Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-14 / 45. szám

10 DÉL MAGYARORSZÁG 1910 julius 14 VD.A7" (A rovat por.) Egy Öreg ember járt évekig a családokhoz rovarporral házalni. A kis öreg finoman őrölt téglaport árusított rovarpor címén, de a nép vásárolta ezt is, sőt akadtak, akik nagyon meg voltak a „rovarporral" elégedve. Egyszer aztán megfogta egy ur a kis ereget: — Öregem, — mondta neki — nem jó ám a maga rovarpora, — Ugyan miért? — Mert nem döglik tőle a rovar. Hiába használom, a rovarok vigan tenyésznek a kamrában, Az öreg sunyi arcot vág: — Talán nem tetszik jól alkalmazni a port. Hogyan tetszik alkalmazni a port? — Ugy alkalmazom, hogy belehintem azokba a sarkokba, ahol a rovarok meghúzódnak. Beleszórom minden lyukba, minden hasadékba! Az öreg rázza a fejét: — Nem jó. Nem jó. — Hát hogyan csináljam? — Meg keil fogni a rovarokat, aztán rájuk kell hinteni a port. Ez a jó. A vevő dühbe jön: — Ez a jó? — Ez. — De hiszen, ha már össze vannak fogdosva, akkor agyonüthetem őket! Az öreg kicsit gondolkozik. Aztán bölcsen szól: — Agyonütni ? Az is jó . . . * (A fiam.) A Royal-kávéházba ma félénken beállít egy öreg ur. Körülnéz, tele van a kávéház. Egyik asztaltól a másikhoz megy, de nem ül le, hanem mindenkit megnéz. A főpincér végre észreveszi az öreg bácsit, aki tanácstalanul botorkál ide-oda az asztalok között. — Na. bácsi, kit keres ? — siet a segítségére a pincér. Az öreg ur kissé félénken felel: — A fiamat keresem . . . Ide szokott járni... De nem látom. Épen most jöttem vidékről, kerestem a lakásán, de ott azt mondták, hogy itt a kávéházban . . . — Hát hogy hívják a kedves fiát? —kérdi a pincér. Mire az öreg megvakarta a fejét. — Hogy hogy hívják ? Gondolkozik, aztán ijedt arccal feleli: — Na tessék, most elfelejtettem. Valamikor Goldsteinnak hivták, ugy, mint engem ... De megmagyarositotta a nevét és most elfelejtettem, hogy mire. * (A templom.) Templom javára gyűjtöttek a tanyák közt. A missziót teljesítő urak betértek Balázs gazduram tanyájára is és szép, szivreható beszédet mondtak a gazdasszonynak, ki két tojást adományozott nekik. — Az uram a semlyékben van, ö, tudom, nem annyit adna, nagyon szenthitü ember, — mentegetőzött Sára asszony. A templomi gyűjtök ezután eltávoztak. Nemsok idő múlva a szénagyüjtésből bejött Balázs gazda. Felesége elmondta neki az esetet, hogy templomra gyűjtök jártak náluk és két tojást ő is adott nekik, továbbá megmondta az uraknak, ha a gazda bent volna, az bizonyosan nem ennyit adna, hogy Balázs aram nagyon széntlelkü ember. A gazda erre kiment az istállóba s a béresgyereket az „urak" után szalasztotta, kik ekkor már a másik dűlőn jártak. A derék férfiak, kik a béres szavaiból kiértették, hogy a vallásos Balázs gazda nem elégedett meg felesége ajándékával, jónak látták visszatérni; Balázs uram előtt aztán újra szép dikclőt mondottak s a végén köszönettel emlékeztek meg Sára asszony két tojásnyi, adományáról is. Balázs uram szent áhítattal hallgatta végig a szép beszédet és magasztos érzelmektől áthatva, lehajolt, az ágy alatti vékából kiemelt egy tojást s nagylelkűségének tudatában nyújtja az uraknak e szavakkal: „Ha mán templom, hát hadd lögyön templom." # (A diszkrét honatya.) Az egyik politikai pártkörben egy olyan vakmerő frázis dördült el az este, hogy fel kell jegyezni, ha nem is az örökkévalóság, de legalább a mai nap számára. Egy öreg képviselő a sarokban egy fiatal honatyával csevegett s csevegés közben valami súlyos politikai titkot árulhatott el neki, mert utóbb kétségbeesetten kötögette a lelkére, hogy egy szót ne meséljen el senkinek abbób amit hallott. A fiatal honatya az öreget a legnagyobb önérzet hangján igy nyugtatta meg: — Kérlek, én olyan diszkrét vagyok, hogy a kerepest temető — egy plakát hozzám képest! « ! '•(6 ® © ra 08 19 K I Árjegyzék ingyen és bérmentve Előre! Vigyázz! Előre ! a legolcsóbban beszerezheti mindenki kedvező' részletre a legjobb varrógépet, kerékpárt és beszélőgépeket. 25 cm nagy hanglemez 2*S0 K. A legújabb felvételek: Lijjé o üpfai WBÍSZ Adéí, stb. taplók. Telefon 58. Nssy ífiecliBÉei jovffő-snöltely. Specií! iréeépjovjia-fflieiy Külön vezetéssel n Árjegyzék Ingyen és bérmentve Szeged, Horváth Mihály-uica 8. Igazgató: Krémsr Jenő. a Távfceszélö-szám: 759. j Julius 1Ü iutius 1Í a wüághsrü bilincsés lánckitörő-király. Mindenkinek joga van magával hozni láncokat és azzal Tom Jackot megkötözni. Árnyajf Károly komikus és cabarett-müvész vendégszereplése. — Szinrekerülnek: ízinánjorszá g, operett és Három az igazság, bohózat — Az összes attrakciók fellépte. — Uj magánszámok. Eloaiiás kezdete este 9 órakor pontosan. Helyárak rendesek. — Esti pénztárnyitás 8 órakor. * Az aradi színtársulat Hódmezővásárhelyen. Szendrey Mihály, az aradi Nemzet; Szinház igazgatója, most bocsátotta ki előleges jelentését, amelyben jelzi, hogy két hónapos vásárhelyi szezonját e hó 28-án megkezdi az ottani színkörben. A jelentés közli a társulat névsorát is. Egyik vásárhelyi lap erős kritikában részesiti a társulat személyzetét, amelyet hiányosnak és helyenkint gyengének talált. * A bajai színház. A bajai színházban két kedves zenéjü operettet mutattak be. Az egyik az Erdészleány, a másik a Gül-Baba. Mind a két operettben a szegediek előtt is előnyösen ismert Sugár Jolán aratott nagy sikert. Szerdán az Obsitos-1 játszották. Csütörtökön Hoffmann meséi, pénteken Luxemburg grófja, szombaton Sötét pont, vasárnap délután Tatárjárás, vasárnap este János vitéz van műsoron. * Makóiak a krassészői'éuyiekért. A makói polgári leányiskola végzett növendékei julius hó huszonnegyedikén este, Glatz Béla dr szoln.a bíró védnöksége mellett a krassószörényi viV" károsultak javára műkedvelői előadást rend»-" nek. Szinre kei ül a Tót leány népszínmű, aiseiv nek előrelátható sikerét, biztosítja az. ho^v"" darabot Békéssy Gyula ismert kiváló színmüvét tanitja be. Egy készülő íelekuásár. — A terjeszkedő Szeged. — Fontos ügy kerül döntésre Szeged város szombati közgyűlésén : fontos és nevezetes a város fejlesztése és terjeszkedése szempontjából Arról van ugyanis szó, hogy egy derék polgár lojális áldozatkészségéből módjában van a városnak méltányos áron, a város belterületén, pompás helyen egy hatalmas, összefüggő telektömbhöz jutni. A szóbanforgó objektum megszerzése által a város biztositana magának egy területet, amely bármely felmar ülő közcélra kitűnően megfelelne. Akár uj kórház, kaszárnya, vagy bármely más középület emelése kerülne napirendre, valósággal ideálisan alkalmas volna a kérdéses telektömb e célok mindegyikére ; sőt ha a szegedi egyetem kérdése aktuálissá válik, akkor sem lehetne keresve sem jobb területet az építkezésre kapni, mint ezt a több mint tizenkilenc katasztrális holdat kitevő komplekszumot. Lázár György dr polgármesternek mindenre kiterjedő figyelme és éles szeme akadt meg ezen a kérdésen legelőbb. Bach Jenő szegedi fakereskedőnek ugyanis a felsővároson, a Tisza partján, csaknem szemben a Maros torkolatával, tizenkilenc katasztrális holdat kitevő, öszszefüggő, hatalmas darabból álló telke van. Bachnak az volt a szándéka, hogy ezt a telket parcelláztatja és ezirányban kérvénynyel is fordult a városhoz. Az ügy tárgyalása folyamán kiderült, hogy a parcellázás csak akkép eszközölhető, ha Bach a városrendezési terv követelményeinek megfelelve, egy hosszú földcsíkot telkéhez hozzávásárol. Ez a tárgyalás ázonban fölkeltette Lázár polgármester figyelmét, aki rögtön tisztába jött vele, hogy a városnak eminens érdeke, hogy ezt a telket magához váltsa. A fentebb fölsorolt okokhoz hozzájárul, hogy a városnak ez egyik legegészségesebb pontja belterület, sinek vezetnek hozzá s igy a villamosközlekedés számára is könnyűszerrel megnyitható, víz mentén van, továbbá mint legfontosabb, hogy a természetes terjeszkedés folytán erre a területre a városnak előbb-utóbb úgyis kétségtelenül szüksége lesz; akkorra itt épületek emelkednek és a város kényszerítve lesz, hogy különböző tulajdonosokkal alkudva, a kisajátítást drága pénzen vigye keresztül. E fölismerés alapján ily irányban megindultak a bizalmas tárgyalások a telek gazdájával s annyiban eredményre is vezettek, hogy a város érdekét tekintetbe véve, lemondott a kétségtelenül fényes eredménynyel kecsegtető spekulációról és fölöttébb méltányos árban késznek nyilatkozott reá, hogy a területet szülővárosának átengedje. Pár nap előtt azután bizottság tekintette meg a telket s annak tagjai: Végman Ferenc dr, a város ügyeit annyira szivén viselő Wimmer Fülöp gyárigazgató, de a város más érdemes polgárai is ugy nyilatkoztak, hogy „valóságos vétek lenne", ha a város a kedvező alkalommal nem élne és terjeszkedéss érdekében a kínálkozó vásárt meg nem csinálná. Igy áll az ügy a jelen percben. Lázár polgármester és Koczor tanácsos, akinek ügykörébe a dolog tartozik, értesülésünk szerint melegen a telekvásárlás mellett vannak és igy kétségtelennek látszik, hogy a tanács ilyértelmü előterjesztéssel járul a közgyűlés elé. S remélhető, hogy a közgyűlés is fel fogja ismerni az ügy fontosságát és kicsinyes szempontok mellőzésével a köz érdekében a telekvásár megkötése melléfog dönteni.