Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-19 / 24. szám

í Buzogányt (kétségbeesetten nevet): Ahá . .. >ét nj ruha kell neked? Buzogányiné: Nem mondtam ! f í ( Busogányi: Jegyezd meg magadnak, hogy abból nem lesz semmi. Ha el is válunk, még sem veszek most ruhát. Buzogányiné : Ugyan ne dühösködj! Busogányi (inkább magához): Ruhát ? Majd, na ... (a fagyra gondol, de inkább egy másik távoli terminust mond) ... a vízvezeték meg­indul. Buzogányiné (aki bizik a vízvezetékben): Ígérd ezt meg. Buzogányt (most már szívná vissza, de még sem teszi): Jő, megígérem. (Bemennék a fürdőszobába. Buzogányiné ki­nyitja a csapot és vár. Hosszú kinos percek. A vízcsap makacsul lógatja az orrát, de nem jolyik. Egyszerre csak elkezd köhécselni, na­gyökat nyél, csupeg, — és oh égi kéj — csur­ran, Csorog, folyik, ömlik, zuhog, buzog. Buzo­gányi amint van, ruhástól beleugrik a kádba és földöntúli boldogsággal az arcán nézi a fe­leségét.) Buzogányiné: Megkapom az nj ruhát? Busogányi: Nem kapod meg az uj ruhát! ,3usogányiné: Miért nem, drágám? Busogányi: Mert a Blaunénak sincs! Buzogányiné: Hát tudod? Akkor miért Ígér­ted? Te betörő! Hát akkor miért dolgoztam én két napig itt a fürdőszobában, hogy kitanuljam a vízvezeték berendezését ? Hét forintomba ke­rült a szerelő, aki megmutatta, hogyan lehet elrontani a vízcsapot, hogy ne csurogjon és hogyan lehet megint egy nyomással helyre­hozni. Egy egész kitanult szerelő lettem és ez mind a ruha érdekében történt, hogy téged megfőzzelek és kizsaroljam a ruhát. Buzogányt (boldogan lubickol a vizben:) Leg­alább ezentúl te fogod kijavítani a vízvezeté­ket, ha elromlik. És ha elromlik, mindig gyana­kodni fogok rád, hogy te rontottad el. (Buzogányiné sirni kezd, de a férj ezt már nem is hallja, mert fejét bedugja a viz alá és kéjjel hüsiti fényes koponyáját.) —oga. A Csillagbörtön szökevénye. - Müller igazgató nyilatkozata. ­(Saját tudósítónktól.) Nagy érdeklődéssel várja a szegedi rendőrség a Csillagbörtön szökevénye, Egri János ellen megindult nyomozás eredmé­nyeit. A hatóságok mindenütt buzgón fáradoz­nak a vakmerő rabszökevény kézrekeritésén, ami rövid idő alatt valószínűleg sikerülni is fog. Sok szóbeszédre adott alkalmat ez a me­rész szökési eset a szegedi Csillagbörtönben. uralkodó fegyelemről, a rabok élelmezéséről s általában az egész hivatali kar működéséről­Hogy ezelőtt néhány hónappal még tényleg olyan rendellenességek uralkodtak a Csillag­börtönben, amelyek ugy az illetékes körök, mint a közvélemény megbotránkozását vonták maguk után, ez csak a régi hivatali szervezet lazaságának és közömbösségének volt tulaj­donitható. De ma már megszűntek ezek az ál­lapotok. Uj hivatalnokok kerültek Szegedre, uj és igazán kipróbált vezetővel az élükön. Müller Mór, a szegedi Csillagbörtön igazga­tója, aki csak pár hónap óta vette át a bör­tön vezetését, a rabokkal szemben tanúsított eljárásról a legutóbbi szökéssel kapcsolatosan a következőleg nyilatkozott: Egri János szökése, amellett, hogy az egyik börtönőr mulasztást követett el, csak a vélet­len szerencse folytán sikerülhetett. Kis, ala­csony ember ez a rab, de még igy is csodála­tos, hogy az erős vasrács átreszelése után a rendkívül szük nyíláson keresztül férhetett. Azután a második emeletről való leereszkedés­sel minden pillanatban az életét kockáztatta. Mert ha a szalmakötél véletlenül elszakad, mire leesik, agyonzúzta volna magát. Az il­lető börtönőr természetesen megkapta méltó büntetését. Hogy merre vehette Egri az útját? Erre vonatkozólag a legszélesebb körű nyomo­zás indult meg mindenütt az országban. Me­zítláb, rabruhában, minden pénz nélkül szö­kött meg Epri és nem lehetetlen, hogy itt DELMAGYARORSZAQ rejtőzik még valahol Szeged határában, eset­leg valamelyik parasztnál. A parasztok kö­zött — ez már egy kis psichológia — akadnak olyanok, akik szökött rabokat szívesen fogad­nak magukhoz és rejtenek el a hatósági köze­gek elől. Valószínűbb azonban egy másik föl­tevés, amelyre különösen ezután helyezkedik majd a nyomozás súlypontja. Egrinek ugyanis Bácstóvároson nagy családja, hat gyermeke van. Nem valószínűtlen tehát az sem, hogy errefelé akar gravitálni. — Alig hiszem, — fejezte be az igazgató, — hogy hasonló eset előfordulna valamikor is a szegedi Csillagbörtönben. Háromszáz halott a Délvidéken. — A kormány segélyakciója. — (Saját tudósítónktól.) Nemzeti szerencsét­lenség, a végzet kegyetlen müve a Délvidé­ken, különösen Krassószörénymegyében vég­bement pusztulás. Még nem lehet pontosan megállapítani, három vagy négyszáz embert Öltek-e meg a felhőszakadás, a szörnyű is­tenitélet gyilkos hullámai. Az ország meg­dermedten, tájékozatlanul gyötrődik a rém­hírek hallatán. Bizonyosat tudni nem lehet. Telefon, táviró, vasútvonal és országút egy­aránt eltűnt a veszedelem tájain. Romhal­mazban állnak egész falvak, amiknek nyá­jait elvitte az árviz, tönkretéve végleg la­kosaiknak azt a részét, amelyet meg nem ölt az iszonyú katasztrófa. Leírhatatlan pá­nik tört ki a boldogtalan nép között. Már az éhhalál is szedi áldozatait. De mind erő­sebben hangzik, hogy segítsünk a tönkre­tett népen. Jópéldával maga a kormány jár elől, mert, mint alább hirűl adjuk, száz­ezer koronát adott a szükséges első segít­ség céljaira. Ugyancsak ekkora összeggel járult hozzá a katasztrófa enyhítéséhez az uralkodó is. Jelentéseink itt következnek : Félhivatalosan jelentik: A belügymi­niszter a krassószörény-vármegyei árvíz­károsultak számára az első pillanatra szük­séges segítségként tízezer koronát utalt ki. Jakab ffy Imre belügyi államtitkár, aki ép most lentjárt Krassószörényben, Lúgoson közvetlen információt szerzett arról, hogy milyen arányú intézkedések szükségesek. Az államtitkár holnap reggelre Budapesten lesz és a további intézkedéseket innen fogja meg­tenni. Medve Zoltán, Krassószörénymegye főispánja ma föntjárt a belügyminisztérium­ban és személyesen tett jelentést a megyé­jében történt katasztrófáról. A főispán még ma visszatér megyéjébe, hogy a segitő-bizott­ságot megalakitsa s az egész akciót kezébe vegye. Eddig Issekuts alispán a helyszínen irányított a a segitőakciót, amelyben segítsé­gére voltak az összes járási főszolgabirák és szolgabirák, valamint a megyei államépité­szeti hivatal egész személyzete, tiz mérnök. A kereskedelemügyi miniszter is küldött ki műszaki közeget. A főispán azonnal rendel­kezett a szükséges karhatalom fölhasználá­sáról. A belügyminisztérium táviratot inté­zett a temesvári hadtestparancsnoksághoz, hogy a szükséges karhatalmat ezentúl is bocsássa rendelkezésére. A forgalom helyre­állítására szükséges költségeket körülbelül hét-nyolcszázezer koronára becsülik. Az al­ispáni hivatal részéről, a belügyminiszter­hez érkezett jelentés szerint a halottak száma háromszáz körül van. Faluakból — temető. Lúgosról táviratozzák: Lehetetlen hü képet adni arról a borzalmas csapásról, amely Krassó­szörénymegyét sújtotta. Az árviz és a felhő­szakadás elpusztított mindent, ami útjába ke­rült. A rohanó ár nyomán százával pusztult el az emberélet. Akik életben maradtak, azokat a kétségbeesés szinte félőrültté tette. Valóságos pánik fogta el a népet. Mindenki a maga meg­mentésére gondol. Mindenütt megtagadják az engedelmességet, amit nem lehet rossz néven venni; csak a kétségbeesés vezeti őket, a hi­vatalos emberekre ügyet sem vetnek. Egész Krassószörény egy nagy romhalmaz. A völgyekben levő községek temetőkké lettek, A megmenekülteknek nincsen ennivalójuk, mert az egész lakosság koldusbotra jutott. Már pénzért sem lehet élelmet kapni, mert a kereskedők 1910 junius 19 portékái is elúsztak a piszkos árral. A hivata­los segítségnek igen gyorsan meg kell érkezni különben éhhalál fogja az életbenmaradottakat elpusztítani. Még mindig nem rendeltek ki ele. gendő katonaságot. Utászokra pedig föltétlenül szükség van, de a rend föntartására is szüksé­ges a katonaság, különösen a Duna mentén mert ott egész vagyonok úszkálnak az árviz­ben, amelyeket meg kell oltalmazni. Az árviz és a felhőszakadás, mint most már hozzávetőlegesen megállapítható, leginkább a bozovicsi, a moldovai és az orsovai járásokat tette tönkre. Az épületek,a marha-, ló- és a juh­állomány teljesen tönkrement. Csak ebben a három járásban több mint háromszáz emberélet esett az istenitélet áldozatául. Az áldozatok. Pontosan képtelenség megállapítani még a halottak számát, de az már bizonyos, hogy kö­rülbelül négyszáz áldosata van a katasztrófának. A hegyi patakokból, amelyek rendes körülmé­nyek között néhány centiméter szélesek, ro­hanó, félelmetesen megdagadt víztömegek lettek amelyek magukkal sodortak embert, házat mindent, ami utjukba került. Amelyik ház szi­lárdan ellenállott a rohanó árnak, azt néhány óra alatt a kéményig ellepte a viz. A halálos kétségbeesés a házak tetejére űzte a szeren­csétlen lakókat. És még ott is el kellett pusz­tulniok, mert a hihetetlen erővel száguldó vizár lesodorta az embereket. Éjjel történt a katasztrófa. Ömlött a zápor s a koromsötétségbe csak a villámcsapások vilá­gítottak be. Halálhörgés, a fuldoklók segély­orditása, az összeomló házak recsegése vegyült a rohanó ár és a suhogó eső tompa morajába. A végitélet éjszakája volt. A pusztulás éjszakája után az első huszonnégy órában alig érkezett hir a katasztrófáról. Az első jelentések, amelyek csak nagy vonásokban számoltak be a Délvi­déket ért csapásról, kétszáz halottról beszéltek. De akkor még semmit sem tudtunk a he­gyek közé ékelt falvakról, amelyek teljesen elvannak vágva a külvilágtól. Majd három­százra szaporodott az áldozatok száma s most már talán négyszáz halottnál tartunk. Budapestről jelenti tudósítónk : A ma érke­zett jelentés szerint a halottak száma meg­haladja a háromszázat, de valószínű, hogy ez a szám még növekedni fog. A belügyminiszter tízezer koronát, mint rendkívüli segélyt bocsá­tott ma a mentés vezetőinek rendelkezésére. Horánszky Gyula, az államvasutak elnökigaz­gatójának helyettese egy újságírónak ma a kö­vetkezőket mondotta: — Az árvízkatasztrófa által szükségessé vált teendők ma már az épitési osztály hatáskörébe tartoznak. A katasztrófa színhelyét egyelőre még alig lehet megközelíteni és hónapokig fog tartani, amig a rend helyreáll és rendes közle­kedésről lehet beszélni. — Az Orient-ekszpressz ügyét egyelőre függőben tartjuk. Amennyiben a pályatestet tulhosszu ideig nem lehetne helyreállítani, ugy érintke­zésbe fogunk lépni a román vasutakkal egy kerülő útvonal ügyében. Kvassay Jenő miniszteri tanácsos, a vizosz­tály vezetője szerint Krassószörénymegyében felhőszakadásról és ez által okozott károkról van szó, a viziosztály részéről közvetlen be­avatkozásra nem volt szükség. A helyszínén teendő intézkedések a közigazgatási hatóságok körébe tartoznak. A felhőszakadás folytán föl­szaporodott vizeket a Bega- és a Temes-folyók és a mellékcsatornái vezetik le. Intézkedtünk, hogy ezeknél a vizek levezetése akadálytalanul történjék. Itt a hozzánk érkezett jelentések szerint semmi veszélyre kilátás nincs. A külföld részvéte. A külföldön is nagy részvétet keltett a ka­tasztrófa, amely Magyarországot sújtotta. ^ nemzetközi sajtószövetség nevében Singéi' mos elnök, a nemzetközi sajtószövetség eln° ^ és a Neues Wiener Tagblatt főszerkesztője e* Taunay és Janson főtitkárok a következő a

Next

/
Thumbnails
Contents