Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-19 / 24. szám

1910 junius 19 DÉL-MAGYARORSZÁGI iratot intézték Rákosi Jenőhöz, mint az Otthon rók és hirlapirók köre elnökéhez: Az emberi szolidaritás legőszintébb érzésével és mélyen megrendülve attól a borzalmas katasztrófától, amely Magyarországot ujból érte, kérjük Önt, igen tisztelt Elnök ur, valamint magyarországi összes kollégáinkat, hogy a flemzetközi sajtószövetség nevében fogadják egbensőbb részvétünknek és legmélyebb szimpátiánknak kifejezését. Egyúttal kérjük, hogy tisztelettel teljes érzésünket a miniszterelnök ar őnagyméltóságának is tudomására hozni szíveskedjék. Singer Vilmos, a nemzetközi sajtószövetség elnöke, a Neues Wiener Taghlatt főszerkesztője, Taunciy és Janson, főtitkárok. Éhínség az özönvíz utált. Tjugosról táviratozzák: Tssekuts Aurél alispán a veszedelem színhelyén intézkedik, azalatt a megye központján lázasan dolgozik Tálajdy Zoltán dr főjegyző, aki most az alispánt helyettesíti. Egy hírlapíró fölkereste ma a főjegyzőt, aki irtózatos képét festette meg a halál és az özönvíz rettenetes dulásának. Ezeket mondotta: — Sajnos, igen sok községből nincsen hírünk és nem is tudjuk, mi történt ezekben. Az utak, hidak, táviró- és telefonvonalak elpusztultak és napokig eltarthat, mig a hegyek közé ékelt községekbe eljuthatunk. Az alispán táviratilag kért katonaságot és mérnököket. A katasztrófa egyenesen elképzelhetetlenül nagyarányú. Tartok tőle, hogy emberéletben sokkal nagyobb a pusztulás, mint amennyiről eddig tudunk. Hogy mennyi a halottak száma, azt még nem állapithattukmeg. A kár egyszerűen kiszámíthatatlan. Milliók és milliók pusztultak el. A termés odavan, egész községek rombadőltek. Az állatokat pedig mindenhonnan magával ragadta a sebes ár. A folyóvizek kitörtek medrükből s uj medret vájtak maguknak. Amerre a piszkos áradat elhömpölyög, mindenütt uj pusztulás következik. — Issekutz alispán Bozovícsba ment délután. Itt vannak összpontosítva a mérnökök és a katonaság. A nyomor leírhatatlan. A lakosság a legnagyobb nyomorban, nincs betennivaló falatjuk. Igazán nem tudom, mi lesz. TízezerkorOYI% segélyt kaptunk már a kormánytól és még ujabb támogatásra van kilátásunk. Mindez azonban vajmi kevés. Félek, hogy az ár elvonulása után kitör az éhínség és ebbe belepusztulhat. az egész vármegye. A főjegyző ezután ujból hangsúlyozta, hogy a katasztrófa arányait megközelítőleg sem tudják megállapítani. Napok és hetek kellenek, amíg a vész pusztulásának tiszta képe lesz. Miniszteri tanácskozás. A kormány tagjai ma délelőtt tíz órakof tanácskozásra gyűltek össze a miniszterelnöki palotában. A tanácskozáson, amelyen Héderváry Károly gróf miniszterelnök elnökölt, résztvett a kabinet valamennyi tagja. A jegyzőkönyvet Skerlecs Iván báró miniszteri tanácsos irta. A minisztertanács a délvidéki árvizveszedelem kérdésével foglalkozott és a beérkezett hivatalos jelentések alapján szükségesnek mutatkozó segitöakció részleteit tárgyalta. A miniszterelnök bejelentette a minisztertanácsnak, hogy őfelsége az árvízkárosultaknak százezer koronát adományozott.. A minisztertanács elhatározta, hogy a segitöakció céljaira egyelőre százezer koronát engedélyez. Végül a holnapi pártkonferenciával kapcsolatos teendőket ís megvitatták. Háromnegyed egy órakor a mi nisztertanác3 véget ért. Elsőrendű művészies kiviteli) fényképek műtermében laharflittr-uics Tanuló felvétetik, = Q a. BUDAPESTI MOZGÓKÉPEK. — Jön a Király. — Csend a Rákoson. — A szeszélyes buza. — A Hofburg fehérhajú urának öreg napjait az öröm sugarai aranyozzák be. Boszniai utja a Cézárok díadalutjára emlékeztet. Fényesség, ragyogás és zavartalan lojalitás fogadta az öreg királyt újonnan szerzett tartományában, amelyet Aehrenthal gróf kitűnő üzleti keze csatolt a Habsburgok kettős koronájához, kárpótlásul azokért a veszteségekért, amelyek az öreg Ferenc Józsefet fiatalon érték. A király megelégedetten fogadta uj alattvalói hódolását, akik már elfelejtették a boszniai hadjárat minden keserűségét és a győz-tes ellenség által fölállított jugumot. Nem parancsszóra ünnepelték az uralkodót, hanem a lelkesedós ós a hódolat, igazi érzéseivel. A király még ki sem zökkent az ünnepi hangulatból ós már egy ujabb diadalut fárasztó programja előtt áll. Jön hozzánk, Budapestre, hogy közelről köszöntse kedvelt hiveit, az uj honatyákat, akik néhány, könnyen elfelejthető év után győzelemre vitték a veszendőnek látszó hatvanhetes elvek lobogóját. Junius 22-én érkezik meg a király. A budavári termekbe élet költözik ismét, s hozzá még víg élet. Jókedvű a király! Hogyis ne lenne jókedvű, mikor régi, kipróbált embereit látja maga körül. A hatvanhetes többséget becsüli annyira, mint egy nyert csatát. Azért jön közénk, hogy zavartalanul élvezhesse saját politikája sikerét, amit ő országával való kibékülésnek tekint. Már volt alkalmunk megszokni a kibéküléseket s hozzászoktunk ahoz is, hogy a kibékülést ujabb harag szokta nyomon követni. De azért optimisták vagyunk és szívesen elhitetjük magunkkal, hogy most végre állandó lesz a béke. "— * Rákos, Rákos, hová lettél, szép híredből de kiestél! Rákos, amely a mult héten még favorit volt a budapesti szórakozó-helyek között, már visszasülyedt a jelentóktelenségbe. A repülő emberek elutaztak, a hangárvárost lebontották, eltűntek a tribünök is, alig emlékeztet már valami arra, hogy az elhagyatott Rákos-mező néhány nappal ezelőtt a leggyönyörűbb kulturesemények színhelye volt. A Városi Villamos rókusi kocsijai, amelyek büszkén verték vissza a közönség ostromát és amelyekre csak isten különös kegyelméből juthatott föl a repülőversonyekre igyekező ember, most már üresen teszik meg az utat Rákosra és vissza. A cinkotai helyiérdekű is visszazökkent a deficites kerékvágásba, amelyből egy egész esztendőre kirántotta a repülő-meetíng. A régi hangulat ömlik el az unalmas vidéken, a Rákostnező ismét a Rákosmező lett, csopán egy-két hangárt) hagytak meg emlékben. Ott tanyáznak a magyar aviatikusok. Ha szép kz idő, felöltik a dresszt,, ráülnek a gépre és gurulnak, gurulnak, egészen a csavartőrésig. Még talán majd repüluek ís idővel... 0 Érdekes közönségük van a Budapestről szom. baton délután induló gyorsvonatoknak. Az utasoknak több mint a fele egyenesen a börzéről szalad az állomáshoz jegyei váltani. Búzában spekulálnak valamennyien s a vasárnapot utazással töltik. Beülnek a gyorsvonat étkezőjébe, megtépázva, kifáradva a déli papircsatától és utaznak rendületlenül vasárnap estig. Közelről akarják látni a búzát ós nagy szakértelemmel vizsgálgatják a vonat ablakaiból a vetéseket. Közben persze szenvedélyesen vitatkoznak arról, hogy le kell-e mennie a buza árának, vagy pedig áremelkedés következik. Az egyik párt jónak tartja a búzát, a másik rossz termést jósol, aszerint, hogy néhány órával ezelőtt, adott, vagy pedig vett a szabadság-téri palotában. Ma délután különösen hangosak voltak s gyorsvonat utazó börzíánerjei. Délben súlyos órákat kellett, végígélníök : a buza ugyanis, ! ¿me!v & minap hanyatt-homlok zuhant lefelé egészen 9 forint 20 krajcárig — Duzánál meg krajcárban beszélnek — ma délben fölpattant 990-re, ami olyan nagy és nehéz ut a búzának, hogy egész sereg ember kitörte rajta a nyakát. A kémszemlén lévő spekulánsok hétfőn már merészen folytatják az árfolyamütközetet és aki nem hull el, szombaton ismét vonatra ül impressziókat szerezni. NAPI_HIREK A vásárhelyi pótválasztás. — Kun Béla - képviselő. — (Saját tudósítónktól.) Erős küzdelmet folytatott szombaton a szomszédos Hódmezővásárhelyen a .Tusth-párt és a nemzeti munkapárt jelöltje a mandátumért. A reggeli hét órától a késő éjjeli órákig tartott választási csata egész idején nagy erővel győzte a küzdést mindkét párt. Délutánig a Justh-párti Kun Béla nagy többséggel vezetett, az esti órákban azonban mindnagyobb lépésekkel ért a nyomába a munkapárti Papy József. A hódmezővásárhelyi pótválasztásról ezeket jelenti tudósítónk: A szombati pótválasztásra erősen készülődött a két párt. Már a választás előtt való napokon nagyon feszült volt a pártok közötti viszony, izgatott a városban a hangulat, a miért a rend fentartására a szegedi negyvenhatodik gyalogezred egy századát és egy csendőrszakaszt vezényeltek át. A választást reggel hét órakor nyitotta meg a városháza épületében Soós István dr választási elnök, illőbb Kun Béla, azután Papy József szavazóit bocsátották húszas turnusokban a választási urna elé. A délelőtt folyamán valósággal elözönlötték a szavazók a városháza környékét és a választás helyiségét. Délelőtt Kun Béla nagy többséggel vezetett. Délután két órakor a szavazatok számaránya ez: Papy .József Kun Béla 396 623 Délután négy óráig győzik a pártok a turnusokat. Ekkor azonban már kezdenek megfogyatkozni a szavazók, ugy, hogy az emberek tizes, sőt ennél is kisebb csoportokban járulnak a választási urna elé. Délután öt órakor még mindig nagy a különbség a két jelölt szavazatszáma között. Hat órakor úgyszólván változatlan ez a különbség. Kun Béla még mindig 251 szavazattal vezet. Hét órakor fogyni kezd a szavazatok számának nagy különbsége. Nyolc órakor pedig már feltűnő, hogy mily rohamosan nőnek Papy és mily lassan a Kun Béla,.»szavazatai. A szavazatok állása ekkor: Papy József 1543 Kun Béla 1689 Ettől kezdve az egyre hevesebbé váló küzdelem a Papy győzelme felé vezet. A nemzeti munkapárt egyre jobban győzi szavazókkal, mig a Justh-párt teljesen kimerültnek látszik. A választás esélyének mérlege igy jóformán öt percről öt percre a munkapárt javára billen le. Félkilenckor: Papy Józsefnek 1714 Kun Bélának 1799 szavazata volt. Az izgalmas választás későn éjjel ért véget. Kun Bélát 45 szavazattöbbséggel megválasztották Papy Józseffel szemben. — A király utazása Budapestre. A király szerdán, e hó 22-én délután hat órakor udvari különvonaton Budapestre érkezik. Az uralkodó budapesti tartózkodása három napra van tervbe véve. őfelsége e hó 26-án hagyja el ismét a fővárost. — Személy! hir. Lázár György dr polgármester hivatalos városi ügyek elintézése végett ma Budapestre utazott. — A zágrábi egyetem uj rektora. Zágrábból táviratozzák : Rohrauer Gyula dr egyetemi tanárt, akit csak legutóbb választottak meg, mint az unionista nemzeti párt jelöltjét képviselőnek, a jövő iskolaévre az itteni Ferenc József-egyetem rektorának nevezték ki.