Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-07 / 13. szám

4 Dezső báró, a volt honvédelmi államtitkár, akinek arany karperece, félszemüvege, sajátos egyéni eleganciájn ruhái, laposkarimáju cilindere annyi évtizeden keresztül valtak fiélkülözheíetlen kiegészítői a t. Ház képének. Küldöttség Tisza Kálmánnál. Tisza Kálmán grófnak, a nagyszalontai kerület képviselőjének tegnap adta át egy nagyobb küldöttség a megbizö-levelét. A küldöttséget, amelyben résztvett Forgách János gróf belgrádi főkonzul is, Tisza Kálmán gróf cse¡jődi kastélyában fogadta. IVávay Lajos inandátuma. Temesvárról jelentik: Návay Lajos volt képviselőházi alelnöknek nagyobb küldöttség adta át a temesvári mandátumot. Jíávay megköszönte választói bizalmát és kijelentette, hogy csütörtökre Temesvárra jön, hogy nyilatkozzék a politikai helyzetről. Wfö.*UÁif. > jjCXPL^.' Tv." *' Ciüfo..^~T" Mikszáth Kálmán születése és gyermekkora." ii. Mikszáth Kálmán születéséhez érdekes és a csodálatossal határos legenda fűződik. A jelenlegi Mikszáthfalvával (Szklabonyával) szomszédos faluban: Ebeeken, Mikszáth édesanyjának születési helyén egy Tartsányi Ilona nevű kisaszszony hónapokig feküdt delejes álomban s ezen állapotában mindenféle jóslatokat mondott azoknak, akik őt fölkeresték és megérintették. A kíváncsiság odavitte Mikszáth édesanyját is, akinek a hipnotikus álomba merült leány a következő jóslatot mondta: — Születni fog a Révész-funduson egy fia, annak neve lészen Jézus és lesz belőle nagy ember, aki előtt Gyarmatot egyszer ki fogják világítani. Ez a jóslat már esak azért is csodálatosnak hangzott Mikszáthné előtt, mivel akkor még ő maga sem tudta, hogy magzatot hord a szive alatt. Időközben leégett a Mikszáth-liáz és Mikgzáthék csakugyan a Révész-funduson levő házba kerültek, amelyben 1848 január tizenhatodikán megszületett a megjósolt fiu, akit, mivel Szklabonyán tisztán katolikusok laktak, édesatyja születési helyén: Nagykürtösön, január huszadikán, tehát éppen Jézus nevenapján, az evangelikus egyházban Kálmán névre kereszteltek meg. Ha a Tartsányi kisasszony jóslatának egyes tételeit vesszük, tagadhatatlan, hogy valamennyi beteljesedett, ha nem is egészen szószerinti értelemben. Ott született Mikszáth a Révész-funduson s ha neve nem is lőn Jézus, de Jézus nevenapján keresztelték meg, ami pedig Balassagyarmat kivilágítását illeti, hát ez azzal, hogy egy egész ország ünnepelte őt a minap, fokozott mértékben ment teljesedésbe. Három évvel később (1851) a család egy kis leánynyal: Máriával szaporodott meg, aki ké-. pőbb Kálmánnak legkedvesebb játszótársává lön. Az apa kicsiny — 70 holdnyi, — de jól gondozott és jól jövedelmező gazdasága bőven eL látta őket mindennel, úgyhogy jólétben és kényelemben, amellett szeretetben nőttek fel a Szülői hájnál. Mikszáth maga írja: „Nincs a gyermekkoromban semmi felhő" s bár szülei sokszerű házi és gazdasági dolgaik miatt nem értek reá gyermekeik különös kiművelésével foglal? kőzni, szeretetük napsugarát mégsem nélkülözték egy percre sem. A gyermekek közös vonása : a mese szeretete Kálmánban oly nagy mértékben meg volt, hogy azok voltak legboldogabb órái, mikor édesatyja esténként ágyába vette és mesét mondott neki. De az apának magának is oly nagy kedve volt « mesólésben, hogy ha a fiu a mese mellett elaludt, leánykája ágyába ment és annak mesélt. Mikor azonban Kálmán ezt megtudta, felébredt • Ennek a kitűnő, élénken megirt tanulmánynak elsG részét lapunk május 28-iki számában közöltük. Folytatását nap-nap után adjuk. DÉLMAGYARORSZÁG benne az irigység s hogy atyját a szökésben méggátolja, ugy cselekedett, hogy egyik lábát odakötözte apjáéhoz, hogy fölébredjen, ha az szökni akar. A szerető apa ezen természetesen ugy segített, hogy a kötést kioldozta, visszajövet pedig ismét összekötözte magát a fiúval. Oly gyöngéd volt iránta, hogy éveken át folytatta ezt az ártatlan csalást, anélkül, hogy fiának ezt elárulta volna. Mikor azután az apa meséi már elfogytak, akkor a juhászuk, Parnitzky József, aki nagy mesemondó hirében állott, jött be a szobába. Odaült a fiúcska ágyához és ontotta az ő zamatos, népies meséit, miközben az úrfi elfagyott lábát vakargatta, aki azután — hogy Mikszáth saját szavaival éljek — olyan gyönyör között aludt el, „mint a szultán a szerenádé hangjai mellett." Hogy a juhászban a mesélési kedvet ébrentartsa és fokozza, nem egyszer dézsmálta meg édesatyja dohányát és azzal jutalmazta meg. De elfogytak a Parnitzky meséj is s az öreg Mikszáthnak már egy hatos jutalom dijat kellett kitűznie uj mesére. Erre aztán a juhász estére, mikor a nyájjal haza jött, „pokolból is", de elhozta az uj mesét. Lehet, hogy valamelyik juhásztársától szerezte meg, lehet az is, hogy maga gondolta ki. Hány népdalunk és népmesénk fogamzhatott meg ilyen egyszerű pásztornak az agyában, aki nyája mellett eléggé ráér, hogy dalba öntse szive örömét vagy keservét, avagy aranyhajú tündérkisasszonyok és csúf boszorkányok sorsát szőjje. Mikszáth Kálmán gyermekkori környezetének eléggé érdekes és fölemlitésre méltó alakja különben „Klapka" is, aki alatt Suska Mihály, a kocsisuk értendő s aki azért kapta ezt a nagy nevet, mivel a szabadságharcot Klapka alatt küzdötte végig s nem egyszer igazi obsitosmódra hajította el a sulykot. Viselt dolgainak elbeszélése közben sohasem felejtette el a krétát a kezébe venni s a cselédszoba nagy asztalán vonalakkal jelölni: — Itt állott a nfmet! Itt állott a mi seregünk, itt állott Klapka! S végül, hogy a legfontosabb személyről se feledkezzék meg, nagyfontoskodva odapingálta a leghosszabb vonalat e szavakkal: — Itt álltam én! Ezeken és más népies mesemondóin kfvül volt azonban Mikszáth Kálmánnak egy nagyobbmüveltségü és szélesebb látókörű mesemondója is s ez keresztatyja: Kiss János tiszttartó. Imponáló külsejii, finomlelkü öreg ur, aki aggkora következtében már vak is volt. Minden délután ellátogatott Mikszáthékkoz s míg az apa künn a mezőn a munkásokkal bibelődött, addig az anya a keresztapával és a gyermekekkel letelepedett a fás udvaron a nagy kőasztal mellé. Az asszony maga kötögetett, az öreg világtalan pedig térdeire ültette kis keresztfiát s beszólt neki élményeiről. Az öreg ugyanis sok világot bejárt, sőt magával I Napoleonnal is beszélt. így teltek el csöndes boldogságban a. félreeső kis faluban zsenge évei. A nagyvilágtól elzárt kis falujoknak nem voltak megrázó eseményei. Legföljebb egy-egy jóismerősuek a halálesete, vagy tűzvész zavarta meg a falu csendjét, egyhangú életét. „Valaki a lábát kitörte, vagy egy ökör felfúvódott", ezek voltak a nagy események. A nagyvilágról, annak borzalmas drámáiról s a magyar nemzet életének ezidőben lefolyt szomorú mozzanatairól, tízéves koráig, inig el nem került a szülői háztól, fogalma sem volt Mikszáthnak. A Bach-korszak szomorú napjai ban őket nem háborgatták a kémrendszer mindent kiszimatoló agarai, hisz az ő apja erős konzervatív érzésű volt és nem állott a „rebellisek" közé. Az életrajzírók rendesen az anya jótékony befolyását kutatják ós találják a fejlődő gyermek, illetve fejlődő költő lelkületének és jellemének kialakulásában. Ezt a befolyást, — már 1910 junius 7 *W—— • — fr" • • . - • — • • . I I I ami a költővé fejlődést illeti — Mikszáth édes. • anyjánál hiába keresnők. Az ő legfőbb vágya az volt, hogy á fia tanuljon s előkelőbb ismerősei ha kell a Zsuzsi szakácsné** protekciója révéo' valami jó hivatalba jusson. Azért erőltette a kis fiút mindenáron a, ta, i nulásra, bár nehézfejü gyermeknek látszott. A szklabonyai katolikus tanítónak, az öreg Tus. nay Andrásnak sokat kellett vesződnie, ami» megtanulta az olvasást, az irás mesterségének elsajátítása pedig még nehezebben ment. Az apát ez egy csöppet sem bántotta s nem egy. szer mondotta nejének; „Kár a gyereket kínozni, nem veszi be a betűt a természete megél itthon uri módon!" Ha azonban valamely praktikus dologban nyilvánított fia sületlen nézetet, homloka elborult s olyankor nem , egyszer durván bánt vele. Ily módon az apának is más lévén a terve az anyának is más a vágya, a szülők sokszor vitába elegyedtek afölött, vájjon tanittassák-e a liut vagy sem. S ha a fiu a ház körül meg a gazdaságban valamivel több élelmességet és ügyességet tanúsít, okvetlenül a férj győzött volua, hiszen magának a gyermeknek sem volt kedvo elhagyni a szülői házat. Strtegl F. József. Fordulat a Buturlin-ügyben. — Vacsenko orvos vallomása. — A Buturlin-ügyben ma szenzációs fordulat történt. Az ügy részletei már ismeretesek. Pétervárott Buturlin gróf hadnagy, Buturlin gróf tábornok fia, egy körülbelül húszmillió rubel értékű vagyon'várományosa, gyilkosságnak esett áldozatul. A fiatal hadnagyot a vizsgálat szerint háziorvosa, Vacsenko, a kit saját sógora bérelt föl, szérumbefecskendezéssel mérgezte meg. Vacsenko orvost és Buturlin gróf sógorát, egy ir származású földbirtokost letartóztatták, a megmérgezett gróf holttestét pedig ekszhumálták és fölboncolták. Azt is megállapították, hogy az orvos Buturlint pestis-szérummal mérgezte meg, amelyet a kronstadti laboratóriumban szerzett. A gyilkosságot különösen az a körülmény tette rejtelmessé, hogy amint kiddrült, Buturlin gróf felesége viszonyt folytatott férje sógorával, aki a gyilkost fölbérelte. Obrien és Vacsenko állhatatosan tagadták, hogy részük lett volna Buturlin meggyilkolásában, de a rendőrség megállapította, hogy Obrien május 16-án elhagyta Pétervárt és állitólagosan Vilnába utazott, de már egykét nap múlva, visszatért Pétervárra és ott sürün érintkezett Vacsenkoval, akinek lakásán nagy pénzösszeget találtak, amelyről ez azt állította, hogy még áprilisban Murav jcvné ékszerének elzálogosításáért kapta. Ezzel szemben azonban megállapították, hogy Vacsenko ezt az ékszert még januárban tette zálogba. A gyanú teljesen Vacsenko orvosra és Obrienre irányult, de sok bizonyíték eddig nem volt ellenük. Ma aztán a borzalmas mérgezési ügyben szenzációs fordulat történt. Vacsenko orvos ugyanis tegnap késő este végre megvallotta, hogy Buturlint tényleg ó mérgezte meg. Az orvos erre a célra nem sperminumot, hanem koleratrimfát használt, amelyet K'ronstaétl an, a pestislaboratóriuniban szerzett. Vacsenkó a beismerő vallomás után teljesen meg volt törve. Az áldozat sógora, Obrien, a bűntett értelmi szerzője és fölbujtója, az orvos beismerő vallomása ellenére is állhatatosan tagadja, hogy része volna a gyilkosságban. Vacsenko a _gy»" kosságért nem kapta meg a megígért bért, hanem csak egy kis előleget kapott és a kikötés szerint az egész összeget csak a temetés után kapta volna meg. Az éj fö" lyamán letartóztatták egy grammofon-üzlet tulajdonosát, aki Obrient Vacsenkoval megismertette. A kereskedőt azzal vádolj»*, hogy Vacsenkotól mérget kapott és azt másoknak eladta. Ujabb letartóztatásokat várnak. ** Forgách Antal kancellár szakácsnéja, ak-" sztl»" bonyai szülét '* ; It. vj i