Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-15 / 20. szám

1910 junius 12 DÉL MAGYARORSZÁG 2í 5 Torontálmegye közgyűlése. Nagybecs­Icerekrol jelentik : Torontál vármegye közigaz­gatási bizottsága tegnap rendes havi ülést tar­tott Dellimanics Lajos főispán elnöklésével. Tana Sámuel pénzügyigazgató-helyettes jelen­tette, hogy az adóhátralék 5.211,493 korona, A folyó évben az adófizetés 478,898 koronával kedvezőtlenebb, mint a múlt év hasouló szaká­ban. Hadmentességi dijban az adóhátralék 241,286 korona. Több kisebb ügy elintézése után Grésló János kir. tanfelügyelő javaslatára a bi­zottság utasította Nagykikinda városát a polg. fiúiskola sürgős szervezésére, a nagybecskereki áll. tanítóknak magasabb lakbérosztályba való sorozását kérő kérvényét pedig meleg párto­lással terjesztette fel a bizottság. s Tűzoltó-tanfolyam. Torontál vármegye tüzoltószövetsége, mint minden nyáron, ugy az idén is rendez tűzoltó-tanfolyamot, mely július hó tizenötödikén fog kezdődni s nyolc napig tart. A szövetség elnöksége ezúton is fölhívja a megyebeli tűzoltókat, hogy mindazok, akik a tanfolyamon részt óhajtanak venni, már most jelentkezhetnek Strosz Béla városi fő­jegyzőnél, mint a tűzoltószövetség titkáránál. s Jóváhagyott határosat.' Szeged város közgyűlése annak idején elhatározta, hogy a híres Schmidt Sándor-féle könyvtárat a sze­gedi Somogyi-könyvtár részére tízezer koro­náért megvásárolja. A vallás- és közoktatás­ügyi: miniszter a közgyűlés határozatát ma ér­kezett leiratával . jóváhagyta és a Schmidt­könyvtár megvételét engedélyezte. Értesítem a nagyérdemu közönséget, hogy az 1825. évben alapított jó hirü :: TILL E.-féfe :: rövid- és szövöttóruK. nap- és BSőernyőK őrlihszsf átvettem és modernül berendezve uj árukkal fölszerelve tovább. vezetem. Szives pártfogását kérve tisztelettel TILL E. utóda • = ízléses = formákban • kaphatók: uridivat-különSegességek íteletében Kelemen-u. 7. Telefon _ o Kecskeméti footballisták Szegetlen. Érdekesnek Ígérkező labdarugó-mérkőzés lesz e hó 19-ikén, vasárnap az ujszegedi sport-tele­pen. A Szegedi Atlétikai Klub tart mérkőzést a „Pestvidéki" bajnoki testület egyik legjobb vidéki csapatával, a „Kecskeméti Atlétikái Klubbal." Érdekessé teszi a mérkőzést már az is, hogy a vendégcsoportnak sok olyan játé­kosa van, akik a fővárosi csapatoknak repre­zentatív játékosai. A verseny kezdete délután öt órakor. Helyárak a rendesek. TÖRVÉNYKEZÉS A koaiiciős kormány sajlópöre. — Vádirat Habár Mihály ellsn. — (Saját tudósítónktól.) Habár Mihály lapszer­kesztő néhány hónappal ezelőtt „A Wekerle­kormány panamái" címen röpiratot adott ki és ebben a Wekerle-kormány tagjainak hiva­tali működéséről közölt adatokat. A röpirat miatt a budapesti királyi ügyészség Habár Mihály lapszerkesztő ellen felhatalmazás alapján rá­galmazási sajtópört indított. A sajtópörben Szlavek Ferenc dr vizsgálóbíró már hetek óta folytatja a vizsgálatot. A röpiratnak Wekerle Sándor dr miniszterelnökre vonatkozó részé­ben a vizsgálat már befejezést nyert, aminek adatai alapján a budapesti királyi ügyészség Habár Mihály ellen benyújtotta a vádiratot a büntető törvényszék esküdtbiróságához. A vád­írat kivonata a következő : ... A füzet Wekerle Sándornak mint minisz­terelnöknek és pénzügyminiszternek hivatalos ténykedéseivel foglalkozva, egyebek közt azo­kat a tényállásokat tartalmazzák, hogy ő hiva­talos kötelességeinek teljesítése körül akként járt el, hogy az államvagyont elpocsékolta az államnak vagyoni károsodást okozott, magán­egyéneket s ezek közt „komáját" is, az állam­vagyon kárára busás, hasznothozó jövedelmek­hez juttatott. A kincstár vagyoni érdekeinek hátrányára magánegyének javára telekkönyvi elsőbbséget engedélyezett, állami pénzzel sok­kal kevesebbet érő magáningatlant és bányá­kat, ezek közt kőszent nem is tartalmazó bá­nyákat kőszénbányaképen drága áron vásárolt meg állami vagyonnak, bányakutatmányi jogo­kat túlságosan magas áron vásárolt meg a kincstár részére magános egyénektől s azután e jogokat a kincstár kárára elévitette, a do­hánykereskedelem terén magánosoknak busás­hasznu vállalatot juttatott ugyancsak az állam­vagyon kárára s mindezen „gsefteléseivel", de különösen a munkásházak építkezésénél és az állami vásárlásoknál is oly óriási összegeket keresett, hogy noha azelőtt számottevő saját vagyona nem és nejének csak 2—300,000 korona vagyona volt, mostani vagyona már öt—h~': millióra megy föl. Ezeket és egyéb a fejezetekben foglalt állí­tásokat a füzet meggyalázó olyan kifejezések­kel is kiséri, mint például az, hogy az ő ^szé­gyene" a munkásházak építésének ügye, „igazi panamát" űzött, „határtalan könnyelműséggel" járt el, „könnyelmű gazdálkodás" jellemzi a működését, „szégyenteljes" szerződéseket kö­tött, „gseftelő politikus" stb. stb. A röpirat tehát amellett, hogy Wekerle Sán­dor magyar királyi miniszterelnök és magyar királyi pénzügyminiszter személyére meggya­lázó kifejezésekkel is élnek, olyan tényállítá­sokat tartalmaznak az ő hivatalos eljárására vonatkozólag, amelyek való voltuk esetén egy­részt a nevezett miniszterrel szemben az 1848. évi III. törvénycikk 82. §-a b) pontjába s a büntető­törvénykönyvbe is ütköző bűncselekmények cí­mén való bűnvádi eljárásra szolgálhatnának alapul s másrészt őt a közmegvetésnek is ki­tennék. A röpirat szerzőjéül megnevezett és jelent­kezett Habár Mihály tényállásai és kifejezései valódiságát bizonyítani nem tudta, — mondja a vádirat, — a vizsgálat adataiból pedig azok valótlansága derült ki. Ennélfogva jogos a vád, hogy a cikk tartalma az elől körülirt szakaszok alá eső rágalmazás és becsületsértés vétségeit megállapítja. A Habár Mihály ellen való vádemelés tehát az 1849. évi XVIII. törvénycikk 13. §-a értelmé­ben indokolt. A királyi ügyészség a főtárgyalásra a következő tanukat kéri megidézni: 1. Wekerle Sándor dr ; „A város a levegőben" cimü cikkre: 2. Pálóczi Horváth Ádám, 3. Sclimid József, 4. Mülier József, 5. Augner Edéné, 6. Stettner Géza, 7 Miklós Andor, 8. Kosztka Antal dr, 9. Hajdú Mar­cel dr, 10. Bürger Árpád dr, 11. Mezei József, 12. Gerster Béla, 13. Kiss József dr. A „Hogyan vásárol a Wekerle-kormány birtokot ?" cimü cikkre: 14. Makray László, 15. Székely Emil dr. A „Bánya a papiroson" cimü cikkre : 16* Bürger Árpád. A „Néhány millió a dohánybárók­nak" cimü cikkre : 17. Tolnai Arnold, 18. Ba­konyi Géza. A „Hogyan gazdálkodik Wekerle a vasmüvekkel V" cimü cikkre : 19. Tömöry Ká­roly, 20. Grünvald Adolf, 21. Kovács Béla, 22­Davidowich Jakab, 23. Ehrlich G. Gusztáv, 24. Schlesinger Alajos. A „Három bányavásár" cimü cikkre : 25. Benke Gyula, 26. Horváth Elemér. § Kern Lajos ügye. A szegedi királyi ügyészség többrendbeli hivatali sikkasztás miatt kérte ujabban Kern Lajos dr ellen a vizsgálatot elrendelni. Nagy Zoltán dr tör­vényszéki biró, kiküldött vizsgálóbíró az ügyészi indítványra helytadott a megkere­sésnek és elrendelte a vizsgálatot többrend­beli hivatali sikkasztás büntette miatt Kern ellen. Nagyrészt le is folytatta a vizsgálóbiró ezt a vizsgálatot, azonban .az ügyészt: azzal az indítványával visszautasitotta, hogy azért is rendeltessék él Kern ellen a vizsgálat, mert a beszerzett közjegyzői könyvekből megálla­pithatóan mintegy ezerkilencszáz esetben váltó­óvásokra, ötvenhat ese+ben pedig az általa szerkesztett és a felek részére kiállított köz­jegyzői okiratra a felek által lerótt bé­lyeget nem ragasztotta föl és azoknak az értékével, mint a sajátjával rendelkezett. A vizsgálóbiró szerint ugyanis éz nem ké­pez sikkasztást, hanem csak. jövedéki kihá­gást, melyért a pénz ügy igazgatóság vádlevele alapján a törvényszék, mint . pénzügyi -bün­tetőbíróság fogja a vizsgálatot megindítani a sikkasztó közjegyző ellen. A vizsgálóbíró­nak ezt a végzését az ügyész fölfolyamodta. A törvényszék vádtanácsa ma tartott ülésé­ben helybenhagyta a vizsgálóbírónak a vég­zését s igy a pénzügyigazgatóság, fogja most benyújtani a vádkeresetét. A végzés még nem jogerős, de amint jogerőre emelkedik, a vizs­gálatot egyelőre fölfüggesztik és Kern Lajos dr-t a budapesti országos elmemegfigyelő­intézetbe szállítják, ahol két hónapig lesz megfigyelés alatt. A megfigyeléstől függ az­után, hogy megtartható lesz-e a főtárgyalás, vagy a börtön helyett az elmegyógyintézetbe szállítják-e Kern Lajost. § A parlamenti botrány. Botrányos jelene­tek játszódtak le ez év március huszonegyedik napján a képviselőház üléstermében, amikor Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök az 1906—1911. évekre összehivott magyar or­szággyűlés feloszlatását jelentette be. A fel­oszlatást a képviselőház tagjainak nagyrésze türelmetlenül fogadta, A zajos jelenetek oly mérvet öltöttek, hogy több országgyűlési kép­viselő a képviselőház üléstermében részint könyveket,- részint fémirókészlet-alkatrészeket dobott ugy a miniszterelnök, mint a védelmére siető Serényi Béla gróf földmivelésügyi minisz­ter felé. Az eldobott tárgyak több, a most ne­vezett minisztereket találta és rajtuk részint nyolc napon belül, részint nyolc napon tul, de husz napon belül gyógyuló sérülést okozott. Az események lezajlása után megnyitott ülés azután akadálytalanul lefolyt. A botrány miatt a kir. ügyészség a megejtett nyomozat adatai alapján vádat emelt Zakariás János, Markos Gyula, Hoffmann Ottó, Beck Lajos dr és Mada­rász József volt országgyűlési képviselők ellen, akik Khtten-Hcderváry Károly gróf miniszter­elnököt, továbbá Zakariás János, Markos Gyula, Hoffmann Ottó és Beck Lajos ellen, akik pedig Serényi Béla gróf földmivelésügyi minisztert dobták meg s dobásaik által rajtuk súlyos testi sérülést ejtettek. Ezeket a volt képviselő­ket a királyi ügyészség hatóság elleni erőszak bűntettével és súlyos testisértés vétségével, mint tettestársakat vádolta meg. A vádirat ellen a terheltek kifogásokkal éltek. Közbert azonban lezajlottak a képviselőválasztások s Beck Lajos dr-t, a terheltek egyikét, újból országgyűlési képviselővé választották meg; Tekintettel erre, Sebestyén József dr védő nem­régiben kérvényt adott be a büntető törvény­szék vádtanácsához s ebben a kérvényben utalással Beck Lajos dr újbóli megválasztására, arra kérte a tanácsot, hogy tekintettel a Büntetőperrendtartás 18. §-ára, mivel összefüggő egységes bűncselekményről van szó, hogy ez az ftgy együttesen biráltassók el az összes terhe'

Next

/
Thumbnails
Contents