Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-09 / 41. szám

19Ю Julius 9 DELMAGYARORSZAG 5 A francia vasutassztrájk. __ Háromszázezer ember mozgalma. — A francia vasutassztrájk már-már kitörő­ben van. Forrongásról szólnak az ujabb hí­rek is, amelyek már most kezdik némileg megbillenteni a gazdasági élet egy-egy ága­satát. Alig hihető, hogy simán fog lecsen­desedni az a forradalmi hangulat, amely előjele egy minden tekintetben rendkívül káros és pusztító hatású sztrájk viharának. \ sztrájk megakadályozásának lehetőségé­ben különösen amiatt nem igen lehet bízni, mivel az ellentétek a vasutasok, továbbá iz állam és a vasúttársaságok között nap­ról-napra mindinkább kiélesednek. Emellett j vasutasok követelésével szemben a kor­mány magatartása olyan rideg, hogy a sztrájk az előjelek szerint már a jövő hé­ten ki fog törni. Hogy micsoda rázkódtatá­sokat fog előidézni a francia vasutassztrájk az egész világgazdaságban, arról fogalmat alkothatunk, ha figyelembe vesszük, hogy Franciaország gazdasági, ipari és kereske­delmi tekintetben egyik legjelentősebb té­nyező az egész földön. A sztrájk előkészü­leteiről ezeket a táviratokat kaptuk : Fáris, julius 8. A francia vasutak háromszázezer alkalma­zottja sztrájkra kész .l. Elgondolni is szörnyű­ség, hogy mi lesz mához egy hétre Francia­országban, iia megállnak a vonatok. Az olasz­országi vasutasok már adtak belőle kóstolót, megbénították az üzleti életet, a postát, meg­ingatok nagy ipari vállalatokat, pedig sztrájkjok nem volt egységesen tömör, sem általános, mint aminőnek Ígérkezik most a francia vasutasok munkabeszüntetése. Abból is Olaszország adott kóstolót, hogy mit ér a katonaköteles és tar­talékos vasutasok behívása. Ezt a példát akarja utánozni a francia kormány. Már is megteszi a hadügyminiszter az előkészületeket a tartalékos vasutasoknak fegyvergyakorlat ürüg\ én való behívására és ez az a körül­mény, amely félelmetessé teszi a készülődő nagy bérharcot. A katonai vasfegyelem és a haditörvényszék réme föltótlen engedelmes­ségre kényszeríti majd ezeket a „sztrájktörő­ket", de a fölkorbácsolt szenvedélyek aztán kizárólag az állami hatóságok s főleg a kor­mány ellen fognak zudulni. Ezernyolcszáz frank fizetési minimumot és napi tizórás makszimális munkaidőt követelnek a francia varutasok. Ezekről a föltételekről hallani sem akainak a vasúttársaságok, de a Kormány sem. Már farkasszemet néz a két ellenséges tábor. Ha egy héten belül végleges ás kielégítő választ nem adnak a társaságok, akkor legkésőbb julius 17-én megállnak a vo­natok egész Franciaországban. v Paris, julius 8. Biztosra veszik, hogy a sztrájk a jövő hét végén ki fog törni. A hírlapok nagy előkészü­leteket tesznek arra az esetre, ha a vasúti Sözlekcdés megszakadna. Automobilokkal fog­iák szállitani a lapokat vidékre és a fürdő­helyekre. Berzeviczy a Kossuth-pártkörben. Berzeviczy Albert, a képviselőház uj elnöke ma udvariassági látogatást tett a Kossuth­páríkörben. Este hét órától fél nyolc óráig időzött a Kossuth-párt tagjai között. A kép­viselőkkel folytatott beszélgetései során ki­jelentette, hogy a Ház remélhetőleg julius vége felé befejezi legsürgősebb munkáját s ekkor a képviselők megkezdhetik nyári szabadságidejüket. Tisza István Ujji'án. Tisza István gróf tudva­levőleg lemondott ugrai mandátumáról. Az ugraia­kat nagyon bántja, hogy nem Tisza fogja őket a parlamentben képviselni. Tiszatöbb politikus kísé­retében vasárnap Ugrára megy, ahol egy bucsu­társasvacsorán kifejti, hogy miért tartotta meg az aradi és nem az ugrai mandátumot. Útjára elkíséri Telcgdy József, Ertsey Péter, Mangra Vazul és Márkus László. Bucsu után Nagy Bölöny Józsefet jelölik ugrai kép" viselőnek. Meczner és Búza Barna. Sátoraljaújhely, röl jelentik: Meczner Gyula főispán fölmentette állásától Buza Barna iparhatósági biztost és fegyelmi eljárást indított Farkas Andor polgár­mester ellen. Evvel kapcsolatban olyau híreket hoztak forgalomba, mintha a dolog boszu müve volna, holott a fölmentés és fegyelmi vizsgálat elrendelése azért történt, mert bizonyos sza­bálytalanság nyomára jöttek rá. A többes mandátumok. A többes mandá­tumok tulajdonosai egyelőre még nem dön­töttek arról, hogy melyik kerületüket tart­ják meg. Azok, akiknek a mandátumát se pa­naszszal, se petícióval nem támadták meg, e hó tizenhetedikéig kötelesek nyilatkozni. Tisza István gróf tudvalevően lemondott Ugráról és Aradot tartja meg. Zichy János gróf Egert tartja meg s a pécsi és szabadbárándi kerület­ről mondott le. Hieronymi Károly a pozsonyi kerületet kivánja képviselni ós Iglóról mond le. A többi kettős mandátum tulajdonosa még nem nyilatkozott. Nem is tartoznak elhatározni magukat, mig a mandátumaik ellen beadott panasz vagy petíció sorsa el nem dől. Ruppék Amerikában. — Ujuilági idill. — (Saját tudó silónktól.) A budapesti társaságok­nak ismét van miről beszélniök. A távíró ugyanis olyan hirt hozott a tengerentúlról, amelynek előzményei nemrég erősen foglalkoz­tatták a főváros előkelő, szép asszonyait és pletyka-gourmanjait. Bupp Géza dr, a nemrég ismert fővárosi ügyvéd és Kratochwill Erzsébet, az Operaház volt gyönyörű ballerinája Amerikába érkeztek és ott juliüs hetedikén házasságra lép­tek. A fiatal és nagyjövőjü Rupp Gézának a szép táncosnővel való szerelmi viszonya egy időben egyik legnagyobb szerelmi szenzációja volt az előkelő fővárosi köröknek. Eleinte ugyan ugy beszéltek az egyre szorosabbá váló vi­szonyról, mint más társadalmi pikantériáiéi, hosszabb vagy rövidebb ideig tartó messaliance­ról. A- tavaszszal azonban kiderült, hogy a szerelmi viszonya miatt teljesen eladósodott Rupp Géza nagy útra készül, Amerikába megy Kratochwill Erzsébettel, hogy ott uj, munkás és biztos anyagi alapokra, fektetett életet kezdjen. Junius tizenharmadikán történt, hogy a Norddeutscher Lloyd hamburgi irodájában meg­jelent egy magas, elegáns, beretvált arcú ur egy feltűnő szépségű fiatal hölgy társaságában és két elsőosztályu jegyet váltott a másnap induló Deidschland nevű hajóra Amerika felé. A társaság hivatalnoka a szabályszerű mani­fesztum-formulát tette az utasok elé, akik azt ki is töltötték. E szerint utrakeltek Bupp Géza dr ügyvéd, született Budapesten 1871-ben. Utazásának jellege: Szórakozás. Kíséretében van Kratochwiel Erzsébet magánzónő, született Budapesten 1888-ban. Utazásának jellege: Szórakozás. A Deutschland fedélzetén a feltűnő pár tel­jes visszavonultságban élt és távoltartotta ma­gát az elsőosztályu utasok közös szórakozásai­tól. Annál inkább figyelte az arisztokratikus megjelenésű férfiút és a szép fiatal nőt a hajó kapitánya, aki észrevette, minő különös ideges­ség, nyugtalanság és aggodalom mutatkozott mindkettőn, mig a hajó el nem indult. Feltűnt továbbá, hogy a pár — noha rövid kéjutazás­nak minősítette útját — minő rengeteg podgyászszal (tíz nagy bőrönd, számtalan kosár, skatulya, csomag, láda stb.) utazik. A kapitány rögtön a megérkezés után föl­hívta a hatóság figyelmét a föltűnő párra. Utánanéztek a kürözőlevelekben és a központi policiális nyilvántartásban, vájjon nincs-e va­lami kriminális háttere e kéjutazásnak, de — természetesen — semmitse találhattak. Rupp Géza dr nagyarányú adósságokat kontrahált, de büntetendő cselekményt nem követett el. Az amerikai bevándorlási hatóság azonban különös előszeretettel foglalkozik olyan párok­kal, akik együtt teszik meg a nagy utat a* Óceánon a szabadság földjére, de törvényesen nincsenek megesküdve. A rideg erényü bizott­ság nem is engedte meg, hogy Rupp Géza dr és kísérője partraszálljon, hanem Ellis-lslandon visszatartotta őket, nnlia Összes papírjaik ki­fogástalan rendben voltak. A bevándorlási hatóság kihallgatásának vége az lett, hogy partra engedték a párt, miután jegyzőkönyvileg fölvették Rupp Géza dr vallo­mását. Most aztán julius hetediki kelettel azt jelen­tik Newyorkból, hogy Bupp Géza clr feleségül vette Kratochwill Erzsébetet. A szertartás egy előkelő magyar család lakásán volt. De la Roche szerencsétlensége. Bethenyböl táviratozzák : De la Roche bárónőt, az egyetlen női aviatikust a ver­senyen ma súlyos szerencsétlenség érte. A bárónő körülbelül ¿30—40 méter magassá­gig szállt fel, amikor hirtelen merőlegesen zuhanni kezdett a föld felé. A föld felett néhány méternyire kiesett a gép kosarából és elterült a földön. A segítségére sietett mentők és orvosok azonnal bekötözték a sebeit az eszméletlenül fekvő nőnek, akinek balkarja és jobblába eltörött. Fején több erős zúzódás volt. Attól tartanak, hogy koponya­törést szenvedett. A szerencsétlenséget állí­tólag hirtelen szél okozta. A szelet egy, De la Roche bárónő feje felett elrepülő má­sik aviatikus gépe hajtotta föl. Más verzió szerint a gép motorja romlott el. Párisból jelentik: Szép idő kedvezett a mai re­pülő-versenynek. Ma megint az egysiku gépek pilótái voltak a nap hősei. A leghosszabb repü­lést a belga Olieslager produkálta, aki Blériot­készülékén '255 kilométert tett meg, viszont Latham Antoinette-gépén rekordot állított föl, amennyiben három óra alatt 250 kilométert futott be. LaboMchere (Antoinette) 195 kilo­métert repült át, azonban a leszálláskor bal­eset érte. Ő maga nem sérült meg, ellenben gépe erősen megrongálódott. Volt még egy baleset. Az orosz Petrbwski, Sommer-fele két­síkú gépével tizenöt méter magasságból le­zuhant. A biplán darabokra törött, az orosz aviatikus sértetlen maradt. Kassa és az egyetem. — Küldöttség a minisztereknél. — A harmadik egyetemért versengő városom között tudvalevően Kassa is szerepel. A város azon a cimen követeli magának az egyetemet, hogy valamikor Magyarország egyeteme ott székelt és voltaképen ennek az egyetemnek a visszaállítását kérte ma az a küldöttség, amely Budapesten járt, hogy tisztelegjen Héclerváry Károly miniszterelnök és Zichy János vallás, és közoktatásügyi miniszternél. A küldöttséget, — amely az egyetem visszaállítása érdekébe11 memorandumot is terjesztett a miniszterekelé, — Sziklay Ede főispán és Takács Menyhért jászói prépost vezették s részt vett benne vala­mennyi abaujvármegyei országgyűlési képviselő, továbbá Darvas Ferenc, Szcitovszky Béla és Balásy Árpád gömörmegyei képviselők, Berczelly Jenő titkos tanácsos, a kassai királyi tábla elnöke, Éder Ödön polgármester, Kérészy Zol­tán jogakadémiai igazgató, Zalka Zsigmond gazdasági akadémiai igazgató, Mázy Engelbert tankerületi főigazgató, az akadémiai és közép­iskolai tanárok és a törvényhatósági bizottsá­gok tagjai közül számosan; csatlakozott azon­kivül a küldöttséghez Rákosi Jenő főrendiház} tag is. A küldöttség először Zichy János gróf kul­tuszminiszter elé járult, akihez Takács Meny­hért jászói prépost a küldöttség nevében be­szédet intézett, amelyben kifejtette, hogy Kas­sának volt már egyeteme, 111. Ferdinánd ki­rályunktól Mária Terézia uralkodásának utolsó évtizedéig állandóan hittudományi, bölcsészeti

Next

/
Thumbnails
Contents