Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-13 / 44. szám

818 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 Julius 16 Orth János jellemét ismertetni nem nagyon nehéz. „JÓSZÍVŰ és szeretetreméltó volt, céljainak kivitelében pedig hajthatatlan energiát tanúsított." Nővérem tragédiája igen nagy hatással volt az anyámra és nem is élte sokkal tul a halálát ; másik nővérem halálára is nagy befolyással volt Milly elveszte. Milly üde, szőkeháju szépség volt és örökké vidám kedélyű. Jó nevelésben részesült, több nyelven beszélt és amikor a főherceg a bolgár trónra pályázott, bolgárul is tanulni kezdett. ílémetország az Egyesüií-Marnok ellen. — Vilmos császár levele. — (Saját tudósítónktól.) A nikaraguai köztársaság elnöke levelet kapott Vilmos német császártói és ez a levél, mint alább olvasható, politikai bonyodalmat okozott. Az Egyesült-Államok kormánya és népe haragudott meg a levél miatt a német császárra, akinek szemére vetik, hogy gyűlöli az Egyesüit-Államokat és hogy ennek kárára titkos utakon összeköttetéseket keres Amerikában. Nagy barátjának nevezte levelében a császár Madrizt, Nikaragua elnökét és hangoztatta Németország és Nikaragua jó barátságát. Ez bőszíti föl az amerikaiakat, akiknek haragjára német hivatalos forrásból már felelnek. A nevezetes levélről a következő táviratokat kaptuk : London, julius 12. A Daily Chronicle jelenti Newyorkból: Nagy föltűnést kelt a német császár egy levele, melyet a nikaraguai köztársaság elnökéhez intézett. Első lépésnek tekintik azt arra, hogy Németország a délamerikai államokkal szívélyesebb viszonyba jusson és ott hajói számára szénállomást szerezzen. A levél ugy szól, hogy a nikaraguai elnök teljes bizalmát birja a német császárnak és ezt óhajtja, hogy a viszony javuljon Németország és Nikaragua, között. Ez a levél, bárha; csak formaság, közbeszéd tárgyát képezi az Egyesült-Államokban és veszedelmes precedensnek tekintik ép most, mert ez a perc rosszul van megválasztva. Ez a levél alkalmas annak a meggyőződésnek a keltésére, hogy Németország magatartása mindjobban az Egyesült-Államok ellen fordul. London, julius 12. A Daily Chronicle-aak jelentik Washingtonból hogy ott a német császárnak a nikaraguaj köztársaság elnökéhez intézett levelében ki. hívást látnák az Egyesült-Államok ellen. A hivatalos körök meg vannak róla győződve, hogy Németország viselkedése egyre jobban magára ölti az Amerika-gyűlölet színét. Az EgyesültÁllamok kormánya legközelebb fog arrój tanácskozni, hogy milyen álláspontot foglaljon el a német császár levelével szemben. Attól félnek, hogy a dologból nagy bonyodalom fejlődhetik ki. Berlin, julius 12. Illetékes helyen jelentik : A német császár levele nyilvánvalóan válasz arra a levélre, amelyet Madriz, a nikaraguai köztársaság uj elnöke néhány héttel ezelőtt a berlini főkonzulátus és a német külügyi hivatal utján küldött Vilmos császárnak és amelyben tudatja vele, hogy a köztársaság elnöki hivatalát átvette. Megfelel a valóságnak, hogy a császár ebben a levélben a nagy és kedves barátom kifejezést használtai ez azonban szokásos kifejezés, amelytől a csá. szár nem térhetett el, ha csak nem akart az iliem ellen véteni. A császár levele spanyol nyelven voit megfogalmazva és spanyol nyelven ez a kifejezés igy szól: Grande y buen amigo. Egészen bizonyos azonban, hogy Vilmos császár válaszában egyetlen kifejezés sem fordult el/5, amelyből az Egyesült-Államok ellen irányuló rosszindulatot vagy támadást lehetne kimagyarázni. Vilmos császárnak Madriz elnökhöz intézett levelét a guatemálai német diplomáciai képviselő adta át. A német külügyi hivatal mindezt egész terjedelmében megerősíti és még hozzáteszi, hogy politikai levélről van szó, amelyet a német császár irt annak a hivatalos bejelentésére, hogy egy köztársaság élére uj államfő állott. Ugyanilyen levelet kapott a német császártól Gomez is, a guatemálai köztársaság uj elnöke, miután hivatalosan jelentette a köztársaság elnökségének átvételét. A nagy és kedves barátom kifejezés a nemzetközi diplomáciában használatos és különösen az amerikai köztársaságok elnökeivel való hivatalos érintkezésben az európai uralkodók mindig ezzel a megszólítással élnek. A német császár levele a szokásos szerencsekivánatokat tartalmazza és semmi egyebet és csúfos kudarccal fog végzó'dni minden igyekezel, amely ezt a levelet Németország vagy császárja ellen akarja kiaknázni. Nyáréji kaland. ' ! — Brutalitással vadolt rendőr. — (Saját tudósítónktól.) Egyik szegedi rendőr brutalitását panaszolta el ma délután Papp Menyhért ügyeletes rendőrbiztosnak Csapó Sámuel kereskedősegéd. Testisértés vétsége miatt jelentette föl a rendőrt, aki — állitása szerint — minden ok nélkül, rosszhiszemüleg össze-vissza verte őt. Az eset egy kicsit pikáns és pláne rendőrtől, még ha civilruhában vau is, kicsit szokatlan és épen ezért érdekes is. A napokban valamelyik forró nyári éjszakán civilruhában ballagott a rendőr a Püspök-telek körül. A Püspök-telekről nem kell részletes terepszemlét fölvennünk. Mélyeu fekvő, uégyszö'ü terület, rajta buján nő a fü, ami azt jelenti, hogy épen elég magas. A többi most már kitalálható. A civilruhás rendőr addig sétálgatott a pompás tér körül, mig egy tüzesszemü leány akadt az útjába, aki épen olyan forró volt, mint maga a nyári éjszaka. A rendőr szabadnak érezte magát a civilruhiban és a leánynyal kettesben belesétált a magas fü közé. Véletlenségből egy suszterinas észrevette a dolgot s átvette a rendek (történetesen fű-rendek) őrének éber szerepét, sőt kövek dobálásával akarta kiugrasztani a nyulat a bokorból. Ez rövidesen meg is történt. A rendőr azonban éktelen haragra lobbant, mert egy-két kő nagyon rosszkor találta el. Felkerekedett és a suszterinas felé tartott, aki elódalgott. A hahotázása időközben odavonzotta Csapó S.lmuelt és barátját, Dímitrovics Rádó kereskedősegédet. Bár a civilruhás rendőr ruháján még folytonossági hiányok mutatkoztak, abban a hiszemben, hogy ő dobálta meg, dühösen nekirontott Csapónak. A följelentés szerint fojtogatta, ütötte, a földre teperte s aztán ott kezdte el püfölni, mig végre odaérkezett egy másik rendőr, de nem egyedül, hanem egy leánynyal, aki nem tudta magát igazolni s ezért a szolgálatot teljesítő őrszem be akarta kis érni a városházára. Természetesen a civilruha alatt is megismerte a rendőrtársát, de Csapót, akit csavargónak nézett, nem vihette be, nehogy a leány addig megszökhessék. Csapó azonban önként is jelentkezett ma a rendőrségen, orvosi látlelettel a kezében. Pilissy Béla dr vizsgálta meg és sérüléseiről megállapította, hogy hat vagy nyolc nap alatt gyógyulnak be. A dolognak tulajdonképen ez a komoly része. De van benne egy kis humor is. Az egyenruhás rendőr ugyanis posztoló buzgóságában épen azt a leányt szólította föl igazolásra, akivel még néhány minutával előbb olyan izgalmas pásztorórát töltött el a civilruhás. BELPOLITIKA! HÍREK. A fölírat! vita. A fölirati vitához még tizenegy szónok van föliratkozva. Legközelebb beszélni fognak és Tisza István mai beszédével foglalkoznak Bánffy Dezső báró, Mezössy Béla, Kossuth Ferenc és Justh Gyula. Pécsi líiildöttséf|. Zsolnay Miklós gyáros, Nendtwich polgármester és Krasznay Miklós dr vezetésével ma küldöttség kereste fel a képviselőházban Perczel Dezsőt, a munkapárt elnökét és Zichy János gróf közoktatásügyi minisztert. A pécsiek arra kérték Zíchyt, hogy mandátumai közül a pécsit tartsa meg. A horvát bán Héderváryaáí. Tomasich Miklós horvát bán tegnap este Chavrak Lewin osztályfőnök kíséretében Karlsbadból Budapestre érkezett. A horvát bán hoszszabb ideig fog Budapesten tartózkodni hogy a függő horvát kérdésekben a kormánynyal és a horvát képviselőkkel tanácskozást folytasson. A bán ma fölkereste Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnököt. Zichy János Budapesten. Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki szombaton beteg édesanyja meglátogatására Pécsre utazott, a tegnapi napot fehérmegyei birtokán családja körében töltötte el s°ma reggel visszaérkezett a fővárosba. A minjszter a képviselőház mai ülése folyamán a képviselőházban hosszabb tanácskozást folytatott KhuenHéderváry gróf miniszterelnökkel; e tanácskozás tárgya, mint illetékes helyen közlik, a Borromeus-enciklika kihirdetése volt. A íiagy államkölcsön. A Budapesti ludósitó jelenti, hogy az ötszázhatvanöt milliós uj államkölcsön ügyét az indemnitás után és az ujoncjavaslat előtt kívánja tárgyaltatni a kormány. A pénzügyi bizottság valószínűleg még e héten foglalkozik a kormánynak a kölcsönre vonatkozó javaslatával. A® interparlamentáris konferencia. Az interparlamentáris konferencia magyar csoportja ma délután két órakor ülést tartott a képviselőházban. Az elnöklő Apponyi Albert grófon kívül megjelentek: Berzeviczy Albert, Kossuth Ferenc, Szterényi József és Bolgár Ferenc. Elfogadták a brüsszeli konferencia pontjait és a konferenciára Apponyit és Nagy Emilt küldték ki. Botrány egy holttest körül. — Mi történt a Margitszigeten? — (Saját tudósítónktól.) A uapokban történt, hogy a Magyar Atlétikai Klub margitszigeti telepén egy Kucsera Károly nevű tizenkétéves, rongyos fiu a Dunába esett és eltűnt a hullámokban. A fiu holttestét később a víz kivetette s beszállították a bonctani intézetbe. Evvel azonban a szomorú eset nem ért véget. Kire kelt, hogy a telepen a Klub több tagja, akik ott trenírozták magukat a legközelebbi versenyre, látták a fiu halálvergödését, de egyik sem ugrott utána. Állítólag a ruhájukat féltették, más verzió szerint az úgynevezett „formájukat," sőt mikor egyikük mégis a Dunába akart ugrani a fiu után, a többiek visszatartották. Sokáig titokban maradt ez a dolog, mignem ma nyilvánosságra hozta egyik újság s érdekes részleteket közölt róla. Az a hely, ahol a gyermek vízbe esett, életveszélyes, mert magas, meredek part és nincs bekerítve. Kucsera Károly anyja hétgyermekes, nyomorgó asszony s valóban sajnálatraméltó. A megvádolt sportférfiak tex-mészetesen tiltakoznak a vád ellen, mintha ők könnyelműen veszni hagyták volna a gyermeket. Bodor Ödön postatiszt, a legsúlyosabban megvádolt, igy nyilatkozik : — A mult szombaton, julius 2-án künn voltam a Margitszigeten néhány kollégámmal, hogy részt vegyünk a D. M. K. E. háromezer méteres staféta-versenyén. Fönn ültem a tribünön én, valamint Bernes József, Bartko Jenő, Szántó Leó, Kovács Béla és még néhány fiatalabb sportember. Ott a tribünön tul, a meredek parton s a parthoz kötött tutajon hancúroztak a labdaszedő gyerekek. Az egyik közülök — ezt később tudtam meg — Kucsera Károly, miközben egy uszó zsindely után nyúlt, a vizbe esett. A gyerekek, a többiek, a partról nézték, hogyan evickél és csak miután elmerült, futottak hozzánk és elmondták, mi történt. Rögtön oda szaladtunk, de semmit nem láttunk már. Az Imre-pályaőr a kishíd alá