal, továbbá 12 ágyu­üteg, 6 taracküteg; 3 lovas- és 3 nehéz tarck­üteg, összesen pedig 43 zászlóalj, 42 lovasszázad és 96 ágyu. ­A két félnél résztvevő csapatok együttvéve 118 zászlóalj, 96 lovasszázad és 288 ágyu. Gya­logság körülbelül hatvankétezer ember lesz együtt. A csapatok összesenkilencvenezer emberből fognak állani. Kiemelendő, hogy a gyalogsági csapatok mindegyike mellett legalább egy gép­fegyver-osztály 2 gépfegyverrel tehát összesen 150 gépfegyverrel lesz fölszerelve. A tavalyi király­gyakorlatokon 94 zászlóalj, 70 lovasszázad, 216 ágyu és 92 gépfegyver vett részt. Az idei nagy hadgyakorlatok tehát nagyobb méretűeknek Ígérkeznek^ mint a tavalyiak. Ischlből táviratozzák: Marterer ezredes, a katonai kabinet-iroda fönökhelyettese, ma reggel ideérkezett és délelőtt tizenegy órakor kihall" gatáson jelent meg a király előtt. Ezen az audiencián kizárólag a nagy hadgyakorlatokról volt szó., Marterer ezredes jelentést tett a ki­rálynak a hadügyminisztériumban tegnap tar­tott tanácskozásról és azokról a határozatokról, amelyekhez Ferenc Ferdinánd, trónörökös táv­iratban tudatta hozzájárulását. Holnap való­színűleg a vezérkari főnök fog megérkezni, hogy személyesen referáljon a királynak a nagy hadgyakorlatokról.

Next

/
Thumbnails
Contents