Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-15 / 20. szám

12 DÉLMAGYARORSZAQ 1910 junius 15 tekkel szemben, az újonnan képviselővé választott Beck Lajos dr mentelmi jogának fölfüggesztéséig függeszsze föl a vádtanács az összes terheltekkel szemben a további eljárást. A vádtanács a beadvány fölötti érdemleges döntést a mai vádtanácsi tárgyalásra halasztotta el, mert szükségét találta annak, hogy a terheltek jogi képviselői meghallgattassanak erre a kérelemre Vonatkozólag. A mai vádtanácsi tárgyaláson Langer táblabíró elnökölt. Az ügy előadója Kállay Miklós törvényszéki biró volt. Beck Lajos képviseletében Oppler Emil dr, Markos Gyula képviseletében Szegheő Gábor dr, Hoffmann Ottó képviseletében Sebestyén József, Zakariás János és ifj. Madarász József képviseletében pedig Nagy Dezső dr, védőügyvédek jelentek meg, A vádhatóságot a tárgyaláson Geszti Andor királyi ügyész képviselte. A vádtanács a Bp. 263. §. 5. pontja alapján a vád és védelem képviselőinek meghallgatása után akként döntött, hogy a további eljárást, ciz összes terheltekkel szemben Beck Lajos dr mentelmi jogának felfüggesztéséig felfüggeszti, mert a maga részéről is ugy találta, hogy a jelen esetben összefüggő egységes bűncselekményről lévén szó, amely az összes terheltekkel szemben, akik mint tettestársak vannak vádolva, együttesen bírálandó el. A vád alá helyezés kérdésében tehát a vádtanács csak akkor fog érdemben dönteni, mikor a képviselőház az újonnan megválasztott Beck Lajos dr mentelmi jogát felfüggeszti. § Rudnay rágalmazója. Izgalmas tárgyalás után ma hozott Ítéletet az ipolysági járásbíróság abban a becsületsértési pörben, melyet Rudnay Béla országgyűlési képviselő, volt pestmegyei királyi biztos indított Tzonpo Ede tiszteletbeli főjegyző ellen. Tzonpo a választások előtt Stipló esperes-plébánoshoz korteslevelet intézett, melyben Rudnay politikai szereplését pellengérezte ki. Tzonpo állításainak bizonyítására kérte Justh Gyula, Kossuth Ferenc, Fazekas Ágoston és több politikus megidézését, a járásbíróság azonban a kérést mellőzte és Tzonpót becsületsértés vétségében bűnösnek mondta ki s husz korona pénzbüntetésre itélte. Az Ítélet ellen mindkét fél felebbezett. § A Jobbizlésii menyecske. Mostanában, ugy látszik, a királyi Ítélőtáblán az uborkaszezon helyett a pikantériák szezonja veszi kezdetét. Ma délelőtt másodfokú zárt ülésen tárgyalt a büntetőtanács egy különös fölebbezést, amelynek két szélsőséges szereplője van: egy fiatal, tüzes kis menyecske és egy öreg, kopaszfejü ur. Csodálatos, hogy ez a két szélsőség a legközvetlenebb közelségben találkozott egymással, — amint ezt a bíróság előtt előadott meztelen tények is igazolják. Csakhogy a menyecske a szélsőségen kivül még jókora adag üzleti szellemmel is bírt, ellenben az öreg ur egyéb rossz tulajdonságai mellett fölötte érzékeny és e miatt való boszuságában rosszakaratú is. A pikantéria előzménye az, hogy Erős András hatvankét esztendős öreg urat egy Piros Julis nevű menyecske addig-addig hitegetett, csalogatott, amig az öreg ur észrevette, hogy tavasz van, ébredés van s esetleg őbenne is visszamaradt valami az ébredő ifjúságból. A menyecske és az öreg tehát találkát adtak egymásnak s a vén bácsi gyönyörittasan nézett a kellemes pásztoróra elé. A pásztoróra elmúlt, de ugy látszik anélkül, hogy a gyönyör kelyhét az öreg ur hatvankét esztendős korában mégegyszer megismerte volna, mert a pásztoróra folytatása már a bíróságok előtt játszódott le. A nagybecskereki törvényszék előtt tudódott ki a puszta valóság, ahol az öreg ur följelentette a menyecskét lopás büntette miatt. Előzőleg azonban a kopaszfejü Erős testisértés vétsége miatt akarta följelenteni a menyecskét s azt állította, hogy Piros Julis olyasvalamit szorongatott rajta, amit csak hasonlattal lehetne e helyen kifejezni. A bíróság előtt vallatóra fogták a menyecskét, aki ezeket adta elő: — Hászen igaz, hogy barátkoztunk, de én nem szorongattam semmit. Ennél sokkal jobb Ízlésem van. Arra a vádra, hogy Erős Andrástól kétszáz koronát ellopott volna, azt mondta a menyecske a törvényszék előtt, hogy ő csak annyi pénzt kapott az öreg úrtól, amennyi neki „becsületesen kijárt.* Miután pedig a lopás bűntettét az öreg ur bizonyítani nem tudta, a törvényszék elutasította a vádat. Erős András azonban makacskodott. Fölebbezést nyújtott be a szegedi királyi Ítélőtáblához, amely ma délelőtt tárgyalta ezt a furcsa históriát és ugyanazokon az alapokon, amilyeneken a nagybecskereki törvényszék itélt, helybenhagyta annak döntését. Szegény öreg ur, hiába erőltette meg magát. § A rágalmazott tanító. Deffert Mihály kunszöllősi lakos a torontálmegyei tanfelügyelőségnél följelentette Leitner Lajos tanítót, akiről azt állitotta, hogy fiát télviz idején egy sötét odúba bezáratta és öt óra hosszán át fogva tartotta, mert nem tudta a leckéjét. Elmondta továbbá Deffert a tanítóról azt is, hogy az iskolás gyermekeket a kemence előtt lévő fütőlyukba szokta becsukni, ahol azok a megégés veszélyének vannak kitéve. Egy Zappe Ferenc nevü kunszöllősi lakos gyermekét pedig valósággal üldözte, ugy, hogy az apa kénytelen volt a fiát más iskolába adni. Végül azt állitotta Deffert a tanítóról, hogy a növendékeket félmeztelenre vetkőzteti le, az egyiket besorozza huszárnak, a másikat bakának, aki pedig alkalmatlan, azt a többiek gúnyjának teszi ki. Mindez a följelentés szerint azt bizonyítja, hogy a tanitó abnormális ember, aki súlyos betegségben szenved. A tanitó, Deffert Mihályt ezek miatt rágalmazásért följelentette a nagykikindai törvényszéknél, ahol azt bizonyította, hogy a növendékeket azért vetkőztette le, mert katonai zászlóaljat akart alakítani az iskolában. Miután Deffert többi állításait sem tudta beigazolni, a törvényszék őt rágalmazás vétségében bűnösnek mondta ki és negyven korona pénzbüntetésre itélte. Ma délelőtt került ez az ügy fölebbezés folytán a szegedi királyi Ítélőtábla büntetőtanácsa elé. A tábla a törvényszék ítéletét helybenhagyta. A vádlott, aki a tárgyaláson megjelent, megnyugodott. így az ítélet jogerős. § l\Te bántsd a végrehajtót. Nagyon megharagudott Katona Istvánné napszámosnő, amikor parádéskocsiját le akarta foglalni a végrehajtó. Elkeseredésében meglökte a végrehajtót, akinek bejelentésére ma a szegedi királyi törvényszék nyolc napi fogházra itélte a renitens asszonyt. § Kártérítési pör a leégett gabonáért. Szűcs István dorozsmai gazda feljelentette Sándor András ottani gazdát és annak gépészét, mert cséplés alkalmával a Sándor András cséplőgépéből kipattanó szikra fölgyújtotta Szűcs István gabonáját s ezáltal ezerkilencszáz korona kárt okozott neki. A följelentő szerint azért terhelte Sándort a felelősség, mert a cséplőgép kéményének a szikrafogója rossz volt. A szegedi királyi járásbíróság kiszállt a helyszínére, hogy megállapítsa a tényállást. A bizottság megállapította, hogy a szikrafogó jó volt, de azt nem lehetett megállapítani, hogy a szikrától vagy másnak a gondatlanságából eredt-e a tűz és igy a bíróság fölmentette a vádlottakat. § A gynjtogató leány. A kaposvári királyi törvényszék esküdtbirósága izgalmas bünpürrel foglalkozott junius 13-án. Kovács Éva állott a bírák előtt azzal vádolva, hogy rágyújtotta a házat hetvenhét éves, tehetetlen, süket édesapjára és a fivérére. Az esetnek az előzményei a következők: Idősebb Kovács György hetvenhét éves mezőcsokonyai földmives, mivel maga már dolgozni nem tudott, ráíratta a házát két gyermekére, csupán azt kötve ki, hogy őt élete végi, kitartsák. Sándor és Éva örökös civakodása, melyet mindig Éva kezdett, ugy elkeserítették az öreget, hogy el akarta hagyni a házat. Ezt azonban a fia nem engedte és inkább ő távozott. így rendben is lett volna minden, ha Sándor meg nem betegszik és ezért vissza nem tér. Éva most már határozottan kiutasította a fivérét és mikor az apja a fia pártjára kelt, boszuból éjjel rájuk gyújtotta a házat és mintha mi sem történt volna, lefeküdt az ágyba. Csakhamar lángban állott a ház, ugy, hogy Kovács Sándor majdnem benn is égett. Az esküdtek a vádlottat bűnösnek mondották ki és a törvényszék egyévi börtönre itélte. emu legolcsóbb beszerzési forrása fa- és széníslene №11 UiS-SliGíi! 11, • Ml: El. FOGFÁJÁS Rossz fogak elienü ElÍQVGlÍÍÓSÓra ellen kipróbált, biztos hatású szer a Franki-féle szájvíz. A leheletnek kellemes illatot ad, a fogak romlását megakadályozza. Ára 70 fillér. FRANKL ANTAL gyógyszeríáro SZEGED, Felsőváros. rnegszüntét !! i KÖZGAZDASÁG (—) A szegedi árucsarnok. Jung pe\ ter szegedi főállatorvos tanulmányúton volt s erről most beszámolva a tanácsnak, ja. vaslatba hozza, hogy a szegedi árucsarnokot építtesse meg a budai árucsarnok mintájára. Ennek tervei szerint a szegedi árucsarnok megépítése B03 ezer koronába kerülne. Bokor Pál helyettes polgármester ismertette a főállatorvos előterjesztését a tanács mai ülésében. Az árucsarnok e terv szerint hatvan méter hosszú, negyvenkét méter széles lenne és be- és kijáróval bírna. Az előadó helyettes polgármester javaslatára a tanács kiküldte Somogyi Szilveszter dr főkapitányt, Tóth Mihály főmérnököt és Jung Péter főállatorvost, hogy tanulmányozzák a budai árucsarnokot és szerezzék be annak terveit. (—) A szegedi gazdasági egyesület székháza. A Bokor Pál szegedi helyettes polgármester elnöklete és Gerle Imre dr szegedi ügyvéd, birtokos vezetése alatt működő szegedi gazdasági egyesületnek mindeddig nincs saját helyisége s az egyesület ügyeit a városi közművelődési palota földszinti helyiségében intézik. Az egyesület korábbi tervéhez képest székházat akar magának építeni s most befolyamodott Szeged város hatóságához, hogy engedjen át részére alkalmas telket székház építése céljából. Az egyesület elnöksége meg is jelölte a telket, mely székházépítés céljára alkalmas volna. Ez a telek a Maros-utca 2-ik és 4-ik számú telke, a felsővárosi régi kaszinó előtt levő park, mely a város tulajdona. A város tanácsa a telket fölmérette s a mérnöki számítás szerint a most beépittetlen terület nem elég nagy a székház részére. A székház ugyanis akkora terjedelmű lesz, hogy abban állandó kiállítási csarnok és állandó árucsarnok is helyet foglalhat. A város tanácsa mai ülésében tárgyalta a szegedi gazdasági egyesület kérelmét és Balogh Károly pénzügyi tanácsos előterjesztése alapján értesiti az egyesületet, hogy a városi tulajdont képező telket majd átengedheti ingyen, mivel azonban ez a telek a székház részére nem elegendő nagyságú, kisajátítás válik szükségessé. A kisajátítás megejtésére vonatkozó előkészületek megtételével a városi tiszti főügyészt bizta meg a tanács. (—) Az nj állatvásártér. A szegedi uj állatvásártér kijelölését szerdán eszközli a város rendkívüli közgyűlése. A tanács, hogy kellő javaslatot terjeszthessen elő, kiküldte Bokor Pál helyettespolgármestert, Somogyi Szilveszter dr főkapitányt, Koczor János tanácsost és Jung Péter főállatorvost, hogy tartsanak helyszíni szemlét az uj vásártér helyéül kijelölendő területen, a vágóhíddal szemben. {—) A Délvidéki Földmivel ó'k Gazdasági Egyeséilete gyűlése. A Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesülete Wittmann János országgyűlési képviselő elnöklete alatt Temesvárott közgyűlést tartott. A közgyűlésen helyenkint szenvedélyes vita volt, mert szóba került a torontálmegyei kisgazdák elszakadási kísérlete. A torontáliak ugyanis el akarnak szakadni az egyesülettől, mert annak működését klerikálisnak tartják. Ugy mondják ugyanis, hogy a néppárti Csernoch János püspök és Blaskovics Ferenc kanonok befolyása nagyon is érvényesül az egyesület vezetésében. Az egyesület l^fl gazdakörből áll és 10.097 tagot számlál. A tagok ismereteinek fejlesztésére 127 népies előadást t irtottak. Az egyesület tagjainak 17 vándorkönyvtár állott rendelkezésére. Az egyesület vezetősége több tanulmányutat rendezett Budapestre, Mezőhegyesre, a Bácskába, Hódságra és Szegedre. A lótenyésztés fejlesztése érdekében Mezőhegyesről csődöröket hozattak. Az állattenyésztést nagyobb vételekkel mozdították elő. Az egyesület Szépfalun fejelőversenyt rendezett. A szőlőtermelés érdekében Károlyfalván, Nagyszentmiklóson, Doroszlón és Nagyzsáruon borászati kiállításokat rendezett. Hat községben háziipari tanfolyamot állítottak föl, amelyet 164 tanuló látogatott. A patkoló-tanfolyaninaK 45 látogatója volt. Tizennégy községben of mezőgazdasági cselédet tüntettek ki. Ezenkívül a nyultenyésztés, a tejtermelési szövetkezetek, a gyümölcstermelés, a fajszárnyastenyésztes érdekében is működött az egyesület. i