Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-04 / 11. szám

jgiO junius 4 DÉLMAGYARORSZAG is kockára teszik. Az elnöki szék ^Sitiének emlegetik még a nagymüvelt­i •• ¿abos Ferencet is, akit Khuen-Héder­0,r(3f a kabinet megalakítása előtt 7 ?-alevőleg miniszteri tárcával is meg­• Áz egyik alelnöki széket a mun­^ az ellenzéknek fogja átengedni. ¿apai i ZséSyi __ Egy másik szerencsétlenség. — Három nappal ezelőtt súlyos szerencsét­lenség érte a legkiválóbb magyar aviatikust: •¿sélyi Aladárt, most pedig az első osztrák Mióta: Ilner balesetéről ad hirt a táviró. közöltük Zsélyi balesetét. Amikor Károlyi Imre gróf huszonötezer koronás dijáért a levegőbe szállt, tiz méternyi magasságból lezuhant, súlyos belső sérüléseket és agy­rázkódást szenvedett. Most betegen fekszik i Grünwald-féle szanatóriumban, ahol egy íjságiró ma meglátogatta és a látogatásról igy számol be: (A levegő hőse.) A beteget a legkisebb zaj is zavarja és a leg­kisebb izgalom is végzetessé teheti állapotát. A Tehérkötényes ápolónő az orvosok intésére rissé kinyitja az ajtót és én bepillanthatok a szobába, ahol egész sötét van ós alig szűrődik De valami világosság a gondosan elfüggönyö­sött ablakokon. Az ajtó kis nyílásán ép az ágyra esik tekin­getem. Zsélyi -lején könnyű fehér kötés. Arcát nem láthatom, mert csüggedten, mint a meg­sebzett madár, elforditva tartja. Nem veszi iszre, hogy nézzük, teljesen mozdulatlanul fek­szik, csak a balkezét mozdítja- meg egyszer, de jzt is öntudatlanul. Pár pillanat múlva bezárul az ajtó, csöndes epésekkel eltávozunk és magára hagyjuk a levegő hősét, aki még nemrégiben versenyt re­pült a madárral, most pedig öntudatlanul, szárnyaszegetten fekszik a sötét, szomorú szobában. (Zsélyi családja.) Mikor elhagytuk a szobát, szembetalálkoz­tunk egy napbarnított, erős tekintetű fiatal­emberrel. E napbarnított, erős tekintetű, em­ber neve Zsélyi Lászió, a szerencsétlenül járt aviatikus bátyja, aki ezeket mondotta: — Az újságokból értesültem öcsém katasz­trófájáról ós azonnal felültem a vonatra, hogy Pestre jöjjek. Mi a pusztán az újságot is csak násnap kapjuk, ezért értem csak ma Pestre. Mindig féltettem öcsémet, hogy szerencsétlenül lár. Emlékszem, még egész kis gyerek volt, xmikor már repülőgépeket fabrikált papírból és fapálcikákból. És most, amikor már oly ered­ményeket ért el, most kellett szerencsétlenül ¡árnia . . . A szerencsétlen aviatikus bátyja csak Buda­pesten, a szanatóriumban tudta meg, hogy az édesanyja is itt van. Természetes, hogy sie­tett a megtört szivü anya vigasztalására, gép­kocsin ment el a Royal-szállóba, ahol az anyja megszállt. Itt fa szállóban Zsélyi édesanyja * következőképen van bejelentve : özv. Koch Lászlóné Losoncról. Zsélyiéket ugyanis azelőtt Kochnak hívták;- magyarosították a nevüket. °ch László jómódú gazdálkodó volt; huszonöt v 6 halt meg és egy kis vagyont hagyott •la>ra. Zsélyi Aladárnak ez tette lehetővé, hogy kísérleteit végezhesse. (Az orvostanár a betegségről.) k\ntTSe\ tanári aki nagy gonddal és körülte­mondotta áP°'Ía Zsély' Aladárt> a következőket — Zsélyi állapota bizony meglehetősen su­de reméljük, hogy fel fog gyógyulni. oJ a teljes funkcióképességét visszanyeri-e, np-gyon kétséges. Nagyon valószínű, hogy nem k>g~ többet aeroplánba ülni. Tegnap be­tűztettük hozzá az anyját, akit megismert. _ Mást nem ismert meg, pedig a nagy­ija is itt volt tegnap. Érdekes, hogy a katasztrófára — mikor visszanyerte eszmé­letét — egyáltalában nem emlékezett, a ka­tasztrófa előtt történtekről pedig a legtisz­tábban beszélt. Ezzel a hírlapíró elbúcsúzott a szomorú ház­tól, amelyben a legelső magyar aviatikus szenved. Az osztrák pilóta katasztrófája. Bécsből táviratozzák: Ilner, a legkiválóbb osztrák aviatikus tegnap délután Bécsújhelyen, ahol már hetek óta gyakorolja magát a buda­pesti meetingre, szerencsétlenül járt, gépe alá került és oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy budapesti átjárói le kelleti mondania. A Bécsújhelyen kísérletező aviatikusok közül eddigelé Ilner érte el talán a legszebb sikere­ket. Kísérleteit Etrich-gépeken végzi és a minap nagy sikert aratott azzal, hogy berepült Bécsbe és ott gyönyörű gyakorlatokat végzett. Ilner tegnap is az Etrich III.-mai, a Sirály nevü aeroplánnal kísérletezett a bécsújhelyi repülő­téren. Ezzel a géppel akart felszállni a buda­pesti versenyen is. A tegnapi szerencsétlenség nem a levegőben, hanem még a földön történt. Ilner a földön gurult gépével, mikor az a hátulsó keréknek valami hibája folytán fölborult. Ilner a drótok közé jutott, amelyek súlyosan összevágták arcát és nyakát. A kezén csonttörést is szen­vedett, ugy, hogy mikor munkásai nagynehezen kiszabadították a gép alól, teljesen eszméletlen volt. Kórházba vitték, ahol most súlyos betegen fekszik. Gépe teljesen használhatatlanná vált. Potemkln-kiállitás. — Balesetek az aviatikai telepen. — И Robbanási katasztrófa — Több mint harminc halott. — A nagy szerencsétlenségek szezonját éljük. Alig múlik el nap, hogy a táviró világgá ne röppentene egy-egy katasztrófát, amely igen sok emberáldozatot követelt magának. A Pluviôse tengeralatti hajó áldozatait még el sem temették, már is egy ujabb szerencsét­lenség történt, amely borzalmaiban hasonlit az ököritói tűzvészhez, ha nem is olyan nagy­arányú. . Prsemyzlben a Ring-platzon lévő Schanzer­féle ház pincéjében tegnap estefelé rettene­tes robbanás történt. A robbanás oly elemen­táris erővel tört ki, liogy rombadöntötte nemcsak ezt a házat, hanem megsemmisítette a szomszéd épületeket is. Összedőlt a Schanzer­ház mellett lévő görögkatolikus püspöki palota is.. Az óriási légnyomás száz méternyi területen az összes ablakokat betörte. Az anyagi kár, amely óriási összeget tesz ki, semmi ahoz ké­pest, hogy hány ember lelte halálát az össze­dőlt épületekben. Egy század utászkatona dolgozik még éj­szaka is fáklyafény mellett a romok eltaka­rításán, de eddig nem sikerült a halottak és a súlyosan sérültek számát megállapítani. Az utászkatonák eddig harminc holttestet húztak ki a kődarabok alul. Valamennyi bor­zalmasan meg van csonkítva és van köztük olyan is, amelyet a hatalmas oszlopok egé­szen összelapítottak. A mentési munkálato­kat szorongva nézi az egész város lakossága és szomorúan állják körül a szerencsétlen­ség helyét. A rokonok és a családtagok zo­kogva, jajveszékelve borulnak a felszínre került holttestekre és csak nagynehezen lehet onnan őket elvonszolni. Hogy milyen nagy volt a légnyomás, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy az egyik ház házmesternéjét a második emelet menyezete és a padlás között függve találták holtan, A robbanást, mint később megállapították, a Schanzer-féle ház pincéjében elhelyezett lőpor és dinamit okozta. Azt azonban még nem sikerült kinyomozni, hogy a ttizanyag hogy került az elzárt helyiségbe. A város­ban nagy segélyakciót indítottak a károsul­tak javára. tudósítónktól.) Ma délelőtt a repiilő­verseny-tér felé közlekedő villamosokat égés:-, sereg kacagó, zsibongó gyermek lepte el. A fölnőttek néhány órára majdnem egészen leszorultak ezekről a kocsikról, de az egy­szer nem türelmetlenkedtek, hanem jókedvű mosolylyal nézték a ragyogó szemű ¡--ereget, amely a tanítók kíséretében kivomilt a rá­kosi mezőre, a kiállított repülőgépek meg­tekintésére. Az Aero-Klub ugyanis néhány nappal ezelőtt értesítette a főváros tanácsú , hogy junius harmadikán a rákosi mezon kiállítást rendez a repülőgépekből, amelye­ket szakemberek fognak megmagyarázni a közönségnek. Erre a kiállításra a rendezőség meghívta a főváros összes iskoláinak tanu­lóit is, akiknek husz- és negyvenrilléres kedvezményes jegyeket bocsátott rendelke­zésükre. A tanács elfogadta a meghívást s az iskoláknak junius harmadikára szabad napot adott. (Nincs kiállítás.) A gyermekek kitörő örömmel fogadták a ta­nács elhatározását s másnap már valamennyi a tanító kezébe adta a belépő-jegy díját. Még a legszegényebb gyermek is elhozta filléréit csakhogy meglássa azokat a csodás gépmada­rakat, amelyek színes, fantasztikus képekkel népesítették be képzeletét. Az egyik iskolában megtörtént, hogy a legszegényebb tanulónak még a liuszfilléres jegyre sem tellett s keser­ves zokogással jelentette be elmaradását a ki­állításról. Társai megsajnálták s az uzsonna­lilléreikből néhány perc alatt összeadták a be­lépő-jegy árát. A gyermekeket ezután valósá­gos láz fogta el. Még aludni sem tudtak az izgalomtól s a kitűzött nap reggelén jó idő­vel az indulás előtt már megjelentek az is­kolában. A villamos csak ugy ontotta az örömtől kipirult arcú lelkes látogatókat a verseny­térre. Ott azonban kellemetlen meglepetés várt az apró seregre: nem volt kiállítás. Az egész téren sehol senki, csak néhány karszala­gos ellenőr, aki a jegy szelvényét leszakította. A kiállításról nem tudott senki semmit, maguk az aviatikusok sem, Sírásra görbült szájjal, szomorú arccal állott a sok száz gyermek ' a tanácstalanul ide-odafutkosó tanítók körül és éhes szemmel, sóvárgó lélekkel kukucskált be a hangárok résein, amelyek mögött a ^ár­nyas csodák jól becsomagolva pihentek. Hosz­szabb várakozás után előkerült Kutassy dr, aki kijelentette, Itogg szívességből megmutatja a gyer­mekeknek a saját repülőgépjét. A gyermekek azonban még abban sem gyönyörködhettek, mert Kutassy dr valamin megsértődve, hara­gosan becsapta a hosszú nyakkal ágaskodó gyermekek előtt a hangár kapuját. Közben a nap magasan fölszállott az égre s forró sugaraival agyonbágyasztotta a gyerme­keket. A tanitók aggódva pillantottak körül, hogy honnan kapnának segítséget, ha egyiket vagy másikat hirtelen rosszullét fogná el. De a mentőknek még nyomát se látták. Egyszerűen nem értesítették előre a mentőket se, noha dolguk akadhatott volna, mert néhány gyermek a forróságtól elájult. A tanitók erre hirtelen visszafordították az egész sereget, nehogy ko­molyabb baj érje őket a rettentő hőségben. De micsoda szomorú csapat lett a még előbb olyan vidám és hangos népségből. A ki­sebbek sírva, a nagyobbak zúgolódva foglalták el helyüket a kocsiban s ha egy-egy megtelt villamossal találkoztak, amelyen még a hangos jókedv uralkodott, átkiabáltak : — Ne menjetek ki, ugy sem láttok semmit! Később aztán megtudták a tanitók, hogy miért nem volt kiállítás a repülő-versenytéren. Egyszerűen azért, mert az Лего-Klub a kiállí­tás rendezésének jogát bérbeadta egy józsefvá­rosi pénzintézetnek, amely eladta a• jegyeket, anélkül, hogy a kiállítás megnyitásáról gondos­kodott volna. í

Next

/
Thumbnails
Contents