Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-17 / 48. szám

© DELMAGYARORSZAQ 1910 juliua 17 ebben az ügyben az érdekli, hogy minél kevesebb késedelemmel járjanak az építkezések. Ehrlich G. Gusztáv szerint katasztrófa előtt állunk, de nemcsak a főváros, hanem az egész építkezés is. Szivesebben látta volna, ha a polgármester az összes építkezések ügyében járt volna közben, nem pedig csak a fővárosi építkezések dolgában. Indítványozza, hogy az építőiparosoknak hétfőig adjanak határidőt a munka megkezdésére, ha pedig nem kezdenék meg a munkát, még egy fölszólítást intézzenek hozzájuk. Bárcey István Ehrlich G. Gusztáv szavaira reflektálva kijelentette, hogy neki nemkötelesBége közbenjárni a munkások és munkaadók között, csak ha erre határozottan fölkérik. Feleki Béla dr hozzájárult ahoz, hogy a mesterekhez még egy ujabb fölszólítást intézzenek, egyébként pedig Vázsonyi Vilmos javaslatát fogadja el. Fischer József figyelmeztet arra, hogy ha a munkaközvetítő a munkások kezében marad, a hatalom is ezen a részen lesz, jóllehet a nagy anyagi és erkölcsi felelősség a munkaadókra nehezedik. Ilyen módon pedig ez nem helyes. Reformálni kellene a munkaközvetítést, teljesen indifferenssé kellene azt tenni. A maga részéből szerencsésnek találná, ha a polgármester manifesztumban hívná föl ngy a munkásokat, mint a mestereket a megegyezésre. A bizottság egyhangúan elfogadta azt, hogy a vállalkozókat a szerződés megfelelő paragrafusára való hivatkozással fölhívják, hogy a munkát hétfőin kezdjék meg, a jelentkező munkásokat vegyék vissza; ha pedig ennek a fölhívásnak nem tennének eleget, a szerződés alapján terhükre és veszedelmükre folytatják a munkát. Ehrlich G. Gusztáv arra kérte a polgármestert, hogy a fővárosi építkezésekre vonatkozóan a vasárnapi munkaszünet felfüggesztésére irányuló kérelmet terjesszék ki az egész fővárosi építőiparra. Feleki Béla kérelmére még kijelentette a polgármester, hogy — bár nem föladata — a békéltetés érdekében szívesen áil a felek rendelkezésére, ha hozzá fordulnak. (A vasmunkások gyillése.) A vas- és fémmunkások bejelentették a rendőrségen, hogy julius 18-án este, VII., Tököly-ut 56. száma alatt, Budán, a Medve-utca 6. számú házában, a Váci-ut 31. száma alatt és a Kőbányai-ut 39. száma alatt és Újpesten nyilvános gyűlést szándékoznak tartani. A főkapitány a bejelentést tudomásul vette. A gyűlések napirendje: Állásfoglalás a gyáripari munkások kizárásához. A londoni rémregény. — Hajsza a gyilkos után. — (Saját tudósítónktól.) Hirt adtunk tegnap arról a hajmeresztő gyilkosságról, amelyet egy Crippen nevü orvos követett el az angol fővárosban. Az elvetemült ember lefejezte a feleségét, meggyilkolta annak magzatát, aztán a jépirókisasszonyával, egy francia leánynyal megszökött Londonból. Crippen felesége ismert varieté-énekesnő volt. A legügyesebb angol detektívek és riporterek lázasan kutatnak most Crippen titán, de nem tudnak a nyomára akadni. A gyilkosság az egész angol közönséget izgatottságban tartja. A rendőrség természetesen az egész föld minden hatóságához elfogató-parancsot küldött Crippen doktor és Ethel le Revé kisasszony ellen. Hír szerint Ethel le Revé gyermekruhát öltött, hogy igy az alacsony termetű Crippen mellett ne tűnjék föl. Crippen dr röviddel az elutazása előtt gyermekruhát vásárolt és a rendőrség azt gyanítja, hogy Ethel le Revé most ezt a ruhát hordja. Azok után, amiket a fiatal nőről beszélnek, teljesen lehetetlennek tartják, hogy ő részes lenne a gyilkosságban. Jólelkünek mondják, aki mindenben Crippen hatása alatt állt. Áprilisban egész határozottsággal irta az anyjának, hogy Crippen el fog válni a feleségétől és őt veszi nőül. Abban a házban, ahol a művésznőt meggyilkolták, a gyilkosság kiderítése előtt való napon nagy mulatságokat rendeztek ós abban a szobában, amely a pince-sír fölött volt, reggelig énekeltek és táncoltak. Neívyorkból jelentik, hogy a meggyilkolt művésznő egy nemrég Brooklynban meghalt lengyel nemesnek, Masonatzkynak a leánya volt. A mostoha apja, Marsinger Frigyes, még mais Brooklynban él. Ennek Crippen dr áprilisban aztjrta, hogy a felesége egy kaliforniai látogatása alkalmával meghalt és elégették, a hamvait pedig Londonba szállítják. NAPI HÍREK Az Erősdy—Urmánczy-affér (Saját tudósítónktól.) A becsületbíróság döntésével ma befejezést nyert az a lovagias ügy, amely Erősdy Sándor főispán és Urmánczy Nándor képviselő között keletkezett egy képviselőházi interpelláció folytán. A becsületbíróság ugyanis ugy döntött, hogy elégtételkérésnek, vagy elégtételadásnak ebben az ügyben nincsen helye. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint az Erősdy—Urmánczy-ügyről a megbizottak ezt a jegyzőkönyvet vették föl. Jegyzőkönyv, fölvétetett 1910 julius tizennegyedikén a képviselőház külön termében Erősdy Sándor, Marostorda megye főispánja ós Urmánczy Nándor országgyűlési képviselő urak között fölmerült lovagias ügyben. Jelenvoltak Erősdy Sándor ur megbizottai: Hajdú Sándor dr és Heinrich Aladár, Urmánczy Nándor ur megbizottai : Mezőssy Béla dr ós Zboray Miklós dr. Erősdy Sándor ur megbízottai lovagias elégtételt kérnek, mert Urmánczy Nándor ur felükről sértő nyilatkozatot tett. Urmánczy Nándor ur segédei a lovagias elégtételt fölajánlják, annak megállapítását azonban, hogy köteles-e vagy képes-e Urmánczy Nándor ur lovagias elégtételt adni, becsületbíróság döntésétől teszik függővé. A becsületbíróság elő terjesztendő kérdéseket Urmánczy Nándor ur segédei külön kivánják megszövegezni. Erősdy Sándor ur megbizottai nem zárkóznak el a becsületbíróság összehívásától és szintén külön kérdéseket szövegeznek meg. A becsületbíróság a külön föltett kérdésekre együttesen is felelhet. Mindkét fél becsületbirót nevez meg, akik elnököt választanak. A becsületbíróság döntéséről ez a folytatólagos jegyzőkönyv szól: Jegyzőkönyv, folytatólag fölvétetett 1910 julius 16-án Urmánczy Nándor ós Erőscly Sándor urak között a folyó évi julius hó 9-én, a képviselőházi ülésben Urmánczy Nándor ur által elmondott interpelláció miatt fölmerült lovagias ügyben. A becsületbíróság ugy döntött, hogy ebben az ügyben elégtételkérésnek és elégtételadásnak helye nincsen. Windischgratz Lajos herceg elnök, Perczel Dezső, Dániel Gábor, Szentiványi Árpád, Bánfj'y Miklós gróf. Abecsületbiróságí jegyzökönyvutánamegbizottak kétsoros záradéka következik, amelylyel az ügyet a becsületbíróság döntése következtében a lovagiasság szabályai szerint befejezettnek nyilvánítják. Bakák egy kapitány eilen. - Rablótámadás Nagyváradon. (Saját tudósítónktól.) Rendkívül vakmerő rablótámadás történt az eimult éjjel Nagyváradon, a gyalogsági kaszárnya közvetlen tőszomszédságában. A Nagyváradon állomásozó százegyedik gyalogezred három közkatonája előre megfontolt rablási szándékkal megtámadta a harminchetedik gyalogezred egyik századosát, aki egy kávéházból éjszaka hazafelé tartott a kaszárnyában levő lakására és bajonettjeikkel összeszurkálták. A százegyedik gyalogezrednél már hónapok óta napirenden voltak a kisebb-nagyobb lopások, anélkül, hogy a tetteseket sikerült volna kinyomozni. Hol ruhanemű, hol pénz, sőt fegyver tünt el a legénység körében, de a legszigorúbb vizsgálat mellett sem tudtak a tolvajok nyomára akadni. A tolvajok látva, hogy lopásaik ily jól sikerülnek, nagyobb vállalkozásra szánták magukat. A tolvaj katonák jól tudták, hogy a harminchetedik gyalogezred egy kapitánya igen gazdag ember, aki állandóan sok pénzt szokott magánál hordani, azonfelül értékes ékszerei, óra, lánc és gyürüi vannak. Elhatározták, hogy a kapitányt, aki nőtlen ember s gyakran szokott éjjel hazajönni, meglesik és kirabolják Tegnap éjjelre tervezték a támadást és vén-^ is hajtották. Már jóval éjfél előtt hárman húzódtak a kaszárnya átellenében, a villan", telep mellett levő árokban, amely előtt a ka pitánynak el kellett haladnia. Két óra felé a kapitány egyedül hazafelé tar tott s amint az árokhoz ért, egyszerre csak előugrottak a bakák és kivont bajonettel rá vetették magukat a kapitányra. Ez az első meglepetésből fölocsudva, kardot rántott é* elszántan védekezett. Elkeseredett élet-halálharc kezdődött. Az egyik katonának azonban sikerült a kapitányt mellbe szúrni és ugyanakkor egy másik a vállába döfte bajonettjét. A borzasztó szúrástól a kapitány megtántorodott, majd eszmélet nélkül összerogyott. A gazemberek ekkor rárohantak és ki akarták fosztani. Leszakították láncát, elvették gyűrűit és egy brilliáns zsuzsut, pénztárcáját kifosztották és már-már el akartak menekülni amikor futólépésben a helyszínére ért egy őrjárat, melyet figyelmessé tett a kapitány segélykiáltása. Az őrjárat katonái rávetették magukat a rablókra és hosszas dulakodás után kettőt közülök elfogtak, A katonákat vasraverve bekísérték a kaszárnyába, ahol megállapították, hogy Kiss Vazul és Demjén Péternek hívják a bestiákat. A vérében fekvő kapitányt elszállították a kórházba, ahol súlyos sebeivel élet és halál közt fekszik. A katonai hatóságok rendkívül szigorúan titkolják az esetet s innen van, hogy még a nevét sem hozták nyilvánosságra a megtámadottkapitánynak. Az elmenekült harmadik tettes kézrekeritősére széleskörű intézkedést tettek ős valószinü, hogy még a mai éjszaka folyamán elfogják. — Személyi hirek. Löm Immánuel dr főrabbi hosszabb tartózkodásra külföldre utazott. — Turcsányi Imre dr, a szegedi magyar királyi állami gyermekmenhely igazgató-főorvosa, ma kezdte meg négy hétre terjedő szabadságát. Szabadságidejét a külföldi csecsemökórházak és gyermekvédelmi intézetek tanulmányozására használja föl. — Két uj szobor Szegeden. Rákóczi Ferenc fejedelem lovasszobrát az idei őszön leplezik le Szegeden, a Széchenyi-téren. Lázár György dr polgármester ma átiratot intézett a város tanácsához, hogy a szobor földszinig való alapozását kezdesse meg. Átírt a polgármester a tanácshoz Dankó Pista szobrának alapozása végett is. A Dankó-szobrot 1911. évi május elsején leplezik le. A nótafa szobrát Margó Ede szobrászművész késziti és ötnegyed nagyságú lesz. A földszinig való alapozást a város végzi ruskicai vagy karrarai márványból. — Hat uj petíció. Ma ismét hat mandátumtámadó kórés érkezett be a Kúriához. Fráter Lóránd székelyhidí, Heincs Hugó Selmecbányái, Andrics Tivadar mohácsi, Benyovszky Sándor gróf dunavecsei és Kun Béla hódmezővásárhelyi mandátumának megsemmisítését kérik a peticionálók. A hatodik petíciót a peéri kerületben a pótválasztáson elbukott Markos Gyula hivei adták be Németh Károly dr mandátuma ellen. Ezzel együtt ma a petíciók száma ötvenhatra rug. — Szeged a ki-assószörényieknek. Szeged város polgármestere ismételten fölkéri a krassószörényi árvízkárosultak részére pénzbeli adományokat gyűjtő hölgyeket, hogy a befolyt összegeket julius tizennyolcadikán, hétfőn délután három és hat óra között szolgáltassák be a polgármesteri hivatalhoz. — A szegedi külterületi csendőrség. A koalíciós uralom első évében Ígéretet tett már Andrássy Gyula gróf akkori belügyminiszter, hogy Szeged város külterületen megszünteti a mostani gyatra lovasrendori szolgálatot s a tanyavilág közbiztonságát csendőrséggel láttatja el. Az Ígéretet azonban nem váltotta be a koalíció s azért a város polgármestere a mostani kormánynál tett lépéseket a külterületi csendőrség szervezése érdekében. Hogy milyen eredménnyel, mutatja az az átirat, melyet a polgai' mester ma intézett a város tanácsához, sui'