Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-15 / 46. szám

4 DÉL M AGYA RORSZAQ 1910 Juliua 15 Az olasz Széchenyi. * Rendkívül érdekes és megkapó Bastorji Gio­vannangelo grófnak, a flórenciek szemefényé­nek és mecénásának sorsa, akiről most jutott nyilvánosságra, hogy huszonötmilliónyi vagyona elfogyott s valósággal koldussors a része. Ki ez a gróf? Az olasz Széchenyi, a haladás, ipar és művészetek rajongója. Egyetlen szép mű­tárgyért százezreket tud adni és aranyakat hajigál a nép közé, mert jelszava, hogy a nép boldog legyen. Az itáliai újságok most rengeteget irnak a grófról. Elmondják, hogy közel harmincmilliót hagyott rá az apja, aki ismert, dúsgazdag mág­nás volt. A gróf még egész fiatalon szimpátiát ébresztett maga iránt és egész Olasz­országban mérhetetlenül népszerű volt. Az bizonyos, hogy ezért a népszerűségért igen drágán — a teljes vagyoni romlással — fizetett meg a fehérszakállas, fölülmulhatatlan elegan­ciával öltözködő mecénás. Olyasmiket tett, hogy például Montepulciano városkának ő aján­dékozta a nyilvános parkjait, sőt még harminc­hétezer lira költséggel művészi vasrácsot is veretett hozzá. Tudvalevő, hogy párisi mintára Firenze vásáros népe is évről-évre meg­választja a maga királynőjét, akinek a tiszte­letére azután pazar ünnepségeket rendeznek­Nos tehát, ez az egész grandiózus mulatság évek óta mindig Bastogi gróf számlájára ment végbe, aki még azzal is növelte a költségeket, hogy a firenzei szép napokra meghívta a torinói és milanói improvizált kis királynőket is s elhal­mozta őket a legértékesebb ajándékokkal. Ven­dégül látta ilyenkor Mciscagnit és az olasz mű­vészvilág számos más kitűnőségét is, akiknek a számára mindazt összevásárolta, ami szépet ós drágát Firenze nyújthatott. De nemcsak bolondságokra volt pénze. Fi­renze csaknem minden újonnan alakult tudo­mányos és művészeti intézetéhez vagy az alap­vető összeget, vagy a legjelentősebb támoga­tást ő nyújtotta. De nem zárkózott el a jóte­véstől sem és ezerszámra emlegetik Firenzé­ben a conte Giovannangelo kiemelkedőbb jó­tetteit. Hasonlóképen részt vett Olaszország hatalmassá lendülő iparának minden uj alapí­tásában s épen egy ilyen ipari és kereskedelmi vállalkozás, a dohányértékesitő szindikátus tette gyorsabbá és nagyobbá a gróf anyagi pusztulását. ^íert bármily nagy volt is az örökölt vagyon, a jövedelme nem lehetett elegendő ilyen pa­zarló életmódhoz. És épen ennélfogva történt, hogy Bastogi gróf csakhamar uzsorások ke­zébe került. Alig lehet fogalmat alkotni arról, hogy milyen Shilock-szerü kapzsisággal fogtak a Bastogi-vagyon szétmarcangolásához ezek az emberi hiénák. Köztiszteletben élő urak egyéb­ként, közöttük Targioni, a képviselőház tagja és Cecchi Guido közjegyző, akik ellen ma már folyik a bünfenyitő eljárás. Hire jár, hogy Firenzében három, Rómában négy és egyéb városokban is még számos uzsorás hizott a bőkezű és gáláns grófnak a vagyonán. A lavina azonban csak ennek az évnek a tava­szán indult meg. Április folyamán a Bastogi­család vagyonának a kormányzóságához — amely Giovannangelo gróf javait is kezelte — nap-nap után nagyobb összegű váltók érkeztek mind a gróf aláírásával. A jószágkormányzóság rendületlenül beváltotta mindet, noha erre a célra a grófnak már nem volt megfelelő tőkéje, azonban a szenátor a saját vagyonából vásá­rolta vissza öcscsének a váltóit. Ezek a be­váltott váltók lassanként hat és félmillió lirát fölemésztettek és semmi jel sem vallott arra, hogy a váltóáradat csökkenőben lett volna. Ekkor azután a Bastogi-család sem fizetett tovább, hanem az összes uzsorásokat föl­jelemtette. Igazi monstrepör lesz a dologból, minthogy már eddig is hetedfél milliót érő váltó van — bűnjelként — az olasz bíróság kezében és hír szerint a váltók özönlése egé­szen a jövő év végéig fog tartani. Egész Olasz­országban óriási föltűnést és nem kisebb saj­nálkozást ébresztett Bastogi grófnak a tönkrejutása. Tifuszfáruány Budapesten. — Rémülat a fővárosban. — Néhány nap óta veszedelmes járvány tartja rémületben Budapest közönségét. A fö'város szegényebb néprétegei között a has­tífusz szedi áldozatait. Óráról-órára szapo­rodnak a tlfuszbetegek, akiknek száma a mai napon már jóval meghaladta a kétszázat. A járványkórházak tájékán most rendkívüli nagy a forgolódás. A Szent László-, Szent Gellért- ós Szent István-kórházak egészen megteltek hastifuszos betegekkel. A tiszti fö'orvosi hivatal csak harmadrészét jelentette ugyan be a megbetegedési eseteknek, de azért ma már mégis uj járványkórházról kellett gondoskodni. A fertőtlenitő-intézet is a legnagyobb titokban folytatja műkö­dését. A hastifuszjárvány a főváros leglakottabb kerületében, a hete-lik kerületben jelentkezett. Sok beteget szállítottak kórházba a Dohány­utcából és Wesselényi-utcából s a járvány le­felé terjed, ugy, hogy a Damjanich-utca, Rot­tenbiller-utca környékén most nagy az ijedelem a lakosság körében. Magyarevits Mladen tiszti főorvos tegnap végigjárta a dob-utcai lakáso­kat és átvizsgáltatta a vízvezetékeket, mert a tifuszbacillusokat az ivóvízben kell keresni. Annyit már megállapított Magyarevits főorvos> hogy a vízvezetéki vizben nincsenek tifusz­bacillusok, a megbetegedéseket tehát a fővá" rosi ivóvíz nem okozta. A tiszti főorvos máris utasította az összes kerületi tisztiorvosokat, hogy minden egyes tífuszos gyanús megbete­gedést haladéktalanul egyenesen jelentsenek be, hogy a járvány terjedésének fokát mindig pontosan ellenőrizhesse. Magyarevits főorvos tegnap délelőtt Müller Kálmán báró, a főváros dunabalparti kórházai igazgatójának társaságá­ban meglátogatta a kórházakat, ahol tífuszos betegek feküsznek és ott sorra kikérdeztek minden tífuszos beteget a megbetegedés körül­ményei felől, hogy ilymódon bukkanjanak a baj forrására. Ma Magyarevits Mladen tiszti főorvos elnök­lésével értekezletet tartottak az összes kerü­leti tisztiorvosok, hogy megbeszéljék az ellen­őrzés módozatait és a szükséges óvóintézkedé­seket. Az értekezlet alapján teljes részletesség­gel tájékoztatni fogják a budapesti közönséget is, hogy miképen védekezzék a veszedelem el. len. A tiszti főorvosi hivatal ugyan tegnap azt mondta, hogy betegek csakis a Szent István­kórházban vannak, de ezzel szemben megálla­pítottuk, hogy a Szent László- és Szent Gel­lért-kórházak is telve vannak ragályos betegek­kel. A fertőtlenitő-intézet vezetősége tegnap este arra a kérdésre, hogy milyen nagy ará­nyúak a megbetegedések, ezt felelte: — Semmiféle részletbe nem bocsátkozhatunk mert erre szigorú rendeletünk van. Csak annyit mondhatunk, hogy nagyon el vagyunk foglalva, mert sok helyre kell kivonulnunk. A Szent István-kórház egyik alorvosa tegnap így nyilatkozott a járványról: — A hastifuszos betegek száma megdöbbentő módon szaporodik. A betegeket aszerint, hogy férfiak, nők, vagy gyermekek, más-más kór­házba szállítják. Nálunk, a Szent István-kór­házban, jelenleg nyolcvan tífuszos férfibeteg fekszik a kórágyakon. A gyermekek és asz­szonyok a szomszédunkban vannak és a Szent Gellért- és a Szent László-kórházakban helyez­ték el őket. A számuk hetvenötre tehető. Az én számitásom szerint a hastifuszos betegek száma százötvenre-százhcitvanra tehető. Ezt mondta az alorvos tegnap. Ma már jóval megszaporodott a betegek száma. Hamis élelmiszerek. A megdöbbentően sűrű tifusz-megbetegedé­sekről Magyarevits Mladen dr fővárosi tiszti főorvos ezeket mondotta: — Tegnap még nem voltam kellőképen inf0)­málva. Tegnap és ma azonban végigjárj am kórházakat, megvizsgáltam a betegeket és IUPCT1 nyugtathatják olvasóikat, hogy járvány előre még nincsen. Ma délig összesen százhar mincegy tifuszbeteg fekszik a fővárosi kórhá" zakban, ezek közül azonban vagy negyven ré»i beteg és csak a többi ujabb keletű megbetege­dés. Azt hiszem azonban, hogy a megbetegedé­sek száma egyelőre növekedni fog, de mindent megteszünk, hogy a betegség továbbterjedését azután megakadályozzuk. Nagy erőfeszítéssel kutatjuk most a tifusz forrását. Az eddigi vizs­gálat alapján valószínűnek, majdnem biztosnak mondhatom, hogy a tifusz okozója a fővárosba kerülő fertőzött élelmiszerek és különösen a fer­tőzött tej. Intézkedéseket igyekszem keresztül, vinni, hogy ezentúl állanclósiUassék minden élelmiszernek bakteriológiai megvizsgálása. Arra az esetre, ha még több megbetegedés történ­nék, gondoskodtam róla, hogy a kórházakban elég hely legyen. Uj forrongás a Balkánon. — A bandák mozgalmai. — A Balkánon' megint fenekestül fölborult a rend. A görög-török viszálykodás sehogy­sem akar lecsillapodni és emellett most a bolgár bandák ismét fegyverkeznek s a mo­hamedánok megtámadására készülődnek. A forrongás oka azoknak az egyházi törvé­nyeknek Macedóniában történt kihirdetése, amelyek ellen nemcsak a patriárcha, de a seik-ül-izlam is tiltakozott, sőt ez utóbbi le is mondott. A krétai kérdésre, valamint a bolgár-mozgalmakra vonatkozó távirataink itt következnek: Fegyverkezés Macedóniában. Szaloniki, julius 14. Bulgáriából érkezett bizalmas jelentések sze­rint ott bandákat alakítanak abból a célból, hogy a mohamedánokat egész Macedóniában megtámadják és őket a bolgár vidékek elhagyá­sára kényszerítsék. Azt állítják, hogy erre a célra még hivatalos bolgár részről is húszezer frankot adtak. Üszkilb, julius 14. A kumanovoi bolgárok a bolgár bízottság föl­biztatása folytán megtagadják a fegyverek ki­szolgáltatását és a hatósági közegeket azzaj fogadják, hogy nekik nincsenek fegyvereik. Több bolgárt, kik fegyvereiket elrejtették, letartóz­tattak. Az egyháztöruények. Konstantinápoly, julius 14. A seik-ül-izlam teljesen megbizható hírek szerint ama nézeteltérések miatt mondott le, melyek közte és a nagyvezir között a mace­dóniai egyháztörvényre vonatkozólag felmerül­tek. A seik-ül-izlam azt állítja, hogy ez a tör­vény ellenkezik a szent seriatusi törvénynyel. A nagyvezir az ökuméniai patriárcha tiltako­zása ellenére ragaszkodik a törvény teljes ke­resztülviteléhez. Athén, julius 14. Szalonikiből, Konstantinápolyból és Szmyrná­ból ideérkezett hirek szerint az ottani görö­gök az uj macedóniai egyháztörvények miatt nagyon izgatottak. A görögök azt mondják, hogy az ökuméniai patriárcha a görögök ügyé­nek vértanuja és azzal vádolják Törökországot, hogy bele akarja kergetni a kétségbeesésbe a görögöket azért, hogy ezek okot szolgáltas­sanak neki a háborúra. A lapok kijelentik, hogy a kormánynak kötelessége, hogy a hatal­makat a portánál való beavatkozásra birja, mert csak igy lehet az általános katasztrófát megakadályozni. Görögország készenlétben, Athén, julius 14. A tegnap elbocsájtott tartalékosok helyében e hét végén két uj évfolyam kezdi meg hathe­tes fegyvergyakorlatait, ugy, hogy a zászlók alatt álló görög csapatok létszáma ezzel együtt összesen 35,000 ember. Az a fölfogás, hogy maga Törökország akarja provokálni a hábo rut, egyre jobban veszít talajából. Berlin, julius 14. Rómából jelentik: A hatalmak — «int 3 Tribuna tudni véli — abban állapodtak i fa» hogy Törökország tiltakozó jegyzékére azi

Next

/
Thumbnails
Contents