Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-28 / 57. szám

4 D ÉL MAGYAR O R SZAG 1910 Juliua 28 Benke Elemér ajánlkozását ideiglenesen tu­domásul vették annakidején, mikor pedig arra került a sor, hogy Benke elfoglalja belgrádi hivatalát, akkor ráirtak, hogy nem reflektálnak a szolgálatára. így tettek Benke Elemérrel a szegedi leszámoló-hivatal élén is. A máv. igazgató­sága egy szép napon fölmondta részére a további szolgálatot, mondván, hogy elmehet nyugdíjba. Ó nem kérte a nyugdíjaztatását, tőle sem kérdezték, hogy el akar-e menni nyugdíjba, hanem egyszerűen elküldték, mi­velhogy kitelt az ideje. Benke Elemér hát el is ments már húzza is jól megérdemelt nyugdiját. A szerb kereskedelmi szerződés. — Ülésezik a főrendiház. — (Saját tudósítónktól.) A politikai érdeklő­dés és diskusszió homlokterében a szerb ke­reskedelmi szerződés van. Még jobban elő­térbe tolta ezt a különben is nagyhord­erejű gazdaság-politikai kérdést az, hogy a képviselőház munkája unalmasan halad. Az ellenzék jól viselkedik, amint a jól teljesí­tett kormánypárti és a rosszul teljesített kormányzási szolgálatok után illik is. így a többség ma már tető alá juttatta a Házban tárgyalás alatt levő ujoncjavaslato­kat is. Belgrádi híradás szerint a közvélemény általában elégedetlen az uj kereskedelmi szerződéssel, amelynek a mi szempontunk­ból is vannak hátrányai. Itt is, ott is elis­merik azonban, hogy politikai szempontból szükség volt az uj szerződésre. Mai híreink ezek: A szerb kereskedelmi szerződés. Ma reggel Budapestre érkezett Belgrádból Riedl osztrák kereskedelmi minisztériumi osz­tályfőnök és Lers "Vilmos magyar kereskedelmi miniszteri tanácsos. Riedl mindjárt tovább utazott Bécsbe. A két szakreferens jelentést fog tenni a kormánynak a szerződéses tárgya­lások lezárásáról. Most már csak a szövegezés formális munkája van hátra. Ma este hat óra­kor volt az utolsó ülés Belgrádban, amelyen egyeztették a szerződés egyes példányait. Az ülésen az osztrák és a magyar kormányok részéről Forgách János belgrádi követünk volt jelen, aki már holnap elutazik szabadságra s egyidejűleg az osztrák és a magyar delegátu­sok is hazautaznak. Tegnap este Pacsu szerb államtanácsos, a szerződéses tárgyalások bizottságának elnöke és a közoktatásügyi miniszter, aki a szabad­ságon lévő külügyminisztert helyettesíti, a dele­gátusok tiszteletére a belgrádi Grand Hotelben lakomát rendezett. A magyar kormány megbízásából Kálmán Gusztáv utazik Belgrádba a szerződés alá­írására. A főrendiház. A főrendiház a jövő hét első napjaiban, hét­főn vagy kedden tart ülést, aszerint, hogy a képviselőház milyen tempóban végez a napi­renden levő törvényjavaslatokkal. Ezidő szerint ugy tervezik, hogyha a képviselőház még e hé­ten végez az összes javaslatokkal, akkor a fő­rendiház egy ülést tart s egy ülésen végez az összes javaslatokkal. Ha azonban a Ház nem Végezné el az összes törvényjavaslatokat a folyó hét végére, akkor hétfőn lesz egy ülés, amelyen a Ház által már megszavazott javas­latok és pedig az indemnitás és az ujoncjavas­latok lesznek napirendre tűzve. A kormánynak ugyanis az ujoncjavaslat a legsürgősebb, mert ennek elfogadásától és szentesítésétől függ a sorozás megkezdése. Lukács László betegsége. Lukács László pénzügyminiszter sem tegnap, •em tegnapelőtt nem volt a Házban, dacára annak, hogy az általa benyújtott indemnítási Javaslatot tárgyalták. A folyosón azt mond­ták, hogy Lukács László betegség miatt nem volt jelen az indemniti-javaslat tárgyalásánál. Ezzel szemben a valóság az, hogy a pénzügy­miniszter Tátralomnicon van a családjával, de nem beteg. Könnyű náthája van, de nem ezért nem jelent meg az üléseken, mert ő már szom­baton tudta, hogy hétfőn nem vesz részt az ülésen s ezért szólalt föl már szombaton, még a vita bezárása előtt. A miniszterelnök nyaralása. Khuen-Héclerváry Károly miniszterelnök a képviselőház ülésének bezárása után két-három napig marad Budapesten. Onnan hazamegy Hédervárra s augusztus második felében Osz­tendébe utazik pár hétre. Az ugrai választás. Ma volt az ugrai kerületben a választás, amelyen két jelölt küzdött a mandátumért: Bölöny József és Botfranczky Rezső. A vá­lasztás délután négy órakor ért véget. Bö­löny 1551, Botfranczky 66 szavazatot kapott s így nagy szótöbbséggel Bölöny József munkapárti lett az ugrai kerület képviselője. A gazdasági bizottság ülése. A képviselőház gazdasági bizottsága ma dél­után Berzeviczy Albert elnöklésével ülést tar­tott, amelyen a képviselőházban létesítendő több építkezést és átalakítást határoztak el. A román javaslat szónokai. A képviselőház holnapi ülésén a román javaslat tárgyalásának során Kállay Ubul, Barcsay Andor, Haller István, Szterényi Jó­zsef és Sándor Pál fognak fölszólalni. Zenta és Nagykanizsa kérvénye. A képviselőház közigazgatási bizottsága ma délben Perczel Dezső elnöklésével ülést tartott, melyen tárgyalás alá vette Zenta és Nagykani­zsa városok kérvényeit önálló törvényhatósági joggal való fölruháztatásük iránt. Haydin Imre előadó tüzetesen ismertette a kérvények tar­talmát és javasolta, hogy tekintettel a kérvé­nyekben fölhozott adatokra, melyek a két vá­ros kulturális és anyagi előhaladásáról, úgy­szintén további fejlődésképességükről tesznek tanúságot, a kérvények további tárgyalás és ennek eredményéhez mért javaslattétel végett a belügyminiszternek adassanak ki. Héderváry Károly gróf miniszterelnök ós Lukács György képviselő fölszólalása után a bizottság elfo­gadta az előadó javaslatát és annak a Házban való előterjesztésével az előadót bízta meg. TÁVIRATOK A német külügyi államtitkár Bécsben. Bécs, julius 27. Marienbadból jelentik, hogy Kiderlen-Wáchter német külügyi államtitkár ma reggel odaérke­zett. Kiderlen-Wachter Aehrenthal grófot ma meglátogatta. Ferdinánd király Cettin$ében. Cettinje, julius 27. Immár teljesen bizonyos, hogy Nikita fejede­lem kormányzati jubileumának a megünneplé­sére Ferdinánd bolgár király is Cettinjébe ér­kezik. Ferdinánd király a fejedelmi konakban fog lakni, hol részére külön lakosztályt ren­deztek be. Nem lesz amnesztia. Pétervár, julius 27. A Novoje Vremja megcáfolja azt a hirt, hogy Miklós cár 1913-ban a Bomanow-ház uralkodá­sának háromszázadik jubileuma alkalmából ál­talános amnesztiát fog adni. Görög-török háború előtt. Athén, julius 27. Mindinkább fogy a remény arra, hogy a békét a keleten fenntarthatják. Az athéni török követ megérkezett Konstantinápolyba és tüzetesen informálta a török miniszter­tanácsot a görög kormány szándékairól ós Görögország katonai készülődéseiről. Ezek a közlések egyáltalán nem enyhítették a han­gulatot Konstantinápolyban, hol a krétai kérdést nem tekintik elintézettnek. Nagy feltűnést kelt Bragoumis miniszterelnök­nek az a nyilatkozata is, hogy Görögország politikája békés ugyan, de számolni kell a háború eshetőségével is, mert Görögország nem hajlandó jogait feladni, hanem azokat erélyesen meg fogja védelmezni. Hogy meny­nyire háborús a hangulat, kitűnik abból is, hogy a török kormány a határállomásokat Görögország felé jelentékenyen megerő­sítette. A kolera Oroszországban. Pétervár, julius 27. A kolera aggasztó módon terjed. A leg­utóbbi huszonnégy órában ötvennyolc uj megbetegedést konstatáltak, melyből tizenhat halálosan végződött. A betegek száma ezidő szerint összesen kétszáznyolcvan. Tegnap a kolera a gyermekek skárlátkórházában is kitört. A szolnokdobokai vizáradás. — Harmincegy halott. — (Saját tudósítónktól.) A szolnokdobokat vfz­áradás rettenetes, de minden bizonynyal hü képét festi meg egy nyilatkozatában Bándy György alispán, aki az első volt azok között, akik a katasztrófa helyére siettek. A segitő­akció megindult már, aligha lesz azonban al­kalmas arra, hogy a nagy nyomorúságot meg­szüntesse, mert egyes vidékek teljesen el­pusztultak. Ennek a megyének a népére le­tarolt földek ásítoznak az idei aratásokon és a szolnokdobokai hegyek nem verik vissza a víg szüreti nótákat ezen az őszön. Szatmárnémeti­ből ma ujabb felhőszakadás hirét jelentik, amelynek eddig egy halottja van. Mai híreink ezek: Az áldozatok. Dés, julius 27. A szolnokdoboka-megyei árviz áldozatainak száma állandóan növekszik. Hivatalos meg­állapítás szerint Nagydebreken harmincegy em­ber esett áldozatid a felhőszakadásnak. Huszon­egy hullát már megtaláltak s ezeket ma teme­tik, négy felnőtt és hat gyermek hulláját az ár elsodorta. Ispánmezőn kilenc ember fult a vízbe, hétnek holttestét már megtalálták. Az árviz három nagy és öt kisebb hidat teljesen elsodort, az utakat járhatatlanná tette, a me­zőgazdasági terményekben óriási kárt okozott. A tengeri és kalászos növények az egész köi> nyéken elpusztultak. A földeket nagy kődara­bok és iszap borítják, amelyek egész vidéke­ket tettek terméketlenné. Nagydebreken az ár tizenegy házat teljesen elsodort és tizenhármat megrontott. Egy hét tagu család belefuladt az árba. Felőr község szerencsétlenül járt óvó­nőjének, Farkas Ilonának temetése tegnap dél­után volt nagy részvét mellett. Szolnokdoboka megye főispánja és a járási főszolgabiró min­den intézkedést megtettek a helyszínen, hogy a nagy csapást némileg enyhítsék. A környé­ken levő nagy uradalmak, köztük különösen Barcsay Tamásé, nagy kárt szenvedtek. A szolnokdobokai iszonyú pusztulásról Bándy György lovag, alispán ezeket mondotta egy újságírónak: — Minden jel nélkül hirtelen, mint a villáin, to­ronymagasságú vizár rohant le a völgyön végig. Jöttét nem előzte meg fokozatos vizemelkedés. Egy pillanat volt az egész és ez a pillanat életeket sodort magával. A zugó ár mindent elöntött. Emberek, akik látták közeledni a nagy víztömeget, nem értek rá el­menekülni. Hullájukat messze elsodorta a viz. — Számtalan megdöbbentő epizódja van a nagy katasztrófának. Beszélnek egy földhözragadt oláh családról, amely a vihar kezdetén künn ült nyomo­rúságos, szalmafedeles háza előtt. A pusztító orkán láttára rémülten menekültek be a házba valameny­nyien : az apa, az anya és három gyermekük. Ez a menekülés volt a haláluk. Alig néhány perc múlva jött a rettenetes vizár és ugy elsodorta a házat, mint egy pelyhet. Mind az öten nyomorultul elpusztultak. A ház helyén, mikor az ár leszállott, semmit sem lehetett többé látni. Az iszapos földből kiálló néhány szilánkos karómaradék jelzi, hogy ott szombaton még békében és nyugodtan élt házában a család. — Öt egész telepet olvastunk meg az orkánverte vidéken, amelyet teljesen elsöpört a rohanó áradat. A helyükön iszap, mindenütt a teljes pusztulás képe. — Eleinte alig egypár halottról volt szó, a mostanig hozzám beérkezett jelentések már óriási pusztulásról adnak számot. A legnagyobb csapás Nagydebreket érte. Itt huszonhét emberhalál történt. Ennél azonban sokkal nagyobb az áldozatok száma, mert igen sokan vannak az eltűntek, akiknek hullájára eddig nem

Next

/
Thumbnails
Contents