Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-20 / 50. szám

1910 jullus 17 DELMAGYARORSZAG 5 A repülő gyakornok. — Csekkeket hamisitott. — (Saját tudósítónktól.) Bleier Sándor, a szegedi Kereskedelmi és Kiviteli Részvénytársaság vegyészeti gyárának tizenhat éves volt gyakornoka, különös büntettet követett el. Hamisítóvá vált, bűnös módon csekkekre vett íöl pénzt, azért, hogy a repüKst tanulmányozhassa és repülőgépet szerezhessen magának. A beteges ambíciójú fiatalembert letartóztatták. Bleier Szegedről gyakran járt át Szabadkára és ott szoros barátságot kötött egy géplakatossal, aki repülőgépeket akar konstruálni. A fiatalember hihetetlen érdeklődéssel kisérte a géplakatos munkáját és végül elhatározta, hogy ő fogja finanszírozni a tudományos vállalkozást. Pénze persze nem volt, sőt az állásából is elbocsátották. Ekkor határozta el, hogy hamisítani fog. Két csekklapot vett magához a gyár irodájában, az egyiket háromszáznyolcvanöt koronára kiállította és Bokor Mihály utazó néven fölvette Szabadkán. A pénzt az utolsó fillérig a repülőgépre költötte. A másik csekken is kiutalványoztatott magának négyszázharmincnyolc koronát, ugyancsak Bokor Mihály névre, de már ekkorra észrevették a gyárban a csalást és figyelmessé tették arra a szabadkai postahivatalt is. A szegedi gyár igazgatósága tegnap följelentést tett a szabadkai rendőrségen Bleier ellen, akit este titkosrendőr vitt át Szegedről Szabadkára. Alayfy István rendőrkapitány a hűtlen gyakornokot nyomban letartóztatta. A nyomozást most abban az irányban folytatják, hogy a lakatos nem btintársa-e a gyakornoknak. A szabadkai rendőrség egyébként bűnjelként lefoglalta a félig kész repülőgépet. Így tudódott ki, egy büniigy kapcsán, hogy Szegeden és Szabadkán is vannak aviatikusok. Reformok a Csillagbörtönben. (Saját tudósítónktól.) Körülbelül hat holdnyi területet foglal el a híres szegedi Csillagbörtön épülete, mely hetven esztendő óta szolgálja a büntető igazságszolgáltatást. Ezalatt az idő alatt sok mindenféle változás történt s a börtön egyes épületeit nagyon megviselte az idő. A rabok is szaporodtak, de nem olyan mértékben, mint ahogyan azt sokan hitték. Mert bár a börtön befogadóképessége mostanáig ugyanaz maradt, annyi zárka azonban ma is van, hogy túlzsúfoltság nem fordul elő. Téves információ alapján tegnap megemlítettük, hogy amikor a Csillagbörtönt megnyitották, hatszázötvennégy rabot helyeztek el benne, ma pedig az a szám hétszáznyolcvanra emelkedett. Miillcr Mór, a börtön kitűnő igazgatója, ma elmondta a Délmagyarország egyik munkatársának, hogy a Csillagbörtönben ezidö szerint ötszázhusz rab van elhelyezve s a reformok, amelyek már a legrövidebb időn belül megvalósulnak, nem is annyira a Csillagbörtön épületének kibővítését célozzák, mint azt, hogy egyes, a börtön udvarán lévő épületek eltűnjenek a föld színéről és ezáltal szellős, tágas udvarok, parkírozott helyek szolgálják a börtön egészségügyét. A reformok tehát inkább a rabok kényelmének s egészségének és nem a túlzsúfoltság szempontjából váltak szükségessé. Ezer rabot különben még akkor is csak nehezen lehetne elhelyezni, ha még hat holdnyi területet csatolnának hozzá a börtön épületéhez. Erre egyébként nincs is szükség. A reformok egyéb föladatok megoldására vannak hivatva. A téglagyár-utcai 2030 négyszögölnyi háztelket az államkincstár csak azért vásárolta meg, hogy ott uj munkatermeket, forróviz-fütőt, kazánházat és raktárakat rendezzenek be. A börtön udvarában álló asztalos-műhely már düledezőfélben van. Amellett a műhely helyisége is kicsinynek bizonyult nyolcvan ember befogadására. Hasonló a helyzet a kovács-műhelyben, ez is olyan rozoga már, mint az előbbi. Tehát a megvásárolt területen elsősorban is uj munkatermeket építenek. Zárkák ott nem lesznek. Az adásvételi szerződést Ládcig István dr, az igazságügyi minisztériumba beosztott királyi ügyész kötötte meg. A legfontosabb és legnagyszerűbb újítások a Csillagbörtönben lévő rabkórházra vonatkoznak. Ez a legelhalaszthatatlauabb. Régóta készen állanak már a tervek, a helyiségeket is kiszemelték már, de a berendezés, fölszerelés, szóval a kórházzá való átalakítás nem történt még meg. Pár nap múlva már ehez is hozzá fognak, ami csakis Müller igazgató buzgólkodásának tudható be. Az uj rabkórház az első emeleten lesz s körülbelül ötven-hatvan ember befogadására szolgál. Ami a kényelmet illeti, össze sem lehet majd hasonlítani a mostani állapotokkal, bár czidő szerint is csak amiatt panaszkodik az igazgató, hogy a kevés és aránylag szűk helységekben a betegeket a betegségek osztályozása szerint elhelyezni nagyon nehezen lehet, ugy, hogy például a szembajos meg a tüdőbajos kénytelen egy szobában lenni. Az uj kórházat mintaszerűen rendezik be, a régi kórtermeket pedig zárkákká alakítják át. A gőzfűtés eddig csupán az irodai helyiségekre terjedt ki. Az igazgató tervei alapján a téglagyár-utcai telek beépítése után gőzfűtéssel melegítik a börtön összes helyiségeit, tehát a zár. kákát is. Példás tisztaság, rend és fegyelem uralkodik most a Csillagbörtönben, mely egy éven belül — ennyi idő alatt fejeződnek be az építkezésem — minden tekintetben páratlanul fog állani az egész országban. A turini rablógyilkosság. ÍSaját tudósítónktól.) Tegnap hajmeresztő, kegyetlen rablógyilkosság történt Turinban. Ismeretlen tettesek behatoltak Giovanni Fiore akadémiai tanár nyaralójába, az öreg embert s annak testvérét agyonszurkálták és az egész házat kirabolták. A rendőrség a tetteseknek már nyomában van. Ujabb távirati jelentések szerint a véres eset részletei a következők : Giovanni Fiore nyolcvankét esztendős aggastyán az olasz katonai akadémiának volt tanára. Együtt lakott húgával, a hetvennégy éves Benvenutával, turini nyaralójában. A testvérpár husz év óta töltötte itt állandóan nyári szünidejét. A nyaraló teljesen elkülönítve fekszik s egy kis erdő veszi körül. Itt élt a testvérpár elvonulva a világtól, annyira magányosságban, hogy még szolgálót sem tartottak. Életmódjuk a legegyszerűbb volt. bár mindenki tudta, hogy az öreg Fiorenak tekintélyes vagyona van. A tegnapi rablógyilkosságot egy arrajáró földmives vette észre. A földmives délután öf; órakor elment a nyaraló előtt s meglátott egy falétrát a nyaraló vaskerítéséhez támasztva. Azonnal gyanakodni kezdett s a nyitott kapun befelé tartott. Mikor az ebédlőszoba ajtaját kinyitotta, borzalmas látványra akadt. Az ajtó mellett feküdtek a Fiore testvérek borzalmasan megcsonkított, összevagdalt hullái. Az asszony hanyatt feküdt. Keze véres volt, halántékán mély késszurás tátongott, amely homlokcsontját teljesen szétroncsolta. A halott asszony melléből mély tőr meredt kifelé. A tőipengéje harminc centiméter hosszúságú volt. Az asszonyi holttest mellett feküdt a meggyilkolt Fiore tanár hullája. Hosszú, fehér szakálla tele volt megaludt vérrel. Homlokán pisztolylövéstől eredő széles seb. A holttest hasát fölmetszették. A nyakon lévő ujjmarkolatok véres nyomai arra engedtek következtetni, hogy az ősz ember ós támadói között elkeseredett küzdelem folyt le mindaddig, amig az asszony nem sietett testvérének segítségére. A rablógyilkosok ekkor — nem tudván máskép elbánni ve. lük — mindkettőt legyilkolták s holttestüket fölkoncolták. A tanár holttesténél sem aranyóráját, sem pénztárcáját nem találták meg. Az ebédlőszobát a tettesek fenekestől fölforgatták. A hatóság megállapította, hogy a gonosztevők az egész első emeletet keresztülkutatták. Hogy mennyit s mit raboltak el, azt még ném lehetett megállapítani. Valószínű, hogy a rablógyilkosok azonosak azokkal a csavargókkal, akiket a cirkáló csendőrök már napok óta láttak a villa környékén ólálkodni. Az egyetlen nyom, amely a rendőrség kezében van, egy husáng és egy kemencevas, amivel a tüzet szokták fölpiszkálni a tűzhelyen. Ezzel a két kezdetleges betörőszerszámmal jutottak be a nyaralóba a gyilkosok s miután végeztek két szerencsétlen áldozatukkal, otthagyták a betörőszerszámokat. Maradt utánuk még egy nyom, de ez kevésbé alkalmas a gyilkosok kutatására. Az ebédlőasztalon három kiürített pálinkáspalack volt. A gyilkosok tehát vígan iddogáltak. Nyilván többen lehettek, mert különben a sok szesz» ami egyre-egyre jutott volna, levette volna lábukról. A szomszédok csak annyit tudnak; hogy ők is láttak őgyelegni a villa környékén sok ismeretlen férfit. Nyilvánvaló, hogy a banditák csak lopni akartak, nem gyilkolni. A szekrényben a turini vizsgáló-bizottság 800 lirát talált. Ez a pénz elkerülte a rablógyilkosok figyelmét. Tolvaj katona. — Bűnszövetkezet a kaszárnyában? — (Saját tudósítónktól.) Titokzatos lopások történtek ezelőtt néhány nappal a szegedi császári és királyi 46-ik gyalogezred legénységi szobáiban. A katonai hatóság a följelentések után a legerélyesebb nyomozást indította meg, a tolvajt azonban nem sikerült kézrekeriteni. Azt ugyan sejtették, hogy. az illető valamelyik elvetemült közlegény lehet, de nem tudtak még csak a nyomára akadni sem. Ma aztán az első század szolgálatot teljesítő tisztjénekRótli tiszthelyettesnek ügyessége folytán leleplezték a tolvaj katonát. Ma éjszaka a belvárosi plébánia kapuja előtt ment hazafelé egy fiatalember, aki észrevette, hogy a kapu egyik szögletében egy leány sírdogál keservesen. Megszólította és megkérdezte tőle, hogy mi a baja. A leány, akit Tóth Rozáliának hívnak és a plébánián szobaleány, elmondta, hogy ma éjszaka kimenője volt s egy óráig együtt töltötte el az időt egy közöshadseregbeli katonával, aki Dékány Istvánnak mondta magát. Egy-két korcsmában volt a leánynyal, ahol néhány üveg sört ittak meg. Egy óra felé a katona elkísérte a leányt a plébánia kapujáig. Mielőtt elváltak volna, a katona tréfálkozva lehúzott a leány kezéről két értékes aranygyűrűt és a maga ujjára húzta. A leány tiltakozott az erőszak ellen ós követelte a gyűrűket, mire a katona elővette a pénztárcáját és egy csomó bankjegyet mutatott a leánynak azzal, hogy ő bizony vehet magának annyi aranygyűrűt, amenynyit akar. A szobaleány most már megnyugodott, majd megkérte a katonát, hogy várjon, amig a kapukulcsot az Iskóla-utca felőli ablakból kiveszi, hogy aztán bemehessen. Néhány pillanatra hagyta csak magára a katonát, mire azonban visszajött, ez már nem volt sehol. Természetesen az aranygyűrűkkel együtt szökött meg. Ekkor jött arra a fiatalember, akinek a leány sirva panaszolta el, hogy a katona két gyűrűjét vitte magával, amit az édesanyjától kapott. A fiatalember ekkor azt az ajánlatot tette a leánynak, hogy menjenek be együtt a kaszárnyába, ahol valószínűleg sikerül ráakadni a tolvaj katonára. Jelentették az esetet Róth szolgálatot teljesítő tiszthelyettesnek, aki elsősorban is a leadott kimaradási engedélyt föltüntető cédulákat vizsgálta sorra. Dékány István nevét azonban nem találta sehol. A tiszthelyettes rögtön tisztában volt azzal, hogy a közlegény hamis nevet mondott be a leánynak. Azt azonban föltételezte, hogy a keresztneve valódi. Végigkutatta hát az egész első század névlajstromát, melyben egyetlenegy István nevű embert talált, Kádár István közlegényt. Ez a név már közte volt a leadott kimaradási engedélyek között. A szobaleány leirta a katona alakját. Kicsi, zömök, o-lábu, fekete arcú ember. A tiszthelyettes erre elő-