Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-14 / 45. szám

1910 julius 12 DÉLMAGYARORSZAQ 11 s Városi rendkívüli kőzjfyülés. Temesvár város törvényhatósági bizottsága juiius huszonpffvcdikén. rendkívüli közgyűlést tart, amelynek tárgysorozatába több, fontos telekeladás van fölvéve. x A külterületi középületek. Szeged város külterületi középületeinek a jövő évi javítási ¡jjurikálatai 17,840 koronát igényelnek. A mérnökgéír a költségvetést és a kiviteli tervet most terjesztette be a város tanácsához. x Építkezések felülvizsgálása. Szeged város mérnöki hivatalának felülvizsgáló osztálya most végzi a rókusi uj templom épitési munkáinak félülvizsgálását. A felülvizsgálaton résztvesznek a budapesti művezetők: Aigner és fiainer- tervező műépítészek, Raichl I. Ferenc müépitő-vállalkozó, valamint az építés ellenőrzésére kiküldött bizottság. — A városi közvágóhíd utó felülvizsgálata is most van folyamatban. Ezt a hatalmas telepet Ottovay István akkori városi építészmérnök tervezte, a munkát pedig Ligeti Béla szegedi műépítész végezte. Mivel az utófelülvizsgálat a vágóhídon mindent teljesen rendben talált, a mérnökség a vágóhíd végleges átvételét javasolja a város tanácsának. x Torontálmefjye közijjaEcgaíása. Nagybecskerekről jelentik: Torontáimegye közigazgatási bizottsága tegnap tartotta julius havi rendes ülését Dellimanics Lajos főispán elnökletével. Az ülésen Tóth István pénzügyigazgató bejelentette, hogy az adóhátralék, a megyében 5.017,433 korona, vagyis az összes tartozásnak 74 százaléka. A folyó évi junius havi befizetés 971,848 koronával kisebb, mint a mult év hasonló időszakában. A hadmentességí dijban a hátralék 211,784 korona. Végül bejelentette, hogy a megyében husz községet ért nagy jégverés és e helyeken most foganatosítják a kárbecslést. Ezután a tanfelügyelő jelentése következett, mely örömmel jelenti, hogy nemcsak a községi iskolák, hanem a felekezeti és nem magyar tannyelvű iskolák tanítói is a legmeszszebbmenő buzgalommal és szorgalommal vették ki részüket a nevelés és tanítás munkájából. Két év alatt a tanfelügyelő 36 olyan tanitó nyugdíjazását tette folyamatba, akik előrehaladott korukuál fogva a magyar nyelvet oktató képességgel elsajátítani nem voltak képesek. Az 1907. évi, törvénynek teljes egészében való végrehajtása az 1910—191. évben fog megtörténni. Ezután a közgyűlés több kisebb jelentőségű ügyet intézett el. x Eladott városi terület. Szeged város törvényhatósági bizottsága a felsővárosi kihasznált téglaégető' területet örökáron eladta. A belügyminiszter a városhoz ma érkezett rendeletével a közgyűlésnek ezt a határozatát jóváhagyta. x Feltöltési munkák. Szeged-íelsővároson a Gedó-féle mulató előtt levő vizállásos terület feltöltését ma kezdték meg a mérnöki hivatal munkásai. A munka ezerkétszáz koronába kerül. x Hirdetési táblák a lámpakarökon. A szegedi légszeszgyár igazgatósága aziránt folyamodott a városhoz, hogy a villamos- és légszeszlámpakarókon hirdetési táblákat helyezhessen el, a transzformátor-házikók falára pedig hirdetéseket festhessen. A gyár a maga reklámhirdetéseit akarja ilykép városszerte elhelyezni. keresek fix fizetéssel vagy üz1 W <tií leti részesedéssel fogorvosi intézet megnyitásához. — Szakismerettel birok előnyben. — Szíves megkeresések H. Havasi Hajnalka fogműtermébe küldendők: == Szeged, Kárász-utca 6/h., I. emelet. A szegedi magyarszabók díszzászlója. A szegedi önálló magyarszabók ipartársulatának gyönyörű díszzászlója megérkezett Budapestről s azt julius huszonhatodikán fogják ünnepélyesen fölszentelni az alsóvárosi Mátyástemplomban. A selyemből való szép zászló közszemlére .van kitéve a Klauzál-téri Kriszt Testvérek-féle üzlet kirakatában. &3 De ía Roche foárdnő múltja. A kedves és szép De la Roche nem pihentette ám mindig a kormánykereken a kezecskéjét. Sőt! Azelőtt szinésznőcske volt, még pedig" bárónői cím és jelleg nélkül. Ellenben a szépségével már akkor is jeles diadalokat aratott és a párisiak különösen egy alakítására emlékeznek, amelyiyel Réjane asszony szinházában szerepelt. A darabot Max Maurey irta és De la Roche — mert már akkor is így hívták — Pomaré-nak, a második császárságkorabeli híres táncosnőnek szerepét játszotta benne. Azét a Fomaré-ét, aki még krinolinban járt és büszkesége volt a Mabille hires, szerelemben és jókedvben gazdag tánchelyének. De la Roche akkor nagy sikert aratott és a krinolin még jobban festett rajta, mint utóbb az aviat-adressz. Az egyik fiatal Rothschild — Maurice — kötelességének tartotta, hogy megsúgja De la Rochenak, milyen elragadtató jelenség a krinolinban és erre a könnyed vallomásra kapta ezt a még könnyedébb választ: — Vegyen nekem egy biplánt. Megkapta a biplánt és az ajándéknak végzetes következményei lettek. Nem Rothschildra, — talán ő osztotta meg a báróságát De la Roche-sal — hanem az aviata-szinésznöre. Celldömölki csoda. Celldömölkön, mint' onnan jelentik, csodás égi tünemény ejtette bámulatba az embereket. A nap körül mintegy szás méter átmérőjű, vakító fényességű gyürü képződött és a tünemény negyed óráig tartottA lÉkosság megbámulta a fenomént és háborúra jósolt belőle. a2 A megszegett házassági ígéret. Az az angol törvény, amely a házassági ígéretet óriási bírság terhe mellett teszi kötelezővé, mindenesetre nemes célt szolgál. Meg akarja védeni a házasság intézményét, óvni akarja a fiatal, tapasztalatlan leányokat a csábítástól. Sajnos, ezt a nemes törvényt, amelynek alapján nem egyszer ítélt él az angol hatóság gazdag ifjakat arra, hagy munkásleányoknak kétszáz-háromszázezer koronát fizessenek, épen azok a nők használják ki a maguk előnyére, akiket ennek a törvénynek a kedvezménye igazság szerint meg nem illet. Nemrégiben történt, hogy egy gazdag ifjút a sétányon megszólított egy sétáló nő, akivel az ifjú aztán eltöltött néhány ejtet. Amikor fizetésre került a sor, a nő olyan horribilis összeget kért, hogy ezt az ifjú megfizetni vonakodott. Fogta magát erre a nő és bepörölte az ifjút házassági Ígéret megszegése miatt. A tárgyaláson a bepanaszolt neyetve tiltakozett az ellen a gyanúsítás ellen, hogy ő egy utcai leánynak házasságot ígért volna, de a bíró ünnepélyes hangon szakította félbe a nevetést : — Ne feledje el a fiatalember, hogy Angliában nincs prostitúció és az angol királyságban élő nőknek kivétel nélkül egyenlő jogaik vannak. És rá is sózott tekintélyes pénzbírságot az ifjúra, aki ezután már nem nevetett. Angliában a férfiaknak ebben a tekintetben egyáltalában nem rózsás a helyzetük. Egy meggondolatlan szó, egy melegebb hangú levél, egy hosszabb séta és már a fiatal leány pört indíthat, mert kompromittálva van, mert a szivét adta oda az ifjúnak, akinek visszavonulása összetörte az életét. Igen sok angol író emelt már szót ez ellen a törvény ellen, de hiába. Most azonban már nemcsak a nők, de a férfiak is kezdik kihasználni ezt a törvényt. Tegnap másodízben tárgyalt a londoni bíróság olyan pört, amelyben férfi pörli kártérítésért a nőt a házassági ígéret megszegése miatt. A bíróság nagy összegű pénzbírság fizetésére kötelezte az özvegyet, aki „összetörte a szerelmes ifjú szivét". A mostani eset teljesen azonos természetű. Jack Denyi Bover kereskedösegéd a BondStreeten keztyüt árult. Mellékesen pedig magántitkári állást kapott egy öreg kisasszonynál, aki családi penziót tart fönn. Ebben a penzióban megismerkedett egy ötven éves vidéki özvegygyei, akinek a férje után négyszázezer korona vagyona volt. Ezzel az özvegygyel azután elment vidékre azzal az ürügygyei, hogy ügyeit rendezi. Az ifjú tuisokáig maradt, a kisasszony utána utazott a vidéki városba, ahol óriási skandalumot csinált az özvegy házában, amiért elcsábította tőle szerelmét. Komikus volt a két öreg versengése a huszonöt éves ifjú kegyéért. A botrány után néhány nappal az ifjú visszament Londonba, de a magántitkán állást nem fogadta el többet. Ellenben naponként fogadta a keztyüs-boltban a vidéki özvegy látogatását, aki órákat töltött ott a boltban, anélkül, hogy vásárolt volna. Csak gyönyörködött szerelmesében. A keztyüs-boltban tartott az idill fél évig, azután otthon az özvegy lakásán folytatódott ugyanannyi ideig. Közben az ifjú folyton sürgette a házasságot, de az özvegy, akinek felnőtt gyermekei vannak, folytonosan halogatta. Hiszen a vőlegénye fiatalabb volt a fiánál. És nem is lett a házasságból semmi. Hazajött az özvegy legöregebb fia és kikergette a vőlegényt a házból. _— Takarodjék, gazember, aki az anyámat pénzétől akarja megfosztani! Erre a nem épen udvarias kitessékelésre a hódító keztyüárus eltávozott és bepörölte az özvegyet házassági igéret megszegése miatt. A biró hatezerkétszázötven korona bírságra Ítélte az özvegyet, aki igy tönkretette egy ifjú házassági reményét. Az özvegy fájó szívvel fizetett és kijelentette, hogy szívesen áldozta volna egész vagyonát, ha szerelmese az övé lehetett volna. Csak ne lett volna olyan nagyon fiatal \ Csongrád vármegye közoktatása. — Scossa tanfelügyelő jelentése. — (Saját tudósítónktól.) Scossa Dezső királyi tanácsos, Szeged és Csongrád vármegye tanfelügyelője tegnap terjesztette be a vármegye közigazgatási bizottságához féléves jelentésétKülönösen érdekes a jelentésnek az a része, amelyet a bízottság felirat alakjában a közoktatásügyi miniszterhez juttat és annak figyelmébe ajánl a létesítendő gazdasági oktatásról szóló törvényjavaslat megalkotásánál. Nevezetesen a legnehezebb probléma a népoktatás terén az alföldi tanya rendszerű vidéken azt keresztülvinni, hogy a tankötelesék iskoláztassanak nemcsak télen, amikor nincs mezei munka, hanem a kisebb mezei munka megkezdése után is. Erre vonatkozik a tanfelügyelő előterjesztése. Scossa Dezső ezerint ugy volna megoldható a kilenc éves (hat évtől tizenötig) iskoláztatás, hogy a nyári félévben — a heti egy-két félnapot leszámitva — a tiz éven felüli gyermekeket, akik a mezei munkálatoknál már használhatók, félmentené a tanulási kötelezettség alól. A kisebbek sokkal csekélyebb számban lévén, ily módón sokkal alaposabb iskoláztatásban részesülhetnének. A tiz éven felüli gyermekek ellenben a téli félévben, amikor a gazdaság körül alig van számbavehető elfoglaltság, rendes iskoláztatásra lennének kötelezve. A féléves jelentés ezenkívül örvendetes eredményről számol be az imi-olvasni nem tudók számára megyeszerte tartott téli tanfolyamokról, amelyeket a tanfelügyelő felhivására a tanítók tartottak. Az iskolái' könyvtárak, különösen népkönyvtárak gyarapítására fölhívja a jelentés a bizottság figyelmét, mert ezek a könyvtárak az iskolai oktatás továbbfejlesztésének igen alkalmas eszközei. Egyébként a megyei népoktatás terén a jelentés szerint a haladás szembeszökő'. Érdekes még a tanfelügyelő jelentésének az a része, amelyben arról a pörről számol be, amelyet Kecskemét városa egy elemi iskola építése miatt folytatott. Körülbelül egy esztendővel ezelőtt jelentette Scossa Dezső tanfelügyelő a vármegye közigazgatási bizottságának, hogy Felsőpusztaszeren, ahol Kecskemétnek birtoka "van, a város nem akar iskolát építeni. Azt hozta föl többek között érvül Kecskemét, hogy neki sincs még elég iskolája, nem épit tehát azon a földterületen, amely Csongrád vármegyéé és csak ideig-óráig az ő birtoka. A vármegye közigazgatási bizottsága kötelezte Kecskemétet, hogy Pusztaszeren iskolát építsen. Ezt a határozatot megapellálta Kecskemét a közoktatásügyi miniszterhez. A miniszter jóváhagyta a vármegye határozatát és utasította Kecskemétet az iskolák fölépítésére. Ezen intézkedés ellen panaszt emelt a város a közigazgatási bíróságnál. A panaszt azonban a bíróság elutasította és a héten tartott ülésében kimondta, hogy a miniszternek joga volt a törvényhatóságot arra kötelezni, hogy a más