Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-19 / 24. szám

1910 junius 19 DÉL-MAGYARORSZÁGI iratot intézték Rákosi Jenőhöz, mint az Otthon rók és hirlapirók köre elnökéhez: Az emberi szolidaritás legőszintébb érzésével és mélyen megrendülve attól a borzalmas ka­tasztrófától, amely Magyarországot ujból érte, kérjük Önt, igen tisztelt Elnök ur, valamint magyarországi összes kollégáinkat, hogy a flemzetközi sajtószövetség nevében fogadják egbensőbb részvétünknek és legmélyebb szim­pátiánknak kifejezését. Egyúttal kérjük, hogy tisztelettel teljes érzésünket a miniszterelnök ar őnagyméltóságának is tudomására hozni szíveskedjék. Singer Vilmos, a nemzetközi sajtó­szövetség elnöke, a Neues Wiener Taghlatt fő­szerkesztője, Taunciy és Janson, főtitkárok. Éhínség az özönvíz utált. Tjugosról táviratozzák: Tssekuts Aurél al­ispán a veszedelem színhelyén intézkedik, azalatt a megye központján lázasan dolgo­zik Tálajdy Zoltán dr főjegyző, aki most az alispánt helyettesíti. Egy hírlapíró föl­kereste ma a főjegyzőt, aki irtózatos képét festette meg a halál és az özönvíz rettene­tes dulásának. Ezeket mondotta: — Sajnos, igen sok községből nincsen hí­rünk és nem is tudjuk, mi történt ezekben. Az utak, hidak, táviró- és telefonvonalak el­pusztultak és napokig eltarthat, mig a hegyek közé ékelt községekbe eljuthatunk. Az alis­pán táviratilag kért katonaságot és mérnökö­ket. A katasztrófa egyenesen elképzelhetetlenül nagyarányú. Tartok tőle, hogy emberéletben sokkal nagyobb a pusztulás, mint amennyiről eddig tudunk. Hogy mennyi a halottak száma, azt még nem állapithattukmeg. A kár egyszerűen kiszámíthatatlan. Milliók és milliók pusztultak el. A termés odavan, egész községek romba­dőltek. Az állatokat pedig mindenhonnan ma­gával ragadta a sebes ár. A folyóvizek kitör­tek medrükből s uj medret vájtak maguk­nak. Amerre a piszkos áradat elhömpölyög, mindenütt uj pusztulás következik. — Isse­kutz alispán Bozovícsba ment délután. Itt vannak összpontosítva a mérnökök és a ka­tonaság. A nyomor leírhatatlan. A lakosság a legnagyobb nyomorban, nincs betennivaló falat­juk. Igazán nem tudom, mi lesz. TízezerkorOYI% segélyt kaptunk már a kormánytól és még ujabb támogatásra van kilátásunk. Mindez azonban vajmi kevés. Félek, hogy az ár el­vonulása után kitör az éhínség és ebbe bele­pusztulhat. az egész vármegye. A főjegyző ezután ujból hangsúlyozta, hogy a katasztrófa arányait megközelítőleg sem tudják megállapítani. Napok és hetek kellenek, amíg a vész pusztulásának tiszta képe lesz. Miniszteri tanácskozás. A kormány tagjai ma délelőtt tíz órakof ta­nácskozásra gyűltek össze a miniszterelnöki palotában. A tanácskozáson, amelyen Héder­váry Károly gróf miniszterelnök elnökölt, részt­vett a kabinet valamennyi tagja. A jegyző­könyvet Skerlecs Iván báró miniszteri tanácsos irta. A minisztertanács a délvidéki árvizvesze­delem kérdésével foglalkozott és a beérkezett hi­vatalos jelentések alapján szükségesnek mutat­kozó segitöakció részleteit tárgyalta. A mi­niszterelnök bejelentette a minisztertanácsnak, hogy őfelsége az árvízkárosultaknak százezer koronát adományozott.. A minisztertanács elha­tározta, hogy a segitöakció céljaira egyelőre százezer koronát engedélyez. Végül a holnapi pártkonferenciával kapcsolatos teendőket ís megvitatták. Háromnegyed egy órakor a mi nisztertanác3 véget ért. Elsőrendű művészies kiviteli) fényképek műtermében laharflittr-uics Tanuló felvétetik, = Q a. BUDAPESTI MOZGÓKÉPEK. — Jön a Király. — Csend a Rákoson. — A szeszélyes buza. — A Hofburg fehérhajú urának öreg napjait az öröm sugarai aranyozzák be. Boszniai utja a Cézárok díadalutjára emlékeztet. Fényesség, ragyogás és zavartalan lojalitás fogadta az öreg királyt újonnan szerzett tartományában, amelyet Aehrenthal gróf kitűnő üzleti keze csatolt a Habsburgok kettős koronájához, kár­pótlásul azokért a veszteségekért, amelyek az öreg Ferenc Józsefet fiatalon érték. A király megelégedetten fogadta uj alattvalói hódolását, akik már elfelejtették a boszniai hadjárat minden keserűségét és a győz-tes ellenség által fölállított jugumot. Nem parancsszóra ünnepel­ték az uralkodót, hanem a lelkesedós ós a hó­dolat, igazi érzéseivel. A király még ki sem zökkent az ünnepi hangulatból ós már egy ujabb diadalut fárasztó programja előtt áll. Jön hozzánk, Budapestre, hogy közelről kö­szöntse kedvelt hiveit, az uj honatyákat, akik néhány, könnyen elfelejthető év után győze­lemre vitték a veszendőnek látszó hatvanhetes elvek lobogóját. Junius 22-én érkezik meg a király. A budavári termekbe élet költözik ismét, s hozzá még víg élet. Jókedvű a király! Hogyis ne lenne jókedvű, mikor régi, kipróbált embe­reit látja maga körül. A hatvanhetes többséget becsüli annyira, mint egy nyert csatát. Azért jön közénk, hogy zavartalanul élvezhesse saját politikája sikerét, amit ő országával való kibé­külésnek tekint. Már volt alkalmunk megszokni a kibéküléseket s hozzászoktunk ahoz is, hogy a kibékülést ujabb harag szokta nyomon követni. De azért optimisták vagyunk és szíve­sen elhitetjük magunkkal, hogy most végre állandó lesz a béke. "— * Rákos, Rákos, hová lettél, szép híredből de kiestél! Rákos, amely a mult héten még favo­rit volt a budapesti szórakozó-helyek között, már visszasülyedt a jelentóktelenségbe. A re­pülő emberek elutaztak, a hangárvárost lebon­tották, eltűntek a tribünök is, alig emlékeztet már valami arra, hogy az elhagyatott Rákos-mező néhány nappal ezelőtt a leggyönyörűbb kultur­események színhelye volt. A Városi Villamos rókusi kocsijai, amelyek büszkén verték vissza a közönség ostromát és amelyekre csak isten kü­lönös kegyelméből juthatott föl a repülőverso­nyekre igyekező ember, most már üresen teszik meg az utat Rákosra és vissza. A cinkotai helyiérdekű is visszazökkent a deficites kerék­vágásba, amelyből egy egész esztendőre kirán­totta a repülő-meetíng. A régi hangulat ömlik el az unalmas vidéken, a Rákostnező ismét a Rákosmező lett, csopán egy-két hangárt) hagy­tak meg emlékben. Ott tanyáznak a magyar aviatikusok. Ha szép kz idő, felöltik a dresszt,, ráülnek a gépre és gurulnak, gurulnak, egészen a csavartőrésig. Még talán majd repüluek ís idővel... 0 Érdekes közönségük van a Budapestről szom. baton délután induló gyorsvonatoknak. Az uta­soknak több mint a fele egyenesen a börzéről szalad az állomáshoz jegyei váltani. Búzában spekulálnak valamennyien s a vasárnapot uta­zással töltik. Beülnek a gyorsvonat étkezőjébe, megtépázva, kifáradva a déli papircsatától és utaznak rendületlenül vasárnap estig. Közelről akarják látni a búzát ós nagy szakértelemmel vizsgálgatják a vonat ablakaiból a vetéseket. Közben persze szenvedélyesen vitatkoznak arról, hogy le kell-e mennie a buza árának, vagy pedig áremelkedés következik. Az egyik párt jónak tartja a búzát, a másik rossz termést jósol, aszerint, hogy néhány órával ezelőtt, adott, vagy pedig vett a szabadság-téri palo­tában. Ma délután különösen hangosak voltak s gyorsvonat utazó börzíánerjei. Délben súlyos órákat kellett, végígélníök : a buza ugyanis, ! ¿me!v & minap hanyatt-homlok zuhant lefelé egészen 9 forint 20 krajcárig — Duzánál meg krajcárban beszélnek — ma délben fölpattant 990-re, ami olyan nagy és nehéz ut a búzá­nak, hogy egész sereg ember kitörte rajta a nyakát. A kémszemlén lévő spekulánsok hét­főn már merészen folytatják az árfolyam­ütközetet és aki nem hull el, szombaton ismét vonatra ül impressziókat szerezni. NAPI_HIREK A vásárhelyi pótválasztás. — Kun Béla - képviselő. — (Saját tudósítónktól.) Erős küzdelmet foly­tatott szombaton a szomszédos Hódmező­vásárhelyen a .Tusth-párt és a nemzeti munkapárt jelöltje a mandátumért. A reg­geli hét órától a késő éjjeli órákig tartott választási csata egész idején nagy erővel győzte a küzdést mindkét párt. Délutánig a Justh-párti Kun Béla nagy többséggel veze­tett, az esti órákban azonban mindnagyobb lépésekkel ért a nyomába a munkapárti Papy József. A hódmezővásárhelyi pótvá­lasztásról ezeket jelenti tudósítónk: A szombati pótválasztásra erősen készülő­dött a két párt. Már a választás előtt való na­pokon nagyon feszült volt a pártok közötti viszony, izgatott a városban a hangulat, a miért a rend fentartására a szegedi negy­venhatodik gyalogezred egy századát és egy csendőrszakaszt vezényeltek át. A választást reggel hét órakor nyitotta meg a városháza épületében Soós István dr választási elnök, illőbb Kun Béla, azután Papy József sza­vazóit bocsátották húszas turnusokban a választási urna elé. A délelőtt folyamán va­lósággal elözönlötték a szavazók a városháza környékét és a választás helyiségét. Dél­előtt Kun Béla nagy többséggel vezetett. Délután két órakor a szavazatok számará­nya ez: Papy .József Kun Béla 396 623 Délután négy óráig győzik a pártok a tur­nusokat. Ekkor azonban már kezdenek meg­fogyatkozni a szavazók, ugy, hogy az em­berek tizes, sőt ennél is kisebb csoportok­ban járulnak a választási urna elé. Délután öt órakor még mindig nagy a különbség a két jelölt szavazatszáma között. Hat órakor úgyszólván változatlan ez a különbség. Kun Béla még mindig 251 szavazattal vezet. Hét órakor fogyni kezd a szavazatok szá­mának nagy különbsége. Nyolc órakor pedig már feltűnő, hogy mily rohamosan nőnek Papy és mily lassan a Kun Béla,.»szavazatai. A szavazatok állása ekkor: Papy József 1543 Kun Béla 1689 Ettől kezdve az egyre hevesebbé váló küz­delem a Papy győzelme felé vezet. A nem­zeti munkapárt egyre jobban győzi szava­zókkal, mig a Justh-párt teljesen kimerült­nek látszik. A választás esélyének mérlege igy jóformán öt percről öt percre a munka­párt javára billen le. Félkilenckor: Papy Józsefnek 1714 Kun Bélának 1799 szavazata volt. Az izgalmas választás későn éjjel ért vé­get. Kun Bélát 45 szavazattöbbséggel megvá­lasztották Papy Józseffel szemben. — A király utazása Budapestre. A király szerdán, e hó 22-én délután hat órakor udvari különvonaton Budapestre érkezik. Az uralkodó budapesti tartózkodása három napra van tervbe véve. őfelsége e hó 26-án hagyja el ismét a fővárost. — Személy! hir. Lázár György dr polgár­mester hivatalos városi ügyek elintézése végett ma Budapestre utazott. — A zágrábi egyetem uj rektora. Zágráb­ból táviratozzák : Rohrauer Gyula dr egyetemi tanárt, akit csak legutóbb választottak meg, mint az unionista nemzeti párt jelöltjét kép­viselőnek, a jövő iskolaévre az itteni Ferenc József-egyetem rektorának nevezték ki.

Next

/
Thumbnails
Contents