Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-14 / 19. szám

1910 június 12 DÉL MAGYARORSZÁGI 6 alakulás megvitatására, Kiváló érdekkel birnak ftJiuen-Héderváry Károly miniszterelnök nyilatkozatai, akinek felelősségteljes' vállalkozását fényes siker koronázta, A lap ezután reprodukálja a magyar miniszterelnöknek hírlapi nyilatkozatait. Kossuthék keseregnek. — »Jön a leszámolás.« — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap politikai körútra indult a Kossuth-párt két vezére : Kossuth Ferenc és Apponyi Albert. A pótválasztásokra kerülő jelöltek támogatására, utaztak a kerületekbe és a bukott félistenek a nyilvánosság előtt, a választások •óta most először, használták föl az alkalmat arra, hogy elsírják kesergőjüket a nagy vereség miatt, amelynek természetesen a kormány pressziója, a pénz, a terrorizmus és minden más az oka, csak épen a koalició nem. A nemes gróf ki is jelentette, hogy a Kossuth-párt az „égbekiáltó" tényekért nagy számadásra vonja a kormányt a parlamentben és hatásos befejezésül azt hangoztatta, hogy a „lefolyt választás hatása alatt" a városokra nézve a titkos szavazást fogják követelni. A miniszterelnök tegnap néhány napi pihenőre testvérének szlavóniai birtokára utazott. Távozása előtt egy bécsi lap munkatársa előtt nyilatkozott a kormány parlamenti munkatervéről. E szerint a kabineta nyári szünet előtt csak az ujoncjavaslatot, az indemnitást s a román kereskedelmi szerződést kivánja elintéztetni ; az annekszió dolga a téli szezónra marad. Az ábstrukciótói nem fél a kormány, de nem is tartja valószínűnek. Mai híreink itt következnek: Kossuth a |ovőről. Kossuth Ferenc tegnap reggel Dunavecsére utazott Benyovszky Sándor gróf támogatására, Délután folytatta útját Dömösre, majd Szalkszentmártonba ment. Vele voltak Szébeny Antal képviselő és a Kossuth-párt több kültagja. Kossuth Dunavecsén beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a le— II iii.iiwii —«•i.iiiiiww—. bizonyos benső büszkeséggel épen a kirakat ablakába akarta tenni, amikor régi tisztelője, Anatol, a boltba lépett. Á világkörüli utazáshoz még nem" jutott hozzá, hanem egész egyszerűen folytatta az apjától örökölt füszerkereskedést. Már házas volt és családapa s már nein is emlékezett a kis újságárus kisasszony iránt érzett régi vonzalmára. De minden hétéri vásárolt magának egy-egy Journal des Voyages-t, mert irodalmi Ízlése ugyanaz marádt. Azt remélte most már a lány, hogy a kalmár az_ Illustration címlapját észre fogja venni, hogy hallott a színdarab nagy sikeréről és el akarta neki ez alkalommal beszélni, hogy a szerző régente sokáig az ő szomszédja volt, hogy újságját mindennap nála vásárolta ... És a beszélgetés folya-« mában közölte volna azután eltűnt ifjúságának tanujával, hogy ő egykor erről a költőről álmodozott . . . igen, hogy szerette őt ... Ez a vallomás nagy könnyebbülés lett volna neki ... De az a nehézkes Anatol semmitsem lát az 5 Journal de Voyages-ján kívül, amelynek címlapján ezúttal a perzsa sah volt ábrázolva. Mialatt a két sóu-ját a bolt asztalára dobta és az egyik kezével az újságért nyúlt: a másik kezével már ismét az ajtókilincset fogta s egy könnyed köszöntéssel eltűnt. Az ujságárus kisasszony nagyot sóhajtott, könye kicsordult a képre ... ós senki sem tudott meg soha semmit az ő szerelméről. mondás politikáját pártja nem ismeri. Ovációk között utazott ma reggel Kecelre, ahol Pozsgay Miklós érdekében beszélt. A miniszterelnök utazása. Félhivatalosan jelentik: Héderváry Károly gróf miniszterelnök vasárnap délután három órakor többnapi tartózkodásra testvéröcscsének, Khuen Henrik grófnak meglátogatására a szlavóniai Nustarra utazott. • A munkapárt elnöksége. A nemzeti munkapárt tagjai — mint értesülünk — elhatározták, hogy a junius tizenkilencediki alakuló gyűlésen Perczel Dezsőnek fogják fölajánlani az elnökséget. Perczel ezidő szerint még vonakodik az elnöki tisztséget elfogadni. A párt alelnökei valószínűen Tállián Béla volt földmivelésügyi miniszter és Sándor János lesznek. Apponyi siralmai. Apponyi Albert gróf vasárnap Halason és Kecelen tartott beszédet a Kossuth-párti jelöltek mellett. Elismerte, hogy az ellenzék leveretett és hogy most mégis megtesznek mindent, hogy még egynehány kerületet megmentsenek, ennek oka az, mert tiltakozni akarnak a kormány választási eljárása ellen. — Én — kesergett Apponyi — nem akarom az egyes égbekiáltó tényeket felsorolni, amelyekért majd nagy számadásra hívjuk fel ellenfeleinket illetékes helyen, de csak egyszerűen felállítom a tételt, minden elfogulatlan emberre bizva a választ, kérdésemre. Tegyük fel, hogy ebben az országban mindenütt a hatóság, a hivatalos hatalom megóvta volna azt a pártatlanságot, mélyet megóvnia hivatalos, törvényes k" 'elessége, tegyük fel, hogy senkire nyomást nem gyakoroltak volna politikai meggyőződése tekintetében, aki az államhoz függő viszonyban vau, tegyük fel, hogy a kormánypártnak rendelkezésére nem állott volna az az óriási pártkassza, mely pártkassza működésének nyomát mindenki feltalálhatja, tegyük fel, hogy egyenlő fegyverekkel küzdöttünk volna, — mondja meg bárki, hogy lehetősége lett volna-e annak, hogy a kormány a választásoknál a többséget elnyerje ? Ap'poi: i után még többen beszéltek. Délben a színházban lakoma volt, amelyen Apponyi felköszöntőt mondott. Rámutatott arra, hogy a függetlenségi párt veresége csak bizonyos változást jelent a közvélemény kedvében. Ez a változás csak azt jelentheti, hogy az ország vezetőségének egyrésze belefáradt a küzdelembe, nem hisz abban, hogy azokat az akadályokat, amelyek a fokozatos fejlődés útját állják, békésen el lehessen hárítani. Ha ez igy van és ez a nemzeti munkapártra nézve a legjobb föltevés, hogy tudniillik van valami őszin- teség, van' valami lélektani igazság abban a győzelemben, amelyet kivívtak, akkor is ez a győzelem semmi egyebet sem jelent, mint múlékony fáradtságot, múlékony csüggedést, a küzdelemre való hajlandóság hiányát, a nemzet idegrendszendszerének bágyadt.ságát, szóval olyan tüneteket, amelyeket orvosolni maga az idő fog. Délután harmadfél órakor Apponyi Kecelre ment Pozsgay Miklós támogatására és este visszautazott Budapestre; Hirek a kerületekből. Orosházáról jelentik: A központi választmány a pótválásztást Beck Géza munkapárti és Bikády Antal Justh-párti függetlenségi közt e hó huszadikára tűzte ki. A munkapárti jelölt támogatására Tisza István gróf Orosházára érkezik. Békéscsabáról táviratozzák: Achim L. András képviselőjelölt ma délután nagyszámú hallgatóság előtt programbeszédet mondott. Beszédében elítélte a koalíciót, mert a nép érdtt. 3it és jogait semmibe sem vette. Helyeslőleg szólt a kormány politikájáról és annak programját a magáénak vallotta. Kijelentette, hogy a parlamentben támogatni fogjet a kormányt és megakadályozni kivánja az obstrukciót, melyet a nemzeti akarat kigunyolásának minösit. A beszédet tetszéssel fogadták. Marosvásárhelyről jelentik: Erdőcly főispán az állásuktól fölfüggesztett Körösi István és Reichen Mihály főszolgabirákat visszahelyezte hivatalukba, mert bebizonyosodott, hogy a választások alkalmával elkövetett rendellenességek és izgatások nem őket, hanem hivatali társaikat terhelik. Az államkölcsön. Illetékes helyről fölhatalmazták a Budapesti Tudósítót annak kijelentésére, hogy a kormány által fölvenni szándékolt kölcsön nagyságára, valamint a fölvétel időpontjára nézve a különböző lapokban megjelent hirek alaptalanok, miután e tekintetben ezideig semmiféle megállapodás nem történt. A „véres" mandátum. Újvidékről jelentik: Egy fővárosi estilap junius tizenkettediki számában megjelent Vér a mandátumon- cimü cikke, valamint ugyanezen lap tizedik és tizenegyediki számban levő tendenciózus hírekre vonatkozólag a rendőrség által fölvett jegyzőkönyv és tanúvallomások alapján a következőkben adjuk az igazságnak megfelelően a tényeket: A választást két nappal megelőzőleg a választási elnök: Balla Aladár ugy állapodott meg a rendőrséggel, hogy mindkét szavazatszedő küldöttségnél az utcán katonai kordon lesz és ezért a katonaság a városházán készültségben áll. Mikor a választás napján a katonaság vezénylő két tisztje Ballánál jelentkezett, Balla intézkedett, hogy a katonai készültség hazamenjen. így a megállapodástól eltért az utolsó pillanatban és mivel eltérő rendelkezéséről a másik szavazatszedő-küldöttség elnöke: Adamovics Sándor nem tudott, a második küldöttség előtt mindaddig megtagadta a szavazás megkezdését, míg Balla őt elütő intézkedéséről Vései h. főkapitány utján nem értesítette. A szavazás délután fél három óráig incidens nélkül folyt, eltekintve, hogy az első küldöttség előtt a függetlenségi választók, de főleg a nem választók állandóan kiabáltak és fütyültek, valahányszor egy Slezák-párti kocsi szavazókat vitt. Balla választási elnök azonban a rend fönntartására eddig nem intézkedett. Fél három órakor éktelen, a választási elnök után való kiabálás hangzott be a választóhelyiségbe, mire Balla elnök kiment és izgatottan járt a tömeg között, majd újra visszajött a választási helyiségbe és a szavazást fölfüggesztette azzal, hogy súlyos sebesülések történtek, a rendőrség attakozott a függetlenségi polgárságba, vér folyik és ennélfogva azonnal vizsgálatot tart. A vizsgálat tanúkihallgatással történt; ötven-hatvan ember, köztük sok nem választó, leginkább diák tódult a választóhelyiségbe. Balla elnök a sérült Pekó bizottsági taggal és Gábris választóval jegyzőkönyvet vett fel arról, hogy egy lovasrendőr az említetteket, megsebesítette. Magát a rendőrt vagy a rendőrtiszviselőt, sem pedig Slezák-párti választót nem hallgattak ki, mert különben azonnal kitünt volna a müfelháborodás. Érdekes volt, hogy Balla, mielőtt a tanukat érdemlegesen kérdezte volna, hosszasan magyarázgatott azzal anyilvánvaló célzattal, hogy irányt adjon a tanúvallomásoknak. Ezeknek befejezése után az elnök konstatálta, hogy a jegyzőkönyvi vallomás abszolút semmiségi okot képez, de mivel a sérülések és vérzések a sebtében felvett orvosi látleletek szerint 8 napon innen gyógyuló zuzódásoknak bizonyultak, 4 órakor elrendelte a további szavazást. Ekkor már Slezáknak tetemes többsége volt és a függetlenségiek is oly bizonyosra vették bukásukat, hogy vezérkorteseik sem működtek tovább. A lovasrendőrroham a maga valóságában ugy áll, hogy mindössze egy lovasrendőr volt kirendelve, ez is küldöncszolgálatra, A kérdéses időben — félhárom előtt — egy Slezák-párti kocsi vitte szavazásra Schmiedt Rezső, Varsányi Lajos és Farrag István iparosokat, kikre egy suhanc tojást dobott, mely Schmie -t találta és bepiszkolta, Észrevette ezt két g^ alogrendőr, akik a suhancot lefogták és be akarták kisérni. Éktelen orditozásban tört ki a tömeg és közrefogta a két rendőrt, akiket a legcsufabb szidalmakkal illetett. A lovasrendőr, látva <ai szorult helyzetét, segítségükre akart menni, mire a tömeg lovát ütlegelte, a kantárt megragadta, ugy, hogy a ló hátrarogyott és mivel a rendőr hiába szólt többször rájuk, hogy hagyják el a kantárt, leeséstől tartva, kirántotta kardját és laposvágást mért rájuk. Ami azt illeti, hogy Matkovics főispán szétverette Teleky Arvéd választóit, ez oly közönséges és szánalmas hazugság, amely valóban mosolygásra készteti az embert. Hiszen a függetlenségi párt veréremberei már a választás előtt mondották, hogy örülnek, ha Telekynek 400 szavazata lesz. De talán legkézzelfoghatóbban bizonyítja e hir tendenciózus voltát az, hogy Batthyány Tivadar gróf, aki 9-én reggel ment föl innen Budapestre, mindjárt délután ugy nyilatkozott a Justh-pártkörben, hogy ' Telekyt Újvidéken nem lehet megválasztani.