Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)

1910-05-28 / 5. szám

1910 tnáju8 28 DÉL MAGYAR O R S2ÁG 9 Autoniobilszerencsétlenség. In ns. ".j;fjól jelentik: Lcins községben tegnap súlyos automobilszerencsétlenség tor¿t A Baur-féle nemezgyár automobilja, elvet Baur maga vezetett, egy fordulónál „' parasztháznak nekiment és halálra gáe?lfn a h('<s c^tt ülő Thun gazdát. Az auto10 utasai: a gyáros és Baur lteresketanácsos, Löweuthal igazgató és ifj. Bciur ű gebesültek, az utóbbi kettő súlyosan. A c-erencsétienség állítólag a fék megromlása következtében keletkezett. — Egy turista tragédlAJ«. A hátsó Cillernf5Ijryben megtalálták Hromatko Hermán bécsi turista holttestét, akit a mult év óta hiába Kerestek. __ harminckét koronáért. A huzamosabb idő óta Becsben tartózkodott Dombos Lajos huszonhárom éves margittai kocsislegény jó barátságban élt a bécsi Wölflnger János tizenhat éve: kertészlegénynyel. Wőífinger az éjszaka örvendezve mesélte Dombosnak, hogy az országúton egv gyönyörű, tizenhatgyilrös ostort talált és nehogy elvegyék tőle, az erdőben rejtette el. A kocsislegényt nem kellett hosszasan kapacitálni. Izgatottan követte Wölfingert, aki bevezette az erdőség legclhagyntottabb részébe és ott éles késsel orvul a nyakába szúrt. Kétségbeesett halálküzdelem fejlődött ki köztük, amelyben Wöifinger is megsebesült, de elszaladt. Uoiubos a nagy vérveszteségtől eszméletlenül terült el a bokrokban, egy órával később Wölflnger újból visszajött és könyörgött neki, -hogy ne jelentse fel. A kocsis halálos sebeivel valahogyan bevánszorgott a rendőrségre, ahonnan kihallgatás után a kórházba került. A detektívek időközben Wölfingert letartózkdták. Eleinte tagadta, hogy ő lett volna a támadó, de összevagdalt kezei és véres ruhái rávallottak. Elmondta, hogy az^rt akarta megölni barátját, mert Dombos tegnap harminckét koronát szerzett és erre neki szüksége lett volna. — Kirakatversciiy í'écsctí. Pécsett csütörtökön három .napig tartó kirakatverseny kezdődött. A versenyben Pécsnek negyvenegy kereskedője vesz résit. ,' , • — Szerencsétlenül járt kirándulók. Végzetes szerencsétlenség történt Űrnapján Miskolcon. Az ottani gimnázium néhány növendéke Zámboss Gábor tanár vezetése alatt kirándulást tett. Közben a tanár a tanúlők'nak írié£f*rigedté, hogy a Sajóban megfüíödjehek. A kis diákok jó ideig lubickoltak a vízben,* közben három vakmerő fiu átakarta úszni a folyót. A viz azonban olyan sebes volt, hogy a közepén elragadta mind a három úszót. A tanár észrevette a veszedelmet, amibe a diákok kerültek, utánok ugrott és kettőt sikerült is kivonszolnia a pártra a harmadik azonban belefulladt. — Olcsóbb lett a baja—zoiiiboi*! telefon. Hiéronymi Károly kereskedelemügyi miniszter leiratban értesítette Szemző Gyula főispánt arról, hogy június elsejétől kezdve a Baja—Zombor közötti interurbán telefondijat két koronáról égy koronára szállította le. — Hármas ikrek. Csoda történt Diósjenőn Schmittinger Ferenc hajlékában. Ez a hajlék nagyon szerény hajlék, ha elmondjuk, hogy a derék Schmittinger csak egy napszámba járó favágó, az ég különös kegyével mégis ugy találta, hogy hánncis ikreknek is van ott még elég hely. Az orvosok számára is elég érdekes esemény tegnap éjjel köszöntött be. Az ikrek közül az első Hu. Az anya, akinek csak kettős-ikreket vallottak be, annyi viszontagság után is jól érzi magát. ~ Sikkasztás az egri portán. Cseh Gyula *gri postatiszt tizenegyezer koronát sikkasztott es a pénzt a megyében különböző falukban elmulatta. A felesége a kórházba ¡szállíttatta a tikkasztót, inert delírium trenicnsbc esett. Itt hallgatták ki, do a sikkasztásról nem akar tudni semmit. , , Az állami sorsjáték. Junius harmincadikán tartják meg az állami sorsjáték sorshuzá8®L A sorsjáték jövedelméből az állam a szociális és emberbaráti intézményeket támo^tia s azért minden sorsjegy vevője egyúttal Jótékonyságot is gyakorol. A nyeremény oshet-öis igen kedvezők. Egy sorsjegy ára négy borona s a főnyeromény 150.000 korona. Ezen£'yü! van egy 20.000, egy 10.000. ecy 5000, öt tiz 1000, Százötven 100, háromszáz űO és ezor 10 koronás nyeremény. A nyeremények Eszese 365,000 korona. — Őrült a butikban. Az Erzsébetvárc. * Bank Baross-téri fiókjába ma délelőtt egy ku* szált hajú asszony tért bo és az egyik hivatalnok kérdésére, hogy mit kíván, csak ennyit mondott: — Pénzt. — Micsoda pénzt, — kérdezte a hivatalnok. — Sok pénzt, igen sok pénzt, nekem pénz kell, addig el som megyek, amig nem adnak sok pénzt. A hivatalnok csakhamar észrevette, hogy őrülttel van dolga. — Rögtön hozom a pénzt, mondotta az aszszonynak és rendőrért küldött. A rendőr ki akarta vezetni az asszonyt, aki azonban ellenállt és dühösen kiabálta, hogy addig nem megy ki, amig pénzt nem kap. A rendőr erre a mentükért telefonozott, akik a főkapitányságra vitték az útközben még mindig pénzért kiabáló asszonyt. A rendőrségen- Tiyser Ernő dr rendőrorvos megvizsgálta és konstatálta, hogy elmebajos. Az asszony a kérdezősködésre csak annyit, mondott, hogy Kupcsif: Jánosnó a neve s a férje Kispesten szakács. Ez persze nem hiteles, mert az asszony szavaiban nem lehet megbízni. Az asszonyt a rendőrségről a lipótmezei elmegyógyitó-intézetbe vitték. — Kútban talált asszony. 3lakáról jelantik : Dégi István makói gazda felesége régebb idő óta betegeskedett. Ma délelőtt a gazda hazajövet a tanyáról, a kúthoz ment itatni a lovakat. A vedor felhúzásakor azt nagyon súlyosnak találta és rémületére neje holtteste volt a vödörben. A rögtön előhívott orvosok már a beállott halált konstatálhatták. A vizsgálat megindult, hogy nem-e gyilkosság esete forog fönn. — Csaló kérésit eáösi-jf <'•<!. A kiszomljori csendőrség letartóztatta Klein Endre tizenkilenc éves kereskedősegédet, aki tekintélyes zombori gazdálkodók nevében több szegedi kereskedőtől árukat csalt ki. A fiatalember szélhámosságára rájöttek, mire megtették a károsultak ellene a bűnvádi feljelentést. FQ7FT A nyári színigazgató. - Krsmcrűk emiékél: A Krcmer-pár Széclienyi-téri lakása tele van a tegnapi bjxcsu kedves emlőkéivel: ezüstkoüzoruk, virágok, babérok és virágcsokrok mindenütt. A közönség szeretetteljesen búcsúzott el a Krémcr-pártól fiz egyik színpadról, hogy már legközelebb viszontlássa őket a saját színpadjukon : a Vigszinpad-kabaréban. Holnap este nyílik meg Szegednek ez a „nyári színháza", ahol Krémer kedves, intim, nívós kis színdarabokat akar bemutatni. Abból az alkalomból, hogy a szegedi színházi közönség kedvencei megváltak a színpadtól, a Délmtígyarorszáy munkatársa látogatást tett a Rrcmer-párnál. Huszonhét esztendeje működik a színpadon Krémer Jenő. Egy kicsit elmélázott a régi időkről , . . — Milyen más idők voltak azok. Emlékezem rá, hogy fiatal színész koromban még kézzel Írták a szinlapokat. A pclcskci nótárius szinlapjára egy lovas alakot, a Nap és hold szinlapjára egy napot és holdat rajzoltak. Illusztráció kellett a népnek. Hanem a régi szinésznyomorról szóló, hol humoros, hol szomorú elbeszélések legtöbbje nem más, mint a fantáziának szülöttjei. Szinésznyomor sohasem volt. Kaptunk mi pénzt, malacot, bort és szeretetet a közönségtől, egyikben sem szenvedtünk szükséget. Krémer ezután régi irodalmi munkásságáról emlékezett meg. Egész csomó darabot irt oszs7.c ez a kedves, vérbeli színész. Krémer vitte először színpadra a Borsszem Jankó alakjait : Hombár Mihályt, Bukovay Absentiost, Seiffensteiner Salamont, Juci szobaleányt, Mokány Bercit, Tarjagos Illést, Sanyarú Vendelt, Mihaszna Andrást, akikből később egy-egy alakot szivesen vittek színpadra a polgári bohózátirók. Hanem Krémer, mint színpadi szerző, unikum. Talán ö az egész világon az egyetlen szerző, aki sohasem látta előadni a darabját. Nem azért, mintha nem került volna szerzeménye előadásra, hanem egészen sajátságos okból. — Mikor megírtam a Diploma cimü bohózatomat, Tiszai Dezső volt debreceni színigazgató társulatánál voltam — mondotta Krémén — A darabomat a kassai színházban mutatták be. Égtem a vágytól, hogy elutazhassam Kassára, a premierre. Odamentem Tiszaihoz és szabadságot kértem tőle. — Szamár vagy, fiam, — válaszolt Tiszai. — Miért pazarolnád a vasúti költséget? Megbukik az a darab, ne félj, ha nem is leszel ott. — így estem el én attól az élvezettől, hogy mint szerzőt ünnepeljonek, mert a darab beütött. Amikor azonban Makó elő akarta adatni Szegeden egy másik darabomat, én magám kértem, hogy álljon el ettől a tervétől. Meg akartam őrizni itt a renomémat — mondotta Krémer mosolyogva. Tiszai különben nemcsak a darabom bemutató előadására, de még egy fontosabb előadásra — az esküvömre se akart elengedni. Mikor a társulatánál működtem, nagyon szeretett. Nem engedett el maga mellől. A jobbkeze voltam. Ha valahová elakartam utazni bizonyos ügyeket elintézni és szabadságot kértem tőle, ezzel tagadta meg : — Végezd el levélben t Arról, hogy én vőlegény voltam, nem tudott sommit, pedig már ki volt tűzve az esküvöm is. Egy szép napon elébe álltam : — Igazgató ur, egy fontos ügyben el kell utaznam Aradra. — Végezd el levélben ! — Lehetetlen. Nősülni és nászútra akarok menni. Tiszai haragosan dobbantott lábával: — Mondtam már, hogy nem utazhatsz el] Végezd el levélben, punktum. — Természetes, hogy ebben az egy esétben meg kellett szegnem az igazgatói tilalmat. — MoSt színigazgató vagyok Szegeden. Igaz, hogy csak nyári színigazgató, de igazgató. Boldogult Makó mindig mondta, hogy a szegedi színházat nekem fogja átadni. Dehát szegény búcsúzás nélkül, váratlanul hagyott itt bennünket és ugy fordult a helyzet, — hogy a "színházra nem is pályázhattam. De mint látja, most mégis igazgató lettem és Szegeden. Ugy szeretem ezt a várost , . . Krémemé Hegyi Lili még mindig hatása alatt áll a tegnapi meleg ünneplésnek. — Nézze ezt a sok virágot, koszorút, ajándékot, amivel elhalmoztak bennünket. Nagyon, nagyon jól esett a szeretetnek ez a kedves megnyilvánulása. Csak öt évvel ezelőtt éreztem hasonló örömet, amikor Szegeden az első csokrot kaptam. Szerény kis csokor volt ez, amelynek vékony szalagja felírást viselt: „Kis mamának — hálás férje." Az első és utólfcó csokor, amit a férjemtől kaptam * Az utolsó előadás. Csütörtökön este az idei színházi év utolsó előadásán búcsúztatta Szeged színházlátogató közönsége a Krémerpárt. Az előadás előtt a szinház vezetősége nevében Álmássy Endre művezető, a tagok nevében Csiky László búcsúztatta a szinház legrégibb tagjait. A nyílt szinen pedig az egész előadás alatt megujult a közönség tüntető és meleg ovációja, amelyre Krémerék rá is szolgáltak. Sok éven át voltak a szegedi színtársulatnak lelkes, szorgalmas és ambiciózus tagjai. * Jubiláló ijjazgató-pár. Kóvessy Albert, a pécsi és újvidéki szinház igazgatója és neje, Irányi .Mariska házasságuk huszonötéves évfordulóját május 2!!-án ünnepelték inog Újvidéken. A jubiláló házaspár örömében osztozott az egész város és a színtársulat valamennyi tagja. A tomplomban az áldást Makay esperes-plébános, az igazgatónő testvérbátyja adta rájuk. Az ünnepség este a színházban folytatódott, ahol a nyílt színen virágesővel fogadták az igazgató-párt. Ez alkalommal a „Három pár cipöu cimü életkép került szinte. Az élőadást bankett követte, amelyen résztvett a város szili* java.