Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-26 / 4. szám

116 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 május 24 sajtónak, hogy miképen emancipálja magát és & «"zöngését a tulerős fővárosi befolyás alél. A D4l(nagyarország fölülniviljft még a Szegeden és a Délvidéken hozzáfűzött legvérmesebb remé­nyeket is. Tartalom, riport, zsurnalisztikái nivó tekintetében mintegy hidat, képez ez az uj lap a főváros és a vidék között, sőt sok tekintet­ben vetekszik a budapesti lapok nívójával is. Délvidéken bizonyára örömmel fogják üdvö­zölni a Détmogyaroszágot. Az uj lap a sajtó ieccntralizációját tűzte ki feladatul és valószí­nűleg el is éri ezt az üdvös célját. Szabadság. Szegeden uj lap indult meg vasárnap. Uj lap, amely azonban aligha érdemli meg a lekicsinylő „vidéki" jelzőt. Föltűnően ízléses nyomdai tech­nikával kiállított, kétségkívül nívós, hatalmas terjedelmű a Ifélmagyarország első száma, amelyből máris konstatálhatjuk, hogy a lap kerüli a sablont s a lehetőségig teljes képét akarja adni a nap eseményeinek. A lap szer­kesztője Róna Lajos, kitűnő hirlapirókollegánk. Szeged és Vidéke. Szegeden vasárnap uj politikai napilap indult meg Délmagyar ország címmel, Az újság regge­lenkint jelen meg Róna Lajos felelős szerkesz­tésében, aki a Szeged és Vidéké-nck sokáig volt belső munkatársa. Az első szám megjelenése alkalmából szeretettel köszöntjük uj kollégánkat. Torontál. Délmagyarország címen uj napilap indult meg Szegeden Róna Lajos szerkesztésében. A lap első száma igen tartalmas és a fővárosi napilapok színvonalán áll. A lap élén Návay Lajos v. b. t. t. ir vezércikket az obstrukció ellen. A Világ. Sivár vidéki sajtóviszonyaínk közt kellemes meglepetés számunkra a szegedi Dél magyar­ország, amelynek első száma vasárnap jelent meg. Külsőleg is imponáló, díszes kiállítású újság ez, szebb némelyik fővárosi lapnál és a tartalma is arról tanúskodik, liogy az Alföld fővárosában igazán fővárosi zsurnalisztikái kész­séggel csinálták meg. Eleven, rutinos, igazán modern újság és az ízlés, amelylyel Róntf, Lajos felelős szerkesztő az első számot összeállította, arról tanúskodik, liogy a további számokat a szürke hétköznapi munkában is színvonalon fogja tartani. Az első számban sok notabilitás írt cikket, adott nyilatkozatot, a vezércikk Návay Lajos belső titkos tanácsosé, a képvi­selőház volt alelnökéé, aki a most összeülő parlament munkájáról szól. A Justh-párt köz­jogi fráziskilovaglásaít ostorozza. Sok szeren­csét, teljes sikert kívánunk nehéz munkájában uj laptársunknak. A boszniai választások. Szerajevóból táv­iratozzák: Ma van a választások utolsó napja, amikorís az úgynevezett intelligencia és a virilisták járulnak az urnákhoz. Ebben a kúriá­ban a katolikus mandátumok száma négy, a szerboké nyolc, a mohamedánoké ugyan­csak nyolc. Csupán a katolikus mandátu­mokért lesz küzdelem a Stadler- és Manditó­partok közt. Érdekes a boszniai kormány visel­kedése ; azt ajánlotta a hivatalnokoknak, hogy osiszák meg szavazataikat a két párt közt, de előrelátható, hogy Stadler érsek pártja ebben a kúriában is elbukik. Hátrányok a török parlamentben. Kon­stantinápolyból jelentik ; A tegnapi ülésen vad jelenetek játszódtak le. A képviselők honossá­gáról és illetőségéről volt szó. Az ellenzék azt vitatta, hogy ez a kérdés nem tartozik a tör­vényhozás jogkörébe s ebből feneketlen felfor­dulás lett. Az elnök be akarta rekeszteni az ülést, de az ellenzékiek útját állották és a szó szoros értelmében nem engedték le az emelvény­ről. Végre is az arabs képviselők kituszkolták lármáé társaikat és a honossági javaslat vita nélkül keresztülment. A király a műegyetemen. — Letetlek a zárkövet. — (Saját tudósítónktól.) A Bóbé-városnak, mint ahogy a főváros újonnan kiépült vé­szét nevezik, nagy ünnepe volt ma. Ma végezte el a király a műegyetem zárókő­letételének ünnepélyes aktusát. A Lágymá­nyos felé. ahol az tij műegyetem áll. a kora délelőtti órákban robogtak az automobilok, kocsik és telt villamosok. Ott volt az iinne* pélyen József főherceg is és az egész tudo­mányos világ, a politikai és társadalmi elő­kelőségekkel együtt. Pont tizenegykor megérkezik Boda főkapitány frakkban. — Itt a király! — száll ajkról-ajkra. És csak­ugyan, künn a fokapu előtt nehéz, kényes járású lovak patkócsattogása hallatszik föl és szűnik meg. Itt a királyi Megjött a kir. Józsel-müegye-. lem zárkőletételére. József főherceg, aki törté­netesen épen hajadonfővel állott, hirtelen föl­csapja csákóját és a király elé lép; merevén, katonásan szalutál. A király barátságosan üd­vözli, maid Khuen-Hédervárynak ad mosolyogva kezet. A király elsőnek Zichy János minisztert szó­lítja meg: — Remélem, jól sikerült az ifjúság uj haj­léka? Aztán sorra lép mindenkihez, aki érdemeket szerzett a technika építése körül, barátságosan feléjük hajlik, eleven csillogásu kék szemével a megszólított szemébe néz, feje folytonosan igent rezget s aztán egy szempillantással jelzi, hogy a másik ur következik. Megszólítja Jónás Ödön prorektort, Hauszmann tanárt, a dékánokat és ment föl a lépcsőn az emeletre. Harsány, meg­megujuló élienzéssel köszönti az ifjúság. A díszterembe megy az uralkodó. A karzaton hölgyek, szemközt az énekkar. Zöld pálmák alá áll az agg király, mint saját szobra. Fölzug a Himnusz. Megindító pillanat. Ilyen közvetlen közelről a dal, mely nekünk oly sok, neki oly idegen. Az ének alatt szakadatlanul jár a ki­rály feje, mintha keresne valakit. József főher­cegtől kérdez valamit. A Himnusz véget ért. A közoktatásügyi miniszter üdvözli az uralkodót, akt atillájából — lovastábornokí ruhában van — szemüveget vesz ki és már olvassa a választ: Élénk megelégedésemre szolgál, hogy holdogemlékezetü nagybátyám, Jó­zsef főherceg-nádorról nevezett Miiegye­tem mái zárkőletételí ünnepén meg­jelenhettem. Örömmel kisértem figye­lemmel és mindig szívesen mozdítottam elő e Műegyetem fejlődését, mely az utolsó évtizedek alatt lépést tartott a műszaki tudományok rohamos haladásá­val és ' egyre növekvő fontosságával. Szívesen járultam ahoz is, hogy a mű­szaki oktatásnak e főiskolája méltó el­helyezést nyerjen. Midőn a zárkő letételére az enge­délyt ezennel megadom, egyben biztos reményemet fejezem ki, hogy a .József­műegyetem díszes uj otthonában is to­vább fejlődve, egyre hathatósabban fog hozzájárulni a műszaki tudományok előbbrevitelóhez é.s a magyar ifjúságnak komoly munkásságra való vezetéséhez és egyre gazdagabban fogja árasztani a nemzetre a produktív munkán alapuló gazdasági erősödés áldásait. Lassan, vontatottan olvas, de elég jó magyar kifejezéssel. Aztán a rektor felolvassa nz okle­velet, amelyet a falba tesznek, üvogburokba rakják, a falba srófolják, márványtábla alá. Jön a király, ezüst kalapácscsal hármat iit a már­ványra, utána a főherceg és minden funkcioná­rius. Minél kisebb, annál halkabban üt. A király már menni akar, de felharsan a Szózat. Gyönyörűen énekelnek a link! . . . Majd rövid cercle következik. Wlassicscsal külö­nösen hosszan beszél, megszólítja Berzeviczvt és elindul megnézni az uj műegyetem helyj. ségeít. Utána hosszú sor díszmagyar, katonai egyen, ruha, ragyogás, fény . . . Bombamerénylet a spanyol király ellen. — A merénylőt elfogták. — A spanyolok fiatal királya: Alfonz ellén. mint madridi táviratok jelentik, öt éven belül immár másodszor kíséreltek meg bombamerényletet. A Calle Majoron, ahol a király Öt évvel ezelőtt pompás esküvőjük után, amikor a népek ezreinek ujjongása és virágeső közepette bevonult a spanyol fővá­rosba, az igazi virágok közzé becsempésztek egy hamisított rózsacsokrot, melynek kö­zepén bomba volt elhelyezve. A bomba akkor fölrobbant és csak a véletlen mentette me<> a fiatal párt az életnek. Most ugyanazon az útvonalon az angol király temetéséről visz­szatérő Alfonz előtt fölrobbant egy bomba, de ez a merénylet sem sikerült, mert a királynak semmi baja nem történt, Két pokolgép. Madrid, május 25. A rendőrség még mindig a sötétben tapogató­zik. A merénylő neve állítólag Taborelli Cárég­lia Jósé, aki Buenos AyresbŐI Barcelonába ve­tődött, az ottani anarchistákkal élt és része volt a legutóbbi forradalmi mozgalomban. Szál­lásán motozást tartottak. Találtak robbanó­szereket és a tegnapelőtt véletlenül felrobbant bombához hasonló két pokolgépet. Több szemtanú jelentkezett a rendőrségén, hogy látták a gyaníts suhancot vasárnap este a madridi pályaudvaron, ahol a külföldi vona­tok érkezési idejéről tudakozódott. Azt hiszik, hogy az állítólagos Careglía az állomáson akarta elkövetni a merényletet. Városszerte tömegesen fogdossák össze a gyanús ekszisztentiákat és Barcelonába is elvezetnek a nyomozás szálai. Hír szerint a súlyosan megsebesült merénylő összeköttetésben állott a barcelonai anarchis­tákkal és ott is temérdek letartóztatás történt. A spanyol anarchista lap, a Terrere Liborta ki« adóját is elfogták. Ki a merénylő. Madrid, május 25. Egy diák nyomva vezette a rendőrséget. Most már kétségtelenül meg van állapítva, hogy a merénylőt Ásorclli Jósénak hívják s Argentínából jött egy nappal előbb, mint Alfonz király visszatért Londonból. Ázorelli a vasútállomás közelében egy fodrásznál megbevetválkozott, szóba elegyedett veié s arra kérte, hogy Őrizze meg egy napig b5* röndjét. Ott is hagyta. Ezt a bőröndöt ma elvitték a rendőrségre. Két pokolgép van bernié, amelyeket gondosan kibontottak. Épen olyan mind a kettő, mint aminő a Calle Majoron felrobbant, .1 rendőrség éberségének köszönhető, hogy a király meg menekült. Egy nappal Alfonz király hazatérése előtt nyomára jutottak a titkosvendőrök, hogy Buenos AyresbŐI egy anarchista érkezik, aki a vasútállomáson bombamerényletet fog elkövetni az érkező király ellen. Hétfőre mozgósították Madrid egész rend­őrségét. A pályaudvarhoz senkit sem bocsá­tottak. Mindeh gyanús embert szemmeltai" tottak, de nem sikerült az argentínai anar­chistát kézrekeriteni. Azorellí ugyanis, látván, hogy a pályaudvaron nem férkőzhetik a ki­rály közeiébe, a Calle Mayor tájékán leske­lődött. Valahányszor a király külföldről jön, ezen az útvonalon szokott bevonulni. Csak­hogy a rendőrség résen volt. Maga a király nem tudott semmiről és nett is sejtette, hogy miért vezeti a rendőrfőnök az udvari váróteremből a kerten át ahoz » rácsos kapuhoz, amelynél az automobil szo­kott állani, ha nem a királyi palotába. hs"

Next

/
Thumbnails
Contents