Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-10 / 16. szám

lyiu junius 1U sok számára a belügyminiszter megbízásából a 'szegedi állami szemkórház igazgató-főorvosa, Leitner Vilmos dr egyetemi magántanár junius tizenhatodikától huszonötödikéig bezárólag tiz napig tartó trachoma-tanfolyamot tart. E tanfolyamon a trachomán kiviil az egész szemészet körére kiterjedő fontosabb diagnosztikai, vizsgálati és gyógytani kérdések megbeszélés tárgyát képezik. Az előadások főleg gyakorlati irányúak és betegbemutatásokkal lesznek kapcsolatosak. — Fegyverkeznek a franciák. Párisból jelentik: A kormánynak az uj parlamentben teendő nyilatkozata hangsúlyozni fogja a kormány külügyi politikájának lojalitását és a kormánynak azt az óhaját, hogy a béke fenntartásához hozzájáruljon. Egyúttal bejelenti azt a szándékát is, hogy a kormány ki akarja építeni az ország katonai hatalmát abból a célból, hogy az ország jogainak tiszteletbentartását biztosítsa és szövetségeseivel szemben kötelességeit teljesíthesse. — Telekkönyvi tanfolyam. A pénzintézeteknek gyakran van dolguk a telekkönyvvel, mert kölcsöneik nagy részét telekkönyvi bekebelezés mellett adják ki. A telekkönyv az ujabb időben a pénzintézeteknél még nagyobb szerepet játszik, mert a végrehajtási novella életbelépése óta a váltóösszegek legnagyobb részét is bekebelezéssel biztosítják. A pénzintézetek követeléseit tartalmazó telekkönyvek másolatait a pénzintézeteknél napról-napra forgatják. Mindezek alapján szükségesnek látszik, hogy a pénzintézeti tisztviselők is bírjanak telekkönyvi ismeretekkel, melyeknek megszerzése után eddig nem igen törekedtek, mert ez módjukban sem állott, amennyiben nem volt alkalmuk, hogy a telekkönyvet megismerhették volna. A pénzintézeti körökből megnyilvánult óhajra Sági János keszthelyi telekkönyvvezető, ismert szakíró Keszthelyen az idén telekkönyvi tanfolyamot nyit a pénzintézeti tisztviselők számára. A tanfolyam két hétig tart és julius második felében kezdődik. Részletes felvilágosítással Sági János szolgál. — Sikkasztási botrány. Fiúméban nagy sikkasztásnak jöttek a nyomára, melynek az elkövetője Palcnrich Mátyás törvényhatósági bizottsági tag, aki eddig a városban köztiszteletnek örvendett és előkelő társadalmi pozíciót töltött be. Huszonötezer koronát kezelt el a Vitús-templom vagyonából, amire Blasich A. G., a fiumei városi takarékpénztár igazgatója jött rá, amennyiben észrevette, hogy abetótkönyvben 29.000 korona helyére 400 korona van bejavitva, Vio Ferenc polgármester, akinek Paicurich mindent elmondott, el akarta simítani az ügyet, de Blasich hajthatatlan maradt és igy már is megindult az eljárás a sikkasztó ellen. —- Egy sportsman tragédiája. Triesztből jelentik : Cavaliere Giuseppe Rossit, az űgetőversenysport hires művelőjét tegnap Triesztben súlyos baleset érte, melynek a következményeibe pár óra leforgása alatt belehalt. Rossi a tegnapi versenyen Torino város dijáért futott és kocsija az első fordulónál összeütközött egy másik kocsival. Rossi kiröpült a kocsiból és olyan súlyosan megsebesült, hogy eszméletlen állapotban vitték be a szanatóriumba, hol kevéssel beszállítása után meghalt. — A csukaszürke îez. A hadsereg Rendeleti Közlönyének ma megjelent száma közli a hadügyminiszter rendeletét a csukaszürke feznek a hadsereg bosnyák csapataiban való rendszeresítésére vonatkozólag. — Nyakszirtmerevedés Salzburgban. Bécshői jelentik : A császárvárosban nyilt titok a- bécsi lapok részéről agyonhallgatott hír, hogy Salzburg tartományban a nyakszirtmerevedés járványszerüleg lépett föl, még pedig olyan mértékben, hogy a tehetősebb lakosság tömege' sew hagyja oda lakhelyét. Ischlben különösen sok áldozatot szedett már eddig is és főleg gyermekek estek áldozatul a ragályos kórnak. Gmundenben és a környékbeli falvakban is naponta három-négy megbetegedés fordult elő, de az osztrák hatóságok, tekintettel a nyári évadra, amikor a vidéket külföldiek s főleg a ® agyarok ezrei keresik föl, nem akarják közhírré tenni a veszedelmet. DELMAGYAKOKSÉAü — Tauffer tanár az uj rektorról. Megírtuk, hogy Béczey Imre dr lett az egyetem rektora. Most kisebbségben maradt ellenjelöltje, Tauffer Vilmos dr igy nyilatkozott: — Az egyetemi rektorválasztás az erre rendelt bizottság autonóm joga, amelybe beleszólni nem lehet. A választás most is teljesen szabály szer üteg történt, senkin méltatlanság vagy mellőzés nem esett. Hogy az orvosi fakultás engem óhajtott a rektori méltóságra, az nem változtat a dolgon, mert az illető fakultás mindig csak véleményez, de nem ir elő kötelezőleg semmit. A rektorválasztók bizonyára tekintettel voltak arra, hogy Réczey professzor idősebb nálcmi és igy méltányosnak találták, hogy bár én vagyok a régebbi tanár, ő kerüljön most a rektori méltóságra, mert különben csak ujabb négy év múlva választa nak rektort az orvosi fakultásból. Nincs tehát semmi rejtett oka a történteknek: egyes jóakaróim nagyon is lanszirozták a nevemet, de ha a bizottság másként döntött, ahhoz teljes joga van és abba bele . kell nyugodnunk, pláne, ha olyan érdemes tanárt ér a kitüntetés, mint Réczey professzort. Tauffer szóval meg van elégedve a választás eredményével. Nincs kifogása a kitűnő Réczey ellen. — Ferri. Az olasz szocialista-vezetők között a legérdekesebb karriert futotta meg Enrico Ferri egyetemi tanár, a nemzetközi szociálistamozgalom legkiválóbb képviselőinek egyike, aki huszonhat év óta lelkes harcosa az olasz proletárok ügyének. Ferri kezdetben a legszélsőbb irányzat híve volt, azt hirdette, csakis a folytonos harc utján vivhat ki előnyöket a munkásság és a burzsoáziával való minden együttműködést elutasított. Később belépett az olasz szociálisták integralista csoportjába, amelynek elméleti programja a két szélső irány között foglal helyet. A harmadik lépése a legérdekesebb — mint Rómából táviratozzák — a bolognai szociálista-kongresszus után, amelyen a szélsőjobb irányzat, a reformista győzött, Ferri a győztesekhez csatlakozott. Ferri és a pártja közötti legújabb összeütközésre Argentína adott okot. Argentína fölszabadításának százéves évfordulója alkalmával ünnepélyt rendeztek Rómában a hivatalos körök és Ferrit meghívták szónoknak, aki el is fogadta ezt a megtiszteltetést. De beszédjében teljesen megfeledkezett arról, hogy ő a szoeiálista párt tagja és örömmel fogadta Viktor Emánuel király kézszoritásait. Hogy „felségének is szólította a királyt, ezt se vették szívesen elvtársai. Legutóbb beszélgetést folytatott — a római incidenssel kapcsolatban — a Matin egyik munkatársával és kijelentette, hogy elérkezettnek véli az időt, amikor a proletárság megkezdheti együttműködését a burzsoáziával és ennek a célnak az érdekében fog ő most olasz elvtársai között agitálni. Ezt a kijelentését bizonyára nem irja majd javára a legközelebbi olasz szociálista-kongresszus, mely majd Ítélkezik vezére fölött. — Visszamaradt áruk elárverezése. A magyar királyi államvasutak igazgatósága értesítette a szegedi kereskedelmi és iparkamarát, hogy a szegedi Tiszapályaudvar állomáson visszamaradt különböző árukat junius hó 16-án elárverezik. — A Wiener Bank-Verein botránya. Bécsből jelentik, hogy a Wiener jBankVerem legutóbbi közgyűlésén Lobi Mátyás részvényes súlyos kritikát mondott az intézet üzletvezetése és a mérlegkészítés körül szerzett tapasztalatairól. A részvényesek nagy megdöbbenésére Löbl Mátyás a többi közt azt kérdezte az igazgatóságtól, hogy igaz-e, hogy a társaság elbocsátott igazgatója helytelenül lebonyolított üzletek kártérítése fejében kilencszázezer koronát fizet az intézetnek? Ha ez igaz, akkor az igazgatóságnak minden tagja együtt kell, hogy felelős legyen a veszteségekért s igy még ezért a kilencszázezer koronáért is. Szenzációs felszólalásában ezután azt mondja a részvényes, hogy az előkelő osztrák pénzintézetnek mérlegei nem mutatják hü képét az üzleteredménynek. Majd azt kérte, hogy amíg a mérleget rendbe nem hozzák és amíg az összes veszteségek pótolva nincsenek, W szüntessék be az igazgatók fizetésének utalványozását és ne fizessék ki a nekik járó jutalékokat. Pénzügyi körökben érdeklődéssel várják az ügy folytatását. — A vendéglátó Peary. Berlinből jelentik-. Franké Rudolf tegnap bepörölte Pearyt, aki, mikor ő Etahban betegen feküdt, hazahozta a hajóján, de elszedte tőle prémekből és narvalagyarakból álló zsákmányát. Peary később ezeket Rooseveltnek adományozta. Mikor a keresetet Pearynak Berlinben kézbesíteni akarták, visszautasította. — Agyonütötte a vitorla. Alsóközponton, a csorvai kapitányságban halálos szerencsétlenség történt. Csorvai Veron a ház udvarában lévő szélmalomban gabonát akart őrölni, hogy a gazda munkáját, aki nem volt otthon, maga végezze el. Erős szél keletkezett ós a szélmalom vitorlája nagy sebességgel forogni kezdett. Az asszony a vitorla közeiébe került, mely előbb a karját ütötte meg olyan erősen, hogy az ütéstől megtántorodott. Ez volt a veszte, mert ekkor még közelebb jutott a vitorlához, melynek épen lefelé forduló karja olyan óriási erővel vágta fejbe az asszonyt, hogy agyrázkódást szenvedett és rögtön meghalt. — A ludas! gyilkosság. Három nappal ezelőtt rejtélyes módon meggyilkolva találták ágyában Csira-Cseszkó ludasi földesgazdát. Amilyen rejtélyes, különös volt ennek az embernek az élete, épolyan rejtelmes volt a halála is. Múltjának sötétségét nem lehetett eloszlatni. Az igazságszolgáltatás nem tudta kideríteni, hogy igaz-e az a sok rémmese, amely kitörülhetetlenül benne él a ludasiak fantáziájában s amely a puszta népe között szájról-szájra jár. Ezek a mesék azzal vádolják a meggyilkoltat, hogy igen sok embervér szárad a lelkén, hogy nem egy embert küldött a másvilágra. Hogy a mesékben van-e igazság, az felderíthetetlen rejtély s a nyomozóhatóság: rendőrség, csendőrség most azon fáradozik, hogy Csira-Cseszkó halálának rejtélyeit világítsa meg. Mint Szabadkáról jelentik, tegnap délután boncolta fel Bartha Antal dr törvényszéki orvos a meggyilkolt gazdát. A boncolás kétségtelenül megállapította, hogy Csira-Cseszkót hátultöltő puskával lőtték agyon. A puska apróra vágott ólomdarabokkal, úgynevezett fickóval volt megtöltve. Az ólomdarabok összezúzták Csira gerincét. A boncolás alkalmával 18 darab ólomdarabot vettek ki a meggyilkolt ember testéből. A gyilkosság módja ujabb bizonyíték amellett, hogy Csira-Cseszkót családjának valamelyik tagja ölte meg. Rizsányit Máté földesgazdát, akinek meggyilkolásával annak idején a most megölt Csira-Cseszkót gyanúsították, szintén fickóval töltött puskával lőtték agyon. A csendőri nyomozás most főleg arra irányul, hogy megtalálják a puskát, amelylyel a gyilkosságot elkövették. Ezt a gyilkos vagy a kútba dobta, vagy elásta. A kut vizét most szivattyúzzák, de a puskának még nem jöttek a nyomára. — A földrengés áldozatai. Milánóból jelentik : Avellinó tartományban eddig összesen ötven halottat húztak ki a romok alól és pedig ezek közül huszonötöt Callitriban. Ezt a nyolcezer lakóju városkát, valamint Vallatát a földrengés annyira megviselte, hogy most mindakét város teljesen lakhatatlan és lakói hajléktalanok. — Az asszony jussa. Evekig húzódó perben döntött mostanában a Kúria, megítélve egy kálváriát végigszenvedő asszony, Kelecsényi Márta követelését, melyben nőtartásra ítélte Antal Gyula egyetemi tanárt, illetőleg annak törvényes utódait. Az ügy szálai messze múltba nyúlnak vissza, A szerencsétlen asszony felesége volt annak a hírhedtté vált Antal Jenő dr-nak, aki hosszas költekező életmód után egész csomó sikkasztás és okirathamisitással vádolva Amerikába szökött a törvény szigora elől. A szökést maga az apja, Antal Gyula segítette elő, amennyiben kétezerötszáz koronát adott neki az útra. Mivel a férjét immár nem perelhette, az após ellen adott be keresetet nőtartás címén. Ez az eset nagy érdeklődést keltett a jogászemberek körében, mert ez az első alkalom, hogy a férj helyett az apóst perlik ilyen címen. Az első fórum elutasította az asszonyt, de a Kúria ötszáz korona nőtar-