Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-10 / 16. szám

lyiu junius 1U sok számára a belügyminiszter megbízásából a 'szegedi állami szemkórház igazgató-főorvosa, Leitner Vilmos dr egyetemi magántanár junius tizenhatodikától huszonötödikéig bezárólag tiz napig tartó trachoma-tanfolyamot tart. E tanfolyamon a trachomán kiviil az egész szemé­szet körére kiterjedő fontosabb diagnosztikai, vizsgálati és gyógytani kérdések megbeszélés tárgyát képezik. Az előadások főleg gyakorlati irányúak és betegbemutatásokkal lesznek kapcsolatosak. — Fegyverkeznek a franciák. Párisból jelentik: A kormánynak az uj parlamentben teendő nyilatkozata hangsúlyozni fogja a kor­mány külügyi politikájának lojalitását és a kormánynak azt az óhaját, hogy a béke fenn­tartásához hozzájáruljon. Egyúttal bejelenti azt a szándékát is, hogy a kormány ki akarja építeni az ország katonai hatalmát abból a célból, hogy az ország jogainak tiszteletbentartását bizto­sítsa és szövetségeseivel szemben köteles­ségeit teljesíthesse. — Telekkönyvi tanfolyam. A pénzintéze­teknek gyakran van dolguk a telekkönyvvel, mert kölcsöneik nagy részét telekkönyvi be­kebelezés mellett adják ki. A telekkönyv az ujabb időben a pénzintézeteknél még nagyobb szerepet játszik, mert a végrehajtási novella életbelépése óta a váltóösszegek legnagyobb részét is bekebelezéssel biztosítják. A pénz­intézetek követeléseit tartalmazó telekkönyvek másolatait a pénzintézeteknél napról-napra for­gatják. Mindezek alapján szükségesnek látszik, hogy a pénzintézeti tisztviselők is bírjanak telekkönyvi ismeretekkel, melyeknek megszer­zése után eddig nem igen törekedtek, mert ez módjukban sem állott, amennyiben nem volt alkalmuk, hogy a telekkönyvet megismerhették volna. A pénzintézeti körökből megnyilvánult óhajra Sági János keszthelyi telekkönyvvezető, ismert szakíró Keszthelyen az idén telekkönyvi tanfolyamot nyit a pénzintézeti tisztviselők számára. A tanfolyam két hétig tart és julius második felében kezdődik. Részletes felvilágo­sítással Sági János szolgál. — Sikkasztási botrány. Fiúméban nagy sikkasztásnak jöttek a nyomára, melynek az elkövetője Palcnrich Mátyás törvényhatósági bizottsági tag, aki eddig a városban köztisz­teletnek örvendett és előkelő társadalmi pozí­ciót töltött be. Huszonötezer koronát kezelt el a Vitús-templom vagyonából, amire Blasich A. G., a fiumei városi takarékpénztár igazgatója jött rá, amennyiben észrevette, hogy abetótkönyv­ben 29.000 korona helyére 400 korona van be­javitva, Vio Ferenc polgármester, akinek Paicurich mindent elmondott, el akarta simí­tani az ügyet, de Blasich hajthatatlan maradt és igy már is megindult az eljárás a sikkasztó ellen. —- Egy sportsman tragédiája. Trieszt­ből jelentik : Cavaliere Giuseppe Rossit, az űgetőversenysport hires művelőjét tegnap Triesztben súlyos baleset érte, melynek a kö­vetkezményeibe pár óra leforgása alatt bele­halt. Rossi a tegnapi versenyen Torino város dijáért futott és kocsija az első fordulónál összeütközött egy másik kocsival. Rossi ki­röpült a kocsiból és olyan súlyosan megse­besült, hogy eszméletlen állapotban vitték be a szanatóriumba, hol kevéssel beszállítása után meghalt. — A csukaszürke îez. A hadsereg Rende­leti Közlönyének ma megjelent száma közli a hadügyminiszter rendeletét a csukaszürke fez­nek a hadsereg bosnyák csapataiban való rend­szeresítésére vonatkozólag. — Nyakszirtmerevedés Salzburgban. Bécshői jelentik : A császárvárosban nyilt titok a- bécsi lapok részéről agyonhallgatott hír, hogy Salzburg tartományban a nyakszirtmerevedés járványszerüleg lépett föl, még pedig olyan mértékben, hogy a tehetősebb lakosság tömege' sew hagyja oda lakhelyét. Ischlben különösen sok áldozatot szedett már eddig is és főleg gyermekek estek áldozatul a ragályos kórnak. Gmundenben és a környékbeli falvakban is na­ponta három-négy megbetegedés fordult elő, de az osztrák hatóságok, tekintettel a nyári évadra, amikor a vidéket külföldiek s főleg a ® agyarok ezrei keresik föl, nem akarják köz­hírré tenni a veszedelmet. DELMAGYAKOKSÉAü — Tauffer tanár az uj rektorról. Megírtuk, hogy Béczey Imre dr lett az egyetem rektora. Most kisebbségben maradt ellenjelöltje, Tauffer Vilmos dr igy nyilatkozott: — Az egyetemi rektorválasztás az erre rendelt bizottság autonóm joga, amelybe beleszólni nem lehet. A választás most is teljesen szabály szer üteg történt, senkin mél­tatlanság vagy mellőzés nem esett. Hogy az orvosi fakultás engem óhajtott a rek­tori méltóságra, az nem változtat a dolgon, mert az illető fakultás mindig csak véle­ményez, de nem ir elő kötelezőleg semmit. A rektorválasztók bizonyára tekintettel voltak arra, hogy Réczey professzor idő­sebb nálcmi és igy méltányosnak találták, hogy bár én vagyok a régebbi tanár, ő ke­rüljön most a rektori méltóságra, mert kü­lönben csak ujabb négy év múlva választa nak rektort az orvosi fakultásból. Nincs tehát semmi rejtett oka a történteknek: egyes jóakaróim nagyon is lanszirozták a nevemet, de ha a bizottság másként dön­tött, ahhoz teljes joga van és abba bele . kell nyugodnunk, pláne, ha olyan érdemes tanárt ér a kitüntetés, mint Réczey pro­fesszort. Tauffer szóval meg van elégedve a választás eredményével. Nincs kifogása a kitűnő Réczey ellen. — Ferri. Az olasz szocialista-vezetők kö­zött a legérdekesebb karriert futotta meg Enrico Ferri egyetemi tanár, a nemzetközi szociálistamozgalom legkiválóbb képviselőinek egyike, aki huszonhat év óta lelkes harcosa az olasz proletárok ügyének. Ferri kezdetben a legszélsőbb irányzat híve volt, azt hirdette, csakis a folytonos harc utján vivhat ki elő­nyöket a munkásság és a burzsoáziával való minden együttműködést elutasított. Később be­lépett az olasz szociálisták integralista cso­portjába, amelynek elméleti programja a két szélső irány között foglal helyet. A harmadik lépése a legérdekesebb — mint Rómából táv­iratozzák — a bolognai szociálista-kongresszus után, amelyen a szélsőjobb irányzat, a refor­mista győzött, Ferri a győztesekhez csatlako­zott. Ferri és a pártja közötti legújabb össze­ütközésre Argentína adott okot. Argentína föl­szabadításának százéves évfordulója alkalmá­val ünnepélyt rendeztek Rómában a hivatalos körök és Ferrit meghívták szónoknak, aki el is fogadta ezt a megtiszteltetést. De beszédjé­ben teljesen megfeledkezett arról, hogy ő a szoeiálista párt tagja és örömmel fogadta Vik­tor Emánuel király kézszoritásait. Hogy „fel­ségének is szólította a királyt, ezt se vették szívesen elvtársai. Legutóbb beszélgetést foly­tatott — a római incidenssel kapcsolatban — a Matin egyik munkatársával és kijelentette, hogy elérkezettnek véli az időt, amikor a pro­letárság megkezdheti együttműködését a bur­zsoáziával és ennek a célnak az érdekében fog ő most olasz elvtársai között agitálni. Ezt a kijelentését bizonyára nem irja majd javára a legközelebbi olasz szociálista-kongresszus, mely majd Ítélkezik vezére fölött. — Visszamaradt áruk elárverezése. A ma­gyar királyi államvasutak igazgatósága értesítette a szegedi kereskedelmi és iparkamarát, hogy a sze­gedi Tiszapályaudvar állomáson visszamaradt külön­böző árukat junius hó 16-án elárverezik. — A Wiener Bank-Verein botránya. Bécsből jelentik, hogy a Wiener jBank­Verem legutóbbi közgyűlésén Lobi Má­tyás részvényes súlyos kritikát mondott az intézet üzletvezetése és a mérleg­készítés körül szerzett tapasztalatairól. A részvényesek nagy megdöbbenésére Löbl Mátyás a többi közt azt kérdezte az igazgató­ságtól, hogy igaz-e, hogy a társaság elbocsátott igazgatója helytelenül lebonyolított üzletek kártérítése fejében kilencszázezer koronát fizet az intézetnek? Ha ez igaz, akkor az igazgatóságnak minden tagja együtt kell, hogy felelős legyen a veszteségekért s igy még ezért a kilencszázezer koronáért is. Szenzációs felszólalásában ezután azt mondja a részvényes, hogy az előkelő osz­trák pénzintézetnek mérlegei nem mutatják hü képét az üzleteredménynek. Majd azt kérte, hogy amíg a mérleget rendbe nem hozzák és amíg az összes veszteségek pótolva nincsenek, W szüntessék be az igazgatók fizetésének utalvá­nyozását és ne fizessék ki a nekik járó juta­lékokat. Pénzügyi körökben érdeklődéssel várják az ügy folytatását. — A vendéglátó Peary. Berlinből jelentik-. Franké Rudolf tegnap bepörölte Pearyt, aki, mikor ő Etahban betegen feküdt, hazahozta a hajóján, de elszedte tőle prémekből és narval­agyarakból álló zsákmányát. Peary később ezeket Rooseveltnek adományozta. Mikor a keresetet Pearynak Berlinben kézbesíteni akar­ták, visszautasította. — Agyonütötte a vitorla. Alsóközponton, a csorvai kapitányságban halálos szerencsétlen­ség történt. Csorvai Veron a ház udvarában lévő szélmalomban gabonát akart őrölni, hogy a gazda munkáját, aki nem volt otthon, maga végezze el. Erős szél keletkezett ós a szél­malom vitorlája nagy sebességgel forogni kezdett. Az asszony a vitorla közeiébe került, mely előbb a karját ütötte meg olyan erősen, hogy az ütéstől megtántorodott. Ez volt a veszte, mert ekkor még közelebb jutott a vitorlához, melynek épen lefelé forduló karja olyan óriási erővel vágta fejbe az asszonyt, hogy agyrázkó­dást szenvedett és rögtön meghalt. — A ludas! gyilkosság. Három nappal ezelőtt rejtélyes módon meggyilkolva találták ágyában Csira-Cseszkó ludasi földesgazdát. Amilyen rej­télyes, különös volt ennek az embernek az élete, épolyan rejtelmes volt a halála is. Múltjának sötétségét nem lehetett eloszlatni. Az igazság­szolgáltatás nem tudta kideríteni, hogy igaz-e az a sok rémmese, amely kitörülhetetlenül benne él a ludasiak fantáziájában s amely a puszta népe között szájról-szájra jár. Ezek a mesék azzal vádolják a meggyilkoltat, hogy igen sok embervér szárad a lelkén, hogy nem egy embert küldött a másvilágra. Hogy a mesékben van-e igazság, az felderíthetetlen rejtély s a nyomozó­hatóság: rendőrség, csendőrség most azon fára­dozik, hogy Csira-Cseszkó halálának rejtélyeit világítsa meg. Mint Szabadkáról jelentik, tegnap délután boncolta fel Bartha Antal dr törvény­széki orvos a meggyilkolt gazdát. A boncolás kétségtelenül megállapította, hogy Csira-Csesz­kót hátultöltő puskával lőtték agyon. A puska apróra vágott ólomdarabokkal, úgynevezett fickó­val volt megtöltve. Az ólomdarabok összezúzták Csira gerincét. A boncolás alkalmával 18 darab ólomdarabot vettek ki a meggyilkolt ember testéből. A gyilkosság módja ujabb bizonyíték amellett, hogy Csira-Cseszkót családjának vala­melyik tagja ölte meg. Rizsányit Máté földes­gazdát, akinek meggyilkolásával annak idején a most megölt Csira-Cseszkót gyanúsították, szintén fickóval töltött puskával lőtték agyon. A csendőri nyomozás most főleg arra irányul, hogy megtalálják a puskát, amelylyel a gyilkos­ságot elkövették. Ezt a gyilkos vagy a kútba dobta, vagy elásta. A kut vizét most szivattyúz­zák, de a puskának még nem jöttek a nyomára. — A földrengés áldozatai. Milánóból je­lentik : Avellinó tartományban eddig összesen ötven halottat húztak ki a romok alól és pedig ezek közül huszonötöt Callitriban. Ezt a nyolcezer lakóju városkát, valamint Vallatát a földren­gés annyira megviselte, hogy most mindakét város teljesen lakhatatlan és lakói hajlék­talanok. — Az asszony jussa. Evekig húzódó perben döntött mostanában a Kúria, megítélve egy kálváriát végigszenvedő asszony, Kelecsényi Márta követelését, melyben nőtartásra ítélte Antal Gyula egyetemi tanárt, illetőleg annak törvényes utódait. Az ügy szálai messze múltba nyúlnak vissza, A szerencsétlen asszony fele­sége volt annak a hírhedtté vált Antal Jenő dr-nak, aki hosszas költekező életmód után egész csomó sikkasztás és okirathami­sitással vádolva Amerikába szökött a törvény szigora elől. A szökést maga az apja, Antal Gyula segítette elő, amennyiben kétezerötszáz koronát adott neki az útra. Mivel a férjét im­már nem perelhette, az após ellen adott be keresetet nőtartás címén. Ez az eset nagy ér­deklődést keltett a jogászemberek körében, mert ez az első alkalom, hogy a férj helyett az apóst perlik ilyen címen. Az első fórum elutasította az asszonyt, de a Kúria ötszáz korona nőtar-

Next

/
Thumbnails
Contents