Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-19 / 24. szám

í Buzogányt (kétségbeesetten nevet): Ahá . .. >ét nj ruha kell neked? Buzogányiné: Nem mondtam ! f í ( Busogányi: Jegyezd meg magadnak, hogy abból nem lesz semmi. Ha el is válunk, még sem veszek most ruhát. Buzogányiné : Ugyan ne dühösködj! Busogányi (inkább magához): Ruhát ? Majd, na ... (a fagyra gondol, de inkább egy másik távoli terminust mond) ... a vízvezeték megindul. Buzogányiné (aki bizik a vízvezetékben): Ígérd ezt meg. Buzogányt (most már szívná vissza, de még sem teszi): Jő, megígérem. (Bemennék a fürdőszobába. Buzogányiné kinyitja a csapot és vár. Hosszú kinos percek. A vízcsap makacsul lógatja az orrát, de nem jolyik. Egyszerre csak elkezd köhécselni, nagyökat nyél, csupeg, — és oh égi kéj — csurran, Csorog, folyik, ömlik, zuhog, buzog. Buzogányi amint van, ruhástól beleugrik a kádba és földöntúli boldogsággal az arcán nézi a feleségét.) Buzogányiné: Megkapom az nj ruhát? Busogányi: Nem kapod meg az uj ruhát! ,3usogányiné: Miért nem, drágám? Busogányi: Mert a Blaunénak sincs! Buzogányiné: Hát tudod? Akkor miért Ígérted? Te betörő! Hát akkor miért dolgoztam én két napig itt a fürdőszobában, hogy kitanuljam a vízvezeték berendezését ? Hét forintomba került a szerelő, aki megmutatta, hogyan lehet elrontani a vízcsapot, hogy ne csurogjon és hogyan lehet megint egy nyomással helyrehozni. Egy egész kitanult szerelő lettem és ez mind a ruha érdekében történt, hogy téged megfőzzelek és kizsaroljam a ruhát. Buzogányt (boldogan lubickol a vizben:) Legalább ezentúl te fogod kijavítani a vízvezetéket, ha elromlik. És ha elromlik, mindig gyanakodni fogok rád, hogy te rontottad el. (Buzogányiné sirni kezd, de a férj ezt már nem is hallja, mert fejét bedugja a viz alá és kéjjel hüsiti fényes koponyáját.) —oga. A Csillagbörtön szökevénye. - Müller igazgató nyilatkozata. (Saját tudósítónktól.) Nagy érdeklődéssel várja a szegedi rendőrség a Csillagbörtön szökevénye, Egri János ellen megindult nyomozás eredményeit. A hatóságok mindenütt buzgón fáradoznak a vakmerő rabszökevény kézrekeritésén, ami rövid idő alatt valószínűleg sikerülni is fog. Sok szóbeszédre adott alkalmat ez a merész szökési eset a szegedi Csillagbörtönben. uralkodó fegyelemről, a rabok élelmezéséről s általában az egész hivatali kar működésérőlHogy ezelőtt néhány hónappal még tényleg olyan rendellenességek uralkodtak a Csillagbörtönben, amelyek ugy az illetékes körök, mint a közvélemény megbotránkozását vonták maguk után, ez csak a régi hivatali szervezet lazaságának és közömbösségének volt tulajdonitható. De ma már megszűntek ezek az állapotok. Uj hivatalnokok kerültek Szegedre, uj és igazán kipróbált vezetővel az élükön. Müller Mór, a szegedi Csillagbörtön igazgatója, aki csak pár hónap óta vette át a börtön vezetését, a rabokkal szemben tanúsított eljárásról a legutóbbi szökéssel kapcsolatosan a következőleg nyilatkozott: Egri János szökése, amellett, hogy az egyik börtönőr mulasztást követett el, csak a véletlen szerencse folytán sikerülhetett. Kis, alacsony ember ez a rab, de még igy is csodálatos, hogy az erős vasrács átreszelése után a rendkívül szük nyíláson keresztül férhetett. Azután a második emeletről való leereszkedéssel minden pillanatban az életét kockáztatta. Mert ha a szalmakötél véletlenül elszakad, mire leesik, agyonzúzta volna magát. Az illető börtönőr természetesen megkapta méltó büntetését. Hogy merre vehette Egri az útját? Erre vonatkozólag a legszélesebb körű nyomozás indult meg mindenütt az országban. Mezítláb, rabruhában, minden pénz nélkül szökött meg Epri és nem lehetetlen, hogy itt DELMAGYARORSZAQ rejtőzik még valahol Szeged határában, esetleg valamelyik parasztnál. A parasztok között — ez már egy kis psichológia — akadnak olyanok, akik szökött rabokat szívesen fogadnak magukhoz és rejtenek el a hatósági közegek elől. Valószínűbb azonban egy másik föltevés, amelyre különösen ezután helyezkedik majd a nyomozás súlypontja. Egrinek ugyanis Bácstóvároson nagy családja, hat gyermeke van. Nem valószínűtlen tehát az sem, hogy errefelé akar gravitálni. — Alig hiszem, — fejezte be az igazgató, — hogy hasonló eset előfordulna valamikor is a szegedi Csillagbörtönben. Háromszáz halott a Délvidéken. — A kormány segélyakciója. — (Saját tudósítónktól.) Nemzeti szerencsétlenség, a végzet kegyetlen müve a Délvidéken, különösen Krassószörénymegyében végbement pusztulás. Még nem lehet pontosan megállapítani, három vagy négyszáz embert Öltek-e meg a felhőszakadás, a szörnyű istenitélet gyilkos hullámai. Az ország megdermedten, tájékozatlanul gyötrődik a rémhírek hallatán. Bizonyosat tudni nem lehet. Telefon, táviró, vasútvonal és országút egyaránt eltűnt a veszedelem tájain. Romhalmazban állnak egész falvak, amiknek nyájait elvitte az árviz, tönkretéve végleg lakosaiknak azt a részét, amelyet meg nem ölt az iszonyú katasztrófa. Leírhatatlan pánik tört ki a boldogtalan nép között. Már az éhhalál is szedi áldozatait. De mind erősebben hangzik, hogy segítsünk a tönkretett népen. Jópéldával maga a kormány jár elől, mert, mint alább hirűl adjuk, százezer koronát adott a szükséges első segítség céljaira. Ugyancsak ekkora összeggel járult hozzá a katasztrófa enyhítéséhez az uralkodó is. Jelentéseink itt következnek : Félhivatalosan jelentik: A belügyminiszter a krassószörény-vármegyei árvízkárosultak számára az első pillanatra szükséges segítségként tízezer koronát utalt ki. Jakab ffy Imre belügyi államtitkár, aki ép most lentjárt Krassószörényben, Lúgoson közvetlen információt szerzett arról, hogy milyen arányú intézkedések szükségesek. Az államtitkár holnap reggelre Budapesten lesz és a további intézkedéseket innen fogja megtenni. Medve Zoltán, Krassószörénymegye főispánja ma föntjárt a belügyminisztériumban és személyesen tett jelentést a megyéjében történt katasztrófáról. A főispán még ma visszatér megyéjébe, hogy a segitő-bizottságot megalakitsa s az egész akciót kezébe vegye. Eddig Issekuts alispán a helyszínen irányított a a segitőakciót, amelyben segítségére voltak az összes járási főszolgabirák és szolgabirák, valamint a megyei államépitészeti hivatal egész személyzete, tiz mérnök. A kereskedelemügyi miniszter is küldött ki műszaki közeget. A főispán azonnal rendelkezett a szükséges karhatalom fölhasználásáról. A belügyminisztérium táviratot intézett a temesvári hadtestparancsnoksághoz, hogy a szükséges karhatalmat ezentúl is bocsássa rendelkezésére. A forgalom helyreállítására szükséges költségeket körülbelül hét-nyolcszázezer koronára becsülik. Az alispáni hivatal részéről, a belügyminiszterhez érkezett jelentés szerint a halottak száma háromszáz körül van. Faluakból — temető. Lúgosról táviratozzák: Lehetetlen hü képet adni arról a borzalmas csapásról, amely Krassószörénymegyét sújtotta. Az árviz és a felhőszakadás elpusztított mindent, ami útjába került. A rohanó ár nyomán százával pusztult el az emberélet. Akik életben maradtak, azokat a kétségbeesés szinte félőrültté tette. Valóságos pánik fogta el a népet. Mindenki a maga megmentésére gondol. Mindenütt megtagadják az engedelmességet, amit nem lehet rossz néven venni; csak a kétségbeesés vezeti őket, a hivatalos emberekre ügyet sem vetnek. Egész Krassószörény egy nagy romhalmaz. A völgyekben levő községek temetőkké lettek, A megmenekülteknek nincsen ennivalójuk, mert az egész lakosság koldusbotra jutott. Már pénzért sem lehet élelmet kapni, mert a kereskedők 1910 junius 19 portékái is elúsztak a piszkos árral. A hivatalos segítségnek igen gyorsan meg kell érkezni különben éhhalál fogja az életbenmaradottakat elpusztítani. Még mindig nem rendeltek ki ele. gendő katonaságot. Utászokra pedig föltétlenül szükség van, de a rend föntartására is szükséges a katonaság, különösen a Duna mentén mert ott egész vagyonok úszkálnak az árvizben, amelyeket meg kell oltalmazni. Az árviz és a felhőszakadás, mint most már hozzávetőlegesen megállapítható, leginkább a bozovicsi, a moldovai és az orsovai járásokat tette tönkre. Az épületek,a marha-, ló- és a juhállomány teljesen tönkrement. Csak ebben a három járásban több mint háromszáz emberélet esett az istenitélet áldozatául. Az áldozatok. Pontosan képtelenség megállapítani még a halottak számát, de az már bizonyos, hogy körülbelül négyszáz áldosata van a katasztrófának. A hegyi patakokból, amelyek rendes körülmények között néhány centiméter szélesek, rohanó, félelmetesen megdagadt víztömegek lettek amelyek magukkal sodortak embert, házat mindent, ami utjukba került. Amelyik ház szilárdan ellenállott a rohanó árnak, azt néhány óra alatt a kéményig ellepte a viz. A halálos kétségbeesés a házak tetejére űzte a szerencsétlen lakókat. És még ott is el kellett pusztulniok, mert a hihetetlen erővel száguldó vizár lesodorta az embereket. Éjjel történt a katasztrófa. Ömlött a zápor s a koromsötétségbe csak a villámcsapások világítottak be. Halálhörgés, a fuldoklók segélyorditása, az összeomló házak recsegése vegyült a rohanó ár és a suhogó eső tompa morajába. A végitélet éjszakája volt. A pusztulás éjszakája után az első huszonnégy órában alig érkezett hir a katasztrófáról. Az első jelentések, amelyek csak nagy vonásokban számoltak be a Délvidéket ért csapásról, kétszáz halottról beszéltek. De akkor még semmit sem tudtunk a hegyek közé ékelt falvakról, amelyek teljesen elvannak vágva a külvilágtól. Majd háromszázra szaporodott az áldozatok száma s most már talán négyszáz halottnál tartunk. Budapestről jelenti tudósítónk : A ma érkezett jelentés szerint a halottak száma meghaladja a háromszázat, de valószínű, hogy ez a szám még növekedni fog. A belügyminiszter tízezer koronát, mint rendkívüli segélyt bocsátott ma a mentés vezetőinek rendelkezésére. Horánszky Gyula, az államvasutak elnökigazgatójának helyettese egy újságírónak ma a következőket mondotta: — Az árvízkatasztrófa által szükségessé vált teendők ma már az épitési osztály hatáskörébe tartoznak. A katasztrófa színhelyét egyelőre még alig lehet megközelíteni és hónapokig fog tartani, amig a rend helyreáll és rendes közlekedésről lehet beszélni. — Az Orient-ekszpressz ügyét egyelőre függőben tartjuk. Amennyiben a pályatestet tulhosszu ideig nem lehetne helyreállítani, ugy érintkezésbe fogunk lépni a román vasutakkal egy kerülő útvonal ügyében. Kvassay Jenő miniszteri tanácsos, a vizosztály vezetője szerint Krassószörénymegyében felhőszakadásról és ez által okozott károkról van szó, a viziosztály részéről közvetlen beavatkozásra nem volt szükség. A helyszínén teendő intézkedések a közigazgatási hatóságok körébe tartoznak. A felhőszakadás folytán fölszaporodott vizeket a Bega- és a Temes-folyók és a mellékcsatornái vezetik le. Intézkedtünk, hogy ezeknél a vizek levezetése akadálytalanul történjék. Itt a hozzánk érkezett jelentések szerint semmi veszélyre kilátás nincs. A külföld részvéte. A külföldön is nagy részvétet keltett a katasztrófa, amely Magyarországot sújtotta. ^ nemzetközi sajtószövetség nevében Singéi' mos elnök, a nemzetközi sajtószövetség eln° ^ és a Neues Wiener Tagblatt főszerkesztője e* Taunay és Janson főtitkárok a következő a