Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-28 / 57. szám

1910 Julius 28 DÉL MAGYARORSZÁG 5 sikerült ráakadni. Némelyek szerint huszonnyolc, mások szerint harminchárom az eltűntek száma, — A kárt most még hozzávetőleg sem lehet fölbecsülni. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az istenitélet a termést teljesen tönkretette. Nemcsak száz meg száz földhözragadt, oláh gazda, hanem Barcsay Tamás, Thörma Miklós és Beteyh Imréné nagybirtokait is teljesen tönkretette. — Csaknem az összes háziállatok elpusztultak. Nagydebrek község bikáit ugv elsodorta a vizár, hogy még sejteni sem lehet, merre találhatni a nyomát. Azonkívül épen ilyen nyomtalanul tiiivt el egész sereg bivaly és disznó. Megindult a segitő-akció is. Az első adakozó maga Barcsay Tamás volt, akit talán a legjobban sújtott a katasztrófa. Azonnal ötszáz koronát adott a segitő-akció céljaira és még ötszáz koronát fog adni. Sokan deszkákat adnak. Deszkákra van most a legnagyobb szükség. Már ácsolják a koporsókat, hogy a nagy elemi csapás szerencsétlen áldozatait eltemessék... Az ujabb jelentések szerint eddig harmincegy hullát találtak. Az utak mind használhatatlanok, egyetlen ép hid nem maradt. A szamosvölgyi vasút hét napig nem közlekedik. Ujabb felhőszakadás. Szatmárnémeti, julius 27. A Szamos óriási felhőszakadásoktól megáradt és még egyre dagad. A Szekeres-patak Ujnémetit elöntötte. Az ár Terczán Juon házát elragadta. Felesége ottveszett, ő súlyosan megsérült. Szatmár határában a vetések viz alatt állnak. Politizáló ipartestület. — Botrányok Szabadkán. — (Saját tudósítónktól.) A szabadkai ipartestület elöljáróságát ma az ottani rendőrfőkapitány fölfüggesztette hivatalától és az elöljárói teendők ellátásával László Géza rendőrkapitányt bizta meg. Ennek a példátlan esetnek központjában Mukics Simon, az ipartestület volt ügyésze, továbbá negyvennyolcas érzelmű hivei állanak, akik törvény ellenére, egyszerűen megtagadták az ipartestület elnökével való érintkezést és pedig azért, mert az elnök politikai elvei ós érzelmei nem egyeznek meg az övékével. A szabadkai ipartestület főtevékenysége hosszú idő óta a politizálásban merült ki. A Mukics-érában az ipartestület elöljárósága egyszersmind a negyvennyolcas pártot is vezette. A hatvanhetes, vagy ahogy Szabadkán nevezik: a hatósági párt sokáig kénytelen volt tűrni ezt a visszásságot. Végül az idén elhatározta, hogy fölveszi a küzdelmet az ellenpárttal. A harcot még is vivták Bíró Károly vezetésével és az eredmény az lett, hogy az ipartestület elnökévé a hatósági párt egyik tagját, Antonovics János borbélymestert sikerült beválasztaniuk. A.negyvennyolcas elöljáróságot azonban nem tudták kibuktatni. Ebből keletkezett a konfliktus. A, negyvennyolcasok haragjukban nem akartak tárgyalni Antonovicscsal. Sőt nemrégiben rendkívüli közgyűlést is összehívtak, bizalmatlanságot szavaztak az elnök iránt ós fölszólították, hogy mondjon le hivataláról. Antonovics erre természetesen nem volt hajlandó. Hiszen a törvény értelmében három évre választják meg az ipartestületi elnököt, akit székéből elmozdítani politikai gyűlölködés miatt nem lehet. A szabadkai rendőrfőkapitány ismételten fölszóli. totta az ipartestület elöljáróságának tagjait hogy ne renitenskedjenek, hanem tárgyaljanak az elnökkel. Mivel pedig a fölszólitás nem használt, megtörtént a mai fölfüggesztés. Most harminc napon belül rendkívüli közgyűlésre fogják összehívni a szabadkai ipariestületet uj elöljárók megválasztása céljából. Valószínű azonban, hogy evvel a botrányoknak ném szakad vége. Előreláthatóan ismét a negyvennyolcas elöljárók kerülnek be és ők újra csak nem fognak tárgyalni az elnökükkel. Ha pedig csakugyan ez következik, nem marad más hátra, minthogy az ipartestület aidonómiáfát fölfüggeszszék és mindaddig hagyják föl!üggesztve, amig Mukicsók meg nem juhászodnak. A hivatalnok tragédiája. — Prokop Endre betegágyánál. — (Saját tudósítónktól.) A hivatalnok-sanyaruság áldozata, Prokop Endre, az Első magyar általános biztosító társaság volt tisztviselője még mindig súlyos állapotban fekszik Tavasz-utca 11-ik szám alatt levő lakásában. Ma délelőtt látogatta meg a kezelő-orvosa, aki az érdeklődőknek elmondotta, hogy a beteg még nincs minden veszélyen tul s ennek esetleges bekövetkezését néhány napig még konstatálni nem lehet. Valószinii azonban, hogy hamarosan fel fog épülni s elhagyhatja az ágyat. Az ismerősök, sőt ismeretlenek is részvéttel kérdezősködnek az előkelő családból származó, kifogástalan jellemű hivatalnok iránt. A Déhnagyarország munkatársa ma délután fölkereste a szerencsétlen hivatalnokot a betegágyánál, hogy állapota felől tudakozódjék. Végtelen gyöngédséggel és odaadással ápolja az alig huszonkét esztendős fiatal asszony a Férjét s az egész napot azzal tölti el, hogy az ágy szélén ülve, vigasztalja öt. Fájlalják ugyan, hogy sem a férfinek, sem az asszonynak a szülei, akik értesültek az öngyilkos-kísérletről, nem jöttek el Szegedre meglátogatni őket, aminek az oka egyszerűen az — erről különben már tegnap is megemlékeztünk —, hogy a fiatal ember mostohaanyja a fiu iránt táplált gyűlölete miatt visszatart ja Prokop édesapját. Ugyan, csak hasonló okból nem vette szivére az esetet a fiatal asszony édesapja sem. Az öngyilkoskísérlet napja óta három táviratot küldtek a házbeliek a szülőkhöz, válasz azonban egyikre sem érkezett. Ez a részvétlenség méltán elkeseríti az amúgy is bizonytalan jövő előtt álló fiatal párt. Nyugodtan, csöndesen, kissé sápadt és sovány arccal fekszik Prokop Endre. Bizonyos, hogy érez fájdalmakat, de nem árulja el ezt egyetlen arcizma sem. Csak a halk, kissé vontatott beszéde sejteti, hogy belül nagy fáj" dalnial lehetnek. Olyan tapintatos azonban a feleségével szemben, hogy külsőleg igyekszik" elpalástolni mindent. Mikor a hogyléte felől érdeklődöm, lassan fölemeli és a kezére támasztja a fejét. Mosolyog és megnyugtat, hogy ő már jól érzi magát. Aztán, mintha tényleg tul lenne már minden veszélyen, újra elmondja azokat az okokat, amelyek az öngyilkosságra kényszeritették. Elmondja, hogy az Első magyar általános biztosító-társaság ellen már öt hónappal ezelőtt megindította a pört. — Tizenegy éven át — mondja többek közt — szolgáltam becsülettel az intézetet s ezalatt az idő alatt fegyelmi eljárást soha nem indítottak ellenem, amire különben nem is lehetett ok. Gergely Tódor, azonban nem tudom miért, de személyes ellenszenvből meg akarta mutatni, hogy az ő közbenjárására elbocsátanak az intézettől. Mikor megnősültem, ezt az alkalmat használta föl arra, hogy tizenegy évi, nyugdíjképes szolgálat után fölmondták. Mikor a fölmondás Szegedre érkezett, Horváth Jenő, az intézet szegedi föügynökségének titkára, küzdött az elbocsátás ellen. — Erről különben mindenkinek tudomása van — szóltam közbe. — Horváth azzal érvelt, hogy olyan kitűnő és pontos munkaerőt és nagytudásu levelezőt, mint ön, nem kapnak. — Az igazgatóság határozott akarata folytán — folytatta tovább a beszédet Prokop — mégis távoznom kellett. Nem kaptam ki azonban még három hónapra járó fizetésemet sem, sőt amikor arra hivatkoztam, hogy az intézeti szabályzatok értelmében tíz év után már minden tisztviselő' nyugdijképes, efelöl egyáltalán még csak hallani sem akartak. Sőt azt a hatszázhetvenöt koronát, amit tizenegy éven át a nyugdijam alapjára befizettem, azt sem adta ki nekem a társaséig. Pedig ez törvény szerint kijár nekem. Az 1906-ik évben hozott kúriai döntvény értelmében a tisztviselők által a nyugdijalapra befizetett összegek elbocsátáskor ki fizetendők. Én azonban nem kaptam semmit sem. — Mit tartalmaz a társaság ellen benyújtott kereset ? — A kereset három részből áll. Először bepöröltem az intézetet a nyugdijamért. Tiz év után alapszabályszerüleg a fizetés negyven százaléka jár a tisztviselőnek, nekem, tizenegy év utún, negyvenkét százalék. A második paragrafusban tízezer korona kártérítést, követelek a társaságtól, harmadsorban pedig követelem a nyugdíjalapra befizetett hatszázhetvenöt koronámat. Ezek után arra kért a derék hivatalnok, hogy ne tekintsük az esetet az ő szempontjából. Ezzel a precedenssel — úgymond — ő csak az illetékes körök figyelmét akarta [elhívni a hivatalnokok tarthatatlan helyzetéreAzt akarta, hogy inkább társadalom-szociológia szempontjából fogják föl az ő ós a többiek szomorú sorsát s vele ne foglalkozzanak többé , . . Méltán el van keseredve ez a sorsüldözött, becsületes fiatalember. Egy nálánál sokkal fiatalabb aligazgató nemcsak hogy a jövőjét tette tönkre, de feldúlta békés családi életét is. csak azért, hogy megmutassa, kicsoda ő ! Crippen és az angol rendőrség. (Saját tudósítónktól.) Dew rendőrbiztos a Latvrentíc gyorsgözösön nyomában van Crippennek és kedvesének, akik Kanada felé mene. kiilnek. A „Central News" tegnap azt a hírt közölte, hogy a gyilkos amerikai fogorvos és miss Le Neve Etel Kemlal kapitány előtt töredelmes vallomást tettek. A rendőrség megcáfolja ezt. Teljes huszonnégy óra óta nem jött jelentés a Monteroseról, sem Dew rendőrbiztos nem adott hirt, minthogy a két hajó már messze jár és Marconi-készülékeik nem alkalmasak arra, hogy ilyen nagy távolságról adjanak táviratot. Szombat előtt aligha érkezhetik a quebecki kikötőbe a két angol gőzös. A londoni lapok már most találgatják, vájjon kiadatási eljárás nélkül haza lehet-e hozni a gyilkos fogorvost és cinkostársát. Altalános az a fölfogás, hogy mivel angol hajón menekültek, nincs sztikség kiadatási eljárásra, amely Kanadában nagyon hosszadalmas. A Daily Telegraph a Crippen-ügyről a következő érdekes naptárszerü összeállítást közli: Január 31. Crippen meglátogatja Martinéi ti urat és feleségét és ebédre hivja őket HilldropCretclienbe. A meghívást elfogadják és az ebéden megjelennek. Február 1. A Martinelli-házaspár délben bucsulátogatásra megy Crippenhez. Ők lát ák utoljára életben a feleségót. Február 2. Nash ur és felesége értesülnek, hogy Crippenné (Belle Elmore) a „Musik Hall Damengtiilde"-nél viselt titkári «állásáról lemondott. Elhatározzák, hogy meglátogatják ós megkérdezik, miért terjesztette Crippen egy évvel előbb azt a hamis hirt, hogy felesége üzleti ügyben Amerikába utazott. Február 5. Nash és a felesége megjelennek Hilldrop-Cretchenben, de ott nem találnak senkit sem. Február 6. May kisasszony, a nőegyesület titkára tudatja Nash-sal ós feleségével, hogy Crippenné Amerikába utafcott. Február 27. A „Musik Hall" estéje, amelyen Crippen doktor gépiró-kisasszonyával jelenik meg. A kisasszony Crippenné ruháját és ékszereit hordta. Március 23. Nash és a felesége Amerikába utaznak. Március 26. Angol lapokban gyászjelentés jelenik meg Crippenné haláláról, amely március huszonharmadikán Kaliforniában következeit be. Május 9. Crippen Ottó, a fogorvos fia LosAngelosból levelet ir, amelyben megcáfolja mostohaanyjának halálhírét. Június 15. A Nash-házaspár azzal az erős elhatározással utazik el Newyorkból, hogy vissza* téi've, föltétlenül beszélni fog Crippennel. Juniiis 28. Nash végre beszól Crippennel, aki nem tud fölvilágosítást adni, hogy felesége melyik városban halt meg és hol égették el hulláját. Június 30. Nash összes gyanuokait elmondja Froes rendőrparancsnoknak ós Derv detektivfőnöknek. Julius 8. Dew detektivfőnök megjelenik Críppennél, aki hosszas beszélgetés után bevallja, hogy a felesége haláláról szóló hír valótlan. Ő összeveszett az asszonynyal egy, a Martinelliházaspár látogatásánál történt incidensből ki-