Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-09 / 41. szám

6 DELMAGYARORSZAG 1910 július 9 és természettudományi fakultásokkal. Ez az egyetem Mária Terézia után akadémiává vál­tozott két fakultással, a bölcsészetivel és a jogival s ez az állapot 1848-ig maradt igy, amikor csak a jog- és államtudományi fakultás maradt meg. A kassai egyetemet sem királyi rezolucióval, sem törvénynyel meg nern szün­tették s igy jogilag ma is áll. A jogi oktatás mai rendszere tarthatatlan, a tiz jogakadémia életképtelen és elszigetelt működést fejt ki. Kassa városának két akadémiája, a jogi és a gazdasági akadémia s a város áldozatkészsége fognak hozzájárulni a fölállítás megkönnyíté­séhez. Takács Menyhért beszéde végeztével átnyúj­totta a miniszternek Kassa város közönsége és az egyetemi nagybizottság emlékiratát, amelyet Zichy János gróf átvévén, a többi közt ezt mondta: — A kormány teljesen tisztában van azzal, hogy a jelenleg létező' egyetemek nem felelnek meg az igényeknek, a rendkívül nagy számban az egyetemre tóduló ifjúság igényeinek s uj egyetemek fölállítása okvetetlenül szükséges. A kérdés már csak az, hogy az uj egyc-temek hol fognak fölállittatni. Ma azonban nem va­gyok abban a helyzetben, hogy erre vonat­kozóan határozott kijelentést tegyek, de meg­ígérem önöknek azt, hogy amikor a kérdés aktuális lesz, mindenkor szeretettel és öröm­mel fogok megemlékezni arról, hogy miniszter­ségem idején Kassa város volt az, amely első­nek fordult hozzám. 4 miniszter szavait a küldöttség rendkívül telkes éljenzéssel és tapssal fogadta s azután Héclerváry Károly gróf miniszterelnök elé ment, ahol kérelmét ugyancsak Takács Menyhért iászói prépost terjesztette elő s átnyújtotta az emlékiratot. A miniszterelnök a többi közt ezt mondta: — Amikor az egyetemek elhelyezése tekinteté­ben a kormánynak állást kell foglalnia, a ma­gam részéről is azt hiszem, hogy Kassa városa nem lesz kihagyható ama városok sorából, amelyekben egyetemet kell állítani. Határozott választ e pillanatban ugyan még nem adhatok. Olyan kérdés ez, amelynek megoldása az or­szágnak nagy anyagi áldozatába kerül s amely­nél még igen sok egyéb szempontot kell elbí­rálnunk. Legyenek azonban meggyőződve, hogy az a történelmi és kulturális tradíció, amely Kassa városához fűződik, elhatározásomnak mindig fontos momentuma lesz. Ezt a bizta­tást már most is előlegezhetem. A miniszterelnök egy ideig még elbeszélge­tett a küldöttség tagjaival. TÁVIRATOK A krétai kérdés. Paris, julius 8. Egy közlemény, amely minden valószínű­ség szerint a külügyminisztériumból szár­mazik, a krétai kérdés jelenlegi stádiumáról azt mondja, hogy a négy védőhatalom, mi­előtt javaslatainak keresztülviteléhez lát, valószínűleg a konzulok közvetítésével a krétaiaknál megteszi az utolsó békítési kísérletet és figyelmeztetni fogja a krétaia­kat a merev magatartásukból származható veszedelmekre. Berlin, julius 8. Egy krétai születésü nagyobb állású görög tiszt, akit a krétaiak nagyon szeretnek és tisztelnek, György király és a görög kormány kérésére elment a szigetre és ott több napig tanácskozott a pártvezérekkel, akiknek azt mondta, hogy a nagyhatalmak követelései el­len való ellenállásuk teljesen hiábavaló, mert a sziget nem Görögországnak, hanem az oltal­mazó nagyhatalmaknak kezében van és Gö­rögország még akkor sem segíthetne a krétaia­kon, ha magára vállalná a háború áldozatait. A tiszt ezekről jelentést tett a görög kor­mánynak, amely erre tanácskozásra ült össze és komoly figyelmeztetést küldött a krétaiak­nak. Athén, julius 8. Kaneából jelentik, hogy a görög kormány intése az összes pártokra mély hatást tett, ngy, hogy a krétai kormány talán már ma véglegesen meg fog egyezni az ellenzéki pár­tokkal. A nemzetgyűlés hétfőn ül össze és az ellenzék egyik vezére ki fogja jelenteni, hogy az ellenzék a görög király és a görög kormány intése következtében engedni kénytelen. A török összeesküvés. Konstantinápoly, julius 8. Annak a reakcionárius titkos szövetségnek, mely az ifjútörök uralom megbuktatására alakult és amelynek a fölfedezését tegnap jelentették, a neve Isahd, A messzeágazó és veszedelmes forradalmi szövetség élén az annakidején Egyiptomba menekült Kemal bég áll. A szövetség által fölállított proskrip­ciós névsor élén Mahmud Sefked pasa had­ügyminiszter szerepel. Kivüle még Dsavid pasa pénzügyminiszter és Medsem Edkin igazságügyminiszter meggyilkolását is el­határozták. Az egyház és Spanyolország. Madrid, julius 8. Holnap törvényjavaslatot nyújtanak be a szenátusban, mely a szerzetesek további megtelepedését Spanyolországban egyelőre megtiltja. A kormány mindent el fog kö­vetni, hogy e javaslatot mentül sürgősebben elintéztesse. A kamara mai ülésén Pablo Iglesias szociálista képviselő kijelentette, hogy ha ismét háború lesz, a munkások ép ugy sztrájkba fognak lépni, mint a me­lillai hadjárat idején. A szónok hangsúlyozta, hogy Ferrer az akkori mozgalomtól teljesen távol állott. Páris, julius 8. Madridból jelentik, hogy az ottani keres­kedelmi egyesülés Canaleas miniszterelnök­höz petíciót intézett, amelyben kijelentette, hogy a madridi kereskedőket egyenesen tönkreteszi a kongregációk versenye, akik sem házbért, sem adókat, sem vámokat, sem más illetékeket nem fizetnek. A kormány tegyen határozott intézkedéseket, hogy ezen állapotoknak véget vessen. BUDAPESTI MOZGÓKÉPEK. Anarchista-szobákban. Bozontoshaju, csontos legények, szőke, vér­szegény leányok körülülnek egy kerek asztalt. És a pici, öreg asztali lámpa megvilágítja az arcukat, épen ugy, mint azoknak a nagyszemü embereknek az arcát, akik már régen meg­haltak a börtönök dohos pineéiben és az arc" képük most itt lóg a falon. Sárga fényesség­től beárnyékolt, merev arcok, szegényes arc­képek, egy öreg lámpa és a szamovár. Kidülledt, rajongó szemek, világokat átszáguldó gondolatok egy pici, gyanús szobában, keserű pipafüst, teagőz és sok-sok véres árnyék, biborpalástu emberek gyilkosai, egy évezredes, szerencsétlen harc mártírjai, mind itt vannak ebben a gyanús szobában. Lenn a kapu előtt talán már cirkál a rendőr. És itt fönn sok keserűségtől, nyomo­rúságtól nedves szemek villannak egybe és összeborulnak fekete, elszánt legények, csontos, szőke leányok fejei. Hazagondolnak a havas Pétervárra, Moszkvára és nagyon keményen, nagyon elszántan megmerevedik a szivük és megcsikorog a foguk. A halk beszélgetésekbe, a véres mondatokba beleduruzsol a szamovár és itt, az idegenben, fülükbe csempészi a szibériai zúzmarás, kegyetlen szélvészek sikongó melódiáit. Elszánt orosz legények, csontos, szőke leányok hazagondolnak a fehér cárra, a kancsu­kákra és összenéznek. Nézni és emlékezni. * Vannak Budapesten, eldugott, szük, szomorú utcákban ilyen szobák. A szoba falába titokban bele van karcolva ez a hideg, borzasztó jel­mondat : „Nézni és emlékezni." Orosz diákok, diákleányok laknak itt és élnek csöndesen el­bújva, nappal odahaza vannak, este járnak ki az utcára, óvatosan járnak a fal mellett és nem néznek az emberek arcába. A szemük, a nagy, befelé néző szemük elárulja, hogy idegenek, száműzöttek ebben a városban, kevesen van­nak, szeretik egymást és minden idegen gya­nús előttük. Valami elmélázó, mélységes S2o moruság van a szemükben és ez elfödi a g0Q dolataikat, amelyek királygyilkosságoktól ter­hes, véres gondolatok, magas, megvalósíthatat­lan gondolatok, anarchista gondolatok. Néha leveleket kapnak külföldről és ilyenkor uj remény­ségek szállnak be a pici anarchista-szobákba. Eo-y csöndes Andrássy-uti kávéházban találkoznak éjszaka. Közel van a hűvös, rejtelmes, csavar­gós éjszakai városliget és egy füstös kávéház sarkában rajongó álmokat szövöget egy p£r anarchista diák. Nem bántanak senkit. De* rájuk nagyon vigyáznak. A budapesti rendőr­ség számontartja őket és épen tegnap utasí­tott ki kettőt közülük. Weinberger Avramot és Trojanska Annát. Anarchisták voltak. * Szegény Trojanska Anna kisasszony. Ön bizo­nyára szőke és csendes, nyugodt, áttetsző szeme van. A szülei már nem élnek, mert el­pusztította őket a fehér atyuska bandája, vagy a pogrom. Anna kisasszony, ön biztosan látta az édesapja fölkoncolt holttestét és még azóta érzi a vérszagot és a katonák fáklyáinak füst­jét. Én szeretnék földig hajolni a maga sokat szenvedett, acélos szive előtt és szeretnék belenézni a bizonytalan szinü szemébe, hogy borzadva kiolvassam azt a nagy rajongást, a gyűlöletet, az anarchista-fanatizmust, amelyet mi nem tanulhatunk el önöktől. Anna kisasz­szony, önt innen, mitőlünk is kiutasították, mert véletlenül egy anyanyelvet beszélt a fiumei és újpesti bankrablókkal. Pedig ön nagyobb .( főt kivánt magának. Ön néha belebámult a [• »ote éjszakába és véres testekről álmodott. *!>kor keskeny ajakával olyan gyakran lecsó­kolta az orosz diákok száját, — milyen sok szájat csókolhatott ön le Anna kisasszony, — akkor is, csókok közben megcsikorgott a foga és arra gondolt, amire egyszer megeskették. Anna kisasszony, én félek öntől, de titokban tisztelem és sajnálom önt.. . * Még nagyon sok ilyen kicsi szoba van Buda­pesten. Sötét, orosz földről idevarázsolt szo­bák, ahol most súgva mondják: Kettőt mégint kikergettek közülünk. És éjszakákon tovább száll a szamovár gőze és hozza a szibériai szélvészek jajgatását és a kancsukasuhogást és a sok elkese­rítő gondolatot, amely rajongóvá, anarchistává teszi ezeket a szerencsétlen, idegenből idesza­kadt, elkeseredett sziveket, szegény, csontos, szikár fiukat és a leányokat, akik sápadtak, szőkék és olyan fájdalmasan szomorúak . . . B. E. Gyilkosság, vagy szerelmi dráma? — fi sárvári rejtély. — (Saját tudósítónktól.) Borzalmas szerelmi dráma hirét jelentik nekünk Szombathelyről. Kirschner Ferenc selyemgyári munkás revolverrel mellbe­lötte Német Erzsébet gyári munkásleányt, az­után pedig maga ellen fordította a fegyvert. A leány nyomban meghalt, Kirschner pedig a rab­kórházban haldoklik. Részletes tudósításunk a következő : Tegnap a szombathelyi kórházba sápadtan, tántorogva beállított egy munkáskülsejü em­ber és a felvételét kérte. Rögtön megvizsgál­ták. Hatalmas lősebet találtak a mellén. Azon­nal bekötözték és el is helyezték a kórházban­A seb eredetére vonatkozólag azt mondta, hogy öngyilkosságot követett el. Ugyanakkor jelentették a rendőrségnek, hogy a sárvári határban egy női hullát találtak, a mellén lö­véstől eredő sebbel, a kezében pedig egy cédulával, amelyre az volt irva, hogy „közös elhatározással mentünk a halálba," Időközben bejelentették a rendőrségnek az előbbi esetet és igy rögtön föltűnt ez a két hasonló dolog, amely első pillanatra már összefüggésre engedett kö­vetkeztetni. Hogy az ügyet tisztázzák, fölkeres­ték a kórházban Kirsclinert és vallatni kezd"

Next

/
Thumbnails
Contents