Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-15 / 46. szám

1910 julius 15 DÉLM AGYARORSZAG 5 lelik, hogy nem illetik szemrehányással a görög királyt, akinek a közbenjárása azt a helyzetet, melyet maga a porta kívánt, lényegesen megkönnyebbítette. Magyar miniszterelnök leánya szegényházban. — Batthyány Anna kálváriája. — A budapesti szegényházban egy nyolcvanéves matróna számolgatja utolsó napjait. A szomorú ház lakója Ganizer Anna, aki egy év liijján egy félszázadon kérésziül mint szegény nevelőnő kereste kenyerét, természetes leánya voll a vértanúhalált halt Batthyány Lajos grófnak, az első magyar felelős miniszterelnöknek. A vértanú gróf leányának kálváriáját itt adjuk: A vasmegyei szentgotthárdi kastélyban ezelőtt nyolcvan évvel Ganizer Erzsébet házvezetőnő egy kis leánygyermeknek adott életet, akit Anna névre kereszteltek. A kis leány atyja, az akkor még fiatal Batthyány Lajos gróf gyermekének ismerte el a házvezetőnő kis gyermekét, de nem tartotta odahaza, hanem nővérének, gróf Westerhold Albertnének gondjaira bizta, aki adoptálta is a lindaui árvaszék előtt ezelőtt hetvennyolc esztendővel. Gróf Batthyányné a Lindau melletti SchlossGiebelbachban lakott. Odavitte magával az uj Westerhold komtesset is. Együtt nevelődött ott a kis Anna grófnő az ö édes leányával, egészen tiz éves koráig. Ekkor történt, 1840-ben, hogy Westerholdné súlyos beteg lett, két gyermekét tehát: édes leánjrát és az adoptáltat a bajorországi lautrachi apácazárdába adta nevelés céljából. A két kis grófnőt együtt képezték, mignem 1848-ban a született Westorhelrl grófnőt el nem vitték, Anna pedig ottmaradt. Néhány hónapra reá, még 1848-ban, behívták egy napon Westerhold Anna grófnőt a direktricehez : Deybach Terézia fönökasszonyhozEgy fiatalembert mutattak be neki vőlegényül, három napi gondolkodási ideje van, menjen hozzá feleségül. A tizennyolcéves hajadon vonakodott, inkább az intézetben marad. Ugy történt, de néhány nap múlva levelet kapott, irást kellett aláírnia : lemond minden jogáról s a Westerhold névró'l is. Aláirta az okmányt, hiszen nem vágyott ki a világba. Itt kezdődött a szerencsétlen nőnek kálváriája. A most már csak Ganizer Anna ezentúl nem növendék volt, hanem alkalmazott, az intézetben nevelőnőnek képezték ki, egyúttal szigorúan vallásos életre fogták. Nyelvismereteit kibővítették, megtanulta a németen, francián kívül az angol és olasz nyelvet is és növendékek oktatására használták. Fanatizálták és soha a zárda falán kivül nem engedték. Még tizenkét esztendőt töltött Ganizer Anna a zárdában, harmincéves lett, mire teljesen megundorodott a vallási örjöngésbe vitt élettől. Harmincéves korában Postrill báró bayreuthi tartományi elnök leányával, mikor ez hazament; megszökött a zárdából. Innentől kezdve, egy év hijján, egy félszázadon keresztül nevelőnő volt Ganizer Anna, egészen a mult év őszéig. Amig b'irta. A nagyműveltségű, csodásan nobilis gondolkodású leány-matróna lassankint elkopott, elfogyott, zálogba veszett mindene, nincs egy darab bútora, semmije nincsen, csak néhány elsárgult irása, amit egy kendőbe kötve magával vitt a szegényházba. Ezek között : Meine Stellungen. Sok előkelő családban nevelönösködött Ga_ ntzer Anna. Tiz esztendeig a Fleischmann csa. Iádnál, Steiner Gyula, a „Magyar Sütők Országos Szövetsége" elnökének apósánál. Ez utóbbiak mind mostanig fönn is tartják vele a barátságot. Két évvel ezelőtt, mikor látták, hogy már alig bírja a tanítást az elaggott úrnő ^s már nem is veszik sehová : Steiner Gyula elment Batthyány Tivadar grófhoz és szólt neki Ganizer Anna, előbb Westerlield grófnő miatt. Kellene tenni valamit. A gróf ezt felelte : — Én csak unokaöcscse vagyok, forduljon közelebbi rokonokhoz. Steiner Gyula azután nem fordult többet senkihez, annál inkább, mert a büszke öreg nevelőnő meg is tiltotta. Nem akarom — ugy mond — hogy azt higyjék: zsarolni akarom őket. Míg Magyarországra nem jött, soha nem is szólt senkinek származásáról Ganizer Anna. Csak természetes anyjának irt olykor, aki időközben férjhez ment Dudits Józsefhez Gercseligetre. Különben dolgozott, tanított, maga tartotta fönn magát. Anyja 1872-ben meghalt. Egyetlen egyszer irt gróf Westerholdnénak, mikor rosszul ment dolga a zárdában. Nem kapott választ, azóta soha többet senkihez nem fordult vérbeli családjához. Még most sem fordul, amikor a szegényházba jutott. A szegényházban ma fölkereste egy hírlapíró a nyolcvanéves matróna-kisasszonyt. A szomorú sorsra jutott nő nem panaszkodott senkire. Kedves emlékei közé tartozik, amikor atyja, Batthyány Lajos gróf a térdén lovagoltatta. Különösen a zárdaéletre panaszkodott, amelyből örömmel szabadult ki. Két hete van a szegényházban és meg van elégedve a helyzetével. A petíciók. (Saját tudósítónktól,) Az egyes választások ellen beadott petíciók statisztikáját össze, állította már a Kúria és az első tárgyalások határidejét is kitűzte. Eszerint ötven mandátumot támadtak meg petícióval, ötven mandátum sorsa fölött fognak dönteni a koalíció mulasztása miatt a régi, hiányos törvény alapján. A beadott petíciók közül harmincöttel munkapárti, nyolccal Kossuth-párti, négygyei Justh-párti és. hárommal néppárti mandátumot támadtak meg. A következő képviselők mandátumát támadták meg a Kúria előtt petícióval: Rakovszky István Csorna, Janiga János Szabadka, Heintz Hugó Selmecbánya, Ostffy Lajos dr Celldömölk, Múzsa Gyula Nógrád, Rudnay Alajos Prívigye, Konyovits Dávid dr Zombor, Kálmán Gusztáv Zsolna, Kálmán Gusztáv Kolozsvár, Szutrelly Lipót Bácsalmás, Kiss Ernő dr Kunszentmárton, Mocsáry Sándor Fiilek, .Jákói Géza Ugod, Barcsay Andor Déva, Holló Lajos Félegyháza, Beöthy László Hosszupályi, Lengyel Zoltán Zilah, Frey János Pécsvárad, Wickenburg Márk Balassagyarmat, Jármy István Tiszahát, Zichy István Mezőkövesd, Bethlen István Marosvásárhely, Szepesházy Imre Zboró, Madarassy-Beck Gyula báró Mezökászony, Hollaky Artúr Kovászna, Hajós Kálmán Zalabaksa, Vladár Béla Kassa, Kazy József Sátoraljaújhely, Sennyei Miklós báró Királyhelmec, Rohonyi Gyula Nagybecskerek, Horváth Dezső Vagvecse, Vojnich Sándor Szabadka I., Hegedűs Lóránt Sepsiszentgyörgy, Szász _ Pál Magyarigen, ifjú Teleky József gróf Érsekújvár, Zathureczky István Élesd, Fuss Nándor Alsólendva, Szluha Pál Paks, Urmánczy Nándor Szászrégen, Nagy Emil Szolnok, Szojka Kálmán Nagylak, Mayer Ödön Alvinc, Indy Domokos Csikszentmárton, Farkas Pál dr Szászváros, Szalkay Sándor Mátészalka, Lipthay Béla Kisvárda, Sümegi Vilmos Gyergyószentmiklós, Győrffy Gyula Csikkarcfalva, Vadász Lipót Nyírbátor. Vlazsek Antalnak Kelemen Samu és Földes Béla ellen, Balgainak pedig Kállay Tamás mandátuma ellen beadott panaszos kérvényét elutasította a Kúria. A Heintz Hugó mar dátuma ellen beadott petíciót is alaki okok miatt utasították vissza, ez a petíció azonban tizenötnapí határidőn belül a szükséges pótlásokkal újból beadható. A Rakovszky István és Ostfy Lajos dr mandátuma ellen beadott petíciót szeptember tizenharmadikán, a jRudnay Alajos mandátuma ellen beadott petíciót szeptember huszonhetedikén, a Múzsa Gyula és Janiga János mandátuma ellen beadott petíciót szeptember huszadikán tárgyalja a Kúria. A többi petíció tárgyalását a nyári szünet után tűzik ki. BELPOLITIKAI HÍREK. A horvátok tanácskozása. A horvát bán távirati intézkedésére a horvát képviselők sürgősen Budapestre utaztak, hogy a függő horvát kérdések elrendezése tárgyában a kormánynyal megegyezhessenek. Tomcisich Miklós bán hívására ma huszonkét képviselő jelent meg, kik a Kontinentál-szállóban gyűltek össze. Délben kezdődött a tanácskozás, amelyen a bánon kivül Chavrak bánhelyettes és Ambrus osztályfőnök is megjelentek. A tárgyalások több napig eltartanak s mint mi értesülünk, a horvátok közül többen készülnek a fölirati vitában fölszólalni, amit a bán a maga részéről hevesen ellenez, A tárgyalások legfőbb kérdése a vasúti pragmatika megváltoztatása és a dalmát vasút, amelynek megépítését a horvát képviselők ugy óhajtják, mint Kossuth tervezte. Hieronymi terve ellen, mely szerint a dalmát vasút Bosznián menne keresztül, a legenergíkusabb ellenállást hirdetik. Miután a tanácskozáson csak huszonketten vettek részt, a határozathozatalt holnapra halasztották. Aiulrássyék és a munkapárt. Nap-nap után fölbukkan a hír, hogy a pártonkívüli 67-esek egyrésze belép a nemzeti munkapártba. Legut óbb a Politisches Correspondens bécsi kőnyomatos közölte, most pedig ujabb tápot adott a hirnek az, hogy Andrássy Géza gróf tegnap megjelent a munkapárt klubjában. Andrássy Géza gróf ugyan kijelentette, hogy csak „látogató" a klubban, de már ez a megjelenés is elég volt arra, hogy a belépések híre újból elterjedjen. A folyosókon azt beszélték, hogy a belépés előkészítése ügyében Szterényi József folytat ujabban megbeszéléseket. Szterényi József ma egy újságíró előtt kijelentette, hogy a belépésekről szóló hirek most csak kombináción alapulnak, de ezidő szerint semmi aktualitással nem bírnak. Bizottságok Illése. A képviselőház pénzügyi bizottsága pénteken délután hat órakor a képviselőház I. számú termében ülést tart. — A képviselőház gazdasági bizottsága holnap délután négy órakor a képviselőház elnöki fogadótermében tart ülést. Teleszky államtitkár bécsi tárgyalásai. Bécsből jelentik: Teleszky József pénzügyminiszteri államtitkár tegnap az osztrák pénzügyminisztériumban Joas dr miniszteri tanácsossal, aki ezidő szerint a fogyasztási adók osztályát vezeti, megbeszélést folytatott, melynek tárgya a petróleumipar kérdésében folyó akció, valamint más függő kérdések voltak. Ma az osztrák kereskedelmi minisztériumban az osztrák és magyar kőolajfinomitók képviselői gyűlnek össze közös tanácskozásra, amelyen résztvesznek a két kormány képviselői is. A tanácskozáson Teleszky államtitkár is részt vesz. Ez alkalomma' megkísérlik, hogy az osztrák és magyar kőolajfinomítókat közös testületbe hozzák össze. Teleszky államtitkár tegnap hosszabb ideig tanácskozott Wimmer osztályfőnökkel a bankkérdésről is. Küldöttség a pénzügyminiszternél. Lukács László pénzügyminiszter ma délelőtt Tiszaroff községnek Beöthy László országgyűlési képviselő vezetésével eléje járuló negyventagu küldöttségét fogadta, amely a minisztert arra kérte, hogy az adóhivatalt, amelyet Jászapátiba készülnek áthelyezni, hagyja meg Tiszaroffon. A miniszter válaszában a kérdés jóakaratú tanulmányozását ígérte meg. Választójogi bizottság. A gazdapárt egyik tagja, Kováts Gyula, a következő indítványt jegyezte be a Ház inditványkönyvébe: A választójog helyes megalkotása képezi a magyar nemzet további fönnállásának és boldogulásának alapját. A választójog kiterjesztése immár évtizedek óta húzódik, tovább nem halasztható. A választási törvény mielőbbi megalkotása, céljából küldjön ki a képviselőház liuszonegytagu bizottságot, mely a viszonyok alapos mérlegelésével záros határidőn belül jelentést tegyen, miként javasolja az uj választási törvény megalkotását, hogy ez Magyarország további fejlődését bíztositsa