Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-17 / 48. szám

1910 №S 17 DEL.M AGYARORSZAQ 1 ,nnál is inkább, mert a motorok működését c<?y ismerem, mint saját magamat; a motorok p'iiden csinyját-binját ismerem és igy nem varyok kénytelen az életemet felületes mechar ¡kasokra bízni, Azonkívül testestől-lelkestöl kicsikorom óta—vérbeli sportember vagyok. Szárits ekkor áttért sport-multjára és elmondotta eddigi sikereit. __ Diákkoromban pajtásaim közül mint kitüűö ®s tornázó tűntem ki. Ezernyolcszázkilencvenötben saját készítésű fabiciklimen i jnegtanultam kerékpározni. 1896. évben, érettségi vizsgálatom letevése alkalmából atyám jnegajándékozott egy uj géppel, melylyel egy hónapra rá Pécsett a kezdők versenyében egy félgéphosszal, a főversenyben egy tenyér szélességgel lettem második Bedő Imre után — megverve az akkori öreg és legkitűnőbb amatauröket és professzionátus bajnokokat. Ez a szereplésem valóságos szenzációként hatott az akkori sportvilágra. 1897-ben megnyertem a pécsy Jubileumi dijat, Nagybecskereken a Dél- i magyárország bajnokságát, azonkívül Pesten, , Temesvárott, Újvidéken stb. sok pálya- és országúti versenyt, 1898-ban Nagybecskereken ismét Délmagyarország bajnokságát stb. stb. 1898. őszén egy éves katonai szolgálatnak Bécsben tettem eleget, mint ilyen engedélylyel részt vettem Alsóausztria huszonöt kilométeres bainokságában, amelyet a legkitűnőbb osztrák menőkkel szemben meg is nyertem. 1900-ban megnyertem Budapésten a Magyarország száz kilométeres bajnokságát, ugyanabban az évben Belgrádban a Szerbia egy és tiz kilométeres bajnokságait, ugyanakkor a „Bácska" huszonöt kilométeres bajnokságát, 1901. évben a Magyarország száz kilométeres bajnokságának ujabbi megnyerésével — minthogy a kerékpár versenyzést tovább űzni céltalannak találtam — a kerékpársportot abba hagytam. A most felsorolt bajnokságokon kívül nyertem még körülbelül száz különféle I-ső, ötven . II. és ugyancsak negyven—ötven III. dijat. Helyezetlenül EZ összes indulásaim közül csak kétszer maradiam. Oly sportbéli eredmény ez, amilyennel egy magyarországi amateur vagy professzionátus fersenyző sem dicsekedhetik. Ezeket mondta magáról Szárits, akinek sportbéli múltja és kiváló mechanikai ismeretei valószínűvé teszik a repülés terén való sikerét is. Szárits nagyon szerény, de nagyon jnérgikus ember. Célját remélhetőleg rövidesen el fogja érni. Vilmos és a cár. Berlin, julius 16. Á Neue Freie Presse itteni levelezőjének értesülése szerint itteni mérvadó helyen nem tudnak Vilmos császár és a cárnak a finn vizeken való találkozásáról és nem is tartják 'alószmün.ek ezt a találkozást, mert a cár már i parton lesz, amikor Vilmos császár a finn íbölbe érkezik. PffiMta királysága« Belgrád, julius 16. Nikita montenegrói fejedelem Montenegrónak drályaággá való kikiáltása alkalmával hir szerint a „Krisztusban igazhitű szerbek királya Montenegróban" címet fogja fölvenni- , Marolikősak veresége. Paris, julius 16. A Hava s-a g y n ö k s ég jelenti Udsidából: A Ferrand ezredes parancsnoksága alatt álló •rancia csapatokat e hó 12-én a Mulujah-folyótól a Ben Bugahiaz-törzs egy nagy csapata megtámadta. Heves harc után a marokkóiakat utasra kényszeritették, akik harminchárom 4aiottat hagytak az ütközet helyén. Francia •'észről tizenegy ember halt meg és negyvenhárom sebesült. Az északsarki ut. Krisztiánia, julius 16. Woolheim Henrik dr német orvos legközelebb Ostersundba érkezik, hogy az ottani német konzultól néhány kis lovat vegyen át, melye, ket a Spitzbergákra visz át, hol a lovakat ki fogja próbálni, hogy alkalmasak-e arra, hogy azokat'a tervezett északsarki ekszpediciónál föl. használják. A német szociálistákr Berlin, julius 16. A szociáldemokrata párt elnöksége nyilatkozatot tesz közzé, melyben a badeni szociáldemokrata pártnak az eljárását, kik a költségvetést megszavazták, a szociáldemokrata párt egysége ellen elkövetett súlyos hibának nyilvánítja és kijelenti, hogy az ügyet a legközelebbi pártkongresszuson szóvá fogják tenni. HoS van Ujházy? — Beszélgetés az anyával. — (Saját tudósítónktól.) Ujházy Andor volt honvédhadnagy és bankkönyvelő, akinek nem is olyan régen alaposan meggyült a baja a büntetőtörvényszékkel, most, amikor büntetésének hátralévő részét le kellett volna ülnie, megszökött és valahol egy uj hazában keres menedéket. A sokat hányatott ember még nem ért révbe, mert hollétéről eddig senki sem tud és mindent megbocsátó anyja epedve várja fia értesítését. Az Ujházy-családot állandóan üldözte a balszerencse. A családapa, aki Szegeden jónevü főmérnök volt, hosszú ideig betegeskedett. Hat évig nyomta az ágyat és amikor már a vagyonkájukat felemésztette a doktor, a patika, meghalt. Az özvegy ekkor ide helyeztette fiát, Andort, hogy ne legyen egyedül, mert a leánya egy huszártiszthez ment feleségül. Ujházyné ekkor folyton csak a fiának élt és nemsokára a férje halála után a második csapás nehezedett rá: Ujházy Andor lemondott a tiszti rangjáról. Beleszeretett egy szegény urileányba és miután a kaucióval egyikük sem rendelkezett, a civil-életben akarta megkeresni a kenyerét. Mindenbe belefogott, de a balkezes embernek nem sikerült semmi, végre egy aradi m. sz.-nél kapott főkönyvelői állást. A volt katonatiszt azonban nem nagyon értett a főkönyvhöz, még a straccához, sőt a váltóhoz sem és belekerült egy ember karjaiba, aki rövid idő alatt megismertette véle a bűn mocsarát. Az első hamis könyvelést és váltóhamisítást követte) a többi, megállás nem volt és az ügy az ügyészség fogházában végződött. Négy hónappal azonban adós maradt az államnak és miután ez elől megszökött, elrendelték országos körözését. A szegedi rendőrség nem tud róla semmit. Somogyi Szilveszter dr főkapitány, akinél lapunk munkatársa érdeklődött az ügy iránt, kijelentette, hogy tudomásuk van arról, hogy itt volt, arról is, hogy megszökött már, de egyebet nem tudnak róla. A Délmagyarország munkatársa fölkereste Ujházy édesanyját, aki a Korona-utca hatodik számú házában lakik. A matróna, amikor megtudta, hogy a fiáról van szó, sirva fakadt. Megcsillantak szemeiben az anyai könyek. — Szegény Andor, hisz az egész ügyben ő a legártatlanabb, miért bántják mindig. Higyje el nekem, az anyának, hogy nem ő a hibás. Nem tanult semmit, felült szélhámos embereknek és most bujdoshatik a világban, távol tőlem. Olyan egyedül vagyok ¡'Öregségemre meglettem fosztva minden örömtől és elvesztettem gyermekeimet is. A leányom meghalt, a fiam üldözött vad. Én meg csak sirok és imádkozom érettük. — Itt lakott a fia, amikor Szegeden volt ? — kérdezte munkatársunk. — Nem. Nem mert eljönni, szégyelte magát. Pedig, ha tudta volna, hogy milyen örömmel vártam, hisz én csak nem tarthatom bűnösnek, az anyja vagyok. Újra sirni kezdett, a beszédfonala megszakadt, majd el-elcsukló hangon folytatta a maga szomorú kálváriájának elbeszélését. — Sohasem voltam szerencsés, sohasem voltam boldog, most pedig, amikor fiam valahól messze idegenben bujdosik, valósággal kétségbeejtő a helyzetem. Es újra sirt, a fiáért kesergett a sápadt, ősz asszony, a legszerencsétlenebb anya, aki nem magát félti, aki nem magáért sir és imádkozik, hanem megtévelyedett fiáért. A munkáskszárás. — Tanácskozás a budapesti városházán. — (Saját tudósítónktól.) Néhány nappal ezelőtt a főváros építkezéseit vállalt munkaadók határozottan állást foglaltak Bárczy polgármester ellen, mert — mint mondják — a munkaadók kárára intézkedett a munkásmozgalom dolgában, amely lehetetlenné teszi a fővárosi építkezések folytatását és befejezését. Ma a városházán az építkezésre felügyelő bizottság ülést tartott, amely a munkaadók ellen foglalt állást. Elhatározták, hogyha a munkaadók hétfőig nem kezdik meg újra a munkát, akkor a főváros az ő kárukra és veszedelmükre folytatia az építkezést. (A főváros építkezése.) A fővárosi építkezésekre fölügyelő bizottság ma délelőtt Bárczy István dr polgármester elnöklésével ülést tartott. A polgármester megnyitván az ülést, kijelentette, hogy a fővárosi építkezések dolgában teendő további intézkedések tették szükségessé a mai ülés összehívását. Konstatálja, hogy azok a kommünikék, amelyek az utolsó ülés óta a munkaadók részéről a lapokban megjelentek, ferde világításba helyezték az egész kérdést. Röviden ismerteti az ügy előzményeit és azt a megállapodást, amely az utolsó ülésen létrejött és amelyet a munkaadók részéről a lakatosipartestület elnöke a legnagyobb készséggel fogadott el. Természetes, hogy csak a fővárosi építkezésekről van szó, mert a főváros a harcba be nem folyik és semmiféle közvetítést magára nem vállalhat. A főváros nem akart egyebet, mint az építkezések normális lefolyását biztosítani. A fordulatnak azonban, amely bekövetkezett, az volt az oka és ezzel végre ki kell rukkolni, hogy a munkaadók azzal a hátsó gondolattal mentek bele az egyezségbe, hogy a munkások nemcsak a főváros építkezéseinél érdekelt műhelyekbe, hanem a többi műhelyekbe is vissza fognak térni. Ez azonban nem következett be és erre a munkaadók az egyszer létrejött megegyezést egyszerűen visszaszitták. Az egyszerű kijátszása a létrejött megállapodásnak és annál súlyosabb beszámítás alá esik, mert a főváros módot nyújtott a munka zavartalan befejezésére, A kérdés most már az, hogy mit tart a bizottság szükségesnek a jövő teendők tekintetében. Vázsonyi Vilmos dr mindenben megerősíti a polgármester előadását. A munkaadóknak — úgymond — tisztában kellett volna lenniök azzal, hogy a fővárossal nem olyan föltételek mellett szerződnek, mint a magánépitkezőkkel. Amikor a munkások mozgalma keletkezőfélben volt, a bizottság a munkaadók segítségére sietett és nem a munkások pártjára állott. A szerződésből megállapítja, hogy a teljesítési határidő julius 15-én már lejárt és a fővárosnak joga lett volna arra, hogy a vállalkozók veszedelméi-e és terhére gondoskodjék a munka befejezéséről. A főváros nem élt ezzel a jogával. Ma azonban a helyzet már egészen megváltozott. A bizottság most sem akar beleavatkozni a harcba, de a fővárosnak, mint szerződő félnek, gondoskodnia kell arról, hogy a munkák befejeztessenek és a főváros ne legyen nagy kártérítési igényeknek kitéve. Az építőiparosok szövetsége teljesen hamis alapon mozgott, mert a főváros beavatkozása, amely a státuskvó fontartására irányult, nem a munkások javára, hanem a munkaadók javára történt. Indítványozza, hogy amennyiben a munkaadók adott szavukat 24 órán belül be nem váltják, az ő veszedelmükre és kárukra folytassák a munkát. Ehrlich G. Gusztáv azt a kérdést intézte a polgármesterhez, milyen állapotban vannak a városi építkezések és készen lesznek-e augusztus elsejére. Bárczy István dr polgármester fölvilágosította, hogy az építkezések legnagyobb része aligha készülhet el. De különbéi! is a várost I