Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-08 / 40. szám

4 DELMAGYARORSZAQ 1910 Július 8 Nem lesz tanár-sztrájk. — Cáfolnak az igazgatók. — (Saját tudósítónktól.) Az Országos Tanáregyesület nagyváradi gyűlése nagyon elkeseredett hangulatban folyt le. Ez a hangulat a titkári jelentésben is annyira kiéleződött, hogy sokan ebbGl következtetést vontak le egy, a tanárok részéről megindítandó sztrájkmozgalomra. Ez a következtetés azonban nagyon téves alapokon nyugszik. A titkári jelentésnek ugyanis van egy pontja, amely azt mondja, hogy abban az esetben, ha az előléptetések körül az indemnitás miatt támadt bajokat a kormány nem orvosolja, akkor ez a huzavona, mely az állami tanárok körében jogos elkeseredést szült, súlyos következmények előidézője lesz. Ebből a kijelentésből aztán egyesek a jövő képét egy országos tanár-sztrájk sötét színében látták kialakulni és mivel Magyarországon az állami iskolák rendes tanárainak a száma körülbelül ezerre rug. legalább is ennyit állítottak be a megindítandó sztrájk keretébe. Megnyugtatólag tájékoztathatjuk a közönségét, hogy a tanárok elkeseredett hangulata dacára, sztrájkról egyáltalában nincsen szó. Ha Szele Róbert dr, a szegedi tankerületi főigazgató, állítólag ugy nyilatkozott is, hogy a jogos anyagi követelések megtagadása esetében a tanárok sztrájkba lépnek, ez csak a titkári jelentés ama pontjának fculsötét szinben való felfogásából származhatott. Hogy minő okok miatt tartják lehetetlennek és célszerűtlennek illetékes körökben a tanárok sztrájkját, ezt szépen megmagyarázzák azok a nyilatkozatok, amelyeket a szegedi állami iskolák vezetői és egyes tanárok is tettek a Délmagyarország egyik munkatársa előtt. Tóth József, a szegedi állami felsőkereskedelmi és az első kerületi polgári fiúiskola igaz. gatója ezeket mondta: — Régóta húzódik már a tanárok anyag} helyzetének ügye. Nálunk és azt hiszem, hogy a többi szegedi állami iskolákban is nagyon csöndes hangulat uralkodik a sztrájkot illetőleg. De ha lenne is, akkor sem vezetne ered. ményre. A tanár-sztrájk nem olyan, mint a vasutas-sztrájk. Ha mi sztrájkolnánk is, ez a gazdasági életben nem okozna semmiféle rázkódtatást vagy fennakadást, mint például a vasutassztrájk okozott. Tehát először is célszerűtlen a sztrájk. Azután pedig kik örülnének ennek legjobban ? Mindenesetre a tanulók és a szülök. Még egy körülmény van, ami teljesen kizárja a sztrájkot, az, hogy a tanári testületek között nincs meg az egyetértés. Egy másik szegedi állami iskolának az igazgatója ugyanerről igy nyilatkozott: — Nagy meglepetéssel olvastam a tankerületi főigazgató urnák azt a nyilatkozatát, hogy szükség esetén tanáraink sztrájkba lépnek. A sztrájkolás nem férhet össze a tanár magasabb föladatával ós az ifjúság előtt, azt hiszem, egyetlen tanár sem járna elöl ilyen példával. Sztrájkba léphetnek az állam emberei közül például a vasutasok. A főigazgató ur sötét szinben fogta föl a titkári jelentés elkeseredett hangját s talán ebből gondolt a sztrájkra. Nagyváradon különben beszélgettem Négyessyvel, a kongresszus elnökével, aki szintén elkeseredetten szólt a tanárok anyagi helyzetéről, de sztrájkot emlegetni nem hallottam seholsem. Harmincnyolc budapesti tanár jött el Nagyváradra s lehet, hogy közülök valaki félremagyarázta a gyűlés hangulatát. — Ismételten mondom, hogy a tanár hivatása ellenkezik azzal, hogy ilyen mozgalmakba bocsátkozzék s ahogyan én ismerem a tanárainkat, egyik sem akarna sztrájkot csinálni. Baranyay Gyula, a szegedi III. kerületi állami polgári fiúiskola igazgatója ezeket mondta el: — Tegnap jöttem haza Budapestről a polgári iskolák tanárainak gyűléséről, de sztrájkról nem hallottam sommit. A polgári iskolai statusban nagyon csöndes minden, mindenütt. A középiskolai tanárok sztrájkmozgalmáról sem hallottam. Ennyit mondhatok. Legérdekesebben ós legjellemzőbben nyilatkozott a tanár-sztráikról egv másik igazgató, aki tréfás egyszerűséggel csak ennyit mondott: — Lehetetlen, hogy a tanárok sztrájkot kezdjenek. Mert ahol két tanár van együtt, ott háromféle vélemény szokott elhangzani. * Az est folyamán budapesti tudósitónk a következőket jelentette: Szele Róbert dr szegedi tankerületi főigazgató egyik budapesti esti lapnak arra az álhirére, mely többek közt tőle. ezt a nyilatkozatot hozta : „Nem lehetetlen, hogy az ősz folyamán, a tanév kezdetén ezer tanár sztrájkba fog lépni," igy nyilatkozott: „Ezt a kijelentést én nem tettem, sőt ellenkezőleg, azt mondottam, hogy nem képzelek magyar professzort, aki ci sztrájk gondolatával foglalkozna csak egy pillanatig is." A sztrájk tehát, ugylátszik, csak kacsa. Valaki hamisan interjuvolta meg Szele Róbert főigazgatót. összeesküvés az ifjutörökök eilen. — A kréta! bonyodalom. — (Saját tudósítónktól.) Jelentőségteljes dologról rántotta le a konstantinápolyi rendőrség a leplet. A régi rendszer hívei, mivel egyenes uton már sehogysem boldogultak az ifjutörökökkel szemben, nagyszabású összeesküvést szerveztek, amelynek az lett volna a célja, hogy az ifjutörökök vezető embereit meggyilkolják, az ezáltal alapjában megrendített, pártot terrorizálják, a régi rendet visszaállítsák. Ha ez sikerül, akkor a háború kérdése maholnap befejezett dolog lett volna, amennyiben eddig pusztán az ifjutörökök ellenállásának köszönhető az, hogy még mindig béke uralkodik. Könnyen azt hihetjük, hogy ez az összeesküvés nem minden külső befolyástól ment, legalább arra enged következtetni a nagyarányusága. Az összeesküvésről és a krétai bonyodalommal kapcsolatos hírekről az alábbi táviratok szólnak. A leleplezett összeesküvés. Konstantinápoly, julius. 7. A rendőrség titkos társulatot fedezett föl, mely azt tűzte ki feladatának, hogy a miniszterek és más államférfiak meggyilkolása által az ifjútörök uralmat megbuktassa. A rendőrség több helyen házkutatást tartott, miközben fontos okmányokat talált és egy titkos nyomdát fedezett föl, melyben forradalmi iratokat akartak nyomtatni. A vizsgálat folyamatban van. A rendőrség számos letartóztatást eszközölt. A nagyhatalmak megszállják Krétát. Konstantinápoly, julius 7. A portából kiszivárgott hir szerint holnap, a krétai nemzetgyűlés megnyitása alkalmával a nagyhatalmak csapatokat küldenek a szigetre és azt megszállják. A görögellenes bojkott. Konstantinápoly, julius 7. A görögellenes bojkott folytonosan erősbödik. A bojkott-bizottság által kiadott kommüniké szerint az ezután görök hajókon érkező árut nem rakják ki, tekintet nélkül arra, hogy görög vagy más kereskedők cimére érkeznek. A bizottság fölszólítja az összes üzleteket, hogy görög alkalmazottaikat bocsássák el. Konstantinápoly, julius 7. Az összes konzulátusok tiltakozásukat jelentették be a bojkott-bizottság legújabb határozata ellen. A nagyhatalmak elhatározták, hogyha ez a helyzet sokáig igy tart, komolyan beavatkoznak és igy kényszeritik a bojkottbizottságot ezen elhatározásának a megváltoztatására. Támadás Görögország ellen. Konstantinápoly, julius 7. A „Tanin" megtámadja Görögországot, mert a krétaiaknak adott azzal a tanácscsal, hogy engedjenek a nagyhatalmak kívánságainak, beavatkozott Törökország belső ügyeibe. A lap felszólítja a kormányt, hogy ezzel az ügygyej komolyan foglalkozzék. A földmsvelésügyi miniszter a gazdák érdekeiért. — Az állatállomány fölszaporltása. — A törvényhatóságokhoz és a gazdaságiegye. sületekhez egy rendelet ment ma a földtnivelésügyi minisztertől, melyről nyilván sok szó fog esni országszerte. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter hivatása magaslatára emelkedve, az idei általánosan jó takarmánytermósre hivatkozva, akciót indít az állatállomány fölszaporitása érdekében s jó példával járva elől: állami támogatással járul a nagy cél eléréséhez. A miniszter nagyfontosságú rendelete, mely ma érkezett le Szeged város hatóságához és a Szegedi Gazdasági Egyesülethez, a következő: Mint már több intézkedésemmel jeleztem, ez évben különös súlyt kivánok fektetni arra, hogy hazánk állatállománya lehetőleg és rövid idő alatt felszaporittassék és hogy e cél elérésére a vezetésem alatt álló tárca hatáskörébe eső minden eszköz fölhasználtassék. Különösen megokolja és a gazdaközönség szempontjából meg is könnyíti a mondott cél elérését az a körülmény, hogy ezidén az országnak jó takarmánytermése van és az aratási kilátások is kedvezők. Az ország fontos anyagi érdekei szempontjából szinte helyrehozhatatlan mulasztás volna, ha az idei bővebb takarmányés szemtermés-készleteket a gazdaközönség nem használná föl arra, hogy tenyészállományát lehetőleg szaporítsa és ezzel állattenyésztésének bővebb jövedelmezőségét a közel jövő esztendőre fokozatosan biztosítsa. Fölkérem ennélfogva az ország összes törvényhatóságait és gazdasági egyesületeit, szíveskedjenek saját hatáskörükben odahatni, hogy a gazdák ezidén nemcsak a kiváló bikaborjuk továbbnevelésére fektessenek súlyt, hanem főleg az üszőborjukból is lehető nagy számot igyekezzenek továbbnevelni és ezzel az ország tenyészanyagállományát megszaporítani. Részemről több intézkedést szándékozom foganatosítani, hogy a gazdaközönséget a kitűzött fontos cél elérésében támogassam. Igy már most jelezhetem, hogy az állami támogatást és közvetítést jövőre az anyagállományok tekintetében is kiterjeszteni szándékozom olyan irányban, hogy az országnak szegényebb szarvasmarha állományú vidékei fokozatosan a kellő mennyiségű anyaállattal is elláttassanak. Támogatni szándékozom továbbá azt, hogy az üszőborjuk a legelőben 'szegényebb vidékekről bővebb és olcsóbb legelőt szolgáltató vidékekre való legeltetés végett elszállíthatok legyenek. E célt részint vasúti szállítási kedvezmények kieszközlésóvel, részint pedig a bővebb legelőkkel rendelkező vidékeken megfelelő legelőgazdasági berendezésekkel kívánom egyelőre támogatni. Felkérem a címet, hogy ezen leiratomat érdemleges tárgyalás alá venni és gyakorlati foganatosítása iránt a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék. Megjegyzem, hogy az összes gazdasági felügyelőségeket megfelelőleg utasítottam. Kívánatos, hogy a nagyobb gazdaságok az üszőszaporulatról az illetékes gazdasági felügyelőségeket tájékoztassák és azt, hogy egyes községekből a gazdák hajlandók távolabbi vidékekre üszőket legeltetés végett szállíttatni, a gazdasági felügyelőségnek bejelentsék, hogy a tél folyamán a jövő legeltetési évadra szükséges legelőgazdasági berendezések foganatositasa iránt a kellő időben gondoskodhassam. Budapest, 1910. évi junius hó 25-én. Serényi Béla gróf s. k. Nos, hinni lehet, hogy a miniszterelnök által a külföld előtt a minap oly kedvezően aposztrofált „magyar paraszt" ezért a rendeletért a maga őszinteségével és eredeti eszejárásával fogja aposztrofálni legnagyobb