Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-04 / 11. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 Junius 2 (Tömeges balesetek.) A gyermekek tömeges kivonulása nem mult el baj nélkül. Szerencsére azonban egy eset ki­vételével nem volt komolyabb esemény. Az első szerencsétlenség még a kivonuláskor történt. Az Erzsébet-körut 28. számú háza előtt ment el épen a gyermeksereg, amikor a házban lakó Nagy Béla ablakából egy virágcserép lezuhant és Kondor Valentina tiz éves iskolás leány lejére esett. A kis leány összerogyott s a men­tők eszméletlen állapotban szállították a Rókus­kórházba, ahol megállapították, hogy koponya­repedést szenvedett. Körülbelül húszezer gyermek lehetett már kint a versenytéren, amikor a gyermekek egy nagy csoportja nekiment a különböző helyeket egymástól elválasztó drótkerítésnek. Az egy méter magas drótkerítésből arasznyira egymás­tól hatalmas szögek állanak ki, hogy az átju­tást lehetetlenné tegyék. Ennek a kerítésnek ment neki a gyermekhad, amelyet részben a hátrább állók neki is szorítottak a veszedel­mes alkotásnak. Egész csomó gyermek igyeke­zett szabadulni szorult helyzetéből és vérző fejjel, testtel és kézzel, meg szaggatott ruhával jajgatott segítségért. A szerencsétlenségről ér­tesítették a mentőket, akik közül hat orvos jelent meg két automobilon. Az orvosok azon­nal első segítségben részesítették a kis sebe­sülteket. Erősebben Thier Ábrahám tizennyolc­éves gimnazista, Eisler Mariska nyolcéves elemi iskolai növendék és Kohn Zoltán tizenkét éves gimnazista sebesültek meg. Alig végeztek a mentők a kis sebesültekkel, amikor újra dolguk akadt. A nap forró sugarai­tól sok gyermek rosszul lett s a napszúrás jelei mutatkoztak rajtuk. Egymásután a ver­senytérnek hol egyik, hol meg a másik részébe hivták a derék mentőket, akik ilyenmódon tizenkét esetben nyújtottak segítséget. És pedig rosszul lett: Prohászka Alajos tizennégy­éves gimnazista, Deutsh Frigyes tizenhároméves polgári iskolai tanuló, Payer Dorottya tízéves elemi iskolai növendék, Tóth Károly kilencéves elemi iskolai tanuló, Ráder Armand tízéves tanuló, Schiffer Mariska tizenkétéves polgári iskolai tanuló, Beryer Margit nyolcéves, Bukó­val Balázs kilencéves és Címer Ilona kilenc­éves elemi iskolai tanulók, Kelemen Béla tízen­hároméves és Beutsch Miklós tizennégyéves gimnazisták. Rosszul lett továbbá Lévay Miksa tanár is. A mentők a kis betegeket részben gyógyultan elbocsátották, részben pedig laká­sukra szállították. Lukács László mandátuma. Körmöc­bányáról jelentik: Holnap,szombaton nagyobb­számu bizottság adja át Lukács László pénz­ügyminiszternek a körmöcbányai mandátu­mot. NYOMTflTVflNYOKflT ÍZLÉSES KIVITELBEN KÉSZÍT GYORSAN A DÉLMAGYAR0RSZA6' HÍRLAP- ÉS NYOMDflRÉSZVÉNYTflRSflSÁG SZEOED, KOMA-UTCA 15. KOSZORÚ- ÉS CS0K0R-SZALA8 FELIRATOK ARANYOZÁSÁT GYORSAN és OLCSÓN KÉSZÍT F ra m t« ra ¡fi ra i?* "s M ' 'DELMAG\ KÖNYVKÖTÉSZETE. TELEFONSZÁM 503. George HacKenscnmidí. Hackenschmidt világbajnok átutazóban Buda­pestre érkezett. Hackenschmidt a legérdeke­sebb emberek egyike. A főváros turflátogató közönsége minden lóverseny-napon kint láthatta a nagytribünön. Fess alak, csinos külső, jól szabott ruha és megnyerő udvariasság rend­kívül szimpatikussá teszik megjelenését. Kevés embert láttam, akinél annyira kifejezésre jutott volna egyéniségének egész öntudata, mint ép Hackenschmídtnél. Szerénysége dacára minden mozdulatán, minden lépésén pregnánsan kifejező­dik a büszkeség, az önbizalom. Az energiát, a mo­dern kultur-embernek ezt a messzefekvő ideálját személyesiti meg Hackenschmidt, a rettenetes, mindent legyőzni akaró idegerőt. Minden gon­dolata egy-egy tett, minden cselekedete erőfe­szítés, minden idegszála él és megjelenésén nincs ott a nyoma annak a borzalmas sok küz­désnek és harcnak, amit győzelmesen megví­vott és nem látszik meg rajta az a rettenetes sok szenvedés és csapás, amin keresztül ver­gődött. Aminthogy változatlanul pergett le róla a vi­lágraszóló sok dicsőségnek az emléke is, amely­től más ember megrészegedett volna . . . 1878-ban született, Oroszország Reval nevü tartományában; most tehát 32 éves. Kora ifjú­ságában kezdett már sportolni: a dorpateri reáliskolában az atlétikának minden fajával előszeretettel foglalkozott. 1895-ben végzi isko­láit s ezután mérnöknek készül. Közben azon­ban mind több időt szentel a nehéz atlétiká­nak s midőn az akkor már professzionátus Lurich (1896.) egy truppal megjelenik városá­ban s tréning-mérkőzéséken a még iskolázat­lan Hackenschmidtet többször ledobta, fölébred benne a dac és minden szabadidejét a birkó­zással tölti. Később barátságba került a cár szolgálatában álló milliomos orvossal, Kra­jewszky dr-ral, aki Oroszországban ma is az orosz sport, de különösen az atlétika megte­remtője. Ez azonnal fölismerte Hackenschmidt­ben a nagyszerű sportanyagot s tréningbe véve, rábeszélte arra, hogy szentelje hivatását a sportnak. Hackenschmidt otthagyta a mérnöki pályát és elment Krajevszkyhez trénirozni. Ennek a vezetése mellett bontotta ki szárnyait és az ó-görög sportélet mithikus hőseinek képességeit, a római gladiátorok legendás eredményeit túlszárnyalta. Súlyemelésben is elsőrangút produkált és Ribeaupierre gróf, a cár főlovászmestere költ­ségén utazott a bécsi amatőr európabajnok­ságra, ahol a birkózást tényleg meg is nyerte, a súlyemelésben azonban nem tudott érvénye­sülni. Nemsokára ezután mint hivatásos bir­kózó, a legjobb embereknek tépázta meg a babé­rait. A kontinens összes városaiban megfordult, — sokat szenvedvén közben a különböző sérülé­sektől és kirándulásoktól, — míg végre 1900. szeptemberében Budapestre került, ahol Weber, Hitzler, Lassartesse, Raicevich, de la Calmette, Burghard, Robinetti és Kara Achmed előtt, utóbbival közönségünk előtt még ma is emlé­kezetes három órás küzdelmet viva,. győzött. Még egy-két év és a kontinensen nem talál többé oly ellenfelet, akit ne dobott volna le egynéhányszor. Koch, Petroff, Lurich, le Boucher stb. „legjobbak", mind csak maguk közt és ő utána voltak a legjobbak. Hackenschmidt tehát ujabb, izgatóbb küzdel­meket keres és átmegy Angliába, majd Ameri­kába, ahol az embereknek sok pénzük van és uj korszaka nyilik meg győzelmei sorozatának. Hűtlen lesz a görög-római birkózáshoz és a catch-as-cath-can-rendszert kezdi kultiválni. Temperamentumának, villámgyors izomzatának és hitetlenül óriási erőfeszítésekre képes pilla­natnyi energiájának talán jobban megfelel ez a veszedelmeiben izgatóbb, a tömeg lelki kíván­csiságát gyönyörködtetőbb technika. Diadalma­san utazza be az egész világot, keresve valakit, aki erejével, hidegvérével, ügyességével es tech nikai tudásával megmérkőzne, de méltó eller felet nem talál. Mindeunütt ünneplik, n^' szinte bálványozzák degenerált korunkb-.. az erő kultuszának fanatikus imádói. Ahol nieJ jelent a pox-ondon, az egész város lázas kiválj csisággal fogadta, Roosevelt is többször látta vendégeül a ]egn. gyobb atlétát és mindig kitüntető érdeklődés sel viseltetett iránta, Az ilyen turnék termé szetesen igen tiszteletreméltó összegeket j5Ve delmeztek Hackenschmidtnek; volt oly szerző dése, amikor havonkint 15—20 ezer márkát i; megkeresett. Ma dúsgazdag ember. Valószinö ugyan, hogy utóbbi mérkőzései már nélkülözik a komoly jelleget s igy magyarázható talán a2 a legenda kör, amely személyéhez fűződik, ÚJÍT. szintén Gotsch általi meglepetésszerű legyőzd tése. Ez azonban nem von le semmit az értéké­ből. Legutóbb egy könyvet is irt, amely ugyai a laikus közönségnek van szánva, mindazon­által ezerszerte többet ér Müller J. P. Sándoi vagy más szemfényvesztők hasonlótárgya mun­kainál. (Ennek a könyvnek a magyar fordítását különben most engedélyezte Hackenschmidt.' Hogy joga van sportügyekben elevenek és holtak fölött Ítélni, azt mindenki el­ismeri, aki őt egyszer dolgozni látta. Már akkor is lebilincseli a publikumot, amikor raffinált Ízléssel megválasztott dresseiben a po­rondra lép; majd azután elkezd dolgozni, vadul, gyorsan, szinte kegyetlenül támad. Direkt le­dolgozza az ellenfeleit s mikor azok az elsc fáradság stádiumában visszaesnek a tempóba, akkor jön Hackenschmidt valamelyik védhetet­len force fogásával, amelynek aztán legtöbben áldozatul is esnek. Ezért látszik a munkája abszolút fölényesnek s ezért tartanak matekéi egész rövid ideig. Hogy milyen ereje van, azt a laikussal leg­jobban megértethetjük azzal, ha rámutatunk egy súlyemelő világrekordjára: hidban 142 kilo­grammot emelt, A legtöbb ember még puszta hidat sem tud csinálni: az amatőr-világrekordot Weisz Richárd tartja 12Ó kilogrammal. A japán dzsiu-dzsicsu mestereknek réme; ha valamelyik városban ő megjelenik, onnét a kö­zönséget csaló dzsiu-dzsicsu kóklerek eszeve­szetten menekülnek. Hackenschmidtet látta dolgozni a hires berlini szobrász, Reinhold Be­gas, amikor a birkózást az „emberek legszebbi­kének" nevezte el. (Saját tudósítónktól.) Budapest legújabb váro­sában, a hangár-városban uralkodik most a leg­elevenebb élet, A repülőgépek házai, amelyek már teljesen felszerelve várják a lakóikat, az Ánzáni- és Gnom-motoros biplánokat és mono­plánokat. A rákosi mező teljesen magának hó­dította meg a ligeti jassz-népet, az iskolás­gyerekeket, akik szabadidejüket most nem footballozással és golyózással töltik, hanem lesik, nem ké3zül-e felszállásra valamelyik aviatikus. A népvándorlás reggeltől késő estig tart. Röhögi autók, gördülő gummirádlisok, zsúfolásig telt villamosok csak ugy öntik magukból az elegáns, legújabb divatú ruhákba öltözött nőket és férfiakat. Kint pedig a pályán nyu­godtan, fölényesen szivaroznak a repülő emberek., akik a kíváncsiak tömegétől körülvéve utasít­ják montőrjeiket a gép felszerelésére. A kül­földiek is majdnem mindnyájan ott vannak már, sőt a kíváncsiak és az aviatikai szakér­tőkké előlépett smokkok nagy gaudiurnára Amerígo olasz aviatikus föl is repült. Nem va­lami magasra szállt föl és emiatt nem is volt túlságos sikere. Nagy a csoportosulás Kutass'J hangárja körül is. A magyar aviatikus, al° még sohasem repült,® nyugodtan ül a gépjében, sőt meg is indítja a motort, amely zug, kattog, sőt néha szalad is. Erre éljenez és tapsol a hazafias közönség. Szomorú látvány a Zseb1 hangárja. Ott fekszik bent a gép összetörve e=

Next

/
Thumbnails
Contents