Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-26 / 4. szám

1910 május 26 DÉLMAGYARORSZÁG fl nem a lagranjai vadászlakba tér pihenni hosszú külföldi útról. Az udvari hintó az Escürialon át robogott a palotába s igy menekült meg a király. Hajsza a merénylő után. , London, május 25. A Reuter-ügynökségnek jelentik Madridból: A robbanás olyan hatalmas volt, hogy az egész városban hallották. Szerencsére a rendőrség mélységesen titkolta, hogy mikor érkezik a király és merre lesz a bevonulás, ¡gy történt, hogy a Calle Mayor környékén ebéd idején úgyszólván senki sem járt és a merénylőn kivlil a bomba senkit sem gebesitett meg. Az ekszplozió után a menekülő merénylő felbukott. A bombaszilánkok lábán sebesítették meg. Mikor látta, hogy a rendőrök kezére kerül, két golyót röpített fejébe. Ugyanakkor az üldöző rendőrök nagy távolságIán láttak egy másik menekülő férfit is. Hosszú kék zubbony volt rajta. Sehogy sem tudták utolérni, ellenlen elfogták ennek a megmenekült anarhistának a szeretőjét s igy derült ki, hogy afmerénylet jóelőre elő volt .készítve. A felrobbant bomba csinos kis szekrényben volt .Majdnem ugyanolyan, mint amilyen pokolgépet hajítottak öt év előtt a király hintája felé az erkélyről. Az is kétségtelen, hogy a merénylő nem most először fordult meg Madridban. Cipőjét, amelyet a bomba széttépett, felismerte egy madridi varga, de különben is benne van cégének bélyegzője. Ez a madridi cipész a rendőrségen azt vallotta, hogy körülbelül két hónap előtt vásárolták a cipőt üzletében és a kérdéses férfira a bolt előtt egy másik férfi és egy asszony várakozott. Kossuth Ferenc öröksége. Vasúti mizériák. — Titkos rendelet a vonatuezetőknek. (Saját tudósítónktól.) A koalíciós rezsim alatt napirenden voltak a vasúti szerencsétlenségek. Az összeütközéseknek, a kisiklásoknak, az apróbb baleseteknek se szeri, se száma, sőt majdnem minden napra esett egy karambol, amely nem egyszer emberéletben is okozott kárt. A vonatok állandóan késtek és igen gyakran. megesett az is, hogy egy-egy utas már nem fért föl a kocsira, mert az tul volt zsúfolva. Hiába emelt az utazóközönség, meg a sajtó panaszt, ezeket a mizériákat nem szüntették be, helyettük azonban hivatalos cáfolatokat adtak ki a kedélyek megnyugtatására. A Wekerle-kormány megbukott és az uj kereskedelemügyi miniszter, Hieronymi Károly, erélyesen fogott hozzá, hogy ezeket a hajókat gyökeresen kiirtsa. A miniszternek első dolga volt a már készen álló uj vaggonok üzembehelyezése, azután megszüntette Kossuth Ferencnek egy örökül hagyott intézkedését, amely egy elsőrangú szaktekintély véleménye szerint oka volt a nagy szerencsétlenségeknek, Ugyanis a mi vaggonaink tizenöt tonnásak és nemcsak hogy el nem bírnak nehezebb súlyt, még ez is tulnagy teher. Kossuth azonban, miután Olaszországnak tízezer vaggont kölcsönzött és igy az áruforgalmat nem lehetett rendesen lebonyolítani, elrendelte, hogy husz tonna nehéz árut kell szállítani. Ez az intézkedés nagy baklövés volt, mert nemcsak lassabban mehettek a vonatok, hanem a pályatesteket is alaposan megrongálták. A mi vasúti sineink ugyancsak gyenge alkotmányok, mert mig a külföldi vasutak Modernül vannak felszerelve, addig nálunk ^ beruházásokkal állandóan panamáznak. J&y érthető, ha drága pénzen rossz portékát kapunk. magyarországi vasúti sinek a régi viEgból valók, eyengék és rosszak Mig a külföldi sínpárok acélkapcsosak és olyan erősek, hogy harminc-negyven tonnás vaggonokat is elbírnak, addig a mieink szegesek és a támaszuk korhadt talpfa. Ugy a személy-, mint az áruforgalom most igen gyenge alapon áll és a kereskedelemügyi miniszter elhatározta, hogy minden vonalon rendet teremt.'Addig is, mig a nagy vasúti beruházást az uj parlament meg nem szavazta, hogy megszűnjenek a vasúti szerencsétlenségek, egy titkos rendeletet adtak ki az iizlctvezetŐségek utján a vonatvezetőknek, hogy a vasutak gyorsaságát mérsékelni kell. És ezenkívül kevesebb terhet fognak szállítani, mert csak igy lehet elejét venni az esetleg bekövetkezendő katasztrófáknak. Ez az intézkedés mindenesetre üdvös, mert inkább érjünk később idő alatt el célunkhoz, mint sohasem. TÁRSADALMI RAZZIA. — Befejező közlemény. — Ipari ötletek. Száraz és színtelen razziánknak a befejező része, de értékes és komoly. Magyarországon keveset beszélnek erről a témáról, en~ gedelmet kérünk tehát, hogy huszonnégy órára ebben az irányban is le akarjuk kötni a pillanatnyi érdeklődést. A mi komoly közönségünk bizonyára számot tart ilyen témákra is és nem közömbös előtte, hogy teremnek-e Magyarországon ötletek. Ez a razzia pedig ezt akarta kikutatni és a kutatás némi eredménynyel járt. Világrengető eszmék, sajnos, sohasem születtek, legföljebb vajúdtak ezen a földön, de vannak komoly, derék és értékes emberek, akik parlagon hevertetik az ötleteiket: a pénz hiánya miatt. Ki tudja, hány jó ötlet, hány értékes eszme pusztult el itt a nagy részvétlenségben, amely megöli az életkedvet és a vállalkozási szellemet. Iparunk egy fejletlen gyermek bájos, ele esetlen mozgásához hasonlítható és élünk a magunk közömbösségében, mialatt a fürge szomszédoltam vigan zsebeli be a virágzó életet teremtő milliókat. Pedig vannak itt ötletek, csak ezeknek kidolgozásához nem jutunk el. Egyelőre legalább nem. Gyönyörű, fejlődőképes, intelligens nagy városok lélekzenek szomorúan a mindent megnyomorító apatikus hangulatban, amig körülöttünk mindenki fejlődik, még a kis Balkán államok is. Az ipari állam — a mi nagy ideálunk, a messze jövő borús ködében rajzolódik ki és ki tudja, mikor jutunk el a valóság biztos talajára. * A „Pesti Napló"-b'dn a következő apróhirdetést tettük közzé : 500.000 korona tökével nagy vállalatot szándékozom kezdeni és pedig Bácsbodrog, Torontál, Csanád, Temes vagy Békésmegye egyik nagy városában. Akinek a vállalat mineniüségére és alapítási helyére nézve jó ötlete van, irjon „Félmillió" jelige alatt a kiadóhivatalba. Több mint husz válasz érkezett. Egyrészt értéktelenek, de vannak közöttük értékesek is. Néhány levelet leközlünk: Tizenkétmillió tégla gyártására berendezett ujrendszerü téglagyárat ajánl valaki. íme : T. C. A „Pesti Napló" 103. számában „Félmillió" jelige alatt foglalt hirdetésre vonatkozólag van szerencsém a következő ajánlatot tenni: Egy tizenkét millió tégla gyártására berendezett legújabb rendszerű téglagyár felépíthető és gépekkel, valamint minden szükséges berendezéssel felszerelhető 280.000 koronával, a szükséges 20.000 Q-öl terület megszerezhető 100.000 koronáért. Forgalmi tőkére elegendő 20—40.000 korona, az egészen kész üzemképes téglagyár teliát 400—420.000 ezer korona beiktatást igéayc.'ae. — J8v3íl»%ez52ésre a legmostohább időbe legalább tiz százalékra jó időkben pedig negyven-ötven százalékra is rúgna, E téglagyár létesítésére felajánlom 54.000 •-öl telkeimet, vagy abból a szükséges 20—24.000 d-81 területet, mely Pus'ztasZentlőrincen, a Gyömrőí-uton, a M. Á. 'V. Ptisziaszentlőrinc-nyaraló nevű állomásához 7—800 méter távolságra van és bőmerinyisqgü kitűnő sárga és kék agyaggal bír. Bővebb felvilágosítással bármikor szívesen szolgálok élőszóval is. Tisztelettél (Teljes név és lakcím.) Vegyészeti ipart! Emellett kardoskodik egy. nagyon intelligens 1 és nagyon képzett szolnokmegyei gyógyszerész:Tisztelt Cini.' • A „Pesti Napló" május elsejei számában az' apróhirdetések rovatában közzétett hirdetéséből kifolyólag a következőkben van szerencsém válaszolni: Ezidő szerint Magyarországon a konkurrencia, életképesség és a fejlődés szempontjából olyan vállalat alapítása célszerű és indokolt, amely nincs kitéve nagy konkurrencúínak, szakmájánál fogva fönnmaradni képes és a jövőt tekintve, föltétlen számithat fejlődésre. Ez mindenesetre csak olyan ipari vállalat lehet, mely ekszisztálni képes, mivel Magyarországon vagy még; egyáltalán nincs, vagy csak alig van megalapozva, de a jövő az övé. Melyik szakma lenne legalkalmasabb gyári vállalkozás számára V Faipari, bőr, agyag stb. szakma nem, mert a belföldön annyi vállalat van belőlük, hogy teljesen elegendő; a fém-, gépés vasipari szakma szintén nem, ebből is van elég, sőt világhírű, több milliós tőkéjű vállalat is. A fonóipari szakmának számbavehető ipara van az országban, milyenek a rózsahegyi, dugarézai, zsolnai, szegedi, újpesti és lajtáujtalusi fonóipartelepek, de ennek dacára a fonóiparral lehetne boldogulni, de csak egy tökéletesen berendezett gyárral, melyből a piacra lehetne vetni teljesen elkészített árut. Ha például gyapjufonógyárat alapit, legyen hozzá tisztító-, fehérítő-, festő- és kikészitö-mühely is, És, ha fönn akar maradni a vállalat, legyen legalább húszezer szövőszéke és vagy ötszáz mechanikus dolgozószéke. Egy ilyen gyáí üzembe helyezéséhez pedig néhány millió szükséges, mihez ráadásul — a közös vámterület folytán —*hozzájárul az osztrák és részben a francia ipar konkurrenciája is. Fölsorolhatnám ilyképén az összes szakmákat, valamennyinél hasonló eredményre jutnék. Évek óta tanulmányozom a közgazdaságot, az ipart és kereskedelmet és figyelemmel kisérem az ezeket érdeklő eseményeket is. Magam részéről az emiitett szakmák bármelyikéből a gyáralapitást csak akkor tartanám célszerűnek, ha nagy méreteinél fogva kiállhatná a versenyt a már fönálíó gyárak bármelyikével, ehez pedig rengeteg tőke volna szükséges. De hangsúlyozom, hogy értelme a gyáralapitásra az emiitettek közül csak a fonóipari szakmának volna az elmondottak figyelembevételével, mert ebben még Magyarország hátra van maradva. De legjobban hátra van maradva a vegyészeti szakmából s mondhatni, vegyészeti ipara nincs is ciz országnak. Mert kevés a hozzáértő ember, ciki tisztában volna egy ilynemű vállalat nagyszerű jövedelmezőségével és célszerűségével. A vegyészeti iparé a jövő; érzik ezt a külföldiek és ezért hozzáláttak a magyarországi fiókgyárak alapításához és tervezéséhez. Ha most alapíttatnék egy nagyobbszabású vegyi gyár, annak óriási jövöjfe Volna. Az enfilitett tőkével igen szép fejlődőképes vegyészéti' és gyógyszerészeti gyárat lehetne alapítani pl. Békéscsabán, melyet össze lehetne kötni gyógyszerészeti szükségleti cikkek gyárával, -mely nagy mértékben a Balkánra is számíthatna. Régi tervem ilyen vállalat alapítására tőkést megnyerni, melynek technikai vezetését elvállalnám. Nincsen olyan szakma, melytiek cikkei oly jövedelmezők volnának a gyárosnak, mint a vegyészeti cikkek. Hogy milyen cikkeket szándékoznám a gyár üzemébe felvenni,, erre ilézve bővebben akkor nyilatkozom, ha Uraságod hajlandónak mutatkozna egy vegyészeti gyár (és esetleg gyógyszergyártással egybekötve) alapítására. Nekem pénzem nincs s igy anyagilag nem járulhatnék a gyár alapításához, csak szaktudásom, energiámat és lelkesedésemet "adhatnám hozzá. B. válaszát elvárva, maradok teljes tisztelettel (Teljes név és cím.) Hangszergyáraí! Ez Is kevés van az országban. Egy csanád№ egyel iiaagszermüi:;r.:,D3 küldte névjegyen a k'íveíkozS soroké