Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-14 / 45. szám

1910 julius 14 DÉLMAGYARORSZÁO 3 Várady Zsigmond, Várady Zsigmond (nemzeti munkapárti): A fölirati vitát haszontalan és meddő szófecsérlésnek bélyegzi történelmi példák alapján, mert elvonja a Házat eredeti hivatásától. (Helyeslés.) Kincs itt ember, aki ne tudná, hogy a választási visszaéléseit legnagyobb része nem felel meg a valóságnak. Justh Gyula: Visszaélni lehet, de orvoslásról nem akarnak hallani! Várady Zsigmond: Önök visszaélnek a visszaélésekkel! Egy régi anekdotával példázza az ellenzéki visszaélési sérelmeket, majd áttér Tisza tegnapi föiszólalására, melyet ugy elbírálni, mint Győrffy tegnap tette, — szerinte. — n?m lehet és nem szabad. Győrffy beszéde olyan törpe szempontokból való megítélése Tisza beszédének. Pozsgay Miklós (közbeszól). Egy hang a jobbközépről: Pozsgay! Pozsgay! (Jíagy derültség minden oldalról.) Várady Zsigmond: Tovább beszél nagy figyelem közben a Tisza beszédének kritikáiról, történelmi materialista, alapon. Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el. Várady Zsigmond: Apponyi és Batthyánynak a. fölirati vitához történt hozzászólásait bírálja, amelyek szerint a munkapárt, a szabadelvüpárt utódja. Ez nem baj, csak lépjenek ők a Deákpárt nyomába. Ma már más szempontok szerint kell gondolkozni a politikában: a szociális fejlődés szempontjából. A választási visszaélések nem a munkapárt bűne. Magyar betegség ez. Uri bün, amely évszázadok óta be van évődve a magyar alkotmányos életbe. Hivatkozik Mátyás király erőszakos megválasztására és a nemesi követküldések • visszaéléseire. Győrffy Gyula : Szégyenletes beismerése ez a korrupciónak. Várady Zsigmond : Nem az én dolgom az ilyen sértő közbeszólásokért való rendreutasitás, de én azt> tartom szégyenletesnek, hogy a magyar képviselőházban ilyen szavak elhangozhatnak. r Návay Lajos elnök : Az elnöklés érdekében kérem a képviselő urat, méltóztassék reám bizni, hogy a közbeszólások sértő mivoltát én állapítsam meg. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Múzsa Gyula : Még egy ilyen beszéd és itt ülünk háromig ! Várady Zsigmond nagy izgalomban, a baloldal folytonos közfceszólás&itól zavarva, folytatja és fejezi be beszédet. Egy óra előtt az elnök szünetet ad. Azután aa interpellációkra, kerül a sor. Az interpellációk. Lengyel Zoltán a következő interpellációt intézte Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterhez: 1. Van-e tudomása a miniszter urnák azon botrányos állapotról, amely a budapesti királyi tudomány egyetemen régtől fogva 'fönnáll ? 2. Hajlandó-e a miniszter ur sürgősen intézkedni ennek meggátlása érdekében s egyszersmind még ez év folyamán törvényjavaslatot terjeszteni a Ház elé a szükséges egyetem fölállítása. tárgyában. Kováts Gyula gazdapárti képviselő két interpellációt intéz a kereskedelemügyi miniszterhez. Az első a cukorgyárosok kartelljének megszüntetése tárgyában a következő: 1. Van-e tudomása a kereskedelemügyi miniszter urnák arról, hogy a cukorgyárosoknak — a cukorrépatermelö közönség jogos érdekeit sértő — megállapodásáról, mely szerint a cukorgyárosok a répatermelő területeket o!ykép rejönirozták, hogy a gazdák csakis annak a gyárnak adhatják el cukorrépájukat, amelyöek rejonjába beosztattak. 2 Hajlandó-e a kereskedelemügyi miniszter ur az egészséges versenyt kizáró ezen visszás állapotok megszüntetésére alkalmas intézkedéseket tenni? A tőzsdereform tárgyában : Mivel a fedezetnélküli határidőüzlet mai alapjában a közgazdasági élet minden tényezője, de különösen a tnezögazdák megkárosításával jár: . Hajlandó-e a. kereskedelemügyi miniszter, az •^sze.? érdekeltek — a gazdák, kereskedők és " tőzsde — meghallgatása után a fedezetlen öslet mai elfajulását- megszüntetni? Végül Turóczy Vilmos interpellált a borroaeusi enciklika ügyében. Az interpellációt s a miniszterelnöknek arra adott válaszát lapunk más helvéii közöljük. A holnapi ülésen a Ház folytatja a fölirati v'Wt. A mai ülés két órakor ért véget, Tisza beszéde körül — A kormány és a horvátok, — (Saját tudósítónktól.) A politika eseményei néhány nap óta tisztán a parlament folyosóin játszódnak le. A mai nap egyéb politikai eseményeiből sem lehet kiemelni olyat, amely érdekesség tekintetében a parlamenti tanácskozások felé kerekednék. A politikai köröket még ma is élénken foglalkoztatja lisza István tegnapi beszéde. A Neue Freie Presse • is különösen kiemeli a beszédnek a monarchia szempontjából való fontosságát. A románok képviselőházi szónoka legközelebb válaszol a beszédre. A miniszterelnök és a horvátok között, ugylátszik, teljesen létrejött a megegyezés. Legalább ez következik abból, hogy a bán Budapestre kérette a horvát képviselőket, hogy Khuennel való hosszú tárgyalásainak eredményéről értesítse őket. Politikai híreinket itt adjuk: Válasz Tisza beszédére. Tisza István grófnak tegnap a nemzetiségi kér. désről mondott beszédére a román képviselők közül Pop Cs. István fog válaszolni. Mangra Vazul püspöki helynök, a nemzeti munkapárt tagja Tisza István beszédéről és a fölirati vitáról ezeket mondta: — Tisza István gróf beszédét epochális jelentőségűnek tartom. Hogy lesz-e konkrét sikere, azt most még nem lehet- megáliapitani. Sok függ attól, hogy a kormány minő lépéseket tesz, a fölirati vitában én nem szándékozom résztvenni. A képviselőházi elnök ebédje. Berzeviczy Albert, a képviselőház elnöke, julius 15-én este nyolc órakor a városligeti Gerbeaud-pavillonban ebédet ad, amelyre a képviselőház aleinökei, háznagya és jegyzői kara hivatalosak. Megegyezés, a horvátokká!. Tomasich horvát bán ma délelőtt beható tanácskozást folytatott a miniszterelnökkel és a vele történt megállapodás alapián táviratilag az összes horvát képviselőket Budapestre rendelte. A horvát képviselők holnap délelőtt féltizenegy órakor értekezletet tartanak, amelyen a bán előterjeszti a miniszterelnökkel folytatott tárgyalásának eredményeit. Ezen az értekezleten megállapítják azokat a'követeléseket, amelyeket a magyar kormánynyal szemben támasztanak. Értesülésünk szerint a miniszterelnök és a bán között teljes a megegyezés és a miniszterelnök hajlandó a horvát sérelmek megállapítására regnikoláris bizottság kiküldését javasolni a képviselőháznak. A regnikoláris bizottság föladata lesz a horvátok részéről előterjesztett sérelmeket megbírálni és kölcsönös egyezség utján olyan megállapodásokat hozni létre, amelyek nem érintik a mcigyar állam birodalmi egységét, másrészről azonban alkalmasak a horvát igények kielégítésére. Láng és a debreceni mandátum. Azzal a hírrel szemben, mintha Láng Lajos a debreceni és verseci mandátum közül az utóbbit tartaná meg, beavatott helyről azt közlik, hogy Láng a debreceni harmadik kerület mandátumát tartja meg. Ez elhatározásában LángLajost az a szempont vezérli, hogy a debreceni maii dátum, amely az egyedüli kormánypárti mandátum Hajdumegyében, uj választás esetén kétségessé válik a munkapártra nézve, mig a verseci kerületet egy alkalmas jelölt meg tudja tartani a kormánypártnak. Wekerle mandátuma. Mai számunkban már hírt adtunk arról, hogy Serényi. Béla gróf lemondása folytán a függetlenségi párt tárgyalásokat kezdett a munkapárttal, hogy a besztercebányai kerületben Wekerle Sándorral szemben ne állítson jelöltet. A tárgyalásokat Khuennel Apponyi Albert gróf közvetíti, aki a volt miniszterelnök megválasztása érdekében inditott akciót ma azzal indokolja meg, kogy Wekerle Sándor, mint politikai érték, akkora nyeresége volna a parlamentnek, amelylyel szemben hajlandók az itt tekintetbe jövő párt-érdekeket mellőzni. Kossuth Ferenc azt hangsúlyozza egy nyilatkozatában, hogy Petrogally Oszkár volt képviselő, akinek előbb szerzett jogai vannak a besztercebányai kerülethez, nemcsak hozzájárult ehez az eszméhez, de úgyszólván iniciálta is. Wekerle Sándornak meg kell adni a módot és lehetőséget arra, hogy tagja legyen a magyar parlamentnek, amelynek nívójára csak előnyös hatással lehet egy olyan kapacitás, mint a volt miniszterelnök. Ha azonban KhuenHéderváry Károly gróf más véleményen volna, ugy a függetlenségi párt jogai fölélednének s az esetleg megüresedő kerületben minden erővel száknak harcba a párt diadaláért. A Presse Tisza beszédérői. A Neue Freie Presse mai száma Tisza István gróf tegnapi beszédével foglalkozva, a következőket írja: Tisza István gróf tegnap nagyjelentőségű beszédet mondott, amely Ausztriában is a legnagyobb feltűnést fogja kelteni. Olyan pillanatban, amikor az osztrák képviselőház a kisszlávok obstrukciója következtében szünetel és az osztrák képviselőknek semmi módjuk nincs tisztázni a kérdést, mennyire terjed befolyásuk a monarchia külpolitikájára, a magyar parlamentben szólásra emelkedik egy vezető államférfiú és követeli, hogy a magyar nemzet irányadó befolyást szerezzen és gyakoroljon a monarchia külpolitikájára. Amidőn e csengő szavakat halljuk — irja továbbá a Presse — ugy érezzük, mintha a múltban élnénk. Nem Tisza Istvánt, hanem atyját, Tisza Kálmánt véljük hallani. Tisza István gróf beszédéből kiérezhető az önérzet és az erőnek ama tudata, amely a magyar képviselőház többségét áthatotta, amidőn a liberális párt megteremtői évtizedeken át vezették Magyarország ügyeit. Tisza István gróf olyan gondolatokat fejtett ki, amelyeknek a monarchiára nézve alapvető fontosságuk van. Az a fölfogása, hogy a magyar nemzet szükséges tényezője az európai egyensúlynak., vitathatatlan politikai igasdág. Ausztria nélkül azonban Magyarország nem teljesítheti európai föladatát. Ausztria nélkül, különösen pedig az ausztriai németek nélkül az Európa szivében élő nagyhatalmasság, melynek fönnállását Tisza gróf szükségességnek mondotta, nem érvényesítheti teljes erejét. Tisza István gróf jelentőségéhez és mindenkor tanúsított politikai bátorságához méltó volna, ha leplezés nélkül elismerné az ausztriai németek nagy jelentőségét. A házelnök a horvátoknál. Berzeviczy Albert, a képviselőház elnöke, aki sorra látogatja meg a politikai pártokat, holnap a horvát képviselők klubjában tesz udvariassági látogatást. Választási hirek. Marosvásárhelyen Székely Aladárral szemben Fenyvesy Soma fog fellépni. — Debrecen harmadik kerületében, ahol Láng Lajost választották meg, ujabb hír szerint, Karátsony Lajos honvédelmi államtitkár lép fel. — Az ugrai választást julius 27-re tűzték ki. A biráló-bizottságok. A képviselőház mai ülésén a következőkép alakította meg a bírálóbizottságokat : I. biráló-bizottság. Bay Lajos, Fekete Márton, Kapotsffy Jenő, Montbach Imre, Slezák Lajos, Szivák Imre, Zboray Miklós. II. biráló-bizottság. Born Frigyes báró, Bornemissza Lajos, Ciocán János, Ertsey Péter, Förster Aurél, Radovánovíts György, Vertán Endre. III. biráló-bizottság. Bernáth Béla, Csuzy Pál, Helmeczy József, Németh Károly, Niamesny Mihály Szulyovszky Gusztáv, Tüdős János. IV. biráló-bizottság. Desbordes Ernő, Gál Sándor, Haydin Imre, Jankovich Béla, Manaszy Gyula, Márkus József, Rákosi Viktor. V. biráló-bizottság. Ivánka Imre, Kende Péter, Márkus László, Molnár Béla, Nyáry Alfonz báró, Ováry Ferenc, Sziillö Géza. VI. biráló-bizottság. Falcione Árpád, Huszár Károly (nagyzorlenci), Meskó László, Okolicsányi László, Szentiványi Gyula, Takács József, Telecsky Kristóf. VII. biráló-bizottság. Inczédy Sámuel báró, Kelemen Béla, Melczer Vilmos, Nagy Sándor, Polónyi Dezső, Rónay Jenő, Telegdi József. VIII. biráló-bizottság. Beöthy Pál, Bottlik István, Darvai Fülöp, Haller József gróf, Jakabffy Elemér, Koslyál Miklós, Simon Elemér. IX. biráló-bizottság. Beszkid Antal, Bethlen Pál gróf, Farkas Zoltán, Ghyllányi Imre báró, Heinrich Antal, Teleki Ferenc gróf, Várady Gyula.